Szegényebb lenne-e az ember élete a kutyák nélkül

Abban a szerencsétlen helyzetben vagyok, hogy nem rajongok a kutyákért (macskákért, aranyhörcsögökért, aranyhalakért stb.). Vannak, persze, a baráti körömben olyan emberek, akik szerelmesek a kutyájukba (macskájukba stb.), úgyhogy tudom, milyen hihetetlenül erõs érzelmi kötõdés fûzhet egy embert a kedvenc állatához. A témához azonban nem tudok hozzászólni, ezért örültem, hogy Polgár Andrea összegyûjtött néhány olyan szöveget, amelyet bizonyára szívesen olvasnak azok is, akik hozzám hasonlóan nem kutyatartók, és feltehetõleg nem is lesznek azok.

"Mióta forgalomba hozták az "elemes" kutyákat - ami talán az elektronika térnyerésével magyarázható -, egyre hihetetlenebbnek tûnik az a tény, hogy a kutya távoli õse a farkas. Pedig számos, kutyával kapcsolatos mondás és közhely is bizonyítja, hogy az említett ölebek megszelidített õsei az ember megbízható társaként komoly feladatokat láttak el. Így például, nem is olyan régen, az aranyásók kutyaszánokon indultak zord, jeges vidékekre, mint azt Jack London világhírû könyvébõl megtudhatjuk.

Azért a mai kutyákat sem kell bátorság és vérszomj dolgában lebecsülnünk: Nagy Lajos kutyáról szóló, természettudományos leírásában bebizonyítja, hogy õket is meg lehet tanítani olyan hasznos tevékenységekre, mint pl. a háziurak bosszantása.

De a kutyák kiválóan alkalmazhatók a magány és az unalom ellenszereként is, mint ahogy azt a Tricki Woo nevû palotapincsi gazdája tette James Herriot novellájában, aki lóversenyekre kötött fogadásokat és kutyaújságon keresztül keresett levelezõpartnereket kutyája nevében.

Az elemes kutyák mellett korunk másik említésre méltó kutyaújítása a rajzfilmkutya: így az angol bulldog - akiben mellesleg Churchill feltalálóját is tisztelhetjük - azzal dicsekedhet, hogy rajzolt mása egyik állandó szereplõje a "Tom és Jerry" c. népszerû rajzfilmsorozatnak. De nem marad le mögötte a dalmata sem, sõt: a 101 kiskutya címû rajzfilmnek már hús-vér figurák által játszott változata is elkészült.

Azt hiszem, egyetérthetünk Thomas Mannal és a kutyarajongók népes táborával abban, hogy a kutyák felvillanyozó társasága nélkül jóval szegényebb és üresebb lenne az életünk. "

Polgár Andrea

Ahogy az elmúlt heti vitákat elnéztem, további kérdések nélkül is megy majd a mostani kutya-beszélgetés. Én feltehetõleg kimaradok a dologból - hacsak az állatok védelmére és jogaira nem terelõdik a szó; ezt a kérdést viszont, amely egyedül felizgatna ebben a témakörben, nem akartam erõltetni, arról nem beszélve, hogy szerintem megérne egy külön heti kérdést: méltatlannak érezném a broilercsirkékkel és a múlt héten elhalt delfinekkel szemben, ha róluk csak a kutyák szõre mentén esne szó.

Mihancsik Zsófia

zsofi@mail.datanet.hu


A válaszok:



Szeretnék új kérdést, igay Cattani véleménze egz kicsit felborzolta a hangulatot de ettől még a téma es a vita csak áll (ill. ül). Egzetértek Pécsivel is, most talán jobban érdekelne a felsőoktataási sztrájk mint Fridi. De miután te vagy a szerkesztő te döntesz.
Cattani, ahogy Rezső irta a gépek valóban nem gondolkodnak, stb. De ha te arról beszélsz,hogy cselekedni kellene akkor mit csinálsz pl. a kutyák érdekében? Szerintem itt senki nem mondta, hogy egy kutya többetér (az általánosan vett) embernél. Nem mondom, egy két kutya néha normalisabb, morálisabb mint mi. HA nem akarsz szájhős lenni, ne légy az..., persze most nekem is csak a szám jár, de ezt a problémát megvitatahatjuk e-mailban. Egyébként az is lehet, hogy én értelmeztem félre szavaidat, ha igy van akkor bocs. S végül egy közhely mégis a legnagyobb igazságÉ Minden relativ!!!!

Attila
attila"dunanet.hu


1997. március 19. - szerda, 9 óra 36 perc
Cattani frappánsan lezárta a vitát: Aki szereti a kutyáját, az fasiszta. Gratulálok.

Csatlakozva Pécsihez:
Juszt barátunk persona non grata, fridi meg jöhet ? Mi a különbség ?

Morzsi


1997. március 19. - szerda, 9 óra 17 perc
Kedves á.

Azon gondolkodám itt a hoesésben, hogy az eredeti téma miért is van. Olvastam korábban a jusztse őstermelők-egyetemisták villongásokról, de azt ugyis rég kivesézte itt a társaság. Hogy stílusos legyek, LERÁGOTT CSONT az is. Persze a fent említett magát újságírónak tituláló figura, mindig hoz valami új bődületes baromságot, de ezeket a műsorokat csak a másnapi szóbeszédekből ismerem. Az eredetijétől kb annyira irtózom mint egyes amerikai milliomosokról szóló soratoktól, ahol láthatjuk, milyen kegyetlen sors vár ránk, ha egyszer közéjük kerülünk. (?)
( Ennek az egésznek megint nincs köze a kutyákhoz. Akiket egyebként nem igen kultiválok, illetve a tartóikat. Tisztelet a kivételnek. De amikor a nálam 1 fejjel, és 20 kg-al nagyobb szájkosár nélküli kutyusról megjegyzik - amint közeledik a gyerekemhez-, hogy igen barátságos, és nem bánt senkit, egyszerűen NEM HISZEM EEEEEEL. Pedig nem vagyok egy kisnövésü cingár gyerek. -Ha valaha lőfegyvertartási engedélyt kérek, az emiatt lesz- de lehet hogy inkább majd oroszlánt tartok, és azt sétáltatom.)

Zs.
Tényleg mi lenne, ha az új téma a "Ki miért tartana fegyvert, ha -majdnem- szabadon lehetne" , vagy a "Rendőrség tehetetlensége az utóbbi 1/2 évben a bűnözéssel szemben" lenne?

Bocs, de hosszabb lett mint akartam. Samu


1997. március 19. - szerda, 9 óra 13 perc
Panelházban lakom a 10 emeleten. A közvetlen környezetünkben (9. és 10. emeleti) 5 lakásban 6 kutya van, többségükkel problémamentesen lehet együtt élni. Két lakótárs azonban rendszeresen, hosszabb időre - gyakran hétvégén is - a lakásba zárva hagyja a "kedvenceit" annak ellenére, hogy ilyenkor azok folyamatosan ugatnak és nyüszítenek

Szerintem ebben és az ehhez hasonló esetekben az a leginkább dühítő, hogy a többi lakó gyakorlatilag - egyes brutális és megvetendő megoldásoktól eltekintve - SEMMIT nem tud tenni nyugalma biztosítása, vagy akár csak a bezárt az állatok érdekében.

Aki nem képes kultúráltan kutyát tartani, úgy, hogy az se a környezetében élő emberek, se a kutya számára (azonos hangsúllyal, de szigorúan ebben a sorrendben) ne okozzon problémát az nem alkalmas arra, hogy állatot tartson, függeltenül attól, hogy az állathoz milyen érzelmi viszony fűzi.


1997. március 19. - szerda, 8 óra 44 perc
Sok érdekeset, okosat, nekem tetszőt - nem tetszőt olvastam a kutyákról, jó tudni, hogy így ismeritek az állatokat. Most azonban két kérdésem lenne: azt olvastam, kedves Zs. írta, hogy kedden éjjel lesz új kérdés. Ma szerda van, mégsem látom az újat. (Ami persze nem olyan nagy baj, csak írjatok nyugodtan a kutyákról.Csak a történelmi hűség kedvéért jegyzem meg...). A másik kérdés komolyabb: most van az ideje a gazdák útlezáró akcióinak, a felsőoktatási sztrájkbizottság megalakulásának. Ezek az egész ország sorsát érintő ügyek. Szívesen olvasnám a véleményeteket ezekről a kérdésekről - is. Nem struccpolitika ilyenkor a magányról, vagy a Fridiről dumcsizni? Noha - némi képzavarral - egyik sem piskóta. A Postabank ügynél követted a zajos valóságot kedves Zs., most miért nem? Fentiekről nem lesz kérdés? A legmélyebb tisztelettel kérdezi a
Pécsi


1997. március 19. - szerda, 8 óra 44 perc
Pl. ly-t kicseréljük j-re, igy ksz hejére x-et
írunk, nagyobb lesz a wincsi kapacitása
Techno Kölcsey


1997. március 19. - szerda, 7 óra 49 perc
Mr. kattany !
Eddig általában egyetértettem veled, de most azt kell mondanom, hogy a Szexmisszió nem volt annyira vacak. Jó, a vége erőltetett volt egy kicsit, de ahhoz képest, hogy lengyel, direkt jó.
Ne mondd, hogy nem cserélnél a két hapival!
Én igen :))
papaja


1997. március 19. - szerda, 7 óra 30 perc
Kedves TREX!
Üzeneted oly enigmatikusra sikeredett, hogy mostantól minden szavad mögött mélyértelmet fogok keresni. Egyébként liberális elveink miatt Bendegúz, ha vágyik valamire, akkor is megkapja, ha a kánon szerint nem kellene. Mondd csak, miért írtad, hogy ING?
á

Kedves Samu!
Mivel az olvirban ZöPö mindig kikap, ha elküld valakit, én azt mondom, hogy maradj. De izgalmat keress inkább a tévébe, ajánlhatom jusztse riporter vitaműsorait. Persze arról is lehet vitatkozni, amit Te javasolsz. Legfeljebb gyakorlom a hallgatás erényét.
á


1997. március 18. - kedd, 23 óra 33 perc
Cattani! A számítógép nem kommunikál. A kutya és az élőlény igen. Lehet, hogy nem gondolkozik úgy, mint az ember, de gondolkozik. Tud viszont olyasmit (ojasmit?) amit mi már nem. Ezt hívjuk jobb elnevezés híján ösztönnek. Ez a gének gondolkozása. De erre az állatnál is ráépül a tanulás. (Az embernél olyannyira, hogy már le is fojtja.) Ezt is tudja a számítógéped?
Ha valakinél az állatszeretet embergyűlölettel párosul, az nem az állatok hibája. Hitler is imádta kutyáját. Európa egyik legkiválóbb állatvédelmi törvényét a fasiszta Németország alkotta meg. Meg is tévesztették vele egyes polgári demokráciák tudósait, politikusait. Ezért még nem volt Hitler sem jó ember, országa pedig humanista. A dolgok nem úgy függnek össze, ahogyan egy mechanikus számítógép-logika elképzelné. Ha Te a számítógéphez és az állathoz egyformán viszonyulsz, miközben másokat azzal vádolsz, hogy az állatszeretetük egyértelműen összefügg mizantrópiájukkal, akkor nekem gyanús vagy. Valami önértékelelési zavar lehet emögött. Talán ezért olyan nagy a hangod is. Persze, lehet, hogy csak hülyéskedsz. Talán egy másik témánál éld ki ezt a hajlamod. Az állat bizonyos szempontokból szükségszerűen tisztességesebb (a mi értékítéletünk szerint), hiszen nem tud tudatosan aljasságot elkövetni. Ártatlan gyilkosok, mint egy sikerkönyv címe jelzi. Az ember viszont tudatosan gyilkol - most hagyjuk ki a menthető önvédelem esetét - tehát ezért nem érheti el az állati "tisztaságot".
Üdv.Rezső


1997. március 18. - kedd, 19 óra 27 perc
Kedv. TREX! Cattani szol hozzad!
Szerintem az hogy valaki vagy valami kommunikal az meg nem feltetlenul jelenti azt, hogy gondolkodik is. A PCkkel pl mar eleg jol tudok kommunikalni, megse gondolkodnak, de meg csak nem is egyenranguak velem. A gondolkodashoz van szukseg kommunikaciora es nem forditva. Nekem raadasul ez az alsobb-felsobbrenduseg sem mukodik rendesen. Nekem korantsem biztos hogy aki/ami nem gondolkodik az alsobbrendu. Elkepzelheto hogy alsobbrendunek tekintem, es meg ez sem jelenti azt, hogy gyulolom.
Bizonyos viselkedesektol, kijelentesektol viszont nyugtalan leszek. A kutyak erre kevesebb okot szolgaltatnak mint az emberek. Aki kikeri maganak az emberi meltosagot meg felsobbrenduseget, es hirdeti hogy a kutyak gondolkodnak, es inkabb kutyakat patyolgat emberek helyett, attol en felek. Felek hogy az ilyen alkatu egyenisegek azt is meg tudjak beszelni magukkal ha tizezreket kuldenek a halalba. Voltak mar ilyen emberek, es vannak is. Errol nem a kutyak tehetnek.
Minden allat egyfolytaban alakitja a kornyezetet. Hozzam is eljutott hogy ozonlyuk van/lesz, vagjak az esoerdot, eltunnek allatfajok, hogy reggel kavet ihass, es papirral torolhesd a feneked. Voltam mar harcos termeszetvedo de kinottem. Igen. Baromi nagy a feleloseg, de attol tartok az egesz kepet nem latom. Igen. Mindez eljutott hozzam, a TV-n, radion, az ujsagon, es jovoltadbol az interneten keresztul is. Tapasztalatom szerint a tema ott all meg, hogy kijelentik, hogy a gyerekeknek kornyezetvedelmet fognak majd oktatni az iskolaban. Olyankor en anyazok, es nyugtalan vagyok. Mert en ugy gondolom, hogy valamit vagy csinalok vagy nem. Vagy kiulok az eszaki-tengerre (nagybetu?) gumicsonakba, hogy elfoglaljam a balnavadasz hajot, vagy kavezok reggel, es papirt hasznalok. Nem akarok szajhos lenni.

Mit mondjak a klonozasrol (kerdes hianyaban)? Johet a Szexmisszio. Volt mar jobb is de az is sz*r volt.

Udvozlet
Razzia Cattani


1997. március 18. - kedd, 17 óra 32 perc
Kedves Zs.

Hiába jövök ide néha-néha, (naponta) még mindíg ez az unalmas téma van. Kéne már némi ujítás, hátha mások is szólnának. A kutyaboncolást az állatvédők ugyis rossz szemmel nézik. Mikor várható valami jó kis téma? Pl. Legyőzi-e a tolókocsis Billi a szívbeteg (jól beszívott és most beteg) Bor-iszt? Avagy indulhatnak-e politikusok is a Paralimpián?
Sok szeretettel: Samu.


1997. március 18. - kedd, 17 óra 31 perc
Re: Miért ragaszkodunk az ly-hoz?

"Ez a föld, mejen annyiszor apáid vére fojt..."
Hát nem gyönyörű?

Morgótörp


1997. március 18. - kedd, 17 óra 8 perc
á
Nyugi: nem. + Amúgy sem sorsom nekem dönteni.
(Különben pedig: ING)

Piritós
Én csak kekeckedek (de minek?). Mint jólfejlett szaurusz, ismét fejetlenűl cselekedtem (így aztán szerencsére nem mehettem fejjel a falnak).
Meg kell hajolnom érveid előtt (+ személyes rossz tapasztalataim: lásd - Bödön a kukás-kutya, aki felakasztotta magát.)

T. Rajtaütésszerű Rendőri Ellenőrzés!
Hmm. (Köpenyeged térül-fordul? : ) Teszek egy végső, eleve elvetélt kisérletet arra, hogy szörnyen bőszítő módon ráderőszakoljam a világnézetemet.
Szerintem ha manapság valaki úgy véli, hogy az állatok pusztán szörcsomók, és nem érnek fel a gondolatok szövevényes birodalmába, az saját felelősségét próbálja csökkenteni azzal, hogy úgy állítja be a dolgokat, mintha az állatok igencsak alsóbbrendűek lennének nála. Mert ugye, ha valami kevesebbet ér, azért kevésbé kár. Nos, ami az embereket megülönbözteti az állatoktól, az az, hogy a szokotnál sokkal jobban átalakítja a környezetét, és fejlett hangképző szerve révén az egyik legfejlettebb kommunikációs rendszerrel rendelkezik. Ennyi, és semmi több. A kommunikáció legfőbb feltétele a gondolkodás. A kutyák, és a legtöbb állat bizonyíthatóan kommunikálnak - vagyis gondolkodnak. Az ember nagy átalakításokat végez környezetében, és közben mindezen gondolkodó lényekért felelősséget KELL válalnia. Aki erről nem vesz tudomást, az úgy viselkedik, mint a kutya aki a poli vinil-klorid alá próbálja ásni a csontját.
(Amúgy én is szivesebben dumcsiznék a klónozásról, mint a magányról, de ebben sem én döntök. Tégy valamit, hiszen te vetted át a hatalmat! : )

TREX

Ui.: Mese kutya: Frakk + helyesenírás
- Te Frakk! Hány X-szel írják azt, hogy fekszik? - kérdezi Lukrécia.
Mire Frakk:
- Vaúúú! Hárommal!


1997. március 18. - kedd, 10 óra 15 perc
Kedves Zs. ha nem akarsz hot-mail tanfojást hát ne legyen. A témához már nincs sok hozzáfüzni való. Nem tudom ki panaszkodott a win95 re, de a tanácsom (mint egy net providernél dolgoz), hogz ne használd a win95-öt mert irtó ócska. Ha mindenképpen wint akarsz hasznalni akkor 3.11 v. 3.1 ezt ajánlom.

Hát csak ennyi'

Attila


1997. március 18. - kedd, 9 óra 28 perc
Hej?! Uncsik a dogok uj kerdest!

most@hotmail.com


1997. március 17. - hétfõ, 22 óra 19 perc
Kedves zs!
A helyesírást illetően nem arról kellene vitatkozni, hogy egy b vagy két b. Azonban arról lehet, hogy erkölcsi kérdés-e, műveltségi kérdés-e. Hogy miért irritáló, ha kijavítanak (Trixie kalandjai), pontosabban mely hibák esetében irritáló, és melyek esetében nem? Miért helyezzük a nyelvérzékünket a szabályzat elé (Ugocsa non coronat)? Miért ragaszkodunk az ly-hoz? Lehet-e gépesíteni, s ha igen, miért nem? (Pardon, K. mester.). Fejleszti-e a nyelvérzéket, ha ékezet nélkül írunk? Meg hasonlók.
á

Kedves Trex!
Bendegúz nagyon szereti a tejet, de csak ritkán kap. Félünk, hogy nyávogni kezd, és egy 60 kilós macska nem túl vonzó. A sajtért mindent megtesz. A zöldségek terén határozottan válogatós, pl. a spenótot szereti, a sóskát nem (vagy fordítva). Többnyire tápot kap, konzervből. Nem a legolcsóbbat, hanem azt az egyet, amelyet hajlandó megenni. Száraz tápot kiegészítésül kap, és állandóan, hogy ne egyen olyasmit, amit bedobnak, mert vannak ellenségei (öntudatos házőrző az illető). Ebből csak annyit eszik, amennyire kedve van, nem zabál gátlástalanul. Tudatlanságból rosszat teszünk?
á


1997. március 17. - hétfõ, 21 óra 29 perc
TREX,
Azért soroltam a kivert kutyákat az előkelő 9. helyre, mert néha - minden erőfeszítésem ellenére - képtelen vagyok leküzdeni magamban a vágyat, hogy embernek nézzem a kutyát. Pedig tényleg úgy gondolom, hogy nem szabad emberi értelemben vett érzelmeket feltételeznünk róluk.
Nos, ilyenkor úgy vélem, hogy valószínűleg jobb kivert kutyaként, viszonylag szabadon élni, mint láncon tartva megbolondulni. Ezt a (tév-?)hitemet az táplálja, hogy egyenlőre még nem láttam agresszívvá gyengült idegzetű kóbor kutyát - míg gyakran találkoztam láncon, eszközként tartott, eszközként kezelt kutyákkal, amelyek rövid úton begolyóztak és elpusztultak vagy el kellett pusztítani őket.
Azaz kivert kutyaként rossz nekik, de nem annyira, hogy beleőrüljenek.
Pirítós


1997. március 17. - hétfõ, 21 óra 21 perc
Hallalalailalalai-hóóóóó!
Itt van az öreg Cattani egyenesen a KBI-központból!
Sajna nem tudtam reagálni itten a vitákra, pedig próbálok legalább napjában egyszer igazán nagypofájú lenni. Kimentem 15-én a térre, és baromira sütött a nap. Én azért tudatalatt imádok magyarnak lenni. Több ilyen zászlós, utcai zenés felvonulás kellenék. Ki szeresse a magyarokat ha mi nem. Na mindegy.

Képzeljétek! Minap elbattyogtam a könyvtárba, és úgy döntöttem hogy Márait fogok olvasni (értetek teszem), tuti véletlenül kivettem a Csutora c. regényét de az már csak a szökőkút partján derült ki hogy egy kutyáról szól. Komolyan mondom majdnem megtértem.
Amúgy nem hiszek az emberek felsőbbrendűségében, csak a sajátoméban. (tréfás-értelemben véve)

Szeretném mindenképp tisztázni, hogy a kutyákkal, sőt az állatokkal abszolút semmi bajom, egyáltalán nem gyűlölöm őket. Senkit. Az emberekkel gyakorta van bajom, vannak olyanok is akiket az a kitüntetés ér, hogy elmagyarázom nekik mi a probléma.

Leninfiú! Iszonyatosan sajnálom de teljesen igazad van. Bekavartam. (Annak idején 3as lett a pszicho-szigorlatom. De ha még azt is megmondanám, hogy Morris helyett a szerencsétlen festő Morellt irtam be...)

Zs!
A birka az nem filmsorozat (bár így el tudom képzelni: Flossy a rendőrbirka megmeni a kútba esett kisgyerek életét). A Dolly nevűre gondoltam, legutóbb követelőztem hogy legyen a klónozás a téma. Tudod nagyon szepegtem amikor kiderült, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint már nincs szükség férfiakra a fajfenntartáshoz. Szomorkodtam is pedig épp Nőnap volt.

Mi a parasztok energiaitala?
Kút-bull ((((c;

Ja igen! Légyszi' írjatok kutyaneveket tévémesékből! Kezdem: Fruck, Blöki, Bernát, Vahúr, Pitykéét nem tudom hogy hívták...

Ne csüggedjetek
Razzia Cattani

u.i. Aatvettem a hatalmat Stop. Az igazgatoo maar az asztalon Stop. Lecsapom a kapcsoloot ees keesz a hard reset Stop.


1997. március 17. - hétfõ, 19 óra 13 perc
Ínyencek-e a kutyák?

Mit is esznek a kutyák, amikor félrefordított pofával, elmerengve csámcsognak? Természetesen húst és csontokat, hiszen ragadozók. A fogazatuk is ezt igazolja. Sőt! Az életvitelük is erre utal. Hovatovább: az emberek kutyákkal kapcsolatos tapasztalatai is ezt igazolják. (Hát nem döbbenetes? : ) Van egy mondás, miszerint "a kutya még a vasszöget is megemészti". Nos, a vasszöget talán megemészti, de azért bizony óvatosan kell bánni a kutya emésztőrendszerével; egészen másra van beállítva, mint az embereké. A burgonyát, a hüvelyes zöldségféléket, mint pl. a borsó képtelen megemészteni, és a tej (bármennyire is rajongjon érte egyik-másik eb) sem tesz éppen jót neki. Továbbá az agyontenyésztett fajkutyák gyomra a szálkásan törő madárcsontokat sem bírja. A gazdik törekvése dícséretes, amikor mindenféle zöldségeket és miegyebeket főznek a kutya kajájába, mert hiszen abban van a vitamin, de vajon mennyire képes mindezeket feldolgozni az ebek gyomra? S vajon érdemes-e nekik pl. kutyatápot adni? Érdemes... tisztában lennünk azzal, hogy a kutya- és macskatápok jelentős hányada tulajdonképpen disznóknak szánt takarmány, csakhogy kutya- és macskatápként sokkal többért el lehet adni. Mert mit tesznek a gazdik? (ING) Kényelmesen megveszik a legolcsóbb (jobb érzésűek a második legolcsóbb) ebtápszert, úgy érzik ezzel mindent meg is tettek, és nem is foglalkoznak többet a dologgal. Nos, a disznók emésztési rendszere is alapvetően különbözik a ebekétől, nem is beszélve arról, hogy az emberek őket sem szokták minden földi jóval elhalmozni. (Tudom Razzia: Afrikában igensok ember koplal, úgyhogy örüljenek a kutyák is meg a disznók is, hogy kajolhatnak.)
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy eb (az a bizonyos, amelyik bekapta a zebrapintyemet). Nos, ő volt az, aki mindent megevett (kivéve a zebrapintyet). Még a sárgadinnyehéjat is. Szentül hitte, hogy ami az emberek asztaláról lekerül, az csak jó lehet. Így aztán előfordult, hogy olyasmit is legyürt, amit amúgy nem kellett volna (krumplit, borsót, miegyebet).
Valamikor, amikor erre még mind az oskoláknak, mind a tanítónéniknek volt lehetőségük és kedvük, a biológia órákon a következőképpen mutatták be a nyálképződés folyamatát: Fogtak egy kutyát (lehetőleg éheset), a szájába bevezettek két vékony csövecskét, azután hadd folyon. A kutyák eme bemutatóra kivállóan alkalmasak. Kiváltképp alkalmas lett volna erre a fent említett eb is, aki több ízben be is bizonyította ezt. Neki még kis csövecskékre sem lett volna szüksége. Az ember evett, a kutya ott űlt előtte... ott ült, mozdulatlanul várva... majd kisvártatva, mindkét oldalról egyszerre indulva, elkezdett lassan-lassan csorogni a nyála. (Jó kis nyálcsorgatós sztori : )
Ám nem minden kutya ilyen. Ismerek olyat is, amelyik egyszerűen nem hajlandó megenni a fűszerezett párizsit.
Tehát? Ínyencek-e a kutyák? Válasz: a kutyák, mint minden másban, ebben is az embereket követik: azt esznek amit kapnak, és igényeiket is ennek függvényében alakítják ki. Ezt olykor nagyon helytelenül teszik - ha ugyan helytelenül teszik, mert ki látott már olyan kutyát, amelyik éhen akart dögleni?
Egyet ne felejtsünk soha: húsevők. Ehhez próbáljuk igazítani étrendjüket is.
A jó kajáért mindig hálásak. : )

TREX


1997. március 17. - hétfõ, 17 óra 21 perc
Némi elégedettséggel (bár örömről szó sincs) tölt el a tudat, hogy távollétemben az anyázás zavartalanul folyik. Volt olyan kényszerképzete egyeseknek, hogy ezek a villongások pusztán személyemnek köszönhetők. Pusszantom őket, ha van arcuk, nevük ugyanis nem szokott lenni nekik. A következő heti vitában újra ott (itt) leszek.
F.G.


1997. március 17. - hétfõ, 15 óra 55 perc
Mi a különbség a kettő között: amikor a kutya a tulaj háza elé szarik, meg amikor a tulaj előszobájába?
Szerintem nem sok.
FRK


1997. március 17. - hétfõ, 15 óra 50 perc
Dogstory #2
Ha valaki megkérdi tőlem, hogy hol voltam katona és azt felelem, hogy Adyligeten, azonnal a burokban születettek közé sorol. Pedig Adyligeten sem egyformán sütött a nap a gyíkszín katonákra. Volt ott árnyékos oldal, sőt olyan sötét hely is, ahonnan bármi áron menekülni próbált, akit csak odavetett a rosszsorsa. Ilyen volt az adyligeti őrzászlóalj 4. őrszázada is, amely - nem hivatalosan - büntető alakulatnak minősült. Arról, hogy milyen volt ez, annyit érdemes elmondanom, hogy én, a pesti, önként jelentkeztem az orosházi határőrkerülethez, csak hogy ne legyek ott. Sajna, nem jött össze.
Az azonban összejött, hogy kutyavezető legyek. Az állatszeretet mellett azért jelentkeztem, mert úgy döntöttem, hogy százezerszer inkább a kutyák salakanyagait akarom takarítani, mint primitív, rosszindulatú emberek szándékosan, mások kínzására termelt mocskát. A kutyáknak legalább tényleg szükségük volt rám, vagy bárki másra, aki jól bánt velük. Szegények döntő többsége így is előbb-utóbb megbolondult, azon egyszerű oknál fogva, hogy a gazdik leszereltek, ők pedig maradtak. Úgy mondják ugye, hogy egy kutyát egy éves kora után már nem szabad elajándékozni - addigra végérvényesen eldöntetik a gazdi személye. Nos, a mi kutyáink évente kaptak új gazdit - hol ilyet, hol olyat. Volt aki puskatussal, lapátnyéllel nevelgette a kutyáját és volt aki a saját kajáját adta oda neki - minthogy húst nem kaptak, nem volt rá pénz. Külön csata volt, hogy elérjük, hogy az iszonyatosan rossz minőségű adyligeti ellátmány általában kukába vándorló felvágottadagjait kiguberálhassuk kutyáink számára.
Tehát akkor néhány rövidke epizód az adyligeti kutyéletből.
Főkutyásunk, egyetemet nem (sem) végzett, de hatalmas tapasztalattal rendelkező zászlósurunk megrögzötten állította, hogy a német juhász vemhessége X napig tart (azért X, mert nem emlékszem pontos számra). Helyettese - az egyetemet végzett, kutyatenyésztésre kalibrált sorállományú szakaszvezető - X+10 napról tudott. Hajlamosak voltunk az utóbbinak hinni. Ui. zászlósurunk gyakori rossz szokása volt, hogy a vemhesség X+5. napján felnyitotta a kutyákat - minthogy a kölykök már biztosan megdöglöttek odabent. És tényleg megdöglöttek - igazolva zászlósurunk vélelmeit. Hiába próbáltuk magyarázni neki, hogy azért döglöttek meg, mert korán látták meg Isten szent egét - nem és nem! Tényleg őrjítő volt. Végül megtaláltuk a pofonegyszerű megoldást: meghamisítottuk a fedeztetési naplókat - kb. 10 nappal későbbre jelentettük le az eseményt. És a német juhászok - a világon egyedülállóan - elkezdtek X napra elleni! Na ugye!
Bár kankutyáink alanyi jogon megmenekültek főkutyásunk szikéjétől - a folytonos gazdicsere okozta stresz őket sem kímélte. Nem felejtem Lázárt (Lázi-Lázi-Lázárt), aki olyan szinten be volt csavarodva, hogy minden jóérzésű ember azonnal lepuffantotta volna. Rengeteg féle iszonya közül a tömegiszonya volt a legérdekesebb. Bárki bemehetett a boxába, ha nem ijedt meg egy folyamatosan vicsorgó, hörgő, nyálfröcskölő kutyától, aki kizárólag profilból sandítva hajlandó ránézni. Ritkán bántotta azt, aki egyedül volt bent nála, de abban a pillanatban, hogy még egy ember betette a lábát... Ő a két főben azonnal kétfős tömeget látott és nekik ment. Lehetett az gazdi, főkutyás, alkutyás, vendég vagy bárki. Talán nem csoda, hogy az új kutyások még azt sem tudták, hogy melyik végétől kell félni a kutyának, amikor már beléjük verték Lázár használati utasítását.
Rosszul járt az a katona is, aki egy alkalommal a kerítésparancsnokságon át távozott kimaradásra. Azt az kerítést futólánc védte, amelyre általában Jumbó névre hallgató, ijesztő méretű, de teljesen gyermeteg kutyánkat helyezték őrségbe. (Ő volt az én kutyám - mire leszereltem már éppen kezdett hallgatni rám.) Jumbót 10 perc apportdobálással teljesen le lehetett venni a lábáról. Nos a fiatalember nem számíthatott arra, hogy aznap éjjel Jumbó belelép valami ottfelejtett drótdarabba, amiért is le kell váltani. A velőscsontos álmából felzavart Lázár barátunk volt a váltótárs. Szegény kölök visszafelé jövet már előre kiválasztott egy megfelelő botocskát, melyet alkalmasnak vélt Jumbó korrumpálására. Átugrott a kerítésen, hívta a kutyát, eldobta a botot, majd jól megharaptatott. Az igazi probléma ott kezdődött, hogy másnap, amikor már látszott, hogy Lázár szignója hentest igényel, azt találta mondani, hogy a kutyakörleten kapta meg egy eb. Meg is mutatta melyik volt az. Történetesen a frissen befogott Luxra bökött, aki személyi, jogsi és forgalmi nélkül, egy szál nyári bundában érkezett hozzánk. Mengele doktor bólintott és már készítette is a veszettség elleni oltás sorozatot. Ezt nálunk - profi módon - a hasfalba adták. Sajnos amatőr módon is oda. A második után kis barátunk úgy dalolt, mint Bódi Magdi a táncdalfesztiválon és boldog volt, hogy néhány nap fogdával és néhány hónap fenyítéssel megúszta a 3., 4. és 5. injekciót.
Végül csak annyit, hogy én, a magam részéről nagy örömmel üdvözöltem a hivatásos határőrség kialakítását - elsősorban szerencsétlen kutyáinkra gondolva.

Pirítós


1997. március 17. - hétfõ, 15 óra 38 perc
zs! Nem a stílus idegesít, hanem a tartalom bosszant. Nem értem, hogy lehet egy látszólag értelmes figura ennyire ... Ha valaki képes egyéni stílussal megfogalmazni gondolatait, díjazom, ha nem is mindig szimpatizálok vele. Persze, itt sokan inkább csak nyelvi különcködést adnak elő egyesek stlílus gyanánt. Ha valaki ennyire lenézi az állatokat, akkor semmilyen stílus nem fedi el embertelenségét. Cattani maffiózó egyéb írására egy szó megjegyzésem nem volt, pedig azokat is ezzel a polgárpukkasztó stílussal fogalmazta meg.
Rezső


1997. március 17. - hétfõ, 14 óra 23 perc
Halihó emberkék, valamint kutyák, macskák és mindazok, akik érdeklődnek!
Tovább ugathatjuk a Holdat. : )

Tudod Razzia,
az állatoknak igenis van lelkük. Sajnálom, ha ez a fontos információ nem képes elraktározódni hatalmas keresztmetszetű koponyádban. Meglehet, hogy a gondos ápolás segít, bár ebben nem lehetünk biztosak. Beakadt a lemez, de hadd szóljon: az antik emberi felsőbbrendűség fölött eljárt az idő. Amikor a metro-aluljáróban közelítenek felém a buzgó hittérítők, csak egyetlen kérdésem van feléjük, s amikor erre nemleges választ adnak, majd magyarázkodásba kezdenek, hogy ők nem mondhatnak mást, mert ez az igazság, akkor így szól a szám: "Na látják! Ezért nem fognak megtéríteni. A maguk vallása már az alapigazságainál problémás." Mi is az az "alapigazság", aminek szerintem semmi értelme? Az, hogy az állatoknak nincs lelkük. Pedig ez marhaság. Te magad írtad, hogy az ember csak akkor tudná, hogy milyen kutyának lenni, ha már lett volna kutya. Mondd, te már voltál kutya? Nem? Akkor meg mi a nyavaja alapján feltételezed az ebekről és egyéb élőlényekről is, hogy nem gondolkoznak, hogy nem rendelkeznek lélekkel? Nem tetszelegsz te saját magadnak véletlenűl, hogy a nagyvilághoz képest milyen géniusz vagy? Még mindig túl sok banánt fogyasztasz, pedig én intettelek ettől. (Tudod a banán a te gondolataidat is komolyan befolyásolja, egyszerű vegyi anyagok révén, pedig te lélekkel rendelkező vagy. Nem furcsa ez?)

Piritós!
Nem mintha kötekedni akarnék (pedig akarok : ), de hol is helyezkednek el a kóbor ebek a te kutya-topodon?
Amúgy a top tetejével egyetértek.

TREX

(Zsófi, majd gyakorlom, amit muszáJ gyakorolnom.)

A TREX kiadó következő kötete már a nyomdában van, címe:
Ínyencek-e a kutyák?


1997. március 17. - hétfõ, 12 óra 40 perc
Nem a kutyakkal van baj, hanem a gazdaikkal...
De nagyon megerdemelne minden kutyatulajdonos,
hogy a sajat kutyaja szaraba lepkedjen minden nap.
Akkor lehet, hogy elgondolkozna, nem er e neki
meg annyit egy kis lapat hasznalata...
Bar ezek a pesti dogok mar nem is kutyak, hanem
valamilyen varosi mutaciok.


1997. március 17. - hétfõ, 11 óra 32 perc
barki barmit is mond, az ember elete szarabb volna ebek nelkul. nekem peldaul ott van arturka, aki ahanyszor csak hazamegyek boldog csaholassal jelzi szeretetet, arrol nem is beszelve, hogy minden reggel o ebreszt. nem igaz, hogy az emberek lelke ilyen sivar volna, hogy nem hatja meg oket egy ilyen bolhafeszek, amikor a kis fekete gombszemevel a gazdijara nez.

udv pacino


1997. március 17. - hétfõ, 9 óra 3 perc
Sziasztok!
Mint már mondtam, kicsit felborul a következő két hét szokásos menetrendje: hétfő-kedd még a kutyásoké, új kérdés kedden éjjel lesz, a magányról, jövő héten pedig szerdán éjjel, amikor is a Friderikusz-jelenség lesz a téma (következő szerdán pedig a névadó az élő interjúalanyunk). Ez itt most egy egyszerű tájékoztatás a rend felborulásáról, kérlek benneteket, még ne indítsatok vitát az úrról. Lesz rá tíz napotok.

Leninfiú, á, Trixie, Pirítós,
Mint már az eddigiekből is kiderült, támogatok minden olyan helyesírási programot, amelyik a fejekbe is be van táplálva, nemcsak a gépbe. Ezzel együtt sem értem pontosan, miről is beszélgetnénk egy hétig helyesírás-vita címén. Ha esetleg segítenétek, hogy ez mitől ilyen terjedelmes vitatéma...

Kedves apafej,
1. Ha "végigpörgetted a vitát", azt is tudod, hogy nálunk a tegeződés szokás, és nincs tekintélytisztelet, magyarán a rovatszerkesztő sem kivétel a szabály alól.
2. Szívesen veszek minden tanácsot, ám olykor magam is szolgálhatok eggyel-eggyel: most például javaslom, hogy lehelj bele te bármit ebbe a kutyakérdésbe "alkérdésként vagy kiválasztva valamelyik hozzáírás bicskanyitogató stílusát..." Ami már csak azért sem lesz könnyű, mert nem ugyanazt értjük bicskanyitogató alatt: rezsőt például idegesíti IRC(attani) stílusa, nekem kifejezetten tetszik. A másik tanácsom, hogy indulj elsőként a saját pályázatodon: esetleg négy- vagy ötsoros versikében, amivel két legyet ütsz egy csapásra.

zs.


1997. március 17. - hétfõ, 2 óra 43 perc
Pirítós drágám!
Nyugi. Olvass el újra. A lényeget újra összefoglalom.
KEZD UNALMAS LENNI. (pedig csak most kezdtem)
Tudom, hogy nem kötelező itt szponzorálni a matávot, de tetszik az egész és az úttörő ahol tud, átsegít egy kutyát a zebrán. Valamikori kreatív tréningek hangulata köszönt vissza a fórum megtalálásakor és most csak fiatalságomat sírom vissza.
Egyébként meghirdetem egyéni pályázatomat :
Aki úgy válaszol az eredeti kérdésre, hogy az a vitát merőben új vágányra tereli, annak személyesen fogok írni egy négysoros versikét. Ha kerüli a kutya, szar stb. szavakat akkor ötsorost.
üdvözöl: apafej


1997. március 17. - hétfõ, 1 óra 8 perc
szerintem nekem és pici Erikámnak ha lesz egy közös lakásunk egy kutyusnak is szorítunk benne helyet... és madárnak is... és az jó lesz. :)
BOCi


1997. március 16. - vasárnap, 20 óra 52 perc
Kotom az ebet a karomhoz.
AT&Ti


1997. március 16. - vasárnap, 16 óra 42 perc
1./ A kutya olyan mint a gazdája.
2./ Ne a kutyát büntesd !
3./ Ha szereted , társaddá fogadod ,más leszel...talán jobb.

G.Gy.


1997. március 16. - vasárnap, 16 óra 38 perc
szombat.21.57.
Miért sértegetsz egy állatot?
Rezső


1997. március 16. - vasárnap, 4 óra 57 perc
A kutya a legtisztességesebb EMBER

1997. március 15. - szombat, 21 óra 57 perc
Mi lenne velunk kutya nelkul? Errol talan a vakokat kellene megkerdezni...Egyebkent jobb lenne, ha egyesek a kulyajuk helyett az embereket szeretnek.

1997. március 15. - szombat, 20 óra 16 perc
Pirítós! Lassan ki lehetne terjesztenünk kutyaszeretetünket nemcsak a macska, hanem az állatszeretetre is. (A macska kutya látszatellentétre lásd alant péntek hajnali levelem.) És megint a politikánál vagyunk - állatvédelmi törvéby hiánya - illetőleg egy még nagyobb problémánál. Nemcsak az állatokat, de a kolbászt is szeretem. Sajnos.
üdv. Rezső


1997. március 15. - szombat, 19 óra 51 perc
UDVOZLET MINDENKINEK A CEBITROEL !

a kutyaknak is es a kutyautoknek is

homorod
/Hannover/


1997. március 15. - szombat, 16 óra 35 perc
Trixie!
Macskának nincs gazdija. Általában szolgazdija van; a maximum, amit elérhet az ember, hogy macskája egyenrangú félként kezeli. Ez benne a szép.

zs.
Subject: Helyesírás! Én is komálom (ha nem is művelem...)! Eccer jáccunk olyat?

apafej!
Nyugi. Itt nem az a lényeg, hogy meggyőzzük egymást, hanem az, hogy megismerjünk egymás nézeteit, ezáltal árnyaltabb képet kapjunk mind a rokonszenves mensevikek, mind a vissztaszajtó putyilov gyáriak álláspontjáról. Nem gondolhatod komolyan, hogy így, a neccen pattogva meg tudsz dumálni bárkit (amikor még élőszóban sem megy!)
: ))).
Most legalább tudod, hogy mi a kutyátlanok legnagyobb bánata: nem látják a szartól a a kutyát. (Apropó: tegnap ebédelni menet akkorába léptem, hogy hétfőn fel kell mondanom a nyilvánvalóan bekövetkező lottó ötösöm miatt.)
És ha vitát akarsz, figyelj minket tovább, remélem következő soraimmal sikerül némi konkolyt hintenem a kutyaszerető szívek tiszta búzája közé.

Prücsök, Te zöld kacaj!
Őszintén együtt tudok érezni veled. Egyébként megfigyelted már, azt a gyakori jelenséget, hogy a hardkutyások lenézik a macskásokat - vagy talán nem is a macskásokat, de legalább is a macskát. Olyat már sokszor hallottam, hogy egy kutyás kijelenti, hogy útálja a macskákat - szinte ezzel támasztja alá, hogy mennyire elkötelezett ebtartó. Olyat viszont alig hallottam, hogy egy macskás utálná a kutyákat. (Kivéve persze a Rozi néniket, akik eredeti kéziperzsamacskákat tengetnek otthonukban.)
Én például kutyás katona koromban macskát tartottam otthon. Amikor ez kiderült, Dózsa népének csekélyértelmű fele azonnal rámegyenesítette a kaszát. Rögvest kispolgári elhajló, trockista sztrájktörő, valamint vörös hajú, kukkoló pederaszta lettem. Micsoda hülyeség ez? Miért ne szerethetném egyaránt mind a kettőt?
Utolsó, ötcsillagos mondatod alapján az a véleményem, hogy sok kutyás (és kutyátlan) a személyisége elleni támadásnak fogja fel a macska viselkedését: ”Hogy jön ahhoz egy ilyen nyarmogó kis fing (ejtsd: Fish King), hogy átnézzen rajtam, aki - pl. a kutyám szerint is - a teremtés koronája vagyok?”
Szörnyű lehet azoknak, akiket egy macska is meg tud alázni...
Doromb!
Pirítós


1997. március 15. - szombat, 15 óra 56 perc
Tudakolnám a nagyérdeküt!
A bolhák hada mit szol majd,ha a kutyák száma jelentösen lecsökken,vagy lim»0.0 ?
Donatello


1997. március 15. - szombat, 15 óra 47 perc
Egy kis szemantikai elemzés (karakterlánc/gyakoriság):
kuty* 642
szar 71
Demszky 11
További jó szórakozást: ZP


1997. március 15. - szombat, 15 óra 3 perc
Köszi a marasztaló szavakat , azt hiszem Razziának és Piritósnak. apafej.
Jól esik ebben a szaros témában. Sajnos nem tudok többet leszűrni az egészből. Tiszta fejjel , "újfiúként" pörgettem végig a vitát és pont a vitát nem találtam meg. Egy-két nap alatt lefutott minden érv, utána jöttek a ragozások és a cölöphöz kötözött indiánok csatája (amikor szép lassan feltekerednek...). Nem hiszem hogy bárki megváltoztatta vagy átértékelte volna a kutyákhoz fűződő olthatatlan bármijét. Ezt az energiát bele kéne integrálni valami agymozgató projektbe hogy szépen fejezzem ki magamat, mert első látásra van mit beleaprítanunk egymásba , értelmesen. Kedves Zs! Önnek kéne belelehelnie valamit ebbe a kutyakérdésbe alkérdésként vagy kiválasztva valamelyik hozzáírás bicskanyitogató stílusát és hagyni görögni mindenkit egymáson, persze ez csak tipp. Egyébként szeretem a kutyákat, ezért nekem nincs.
apafej

ui: a klónozás tervbe van véve ?


1997. március 15. - szombat, 9 óra 23 perc
Trixie!
Az olvirt olvastam, ne hallgass rájuk! Ma, a nemzeti ünnepen bátran kijelentem, hogy a magyar identitástudat kb. ott kezdődik, hogy nem hunglish. Ezen kívül nemcsak az identitástudat kezdődik itt, hanem az álrtalános, nemzetközi műveltség is. De ez már a helyesírásvita része.
Zöld kacaj!
Ne bízd el magad, nem fognak nagyon megsárdobálni ( micsoda szó!) itt! Ami a dolog léyegének mélyén van, az közömbös a kedvelt állat fajbélisége iránt. Aki a macskát szereti, ugyanúgy nem lehet rossz ember, mint aki a kuttyát.
á, közhelygyártó hangulatban.
P.S. Ha sokan hiányoznak, az azért van, mert a Matáv PPP-szervere megint elment a hét végére kirándulni.
u.a.


1997. március 15. - szombat, 9 óra 11 perc
Prücsök a koránkelő:

Nos, Trixie kutya rendszeresen megkergeti a macskákat, uszítás nélkül, visszahívó parancsot megtagadva. Gerincet még nem roppantott, de nem is fog, mivel alapvetően fél a macskáktól. Ez úgy néz ki, hogy 10-ből mondjuk 8-szor a macska felfut a fa tetejére ekkor 1 perces gimnasztika a fa alatt, majd game over.
Azonban a maradék 2 esetben a macska b...k elfutni, egyszerűen és nagyszerűen felborzolja magát, minek hatására Trixie kutya nem mer 3 méternél közelebbre menni, viszont ugat, hátha mégis beindul a game. Egyszer megtörte ezt a patternt és súlyos orrkarmolással, véres pofával fizetett a szabályszegésért. Szerencsére a macska nem volt parvós, pedig nem olyan ritka, hogy házban tartott macska mindenféle faintos betegségeket hordoz, főleg a kutyákra nézve, mivel gazdijának csak a szaporodás és táplálkozás biztosításáig terjed a lelkesedése.

P.S. Az olvirban megfeddtek, hogy ne helyesíráskodjak, mivel itt Hunglish rulz, inkább nézzem a Grétsyt.
OK folks, then let's strictly adhere to the main thread.
Azaz szigorúan ragadjunk a megadott topichoz. Aztán majd csak lesz valami az édes anyanyelvünkkel - pl. beolvad az Eastern-Central European English dialectbe a szlovákkal és a románnal együtt. Micsoda távlatok!

Szóval mikor jön a helyesírás hétkérdésnek, Zs.?

Trixie, feeling ashamed and humiliated


1997. március 15. - szombat, 8 óra 28 perc
Most biztos a 7kérdés és az égiek összes haragja rám fog zúdulni, de had szóljon bele egy kicsit egy macskatartó is.
A kutya-macska kommunikációs problémáról elhangzottak nagyon szép és okos vélemény volt (kommunikációs probléma), ha nem ismernék kb több mint 10 olyan kutyát akik annak ellenére, hogy nem macskával együtt nevelkedtek, roppant jól kijönnek velük. Azokkal a barmokra akik az utcán a kóbor macskákra ugrasztják a kutyájukat szívesen megtenném én is ugyan ezt mondjuk egy tigrissel, oroszlánnal, leopárddal, stb. (mármint, hogy rájuk uszítom). És egy ilyen kutyás nekem ne pampogjon az állatok szeretetéről és a lelkükről. Aki pedig nem tudja vezényszóval visszatartani a kutyáját egy kiadós üldözéstől és egy esetleges gerincropogtatástól, az ne tartson állatot!
Abban, hogy valaki viszolyog, fél a kutyáktól szerintem egyértelműen a szülők a hibásak. Egy kisgyerek természetes bizalommal fordul az állat felé, de ha az ősök részéről folyamatosan a "ne nyúlj hozzá megharap", "ne nyúlj hozzá beteg leszel", "ne nyúlj hozzá piszkos" figyelmeztetések jönnek, előbb utóbb elhiszi.
Van egy (leányzó) ismerősöm, akit kiskorában majnem megőlt egy kutya. A mai napig maradandó sérüléseket szenvedett, de ennek ellenére szereti a kutyákat. Vele nem sikerült megutáltatni az állatokat.
A konkrét kérdésre térve, persze, hogy szegényebb lenne az emberek élete, hiszen nem véletlen, hogy manapság terápiás célokra használnak kutyákat (kistermetű, nyugodt fajokat) és macskákat, autistáknál és kommunikációs zavarral küszködőknél, valamint a pszichés problémák széles körében.
Véső megjegyzéseim:aki falkavezér szeretne lenni az kutyát tart, aki egyenragó élőlénként kezelné állatát az macskát.

Prücsök a zöld kacaj

(Ps:egyébként imádom a kutyákat, csak kicsi a lakás és nagyon sokat lenne egyedül, amit egy macska könnyebben visel. És a macskákat jobban szeretem! :) )


1997. március 15. - szombat, 6 óra 59 perc
Olvass figyelmesen!
A kedves Razzia lehet, hogy felületesen fülel a gondozói magánbeszélgetéseire, és így összekeveri a pszichológusokat, azonban zavart beszéde mögött (melyre egyébként igaz az anti-poloniusi mondás: őrült beszéd, de nincs benne rendszer) az igazságnak olyan szikrái csillannak meg, melynek olvastán az ember úgy gondolja, hogy az ő szerepe a szemérmes igazmodó szerepe: rejtse a zagyvaság a valót, így szebben csillog, és tovább emlékezünk rá.
Két gyémánt: a kutya a tükörképünk - a helyesírási hibák kipécézése elsőrendű frusztráló fegyver.
A kutya mint tükörkép szerephez annyit, hogy ez nemcsak azt jelenti, hogy a magunk képére formáljuk ebünket, hanem mi is asszimilálódunk hozzá. (Ez nem igazán eredeti meglátás.) Mindenesetre a szeretetre éhes embernek előbb-utóbb akad egy hű kutyája.
Ami a helyesírást illeti, ajánlom mindenkinek a Mancsban Gergely Ágnes írását Karinthy Ferenccel kapcsolatban, ami ugyan nem orthográfiai b...ogatás, de a megoldás jó poén, és nektek is hasonlót. Bírálók, piszkálók, ismeritek a mondát: más szemében a szálkát?
zs.
Nem lenne érdemes egy vitát nyitni a helyesírásról?
á
p.s. - akinek lenne kedve egy hüjesirási szotár öszeálitásába részvenni, jelentse magát a kapog@hotmail.com-on
á


1997. március 14. - péntek, 21 óra 29 perc
TREX!
Falkaügyi észrevételed helytálló. Azonban én csak Leninfiút idéztem amikor a gazdi- kutya kapcsolatot kommunikációnak neveztem (kedd 17.49). Egyébiránt, ha mellőzzük az érzelmi töltést - tényleg az. Az, hogy néha megpróbálok a saját érzelmeimtől elvonatkoztatva gondolkodni (ahogy az említett vizslatulajdonos is tette), még nem jelenti azt, hogy nincsenek. Lehet, hogy nincs igazam, de azt hiszem, hogy egy probléma objektív megítélését elősegíti, ha néha a ráció oldaláról is megnézem a dolgot. Persze csak elvétve.
Tehát én továbbra is imádom a kutyákat (hétfő 21.48).
És úgy vélem, hogy az aktív, jól gondozott munkakutyák érzik magukat a legjobban. Szakértő, figyelmes, főállású gazdi + megfelelő táplálás + kielégített mozgásigény + folyamatos kutyatársaság (pl: rendőrkutyák, szánhúzó kutyák, vadászkutyák, mentőkutyák stb.).
Hallali!

apafej!!!!
Az előbb kissé nagyot támaszkodtam a a rágcsálóra, így elsuhantam a szignód felett!
Hát üdv a mi kis békés, vidám eszmecserénkben (ld. 5-6 sorral lejjebb).
Ha még nem mondtam volna: nesze@hotmail.com.
á! Ezt neked is mondom, sikerült (I ACCEPT!) és most tele vagyok sikerélménnyel, főleg hogy 31. kísérletre elfogadta az említett logint! Hála és köszönet.
Pirítós

Kedves dogshit from VI.ker. (péntek 13.14.)!
Olvasva értékes soraidat eszembe jutottak egy kukorica közt született és rég elporladt ismerősöm gondolatai, melyek akkor keletkeztek, midőn az 50-es években, Micsurin emlején nevelkedett agromókusok állítottak be a portájára, hogy beavassák a gumipitypang-termesztés fortélyaiba:
“Az ilyeneket tenyészteni kéne. A kifejlett példányokat pedig szívlapáttal agyon...”
Bár ez utóbbit egy kicsit erősnek érzem (akárcsak értékes soraidat).
Szóval dogshit, ha nagyon zavarod magad ott a VI. kerületben, csak szólj bárkinek, Téged valószínűleg szívesen eltakarítanak.
Nemüdv
Pirítós


1997. március 14. - péntek, 18 óra 25 perc
Kedves Zsófi!

Hja, a helyesírás... sajna igazad van. És még valami, a szex és a kutyatartás között nem összefüggés van, hanem analógiája egyik a másiknak. Az egyik belső logikája hasonlít a másik belső logikájára. Nyilván van valamiféle korreláció is a kutyatartás és a szex között (még az is lehet, hogy negatív), de ez nem képezte gondolatmenetem tárgyát. H zt krj h mgrts, krtk mggyszr ellvsn.
Bőrkabátja meg mindenkinek lehet. Nekem viszont a bőrkabátom alatt is bőr van!

Razzia,
mielőtt megint leszedálnak, mondd légyszi, hogy mi a franc köze van a humanista pszichológiának (Maslow, Angyal) a szőranyás kísérletekhez (Harlow)? Vigyázz ám, mert az ápolók baromira idegesek, ha összeturkálod a pszichológus néni könyveit.

A kutya számomra magyar vizsla és nem más. A magyar vizsla pedig olyan, pont olyan mint jó Katánk azt leírta. És baromira szeret frizbizni és fél óra alatt úgy ki lehet dögleszteni, hogy elájul. Éjszaka géppuskázik a füleivel. Viszont az ölembe hajtja a fejét és órákig bámul, mert szeret. A múltkor pedig, mert megérezte, hogy síelni készülök és szétrágta egészen apró picike fecnikre az útlevelemet és a benne levő 3000 ATS-t. Mindezt szombaton délután, és vasárnap akartam indulni. Nem volt szívem megütni. Pszichológus nem ver (amíg van áram).

Jó hétvégét, megyek tarokkozni. Otthonról meg nem tudok netezni, mert a galád W95 ugyan megnyitja a terminál ablakot, de utána nem lehet beírni a nevemet meg a jelszavamat, mert félóránként jelenik meg egy betü, és közben a kapcsolat megszakad. Ha esetleg valakinek van ötlete...

Éljen és virágozzék a kutyások és a kutyák megbonthatatlan barátsága!

Leninfiú


1997. március 14. - péntek, 18 óra 24 perc
Én nem küldök el senkit, sőt hívom, hogy jöjjön közibénk, aki csak akar.
A mondandóm lényege, hogy amit már leírt X, azzal egyetérthet Y, de nem kell mégegyszer leírni.
Azaz mondhatja, hogy sokan gyerek helyett kutyát tartanak és tele van a város k.szarral (és nem szerelemmel, amivel jobb volna), de amikor már az ötödik ember mondja (lényegében) ugyanazt, az valami vallásos rítus, de nem értelmes társalgás.
Most már érthető vagyok ?

Trixie


1997. március 14. - péntek, 17 óra 34 perc
Szia Razzia. A szőr-anya az Zs. Szabó Ildikó. Vitának helye nincs.
gszor (ejtsd gészőr)


1997. március 14. - péntek, 17 óra 17 perc
Razzia
Ja, igazad van. Mindenben. Ha neked mániáid vannak, akkor have fun. Én meg hazamegyek a két anyámhoz, meg a gyerekemhez, és kurvajól érezzük magunkat.
Speter


1997. március 14. - péntek, 17 óra 11 perc
A varosban a kutyaknal csak az embereknek rosszabb.

1997. március 14. - péntek, 16 óra 51 perc
Cattani! Lehet, hogy a kutya tükörképünk, lehet, hogy szexuális partnere némelyeknek, lehet bármi (szerinted) őrültség,de hozzánk tartozik, lényünk része, tehát tartsd tiszteletben. Én is tiszteletben tartom azt az idióta véleményed, hogy a kutyának (állatoknak) nincs lelkük. Ez viszont igazolja nekem (az infantilisnek, aki nemcsak az érdek alapján nézi a világot), hogy neked még annyi sincs mint nekik. Tudomásul veszem, hogy vannak ilyen emberek, és igyekszem messze elkerülni őket. Valószínűleg az ilyenek tartanak kutya helyett harci kutyákat.
Rezső
ui. Aki tudna nekem segíteni kutyaügyben, kérem írjon a rvwu@hotmail.com. címre. Kösz.


1997. március 14. - péntek, 16 óra 46 perc
F.G.!

Nem maradt neked egy olyan nagy kerek FIN-es (Forradalmi Ifjusági Napok) jelvényed (Tudod, mikor együtt vonultunk az Ifjú Gárdistákkal...)?
Most lassan újra ki lehetne tűzni.

Imre


1997. március 14. - péntek, 16 óra 35 perc
Razzia:
Bomlott elme hagymázos látomásai.

Morgótörp



1997. március 14. - péntek, 16 óra 28 perc
Itt a Razzia!
Dehat gyerekek, a kutyaknak nincsen is lelkuk, lelki alkatuk sincs, es nem olvasnak filozofiai szaklapot! Tovabba, csak az mondja meg hogy mikor erzi jobban magat a kutya aki hatosagi okmannyal tudja igazolni hogy volt mar kutya eleteben, vagy elete elott (es meg akkor se`).
Vegyuk eszre hogy az emberek sajat tukorkepukon edelegnek, amely eme meleg szorcsomok altal keltett infantilis erzetek eredmenyei.
Kiemelnem, hogy elozo mondatommal egy hajdani allitasomat hazudtolom meg. A kutya ugyanis csak egyeseknek potgyerek (kisebbseg), masoknak viszont szoranya (tobbseg, olv: szoer-anya). Eme allaspont alatamasztasa cimszavakban:
-Freud, fort-da
-humanista pszichologia, drotanya vs. szoranya vs. kismajom
-Lacan, mirror-stage
-Morell, Csanyi hegyek
-Sebeok T. barmelyik

Az embernek jobb egy kutyaval 6 m2-en, mint egyedul a pagonyban. A mondat igy hangoznek oszintebben. Nem? Vegyuk eszre a nyelvben a retorikai kodoket, kodokat, kulonos tekintettel a birtokviszonyokra (ki kinek a gazdaja, kinek hogy jobb), ugyszinten a hatalmi diskurzusokra (felszolito modok, ajanlatok arra vonatkozoan, hogy mit csinaljon az akinek mas a velemenye). Mas tema a helyesiras, ez jellemzoen az ujsagirok vesszoparipaja, kulonosen alkalmas masok megalazasara abban az esetben ha kisebbsegi komplexus tamad a kotozkodo egyenben amiatt, hogy semmi erdemit nem tud mondani. Nyugodtan belem lehet kotni a temaval egyebkent, az en onertekelesemet baromira nem erinti az ha zsar a hejesirasom.
apafej! Maradj velunk! Mindenki olvassa el apafejet (kb 25mp scroll Del fele)!
Leninfiu! Forza!

Alig varom mar a kovetkezo kerdest, ebbol mar jocskan elegem van. JAAAJ! Az apoloook!

\ /\ /\
\/ \/ \/\/\/\__________

Ez az EKG-m. Ha-ha-ha!!!

Razzia Cattani


1997. március 14. - péntek, 16 óra 2 perc
IR Cattani
Miféle birkáid (hétfő, 17:29)? Biztosan valamilyen tévésorozatra célzol, de én azokban épp olyan műveletlen vagyok, mint a kutyákban.

Rezső,
Köszi, de inkább ne (kedd, 1:23). Egyikünknek se tenne jót. Bár gyerekkoromban volt egy komondorunk, és azóta is a legszebb kutyának tartom, de ha lehet, beérném azzal, hogy messziről csodálom.

Trex, Leninfiú, F.G.,
Szerintem IR Cattaninak semmi baja, csak szereti a sarkos megfogalmazásokat, és néha azokra is szükség van: világosabban lehet érvelni ellenük. Én például határozottan állítom, Leninfiú (szintén sarkított) véleményével szemben (kedd, 17:49), hogy a szexuális élet és a kutyatartás között semmiféle összefüggés nem mutatható ki. De ha mégis, akkor tapasztalataim szerint inkább fordított előjellel, mint azt Leninfiú véli.

á, attila,
Szerintem a hotmail működésének a kibogarászása csak az olyan alapos embereknek okoz gondot, mint amilyen Pirítós. Mert amúgy elég egyszerű szerkezet. Inkább ne legyen tanfolyam, jó?

Leninfiú, még egyszer,
Trixie szerintem nem elzavarta MGY-t (péntek, 8:57), csak arra hívta fel a figyelmét, hogy kár terhelni a fórumot (meg a "sávszélességet") olyan témákkal, amelyeket a T. Csapat már kivégzett. Legalábbis az én értelmezésemben erről szólt az üzenete. De ha nem így lenne, akkor se lennék szívesen helyetted bőrkabátos. Te most megtetted, amit megkövetelt a haza, nemde (péntek, 10:52)?
Egyébként meglep, hogy Trixie még sohasem tett szóvá egy másik típushibát, nevezetesen a muszájt, amelyet a többség következetesen ly-nal ír.

Speter,
Már azt hittem, melléütöttem, amit nagyon utálnék, mert hatszor átolvasom, amit leírok. Szóval broilercsirke. Azok a szerencsétlen állatok, amelyeket mindannyiunk csirkehússal való ellátása érdekében nagyüzemi, azaz gazdaságos módon, emberhez és állathoz egyaránt méltatlan körülmények közt éltetnek - a halálukig. (Lásd erről bővebben: Desmond Morris: Az állati jogok szerződése, Bp., Európa, 1995. 148 és következő oldalak).

Mindenkinek,
Jövő héten némi változás lesz a hétkérdés rendjében: hétfőn ne siessetek az elsőségért, mert a következő kérdés valószínűleg csak kedden vagy szerdán lesz fönt. Magyarázat van, később.
Addig is éljenek a kutyák és a kutyások!

zs.


1997. március 14. - péntek, 15 óra 39 perc
Amit elfelejtettem aláfirkantani:
1997. március 14. - péntek, 14 óra 37 perc

TREX


1997. március 14. - péntek, 15 óra 12 perc
Pirítós TOP listájával, különösen az első pontjával, teljesen egyetértek. Nekem is magyar vizslám van, a drótszőrű változatból, ölebeket megszégyenítő lelki alkattal.( Borúsabb, melankolikusabb napjain az ölemben próbál megvigasztalódni :) ) A GAZDIVAL kitétel nagyon fontos ebben a pontban, mert pl. a Dina csak akkor akar az ágyra felmenni, ha valki fekszik még ott, egyedül (szinte :)) soha...
Kb. két éve, ősszel kertes házba költöztünk. Gondoltam, majd milyen jó lesz neki, egész nap kint lehet, nézelődhet (ahol régebben laktunk, volt egy teraszunk az első emeleten, ott órákig képes volt hasalni és a korlát alól leskelődni..), kiabálhat a gyanús járókelőkre, stb. De Dina nem akart a kertben lakni, sőt, huzamosabb időt ott eltölteni sem. Először azt hittem, a hideg miatt van, de aztán rájöttem, igazából az a probléma (bár télen be kellett néha takargatni, úgy reszketett szegény a hálószobában...), hogy becsuktuk a bejárati ajtót, azaz kicsuktuk őt. Lakáson belül sem szereti a csukott ajtókat, mindig a másik oldalon lenne legszívesebben, de ezt a száműzetést, szabadságában való korlátozást végképp nem tűrhette, ezt rendkívül szívtépően és hangosan tudomásunkra is hozta (és hozza manapság is, ha "kintfelejtjük"). Mivel "Mit szólnak a szomszédok...", lemondtunk a kiszoktatásról, de ezentúl egy rossz szava sem lehet, mi megpróbáltuk....

Kata


1997. március 14. - péntek, 15 óra 9 perc
TREX,
bocs az elsiklásért, de nekem nem az Internetto az életem értelme, csak szórakozásból okoskodok néha.
Szóval visszakerestem, és ez a válasz: tény, hogy sok kutya szereti a gyerekeket. De a gyerek nem tudja, hogy az, amelyik közelít hozzá, éppen melyik csoportba tartozik. A bajt jobban szeretem megelôzni, mint orvosolni (szó szerint).
Ezért inkább játsszon a gyerek mással. Ha nagy lesz, mint én, és örökletes a "félnektôlemakutyák", akkor felôlem kutyázhat éjjel-nappal.

Benoe


1997. március 14. - péntek, 14 óra 58 perc
TREX,
úgy értettem: a helyesírás kiegészíti a kialakult képet. Amúgy hangszóró. :)

Benoe


1997. március 14. - péntek, 14 óra 43 perc
(Na még egyszer, mostmár utóljára)

Akiknek nincs kutyájuk, akik idegenkednek tőlük, azok sajnálhatják, hogy kimaradnak abból, amit Pirítós egyszerűen "kommunikáció"-nak nevezett el.

Piritós!
Sokat fontolgattam már, hogy veszek egy falka husky-t (Az életrövidülés nem csak a kevés mozgásnak tudható be, hanem - mivel a husky ízig-vérig társas lény - a falka hiányának is.), és uccu: irány velük Alaszka. Persze tudom, hogy sohasem fogom megtenni, de azért jó játszadozni a gondolattal.
Ami a kivert kutyák besorolását illeti (amúgy ahány kutya, annyi féle - a skatulya pedig csak skatulya marad):
kommunikáció –-,
mozgás +-, (túlerőltetés)
ingerek +-, (környezetének agresszív, elutasító magatartása; állandó készenléti állapot)
táplálkozás --
(Szerintem)


1997. március 14. - péntek, 14 óra 37 perc
dogshit (from VI.ker) is bullshit.

1997. március 14. - péntek, 14 óra 15 perc
Újból dejóhéjban !
Árnyalnám Leninfiók és Trixie meglátását - Speter véleményét is beépítve - abban a témában, hogy hol is érzi jól magát a kutya. Biztos, hogy 6 négyzetméteren a gazdival jobban érzi magát, mint a 100 holdas pagonyban egyedül. De a kommunikációs igény mellett (Leninfiú) nem felejtkeznék el a mozgásigényről (Speter) és a környezeti ingerek - érdekes, új nézni-, hallani-, ugatni- és szagolnivalók - igényéről sem (Igaz, ez utóbbi is egyfajta kommunikáció).

Szélsőséges példa: HUSKY. Gyönyörű, egészen különleges lelkivilágú kutya. Kb. olyan mint macskában a sziámi. Jó, hogy behozták - már kellett az új játékszer, az új státusszimbólum! Azokat akik meghonosították (ill. próbálják) egyáltalán nem érdekli, hogy a husky sarkvidékre tervezett, vérbeli szánhúzó kutya, amit (szerencsére) még nem sikerült teljesen hülyére tenyészteni holmi standard kedvéért. A husky mozgásigénye napi 30 km futás. Minden tiszteletem azoké, akik ezt le is futják, biciglizik velük. Sajnos a többség erre nem ér rá. A husky élettartama a mi éghajlatunkon és a magyarországi kutyatartási szokásokkal legalább 25%-kal rövidebb, mint eredeti élőhelyén. És ezen az sem segít, ha a gazdi állandóan vele van.

Az árnyaláshoz visszatérve azt is fontosnak tartom, hogy a “kertben” és a “lakásban” mellett külön említsem a “láncon” kategóriát, ami, hiába van a kertben, mégis a legszörnyűbb állapot, valamint a “kertben + sétáltatva” kategóriát , ami pedig a legszuperebbek közé tartozik.

Tehát SZERINTEM a kutyaélet TOP 10-e (háturól mellbe) a következő:
- (++ jujj, de jó / + jó / 0 na jó... / – nem jó / – – jó szar)
- gazdi nélkül = dolgozó gazdi, aki legalább 4-5 órára (de inkább többre) magára hagyja ebét naponta.
- gazdival = szinte mindig van otthon valaki - szerencsés esetben maga a gazdi.

10. LÁNCON - GAZDI NÉLKÜL (kommunikáció 0, mozgás – –, ingerek +)
9. KIVERT KUTYA (kommunikáció –, mozgás ++, ingerek ++)
8. LÁNCON GAZDIVAL (kommunikáció +, mozgás – –, ingerek +)
7. LAKÁSBAN - GAZDI NÉLKÜL (kommunikáció +, mozgás 0, ingerek 0)
6. KERTBEN GAZDI NÉLKÜL (kommunikáció +, mozgás +, ingerek +)
5. KERTBEN GAZDI NÉLKÜL, DE SÉTÁLTATVA (kommunikáció 0, mozgás ++, ingerek ++)
4. LAKÁSBAN GAZDIVAL (kommunikáció ++, mozgás 0, ingerek 0)
3. KERTBEN GAZDIVAL (kommunikáció ++, mozgás +, ingerek +)
2. KERTBEN GAZDIVAL + SÉTÁLTATVA (kommunikáció ++, mozgás ++, ingerek ++)
1. GAZDI ÁGYÁBAN - GAZDIVAL (kommunikáció ++, a többi pedig kit érdekel - ez utóbbi Borka Kutya, aki Magyar Vizsla)
Na miccóltok hozzá?

Billy!
A legelképesztőbb keverék kutyával édesanyámék barátainak ”birtokán” találkoztam. Sajnos a nevére nem emlékszem, de az első benyomásra annál inkább: a kerítés túloldalán csahol és ugra-bugrál egy hatalmas SZÖRNYPULI. Marmagasság: jó 50-55 cm! Nézem, mi ez, fekete komondor? De nem. Nem annyira robusztus. Meg a kommondor nem is ilyen fickandi, ricsajkutya. Hát akkor meg mi a bánat? Amikor beljebb nyomultunk, fény derült bizarr származására: puli anyuka és ír szetter apuka bastard gyermeke. Testfelépítés szetter; fejforma, szőrzet, vérmérséklet puli. Egy igazi terelő-vadász. Vagy fordítva. Hát persze, hogy házőrző státusban lakott ott - bár senki nem várta el tőle, hogy ténylegesen is eleget tegyen a feladatának. Ui.:
1. vérbarátságos volt - addig kétszer lopták le a nyakából a nyakörvet - kerítésen keresztül
2. az innovatív kereszteződésnek hamar kijött a negatívuma: gyengék voltak az ízületei és ínszallagjai, ami abban nyilvánult meg, hogy állandóan kificamította a lábait. Szegény folyton ugrált volna, de nem bírta futóművel.
Amúgy nagyon helyes csúnya jószág volt.
Hallihó
Pirítós


1997. március 14. - péntek, 13 óra 56 perc
Zsófi!

Mi az isten az broliercsirke? Boilercsirke?
Speter


1997. március 14. - péntek, 13 óra 42 perc
Éljen a nemzetiszínű kutyaszaros, Március 15!
dogshit from VI.ker


1997. március 14. - péntek, 13 óra 14 perc
T. Trixie!

Szégyenlem magam.
Elnézést az általam elkövetett temérdek helyesírási hibáért. Nincs rá mentség... hacsak az nem, hogy rettenetesen iparkodok, mikor ezt a vacak billentyűzetet nyüstölöm.
Azért én szerettem volna Benoe, ha válaszoltál volna (különben miért írnék?), de amit Rezsőnek mondtál az nekem éppen elég volt. Szóval helyesenírás ide, helyesenírás oda, az embereket mégis inkább az minősíti, amit írnak, és nem az, ahogyan írják.

TREX, a bűnbánó

Ui.: Legközelebb előszőr elolvasom amit idefirkantok, és csak utána küldöm el. Bocsánat, ha eddig nem voltam ennyi tisztelettel a 7kérdés érdeklődői iránt. Nem fordul elő többszőr.

Más:
Felkeltette az érdeklődésemet miszerint Pirítós azt mondotta volt, hogy: "a pitbullokkal az a baj, hogy hiányos a metakommunikációjuk. Egyszerűbben: mire egy normális német juhász neked esik számtalan jelét adja agresszív szándékainak, amit a gazdi is észlel és megteheti a megfelelő megelőző lépéseket. Ezzel szemben a pitbullt pedig csak akkor veszed észre mikor már felzabálta a májad felét". Lehet ebben valami. Van is egy ezzel kapcsolatos személyes élményem.
Történt egyszer, hogy a zebrapintyfalót vezettem pórázon, mégpedig az Üllői úton. Úgy harminc méterre tőlünk, egy pincehelyiség előtt megláttam két egymás mellett csücsülő, nyugodt ábrázatú pitbullt. "Láttam", hogy meg vannak kötve. Közeledtünk feléjük, és én aggódva vártam a metakommunikációs jeleket... de azok nem jöttek. Már azt hittem, hogy nyugodtan elsétálhatunk majd a pitbullok mellett, amikor - szó szerint minden előzmény nélkül - ránk vetették magukat. Pontosabban arra a mafla jószágra, aki a hátam mögé és egyben az úttestre menekült. A pitbullok pedig nem valami rácshoz, vagy csőhöz voltak kötve a fal mellett, csupán kettejük között feszült egy rövid és vékony szíj. A mafla szerencséje az volt, hogy támadói engem két oldalról próbáltak megkerülni, és ebben a szíj gátolta őket. Ott álltam, köröttem két vadul acsarkodó harci-kutya, apámék ebe pedig remegett az úttesten (szerencsére éppen piros előtt álltak az autók). Ez így ment vagy öt másodpercig, közben a rémülettől görcsbe állt az egyik lábam. Ekkor kirobbant a pincehelyiségből a kutyák "gazdája" - izomagyú, artikulátlanul üvöltő alak. El is kezdte őket vadul korbácsolni - brutálisabb volt, mint a kutyái. A pitbullok azonban már nagyon beleélték magukat a harci helyzetbe, úgyhogy eltartott egy darabig, amíg az ütlegek eredményre vezettek.
Ellenben: mint már említettem, ismerek a környékünkön egy pitbullt, amelyik szelíd, és igen kifinomultan használja a kutyák kommunikációs rendszerét.

Resző!
Semmiképp ne hagyd legyilkoltatni a kutyáidat! Ha nincs más kiút, akkor keress nekik más gazdákat. (De óvatosan válogass! Rossz tapasztalataim vannak az egyik kukás-kutyus után.)
Az emberiséget mi sem minősíti jobban, mint ahogyan az állatok sorsárol dönt. Nem mernék tükörbe nézni az emberiség helyében.

Más:
Én valóban hat négyzetmétert osztok meg a kutyámmal: a szobámat. De ha akar, akkor kimegy a hal(l)ba - mint Jónás -, és ráfekszik a kanapéra, ám általában inkább belegyömöszöli magát a szobámban lévő foteljába, ami nem éppen túlméretezett.

Nem meséltem még arról a kutyáról, amelyiket Kakaska hozott egyszer haza. Ezt az ebet elütötte egy autó, és három napig feküdt magatehetetlenül az utcán. (Tudom Razzia: Kakaska is meg és is áldott jó lelkek vagyunk, de az ilyen beszólásokat hagyd el. : \ ) Közepes termetű németjuhász keverék volt - nagy gülü szemekkel. A két kutya egy ideig nagyon jól elvolt egymással... pontosabban a Kakaskától örökölt kutyám volt nagyon jól el ezzel az ebbel: állandóan molesztálta, a füleit harapdálta, és egyéb szórakozásokat ötöl-hatolt ki. Amikor az összeszedett eb végre valamennyire összeszedte magát, úgy döntött, hogy eldönti a pozíciók kérdését a falkán belül. A másik torkának esett. szerencsére pont otthon voltunk, és megakadályozhattuk a vérfürdőt. Kénytelen-kelletlen új gazdát kellett keresnünk neki.
Pedig nagyon hálás volt. Persze előfordult, hogy sétáltatás közben egyszercsak felszívódott. Ezt nagyon furcsáltuk, mert mindvégig a lábunk mellett jött, és csak a legritkább esetben távolodott két méternél messzebb. Sokáig kerestük, aztán kiderült, hogy hazament és leült a kapuljba, mert előzőleg szem elől veszített minket.
Ezt a kutyát korábbi gazdái olyan hiábavalóságokra tanították mint a pacsi adás. Ha valami rosszat tett, mondjuk leette a süteményt az asztalról (ami erős nevelési hiba volt nála) akkor jött utána a bűnbánó pacsiáradat - akár akarta az ember, akár nem. A másik rosszaság, ami után nem úszhattuk meg pacsi nélkül az volt, hogy fogta a plüsből készült jegesmedvét (amitől a jelenlétünkben nagyon félt), és kirakta a nagyszoba közepére - már ha nem voltunk otthon. Egyszer kipróbáltam, és feltettem a jegesmedvét az egyik szekrény tetejére, de onnan is leszedte. Soha semmi bántódása nem esett a játékmackónak, csak kitette a szoba közepére. Nagyon rejtélyesen viselkedett - mind ő, mind a mackó. : ) (Gyanakszom, hogy régebben ismerhetett egy nagy, akaratos, hófehér macskát. Esetleg egy kistermetű kutyát. Sose derül már ki.)

TREX

Jimmy, akit Kakaskától örököltem (főleg ha rosszalkodik),
Lujza, a (néhai) zebrapintylány,
Maci, aki egyszer botor módon bekapta Lujzát,
Bödön, Gerzson és a Kiscsaj, akiket kidobtak,
Szuli, aki a jegesmedvékkel nincs kibékülve
és végül, de nem utolsó sorban
mindazon kutyák, macskák és egyebek, akikről nem meséltem (pedig kellett volna).


1997. március 14. - péntek, 13 óra 9 perc
Szasz, MuzX!

Szerintem a műfaj olyan, hogy muszály provokatívan -- sarkosan? -- fogalmazni, mert különben a kutya sem reagál, hogy stílusos legyek. Visszatérve az alapokhoz, a gyerek dolog nekem sem tetszik, de ettől, még így lehet. Nekem két srácom van és mindkettőt vizsla (is) nevelte, neveli. Nekem eszembe sem jutott, hogy a második gyerek azért kellene, mert az elsővel baj történhet, de aztán másoktól hallottam és megvallom a dolog egyszerű, józan pragmatizmusa meghökkentett. Akkor úgy érztem, hogy >a hiba az én készülékemben van<. Ugyanis haladó szellemű korunkban (lásd: fogyasztói társadalom, korunk hőse: a vállalkozó stb.) nincs helye ízlésbeli fanyalgásnak, amikor a pénz az úr. Ha penig a pízt nézzük, az a legkevesebb, és -- bár ilyen alapon nehéz megérteni az emberi viselkedéset -- mégis itt viszonylag egyszerű magyarázatot kínál, miért is vállal a legtöbb ember két gyermeket. A szeretetet és az anyaság/apaság érzését egy gyermektől is megkaphatnánk. Talán saját biztonságérzetünket fokozzuk a gyerekek által: majd ők gondoskodnak rólunk. Ez is egyfajta “befektetés” közgazdasági értelemben.

Szegény, néhai Izauránk problémája is valami hasonló, t.i. kutya vs. gyerek. Azaz, a kutyától kapnánk meg azt amit az emberektől nem tudunk megkapni. Kérdés, hogy ez annak hibája, aki nem képes szeretetre méltó lenni (hogy magamat idézzem az archívumból), vagy azé a közegé, mely a szeretetet anyagiakra fokozza le.

Szerintem sok baromi magányos emberenek hosszabbítja meg az életét az, hogy értelmet ad neki egy állat iránti felelősség.
Na most akkor hosszú is voltam és zavaros is, úgyhogy inkább dolgozom egy kicsit, ott nem annyira tünik fel.

Leninfiú

P.s. Trixie netcsendőr, vagy igazi Cerberus? Sokat ugat és keveset gondolkodik? Milyen alapon küld el innen bárkit is? Hogy van ez Zsófi?


1997. március 14. - péntek, 10 óra 52 perc
Benoe! Akkor ekressunk megoldasokat! A negyedik pontodban javasoltakat tenyleg elfogadnam, de pl. a baratom kutyaja nem nagyon turi a porazt, es szelid mint egy barany. Megsincs elegendo hely ahol lehetne setaltani. Nagyobb kutyafutatokon ott vannak, a vadabb kutyak es nem igazan arrol hiresek a gazdaik, hogy sszajkosarat, porazt raknanak rajuk (sajnos) igy azok barmelyik masik kutyat megtamadhatjak (ujabb problema). Viszont a dobermanokra, rottweilerekre, stb, kutyakra mindenkeppen szajkosarat rakatnek. de ez sem igazan megoldas, minden kutya egyeni elbiralasat igenyelne.

SZal mit lehetne tenni? Keressunk megoldasokat, varom az otleteket!!!!!

Attila

p.s.: a' nem magam miatt kell a hotmail tanfolyam (de azert kosz), csak hogy tudjak a tobbiek!

Zs. tenyleg lehetne kulon linkre rakni! :)


1997. március 14. - péntek, 10 óra 25 perc
Trixie,

a hibák olyanok, mint a kézírás. Megkülönböztetik a hozzászólókat egymástól. Sokszor megnyugtatnak: "ez olyan sötét, hogy nem is kell válaszolni neki"...

Benoe


1997. március 14. - péntek, 10 óra 0 perc
Te Rezsô!

Nem való neked ez az Internet, inkább ülj a tükör elôtt diktafonnal.

Benoe, az egyik szaros


1997. március 14. - péntek, 9 óra 56 perc
Csak az a bajom, hogy ma már a kutyákról elsőre a Pesti utcákon lévő folyékony és szilárd alkotások jutnak eszembe amelyekből az emberek cipőjükkel aszfalt-festészetet csinálnak, amiben a galambok tocsognak és nyomdáznak a háromágú lábaikkal...
Csak ez ne lenne, de erről nem a kutyák tehetnek.
Itt kellene valamit tenni(nünk). Mit?

ZOOO


1997. március 14. - péntek, 9 óra 11 perc
Na már megint itt járt egy kakás-pótgyerekes egyengondolkodó. Kedves Molnár György, talán előbb olvastad volna végig a hozzászólásokat, ugyanis a fenti koncepciót már csontig lerágtuk (hogy kutyaszerű legyek). Ajánlok egy új magyar szólást:
Ne rontsd itt a sávszélességet !

Copyright by Trixie, abszolút kutya- és kutyáspárti


1997. március 14. - péntek, 8 óra 57 perc
Kicsit megnyugodtam, a szarosok többsége lekopott, és maradtak a kutyások. Kösz a sok jó történetet. Hálából én is írok a kutyáimról, de előbb egy megjegyzés Demszkyhez és a politikához. Bizony van köze hozzá a szocializmusnak, és a város első számú vezetőjének ahhoz, mi van a fővárosban a kutyaszarral, a kutyákkal és az emberek mentalitásával. Hogy néz az ki, hogy csak a híd és nagykörút átadáshoz van köze, a negatívumhoz nem.
Sajnos politikai, pszichológiai okai vannak annak, hogy ilyen türelmetlen, tolerancia nélküli, kényeskedő emberekké váltunk. Az sem ok nélküli, hogy semmit sem tudunk elviselni, ami "zavar" minket. A kutyát sem. Gyerekkoromban egy alföldi faluban éltem. Ott ugattak a kutyák. Zavarta az embereket? Nem hiszem. Az a normális, hogy a madár csicsereg, a kutya ugat. Azok a szomszédaim, akik szólnak a kutya miatt, százszoros decibellel bőgetik az autót, csapkodják a garázs ajtót, stb. Zavar? Igen, és mégsem, hiszen ez a normális. Az autó és garázsajtó hangos. A falun, időnként odakaptak valaki lábszárához a kutyák. Az is normális dolog volt, nem kell belőle világvégét csinálni. Ha megvágjuk a kezünket, az nagyobb seb, mint ez a karcolás. (A védőoltás már más kérdés, azt komolyan kell venni. Csak azt nem értem miért nyerészkedik vele az állam. Miért így szed kutyaadót? Bocsáss meg FG. már megint a politika. Nem tehetek róla, hogy Te jobban szereted a most fenn levőket, mint én.)
Szóval azoknak van igazuk, akik azt írják, hogy a kutyának az ember a legfontosabb. Mindig "csodáltam" azokat, akik azért nem tartanak otthon kutyát, mert az nem lakásba való. Nem tudom. Egész jól eléldegélnek ott. Egy nagy, kényelmes ólnak tekintik. Ha ezek az emberek megfigyelnék a kóbor kutyákat, és lenne szívük, akkor megértenék, hogy annál bármelyik lakás jobb lenne nekik....
Bár az emberhez nem tartozik automatikusan a kutya, a kutyához az ember, már igen. Ha utcán látok egy kutyát, mindig a hozzátartozó embert keresem szemeimmel, mert ez így természetes. Sajnos, errefelé egyre több a kutya egyedül, mert itt a főváros határában dobják ki őket az autókból...
Az idomítás nem olyan egyértelmű. Az amerikai vadpulyka például, szinte ráerőltette magát az emberre. Vannak olyan vélemények is, hogy a kutya volt a kezdeményező fél. A dolog mindenesetre rejtélyes. Tudniillik a kutya (mármint az átlag) tényleg nem igen képes már ember nélkül élni. Mert mindent feláldozott, mindent alárendelt ennek a kapcsolatnak. Talán istennek néz minket. Nem tudom. Az tény, hogy falka állat, de még a falkánál is fontosabb neki az ember.
Az első kutya, amelyikre emlékszem, nagyszüleimé volt, kis barna keverék, Sajónak hívták. Az első kutyámat Medol volt, közepes termetű bundás keverék, és amikor meghalt, még gimnáziumba jártam. Halálára írtam első versemet. Éppen akkor került hozzánk egy tacskó, amikor elköltöztem otthonról az egyetemre, tehát főleg a szüleimé volt. Élt tizenöt évet. Lumpi volt a neve. A mostaniak közül Csika (hivatalosan Tatai Csaholó Csitri), egy komondor az első kutyám. Már 11 éves, de még jól érzi magát. Öt hónapos volt, amikor elhoztam. Ő volt a legkisebb, leggyengébb testvérei közül. Már csak ő él a családjából egyedül. Amikor először szült volna, kezdték el szomszédaim a társasház falát javítani. Kértem halasszák el egy nappal. Még mit nem. Egy kutya miatt! Éppen ott estek neki fúrókkal, kalapácsokkal a falnak, ahol a kutya elvackolta magát. Sokkot kapott, három halott kiskutyát szült. Soha nem felejtem el, milyen büszke volt az elsőre. Aztán közösen jöttünk rá, hogy hiába nyalogatja... Második terhességekor, csak nem akart szülni időre. Már teljesen frászban voltam, és óránként mértem a hőmérsékletét. Szerencsére, mert este tízkor észrevettem, hogy hőmérséklete ahelyett, hogy csökkenne, ahogy kell a szülés előtt, felszökött. Rohantam vele éjféltájt az egyetemre. (Ez három nappal a taxisblokád előtt volt. Ha az eset kicsit később történik, át se jutok Pestre.) Méhcsavarodást kapott: Reggelre elpusztult volna. Szerencsémre a tanszékvezető volt az ügyeletes, aki már látott, és operált ilyen esetet. Azok a kutyák nem élték azt túl. A miénk igen. Tíz napig el sem mozdultunk mellőle.
Jól érzi magát, kedves, még öregasszonyként is játékos, amit korábban sosem hittem volna egy komondorról. Állandóan figyel minket, vigyáz ránk, mint egy nyájra. Most a sintér vár rá, mert, mint írtam Budakeszi fura urai rendelete szerint egy lakásban egy kutya lehet. Melyiket hagyjam életben? A 11 éves komondort, vagy az egyik kétéves kislányt?
Sorban a második kutyám Rudi, Rudolf von Wudigess (nevét a nagy német szociáldemokrata gondolkodóról kapta, mert ő is vörös.) A fajtája malenoise (keressétek a belga kutyafajták között.) Kóbor kutya volt. Amikor Csika tüzelt, a terasz alatt epekedett. Klasszikus Rómeó és Júlia jelenet volt. A fehér lány fenn, a vörös fiú alant nyüszített a vágytól. A vége az lett, hogy Rudi befogadtatott. Sokáig ő volt a falu Swarceneggere a kutyák között, és működése nyomán tele van a falu vörös kutyákkal. Minden csatáját megnyerte, amelyiket láttam. Már öreg, ő is legalább tíz éves, egyre többet alszik, de ha tüzelnek a lányok, nagyon peckes tud lenni. Most már jobban vigyázok rá ilyenkor, nem engedem ellógni, mert félek, hogy amilyen büszke nem adná meg magát, és ott maradna egy viadalban. (Egyre több a környéken a pitbull-tipus. Bezzeg ezekkel nem mernek ujjat húzni, a tanácsi alkalmazottak, mert majd mindegyiknek nagykutya a gazdája.)
Sajnos, Rudi öli a macskákat. A gerincroppantásos módszerrel. Ha még időben észreveszem, akkor le tudom állítani, de ha neki indul, akkor se lát, se hall. Bevallom többször meg is vertem érte. Nem segített. Véletlenül rájöttem, hogy első gazdája direkt uszította macskákra. Egy ismerősömhöz mentem Rudival. A kutya pórázon. A kertkapuban ült egy macska és szemtelenül fixírozta a kutyát. Az persze úgy tett, mintha nem is látná, mert tudta, hogy haragszom érte. Rászóltam a macskára, hogy sicc. A Rudi a pillanat alatt támadott, alig tudtam megtartani. (Cirka 60 kiló) Később többször ellenőriztem, a sicc szóra támad.
Két éve, amikor a feleségem kórházban volt, az esőben egy csöppnyi cica ült az út közepén. Öt centire tudtam előtte lefékezni. Már nyávogni sem volt ereje. Csak didergett. Nyakában bolha elleni nyakörv, tehát ellóghatott valahonnan. Hazavittem, még szopós volt. Életben maradt, de sokáig különzártan tartottam a dolgozó szobámban, féltve a kutyáktól. Láss csodát, Rudi elfogadta, sőt rajong érte. Más macskát persze ugyanúgy megölne, mint korábban. Sőt. A macska a főnök, különösen a kicsikkel szemben, akikkel együtt nőtt föl. Persze a Csikának nem főnöke. Mit számít egy macska egy komondornak! Le sem ereszkedik hozzá. Csak akkor modul, ha tálkája felé szemtelenkedik.
Még nem tudom képes leszek- megmenteni őket. Egyúttal magamat is, mert azt nem tudom, hogy szegényebb lennék-e nélkülük, de azt tudom, hogy nélkülük talán még elvegetálgatnék egy kis ideig, de valójában már nem lennék.
Vigyázzatok az állatokra, mert magatokra is úgy tudtok vigyázni leginkább.
Üdv Rezső, a szomorú



1997. március 14. - péntek, 5 óra 59 perc
a kutyákat senki nem kérdezi meg,,, azzal a 6 négyzetméteres dologgal nem igazán tudok azonosulni. Majd ha egy kutyától hallom akkor el fogok gondolkodni a dolgon. A legtöbb esetben azt érzem, hogy a kutya (kutyuli) csak azt a célt szolgálja, hogy a Kedves Gazdi erősebbbnek... szebbbnek.... stb. érezze magát és különböző elméleteket gyárt arról, hogy a kutyuska pont igy képzelte el földi életét. igy nyugtatva saját lelkét pedig csak a könnyen kapott " viszontszeretés" élteti kapcsolatukat amiért intellingesebb lényeknél keményen meg kellene küzdenie a boldog tulajnak. Hiányt pótólnak: szeretetet, biztonságot, státuszt, társat kapsz, de minden a Te akaratodon múlik, ál- interaktív kapcsolat születik. Egyébként szeretem a kutyákat ( a kutyulikat kevésbé) ezért nekem nincs.

Piritós ! Te is nyertél !

- Uram! Jónás vár Önre.
- Hol?
- Lent a )hal(l)ban.


apafej


1997. március 14. - péntek, 1 óra 1 perc
A kutyáknélkül szerintem nem lenne teljes a földi
élet.A kutya egy csodálatos teremtmény ami mindig hű a gazdájához és egy falat ételért képes az
életét feláldozni érte.
Ugyanakkor szertném visszautasitani azokat a vádakat miszerint egyes kutyafajták gonoszak,gyilkosak,vérengzőek.Ez HAZUGSÁG!
Minden kutya kezelheto csak megfelelo szakertelem
es odafigyelest igenyel!

Damager@mail.matav.hu


1997. március 13. - csütörtök, 23 óra 41 perc
Piri-Paratós!
A válaszom: igen. Bátran. Utána rovatonként előre!
attilának is (zs., ha hosszú, tedd külön linkre!)
1. www.hotmail.com / 2. sign up / 3. I Accept / 4. loginnevet beírni! (piritos, attila stb. ohne ékezet!!!) / 5. Jelszót beírni (mf., de kicsit más szót). Csillagokat látsz csak! / 6.Jelszót megint beírni. Vigyázz, hogy az előzővel azonos legyen! / 7. Keresztnév / 8. Vezetéknév / 9. Non-US / 10. Cím / 11. szex
A többi nem kötelező.
Használat:
1. www.hotmail.com / 2. logint beírni / 3. Jelszót beírni / 4. Add Ins - érkezett levelek / 5. Compose - levélküldés / 6. Ha kaptál levelet, arra a replay-vel is lehet felelni.
á

Benoe!
Igen. Vagy nem! Fordítva! Ők rajtam (?). Ki tudja már ezt követni?
á

Trixi
Ha a helyesírással ilyen perverz a kapcsolatod, esetleg a kapog@hotmail.com-ot használva kicserélhetnénk némi eszmét. Ha raádasul a hüjesírás iss érdekel, akorr sőt!
á

Bendegúz és a macska
Bendegúz amilyen nagy, olyan szórakozott. Úgy két éve volt, hogy a teraszra kilépve látom, egy kis fekete macs fogyasztja Bendy hamiját, a kutya pedig valami mással volt elfoglalva. (Közbevetőleg egyáltalán nem féltékeny a kajájára. Összel a süniket vendégelte meg., most meg nemrég a szomszédból kerítés alatt átmászott barátnőjét.) Szóval nem törődött a maccsal, pedig a szobában elég annyit mondani, hogy cica, máris nekiront az ajtónak.
Mondok neki, - Bendi, süket állatja, mért hagyod hogy elkajálja előled!No erre fölfigyelt. Szerintem nem a kaja, hanem a macsság miatt (a sünöket jóllakásig békénhagyta). Elmordult, és megjátszotta a félelmetest. A macs jó közönségnek bizonyult, és fölszaladt a barackfa tetejére. Bendy úr meg leült a fa tövénél, mint a törelem szobra, nézett föl, csak ült, csak ült, nem mozdult. A macs a legfelső vékony ágon, enyhe szellő hintáztatta.
-No - gondoltuk, - ennek fele sem tréfa. Akkor a Windows még csak a 3.11-nél tartott, de GPF a fenti macsnál is várható volt, és az a legfelső ágon már veszélyes lehet. Úgyhogy Bendegúznak kilátásba helyeztünk egy fél Túró Rudit, mire lemondott a macsról. Ha Túró Rudi nem lett volna, ők még mindig ott lennének. A fán és alatta.
á


1997. március 13. - csütörtök, 22 óra 50 perc
Kutyák nélkül szegényebb, csak a kutyagumi eltakarításáról gondoskodna már valaki !
De azért az ember génjeit kéne inkább előnyben részesíteni. Sokan kutyát tartanak, gyermeket viszont nem vállalnak. Így kutya világ lesz hamarosan.

Molnár György


1997. március 13. - csütörtök, 22 óra 33 perc
Sziasztok!

Csatlakoznék Leninfiúhoz : "a kutyának jobb 6 négyzetméteren a gazdival, mint a 100 holdas pagonyban a gazdi nélkül."

Történetesen és is Gazdagrét lakom. Ez egy speciális lakótelep: a beton, aszfalt és a zöld terület aránya elég szerencsés. Ráadásul van egy zöld domboldal és egy kis szántóföld az egyik oldalán, ahol hatalmas sétákat lehet megtenni a kutyával. Nekünk egy ír szetterünk van 61 négyzetméteren. Három hónapos korában vettük kertesházból. Imádott a szántóföldön rohangálni és fácánt kergetni. Eleinte, míg apám otthon dolgozott, naponta minimum háromszor volt sétalni, reggel rövid ideig, kora délután jó másfél órát, délután ha szüksége volt rá, és este még egyszer kb. egy órát. Ilyenkor megfelelően kifuthatta magát a nyílt terepen. Viszont hétvégeken a teleken néhányszor körbeszaladta a fél focipályányi területet, aztán lefeküdt a közelünkben. Amikor hetekig a telken voltunk, akkor is el kellett vinni sétálni, különben nem mozgott eleget.

Eleinte pórázzal és nyakörvvel sétáltattuk, és iszonyú lelki terhet jelentett rászokni az elengedésere (féltünk, hogy nem jön vissza). Miután megbízhatóvá vált, már nem nagyon kötöttük meg, a póráz csak a kukacoskodó rendőrök kedvéért volt velünk. Kezdettől fogva úgy neveltük, hogy nem engedtük játszótérre. Olyannyira nem, hogy még a kanyarban sem lépett rá a játszótér kavicsára. Bevallom, nem szedem fel a kakit a kutya után, de legalább foglalkoztat a gondolat, hogy fel kéne szedni. Gondolom ez sem enyhítő körülmény, de ha eleget járatom rajta az eszem, előbb-utóbb rávisz majd a lélek.

Amiben szintén egyetértek Leninfiúval, az a kutya halálának elviselése. Nekem ő az első kutya az életemben. Még nincs tíz éves, és gyógyíthatatlan beteg. Tisztában vagyok vele, hogy meg az idén eljön az a nap, amikor el kell altatnunk... és ez pokoli szar érzés. Hogy mennyire igaz a mondás: "amilyen a gazda, olyan a kutyája", mi sem bizonyítja jobban, mint hogy porckorongserve van, mint édesanyámnak (persze ez valószínűleg véletlen, de sorolhatnék egy csomó más esetet). Már nem lehet megműteni. Az orvosok fél éve "eltemették", mondván napjai vannak hátra, és minden nap ajandék számára. Baromi erős (fájdalomcsillapító és izomlazító) hormoninjekciókat kap, amitől három-négy hétig semmi baja nincs, de egyszer csak begörcsöl, fekszik egyhelyben, mozdulni sem tud, csak remeg a fájdalomtól. Ráadásul az egész egyik pillanatról a másikra történik: nincsenek előzmények. Ilyenkor visszük a következő injekcióra. De egyszer majd már ez sem fog hatni...

Rettegek attól a naptól. Gondolatban százszor átéltem már, pedig tiszta hülye vagyok, mert inkább örülnom kéne minden napnak, amíg velünk van! Azt hiszen az egesz családra olyan sokkolóan fog hatni, hogy egy ideig biztos nem lesz kutyánk. Aztán ha túltettük magunkat a dolgon, ki tudja?

Igen, úgy gondolom, az én életem biztosan sokkal szegényebb lesz Jenny nélkül.

Kösz, hogy végre "kiírhattam magamból"...

The Richfielder (trf@idg.hu)

Ui: TREX, nagyon tetszettek a kutyaviselkedés-tanulmányaid! Eszméletlen jók, publikálni kéne őket! :)



1997. március 13. - csütörtök, 21 óra 53 perc
Speter!
Micsoda ebek! Jó neked!
Pirítós


1997. március 13. - csütörtök, 21 óra 22 perc
Trixie!
Szégyenlem magam. Kőszi a helyreigazítást.
Pirítós


1997. március 13. - csütörtök, 21 óra 20 perc
>hogy mennyi dobberman, rotweiler és egyéb kemény őrző-védő<

Helyesen: doberman és rottweiler azaz a duplázás pont fordítva.
Ha már egyszer kutyafórumon vagyunk...

Trixie, a megrögzött helyesírásbuzi


1997. március 13. - csütörtök, 20 óra 22 perc
>Nem mondom, valóban vannak őrült kutyák, akiket pórázon kell (kellene) tartani. Kérdés, hogy maguk tehetnek-e erről, vagy ez is nevelés hatása e? <

"Tehát, kedves József, ez nem kérdés!"

Postabank 20:14 Ezer bocs


1997. március 13. - csütörtök, 20 óra 12 perc
gszor!
A Winkler féle copyright a Woolmark emblémájú birkanyájra vonatkozik, a 80% az én itéletem, és a városi (ott született és nevelkedett) kutyákra vonatkozik, abszolút "vad" környezetben. Persze lehet, hogy nem igaz, de sokan nem bírnák közülük, az biztos. A macs ilyen szempontból teljesen más, én úgy gonolom, hogy még sokkal erősebbek az ösztöneik, meg a genetikai(?) tudásuk, mint a blökiknek. Ez valószinűleg a természetükből is adódik, de ehhez én nem értek.
Maradtam kiváló tisztelettel:
Speter


1997. március 13. - csütörtök, 17 óra 36 perc
Kedves Speter
Azért enne nem vennék mérget, amiteza Winkler mond, hogy elpusztulna, ha szabadon engednénk. Legfeljebb lesoványodna. Meg megenné a palotapincsiket, mittudomén. Van egy macskám, amelyik néhga két hónapra elmegy, és nem másnál lakik, hanem kint van valahol a rengetegben. Abból gondolom, ahogy kinéz, mikor hazajön. És tudod mit? Ezt a macskámat ezért szeretem, és jobban is szeretem, mint a kis feketét, amelyik mindig otthon dekkol. Szerintem az állatainkban a háziasítás ellenére benne van, ami az önálló túléléshez kell. És ha valami, akkor a lakásban történő tartás :) ölheti ki belőlük ezt. Kicsit sajnálom, hogy az emberi lénynek ezekre az ösztönökre már annyira nincs szüksége, hogy elvesztette őket.
gszor


1997. március 13. - csütörtök, 17 óra 8 perc
Leninfiú,

hát, nem értek egyet veled, a gyerekeket illetôen.

A kutya halálával kapcsolatban inkább.
Nemtom, miért, de általában olyan provakatív akarsz lenni, hogy jócskán félreérthetô leszel. Számomra legalábbis szinte minden alkalommal, amikor vitáztunk. Aztán másodjára már nem olyan durva, amit mondasz. Ezt direkt csinálod, vagy a hiba az én készülékemben van?

MuzX


1997. március 13. - csütörtök, 16 óra 10 perc
á,
www.hotmail.com. Bejött. Aztán beletenyereltem a “Sign Up Here!”-be, mire feljött egy bazi nagy CONTRACT. Sajnos hamvas gyermekéveim egyik meghatározó élménye volt, amikor 8 percre beszorultam a liftbe egy embernek öltözött 14. szintű biztosítási ügynökkel. Azóta ellenállhatatlan vágyat érzek a CONTRACT-tal kezdődő szövegek utolsó tripla-kapcsos-zárójelig terjedő elolvasására. Klinikai eset. Látott már már szemész, neurológus és pszichiáter. A szemész adott valami Antiread 4000 Extra nevű gyorsankötő szemhéjzselét. A neurológus béta-blokkolót adott - igaz, azt magának. A pszichiáter meg 10 másodpercet adott, hogy elhagyjam a rekamiéját.
Szóval azt mondod, hogy legközelebb vegyek erőt magamon és egyszerűen csak
“I ACCEPT!”???
Para-Pirítós

KUTYÁK
A szar talán még a kisebbik probléma. Most már annyi ideje rágicsáljuk (itten a netten), hogy előbb utóbb elfogy.
A közvélemény idegeit inkább a kutyatámadások, harapások, szétmarcangolások borzolják.
Ennek pedig az az oka, hogy sokan úgy választanak kutyát, mint baseball sapkát, vagy nyakkendőt. A kutya státusszimbólum. Sokan fejezik ki önmagukat, avagy vágyott önmagukat kutyáik által. Rengeteg gyenge, akár fakutyatartásra is alkalmatlan ember vállal olyan szigorú kutyákat, amelyek még képzett tenyésztőknek, kutyavezetőknek is kihívást jelentenek. Elképesztőnek tartom, hogy mennyi dobberman, rotweiler és egyéb kemény őrző-védő kutya van a lakótelepeken. Szerintem semmi, de semmi helyük ott. Viszont a gazdi (az a cingár ficere, aki a póráz túlsó végén lobog) tökös, kemény legénynek képzelheti magát. Ahogy egy igen nagy életbölcsességgel megáldott felmenőm mondotta volt: “Megáll a gáton, mint szar a lapáton.”
A pit-bull pedig már mindennek a teteje. Csányi (nem a bankos, hanem etológos) azt mondta egyszer, hogy a pitbullokkal az a baj, hogy hiányos a metakommunikációjuk. Egyszerűbben: mire egy normális német juhász neked esik számtalan jelét adja agresszív szándékainak, amit a gazdi is észlel és megteheti a megfelelő megelőző lépéseket. Ezzel szemben a pitbullt pedig csak akkor veszed észre mikor már felzabálta a májad felét (alkoholistáknál a negyedét). Ő mondta, hogy pitbullt nem lenne szabad idegenek közé vinni. Hogy otthon ki mit tart, szíve joga. De másokat veszélyeztetni, csak azért, mert valaki nem ismeri fel a saját képességeit és korlátait...?!
Ezeket a kutyákat kölyök koruktól fogva szisztematikusan és keményen kell nevelni. Az atyalapatyala csak különleges jutalom lehet. Mindig tudniuk kell, hogy ki az úr a házban - különben soha nem leszünk képesek visszahívni/megállítani őket (ez a legfontosabb dolog, amit a kutyának minden körülmények között, azonnal meg kell csinálnia.) Olyan nincs, hogy egy dobbermant vagy még inkább pitbullt rábeszélek, hogy eressze el, amit megfogott.
A súlyos kimenetelű kutyatámadások nem két-három másodperc alatt zajlanak le. Ott bizony akár egy vagy több percig azt csinál a kutya, amit akar, mert a “gazdája” képtelen visszahívni.
Hrrrrlali

Pirítós

Végül pedig nassolgassunk e havi túlélőink között kisorsolásra kerülő tréfás feladványainkból!
- Melyik az az állat, amelyik a tengerben él, de egyáltalán nem érdekli semmi?
- ?
- A Mélytengeri Szarok Rája.

Ha-ha-hallali
Pirítós


1997. március 13. - csütörtök, 15 óra 45 perc
Razzia Cattani!
Szerintem meg ott lett elbukva a dolog, hogy lejöttünk a fáról. Most akkor irtsuk ki a kutyákat, mert alig vadászunk, meg a birka is kevés? Tulajdonképpen a madarakat is le lehetne lőni a városban, mert itt nincs túl sok hasznuk. Azt a sok kurva halat meg ki kell robbantani kézigránáttal a Dunából, mert az hajózásra való, aki meg horgászni akar az vegyen magának akváriumot, oszt lógassa.
Speciel nem a belvárban lakom, hanem "zöldövezetben" rétek, erdő, meg ilyenek és mégis viszem a kutyákat sétálni, ugyanis a séta nem azért van, hogy a kutya a járdára szarjon, hanem hogy mozogjon. Ja, mindenkinek, hiába van egy kutya kertben tartva, attól még nem mozog eleget!

A kutyák 80%-a egyszerűen megdöglene a szabadban egyedül. Valahogy válasszuk ketté a farkast-őskutyát a mai kutyától. Már nincs túl sok közük egymáshoz. És hát nem is azért tartunk kutyákat, amiért 1000 évvel ezelőtt. Mi a szart csinálnék én egy kinyuvasztott nyúllal, vagy egy Woolmark formájú birkanyájjal? (Copyright: Winkler Róbert - Kutyaszorító)

Speter


1997. március 13. - csütörtök, 15 óra 42 perc
MuzX,

légy erős. Nagyon sokan gondolják úgy, hogy pl azért kell két gyerek, mert mi lesz, ha az egyiknek baja esik. Elismerem, hogy baromi profánul hangzik, de ettől még így van. Én csak arra céloztam, hogy, nagyon nehés elviselni egy kutya halálát. Bizonyos tekintetben sokkal kiszolgáltatottabb az embernek és a környezetnek, mint mi. A boszniai háború képei között az egyik legmegrendítőbb egy kutyáról készült snitt, melyben szegény pára két hátsó lábára megbénult, csak vonszolja maga után. Mélyen megrázott, pedig előtte sokkal megrázóbb képeket láttam embergyerekekről.
Talán a felelősség kérdéséhez érkeztünk el. Mi vagyunk felelősök a kutyáinkért (is). Talán inkább, mint az embertársainkért. Ez okozza azt a nagyon erős érzelmi kötődést, amit a nem kutyások - mint szegény, néhai Izaura - nem képesek sem kognitíve,sem emocionálisan követni.

Leninfiú


1997. március 13. - csütörtök, 14 óra 33 perc
Te is fiam Lenin?!
Haat ti haragusztok raam? Isten neki. Een a kutyanak a nyomaba se` eerhetek. Tutira. Legutoobb ugy gondoltam hagyom urra lenni magamon az orjongest. Meeg hogy kifejlett szemeelyiseegzavar! Ha-ha-ha! Zseni vagyok gyerekek! Tudom ezt neheez elviselni. Nekem is az, de ha maar egyszer iigy alakult, nem kimeellek meg titeket ettol.
Sajna a kutyasokat, a fasisztaakat, meg a keresztenyeket nehezen viselem.
Ha tenyleg konstruktivat akarok mondani a kutyakrool akkor azt mondanaam, hogy ott lett elbukva a dolog hogy seetaltatni kezdtuk oket. Tudniillik a kutya birkaterelesre, meg vadaszatra valo meg egyeb ilyen feladatokra. A kutya a szabadba valo, es nem a varosba. Imadom amikor tokkelutott hulyeek a kutyajuk neveeben iirogatnak, hogy iigy joo, meg uugy joo. De haat honnan a picsaabol veszik? Jon a demagogia a kornyezetrol, meg hogy miket teszunk az allatokkal. Joo lenne maar onaalloan is gondolkozni egyszer.
Lehet, hogy meg fogok sertodni. (Nem.)

Ja igen bocsanat a taavirati stiiluseert, de itt az inteezetben csak ezt tudjaak a geepek. Mindjaart jonnek eertem az aapolook ees visznek az elektrosokkolaasra.
Csook mindenkinek akinek van
es akinek nincs

Razzia Cattani

p.s. Tegnap az egyik baratom ongyilkossagot kiserelt meg. Nem sikerult neki.


1997. március 13. - csütörtök, 13 óra 31 perc
á!

Te is Holló-színházon nevelkedtél?

Attila,
Lehet, hogy túl komolyan veszem a témát+magamat, ez esetben elnézést. Ha mégsem, akkor megpróbálom elmagyarázni kissé konkrétabban.
1. Nagyon örülök, hogy egyes embereknek és kutyáknak jó a dolga, szeretik egymást, teljes az életük, itd.
2. Nem örülök, ha ez másoknak rossz pillanatokat okoz. Itt azokra gondolok, akik beleléptek, akiket megharaptak, akik félnek, akik nem tudnak aludni, pedig amúgy jó emberek.
3. Néhány hozzászóló ezekre a problémákra nem talált megoldást, ezért a bevált módszerrel más gondokra terelte a szót. (Ezek a politikus-palánták.) Ôket próbáltam megszurkálni, kétes sikerrel.
4. Mi lehet a megoldás? Talán az, ha közterületen kötelezô a lapát, a szájkosár, a póráz, stb. Akinek a kutyája meg megtámad valakit, az fizessen. Sokat.

Benoe


1997. március 13. - csütörtök, 11 óra 21 perc
Kutya-macska baratsag

A tortenet ket szereploje egy rex nevre hallgato doberman erdelyi kopo keverek es mily meglepo egy macska kinek neve Windows 95. Errol a kutyarol tudni kell, hogy ha meghallja a macska szot mar figyel keres. "Hol a macska?" kerdesre akar az egesz kertet felturja. Tortent egyszer, egy fekete macsot latott meg a kertben. Kezdodott a szokasos kergetozes, amely neha hirtelen megallt ekkor par masodpercig csak neztek egymast majd ujra rohanas. Az utolso ilyen megallas eleg sokaig tartott a kutyus veszetul ugatta a macsot de az nem mozdult. Kutyat elvittuk onnan majd ot perc mulva visszamentunk macs meg mindig ott allt. Lefagyott semmire sem reagalt ott allt egy helyben es nem mozdult. Gondultuk valahogy csak ujra inditjuk, ctrl+alt+del gombokat nem talaltunk igy maradt a vodor viz mint segito eszkoz. Sikerult a macskat visszahoztuk a komabol. Macs azonnal elrohant.

Billy

Ui: kerdeseket mar nem teszek fel a regiekre sem valaszolt senki:-((


1997. március 13. - csütörtök, 10 óra 50 perc
MuzX!
Nem tudom mit tegyél. Megnéztem Apit. Vigyázz rá! Sosem tudhatod, mikor fog befordulni az udvarodra Benoe. Neki a fél fogára sem lenne elég. Az én kutyámat is megfenyegette már. : \

Benoe!
Nem reagáltam még a gyermek-kutya-harapok kijelentésedre (kellőkép). Nos, ki tudja miért a gyermekek nagy többsége nem fél ösztönösen a kutyáktól - sőt, éppen ellenkezőleg. Ki tudja miért? Ha előbb utóbb mégis rettegni kezd, akkor az emberi környezetének befolyásoló, nevelő hatásának következménye. A következő eset nem is olyan rég történt egy aluljáróban. Komótosan sétált egy hatalmas, bozontos kutya. (Pórázon.) Vele szemben, egy olyan négy éves forma srác. Amikor meglátta a kutyát, akkor boldogan kitárta karjait, ragyogó arccal rohanni kezdett a nála ötször termetesebb eb felé, és közben a következőt kiáltotta: "Jaj-jaj, milyen nagy kutya! Mindjárt a seggembe harap!" Azután jött a boldog egymásra találás. Na???
Nem mondom, valóban vannak őrült kutyák, akiket pórázon kell (kellene) tartani. Kérdés, hogy maguk tehetnek-e erről, vagy ez is nevelés hatása e? A bajok forrása mindig abból adódik, hogy az emberi felelősségtudat még a bányászbéka fenekét sem éri fel. Tanácsolom, hogy szelektálj, bízz ösztöneidben (ha ugyan még nem nevelték ki belőled), és a szimpatikusabb ebekhez (akik sohasem bántanák a gyerekeket, hiszen olyan őszintén közelednek hozzájuk) nyugodtan engedd oda a gyerkőcöt. Meglátod mennyire fogja élvezni a kutyák dögönyözését.

TREX


1997. március 13. - csütörtök, 10 óra 46 perc
Trixie, igen ezt kérdeztem.

Ha nem lennének a várható többhetes távolléteim, eszembe nem jutna, hogy megváljak tôle. Vagy ha lenne valaki, akirôl tudom, hogy addig szívesen és jól gondját viseli.
És mégegyszer mondom, ennek a helyzetnek a kialakulását nem lehetett elôre látni.
És még egy dolog: nem tudom, hogy így van-e, de Api szerintem jól elfogadna más embereket is, mert (látszólag ?) sokakkal ugyanolyan lelkes és hízelgô gesztusokkal kommunikál, mint velem. De ehhez nem értek. Valamiért ô mindenkiben bízik és játszótársat lát.

MuzX


1997. március 13. - csütörtök, 9 óra 59 perc
Benoe! Ez nem mellebeszeles hanem beszelgetes, nemi konnyed pengevaltas kutyasok s nemkutyasok kozott! Pl. Speter elbeszelesebol kiderul, hogy igenis szegenyebb lenne az eletunk!
Speter nagyon rulla a torteneted, valahogy igy szeretnek erzni en is (majd egyszer).

a. a hotmail tanfolyam jo otlet! :)

attila


1997. március 13. - csütörtök, 9 óra 26 perc
MuzX:
Mire nem válaszoltam?
Ha arra, hogy most mit csinálj, akkor adok két lehetőséget is:

1. verzió (kőszívű): Nem, nem és nem. Kutyát másnak adni nem szabad, akkor te csak álkutyás vagy.
2. verzió (belátó): Ha egyszer nem tudsz foglalkozni vele, akkor valóban megfontolandó, hogy odaadd valakinek, de azért tudnod kell, hogy ez örök és mély sebet hagy (minimum a kutyában).

Válassz!

Trixie


1997. március 13. - csütörtök, 8 óra 36 perc
Zoli:
"Az én életem nem lenne szegényebb a kutyák nélkül, de viszont halálfélelem nélkül is le tudnék menni az éjjel-nappaliba este 10 kor pl.
ha néhány kutyatartó újra-felfedezné a pórázt."
Eccer volt nálunk egy ún. keresztapa (aki maffiáz meg hasonlók, asszem olajban utazott a drága), nos ez az ember a kétéves komondor mellett úgy jött be a családi házunk udvarára, mintha a kutya csak valami tízcentis palotapincsi lenne. Lekezelt vele, a drágalátos (szóismétlés!) eb végignyalta a kezét párszor, oszt annyi. Másnak meg nem állna meg a bal vádliájig, ha nem figyelnénk rá folyamatosan/kötnénk meg azonnal.
Hogy csinálta? Nem tudom. De hogy nem félt, az tutti.
bAck, again


1997. március 12. - szerda, 23 óra 48 perc
Piritós!
Tartok tőle, félreértés áldozata lettem. Hova én küldtelek, ott nem olvasni kll, hanem írni.
zs.
Kellene egy kis hotmail-tanfolyamot fölrakni egy megfelelő linkkel a ???????-ben. Egyszer már megírtam, de a szó elszáll. Most mondjam Piritósnak, hogy nézzen körül az archívumban?
á


1997. március 12. - szerda, 23 óra 35 perc
Benoe!
Félek, téged nem értenek!
Vitatkozni akarsz?
Nincs igazad!
.......
Most te jössz!
á


1997. március 12. - szerda, 23 óra 19 perc
Hali!
Szep dolog az a kutya, csak azt nem ertem, egyeseknek mire jo az, hogy a pesti betonbelvarosban a sajat kutyajuk sz***ban csusznak hanyatt a jardan. :(((

mz


1997. március 12. - szerda, 23 óra 16 perc
Miert szeretem a kutyakat (macskakat)?
Hat ezert : http://w3.datanet.hu/~gcross/bernie.jpg
A varosi kutyak (emberek) irant pedig oszinte reszvettel erzek .

Gcross


1997. március 12. - szerda, 22 óra 4 perc
Az én életem nem lenne szegényebb a kutyák nélkül, de viszont halálfélelem nélkül is le tudnék menni az éjjel-nappaliba este 10 kor pl.
ha néhány kutyatartó újra-felfedezné a pórázt.

Miért van az , hogy az uszkárt meg spanielt annak rendje és módja szerint pórázon sétáltatják néha még szájkosárral is, ugyanakkor viszont a túlméretezett (legalábbis nem lakótelepi) kutyák szabadon flangálnak az éjszakában séta címén ?
Tényleg van olyan aki azt hiszi, hogy felelősséget tud vállalni egy totálisan szabadon eresztett dog cselekedeteiért ?

(Életem nagy kérdései I./1.)

Zoli


1997. március 12. - szerda, 21 óra 55 perc
Leninfiú,

Milyen eredeti vagy! És felesége, férje, gyereke se legyen, mer egyszer az is "megdöglik".
Akkor sok embernek azért van több barátja, szeretôje, gyereke, mert fél, hogy az egyik kipurcan.
Hát, én nem félek, hogy te kipurcansz, mert hál' istennek se kutyám, se barátom nem lehetsz. De jó!

MuzX


1997. március 12. - szerda, 21 óra 1 perc
Itt a tavasz. Ugat a kuvasz.
Golya a kemeny dugoja.
Kuvasz kovasza erjed az uton,
te pedig halkan belelepsz...

Janos


1997. március 12. - szerda, 18 óra 13 perc
Volt egy macskánk, amit háromhetes korában elkezdett megenni egy egyéves kislány. Pontosabban a szájába vette a kiscica fejét. Életre szóló élmény lehetett, nem?
Volt egyszer egy barátom. Náluk laktunk albérletben egy darabig. Nagy kutyás volt, tartott egy öreg németjuhászt, meg került hozzá egy fiatalabb kis korcs. Ez utóbbi állandóan marta az öreget. Egy nap arra mentem haza, hogy valami puffog hátul az udvarban. A srác verte éppen agyon a korcsot. Amikor odaértem, akkor esett ki a szeme, de nem hagyta abba. Azóta előjön rémálmaimban. Később, látva rajtam a borzadályt, azt mondta, hogy elborult az agya, mert nekiment a korcs az öreg kutyájának. Megmondom: szerintem ilyenek az emberek, a kutyák meg nem ilyenek. Domi családtag, két macskánkkal. Annyit törődök vele, mint a családdal. Vagyis néha ő sem kap vacsorát. Azzal hitegetem magam, hogy biztosan ismer már, tudja, hogy hanyag vagyok. Másnap dupla porció jár, persze. Na sziasztok.
gszor


1997. március 12. - szerda, 18 óra 7 perc
A kérdésre válaszolva, egyetlen indokot ismerek, hogy miért ne legyen az embernek kutyája: attól való félelem, hogy mi lesz, ha megdöglik. Lehet, hogy sok embernek azért van több kutyája, hogyha valamelyik kipurcan, legyen még valami utána is.
Benoe: ló rúg, úr ír, Leninfiú hülyézik. Szacs iz lájf.Szori.

Leninfiú


1997. március 12. - szerda, 17 óra 59 perc
á,
Köszi az emil ötletet, már meg is találtam a homepage-ét, csak még nem volt időm végigolvasni. (Az első 241 sor elég uncsi volt. Egyáltalán van benne valami érdekes?)

Pirítós


1997. március 12. - szerda, 17 óra 28 perc


Lancelot
Okos, mint a delfin. Szelíd, mint a bárány. Fekete, mint a párduc (természetesen mint a fekete párduc). Lusta, mint a lajhár, de fürge, mint a gyík.
Ez Ő, Lancelot, a minta labrador, a nemes és nemzetes vízivadászkutya!

Ő az, Kinél jobb szívű, kedvesebb teremtmény csak az emberállat lehetne, ha nem undokságban akarná felülmúlni társait.
Ő az, Kinek lába nyomába sem érhettek a nálánál lassabb ebek.
Ő az, Ki addig üldözött a Balatonban egy fiókáit óvó vadkacsát, hogy vízibiciklivel kellett értemennem.
És Ő az, ki bánatos belenyugvással tűrte, hogy a szomszéd kiéhezett kankutyája nem kapcsol, hogy ő KISFIÚ!
Igen, ez Ő, Lancelot, a frisby elkapó, a rock&rollra táncoló - nemes és nemzetes vízivadászkutya!

Ő az, Aki, rossz napjaimon a térdeim közé fúrta az orrát és onnan aggódott “Mi bánt?”
Ő az, Aki belekóstolt más kutyák kakijába, aztán boldogan lihegte az arcomba, hogy “Itt járt Tomi, a haverom Új-Fundlandról !”
Ő az, Kinek semmit sem kellett volna tennie azért, hogy nagyon szeressék, és Ő mégis mindent megtett.
És Ő volt az Akit még egy éves kora előtt elajándékoztam, mert egy kicsi lakásba költöztem, ahol sokat lett volna egyedül. Lancelot.

Pirítós


1997. március 12. - szerda, 17 óra 25 perc
Trixie, nem válaszolsz nekem?
:-((((

MuzX


1997. március 12. - szerda, 16 óra 59 perc
Hali mindenki!

Olvastam valahol: "Minél több embert ismerek meg, annál jobban szeretem a kutyámat"

Azt hiszem - én is kutyatulajdonos lévén - lassan egyre jobban egyetértek ezzel a véleménnyel.

Era


1997. március 12. - szerda, 16 óra 57 perc
Benoe: Na de mi a problémád ? És minek beszéljünk a közepébe, aminek egyébként mellébeszélünk ?

Trixie


1997. március 12. - szerda, 15 óra 50 perc
Kedves vitatkozni szeretôk!

Ha van egy problémám, akkor hidegen hagy, hogy Amerikában verik a négereket, ukrán maffiózók lövöldöznek magyar maffiózókra, Szentendre határában szennyezik a környezetet, egyesek részegen az utcán hugyoznak, Gipsz Jakab egyszer beszélt egy emberrel, aki már látott jámbor pitbullt, és folytathatnám estig.
Ezt hívják mellébeszélésnek.

Benoe, aki nem hülyéz le senkit.


1997. március 12. - szerda, 14 óra 47 perc
Ok, akkor most egy kicsit konkrétabban.
Nekem 6 kutyával kell(?) foglalkoznom, ebből 3 a barátnőmé, de ezeket most hagyjuk, mert nekik én nem igazán számítok gazdinak. Van viszont 3 saját, lentről felfelé a következőek:
Kitty A magyar vizsla:
Őt a barátnőm szervezte be, egy menhelyen volt előttem, hogy miért került be, azt nem lehet tudni, mert egyébként tökéletes vizslalány. Amikor elhoztuk elég beteg volt (nem maradt meg benne semmi kaja), és hónapokig kellett orvoshoz hordani, meg volt, hogy 350 ft-os konzervet kapott, mert diétázott. Felvonultatja magán az összes vizsla tulajdonságot, úgysmint mindenkivel barátságos, állatira szeret rohangálni, kirándulni, én még nem láttam 20 percnél tovább fáradtnak, bármekkorát mentünk is. Szereti a többi kutyát is, bár leginkább a nálánál kisebbekkel szokott játszani. Ő bent lakik a házban, és ahogy egy vizslához illik, ha nem vagyunk otthon, az ágyban alszik (ha otthon vagyunk akkor is, csak leküldjük), és ha elmegyek akár 2 percre is, akkor lecsillapíthatatlanul tud örülni nekem, hozza a papucsot (bakancsot, egyszer sicipőt is, amit éppen talál), ujságot, és olyankor játszani kell vele. Állati fegyelmezett, mindent tud, kivéve a huzamosabb ideig "maradsz"-ot, ez valószinűleg még a menhelyről maradt meg benne. ja és nem bírja, ha veszekszünk. Olyankor odaáll kettőnk közé és elkezd ugrálni, meg ugatni. Érdekes, hogy egyszer kipróbáltuk egy műbalhéval, hogy mit szól hozzá, hát fel sem állt a helyéről.
Gerda Az ír szetter:
Őt egy volt barátnőm szervezte be :)
Tözskönyves, echte originál darab, arról ismeretes, hogy annak ellenére, hogy lány, kb. 10-15 centivel a szetter férfitársadalom felett van. Imádja a társaságot, és ha olyanok vannak nálunk, akik nem szeretik a kutyákat, akkor ki van zárva a kert másik részébe, és rettenetesen szomorú tud lenni. Amikor megvettem, a tenyésztő azt mondta, hoyg mire felnő, nyugodt, csendes kutya lesz, mint a szetterek általában. Nem lett. Viszont a villanyszámlást egyszer leterítette, igaz a számlás hölgy hibázott, mert bejött a kertbe, amikor nem voltunk kint. Idegenekkel elég bizalmatlan, kb. 20 másodpercig. Sétalni is lehet vele, de ezt Ő máshogy értelmezi, mint a többi kutya. Elrohan kb. 50 méterre, aztán elkez ásni, és nem hagyja abba , amig le nem hagyjuk 10-20 méterre. Utána GOTO 10. Gondoltam, hogy esetleg megpályázhatnánk az új metró építését, de szerintem kicsit lelassulna a tempó, ha betont kéne ásnia.
Jack Az angol masztiff
Ő a legmarkánsabb képviselő, és egyben az egyetlen fiú. Most 105-110 kg, állítólag már nem nő tovább. Baromi rondán néz ki elsőre, de ő a legszelidebb az összes közül. Igaz a kutyákat baromira nem bírja, neki is megy mindegyiknek, úgyhogy ha sétálunk és kutya van 100 méteren belül, akkor póráz. Na de ezt ellentételezi a gyerekek iránt érzett imádatával. Én ilyet még nem láttam, pedig elég sok kutyám volt már. Ha leteszel mellé egy kisgyereket, akkor mindenhova megy vele, és vigyáz rá. Egyszer a szetter a maga módján üdvözölni akart egy kislányt (ugrálás), hát majdnem széttépte, pedig egyébként szerelmesek egymásba. Amikor a szomszédba volt egy gyerekbuli, akkor kiszakította a kerítést (pedig nem tyúkháló), és lement vigyázni a srácokra. A klambók nagyon élvezték, hogy van egy "lovuk", meg lehet dögönyözni, csak a szülök kaptak szívbajt, mert akkor még nem ismerték annyira, és nem mertek odamenni hozzá. Ha lenne gyerekem, a VIII. ker.-ben egyedül merném hagyni vele, nagyobb biztonságban éreznem, mintha két rendőr vigyázna rá. Egyeéb ismertetőjele, hogy az utcán különös vonzalmat érez a teherautók és a kamionok felé. Ha ilyet lát akkor meg kell állni, hogy kigyönyörködje magát. Továbbá baromi lusta, és volt rá precedens, hogy a Hajógyári szigeten 45 percet ültünk, mert elfáradt és nem akart továbbmenni. Elhúzni, vinni képtelenség.

Na szóval ennyit a kutyáimról. Asszem kiderült, hogy az én életem szegényebb lenne nélkülük. Bocs, ha hosszúra sikeredett.
Speter


1997. március 12. - szerda, 14 óra 41 perc
Legmokasabb keverek amit en lattam az egy tacsko nemetjuhasz keverek volt: Fej, torzs, farok, szorzet mind-mind nemetjuhasz, tacskotol csak a labait orokolte. Felelmetes latvany. Raadasul tul zabaltatott a kutya. Tacsi labak miatt a foldon huzza a hasat. Ugy lehet elkepzelni, hogy dagadt nemetjuhaszra gondoltok akinek joforman nincsen laba.

A legfurcsabb kutya-ember paros kataegoriaban
amiket eddig en lattam eloben
-egy jol kifejlett dog es 150 cm-es 4o kilos 40 eves holgy kialitasokon nem egy ilyet lattam mar.
-egy oreg koldus csavargo es egy fajtiszta angol-szetter szegeny kutya teljesen le van sovanyodva alig tud menni es olyan banatos.
-gyonyoru, szep, nagy, izmos jol fejlett doberman es egy 78 eves nagykabatban 30 kilos oregnenike setaltatja.

Billy


1997. március 12. - szerda, 14 óra 17 perc
Mindenkitôl elnézést, hogy klónozódott az üzenetem.
Úgy csinált, mintha nem ment volna el, ezért küldtem 2x.

MuzX


1997. március 12. - szerda, 14 óra 12 perc
Koszonom az ujfundlandi kerdesre a valaszokat ezek szerint mar az ujfundlandiak sem a regiek.
Trixie!
Orulok hogy ujra latlak.
Piritos!
Tortenet nagyon rulez.

Mindenki!
A fo kerdesemre nem kaptam valaszt senki nem tudja vagy senkit nem erdekel:
Milyen helyi kutyas torvenyek vannak? Hol vannak betiltva valamilyen fajtaju kutyak? Melyik varosban lehet csak nyakorvvel szajkosarral setaltani a kutyakat?

Emeleteshazi kutyatartashoz:
Nezz korul es vedd eszre azokat a tul kajaltatott kutyakat akik alig tudnak menni, tacsik akik ugy huzzak a hsukat a foldon, szornyu latvany.

Ujabb korkerdes:
Ki latta a legmokasabb keverek kutyat? (keverek kutya amelynek ket ose ismert fajtiszta egyed)

Billy


1997. március 12. - szerda, 14 óra 4 perc
Vadászösztön

Annak idején, még serény általános iskolás koromban volt három ausztrál zebrapintyem. Igen rossz leosztás volt - két fiú és egy lány. A fiúk állandóan bunyóztak, a lány pedig... Vele aztán minden szörnyűség megtörtént, ami egy zebrapinttyel megtörténhet. Megesett, hogy beszorult a szekrénysor mögé, máskor eltört az egyik lába (ez volt a legrosszabb - hónapokig fél lábbal ugrált és kapaszkodott), és egyszer bekapta egy kutya. Bizony! A kutya meglehetősen mafla volt. A zebrapinty huss, ki a kalitkából, egyenest az eb szájába. (Mivel éppen nem tartózkodtam a helyszínen, az esetről csak hallomásból tudok. Nem tudtam sírjak-e, vagy nevessek amikor mesélték.) Az eb, miután ilyenképpen megkaparintotta a zebrapintyet teljesen megzavarodott. szokatlan volt, hogy valami riaddtan mocorogjon a szájában, és ő is nagyon megijedt. Nem tudta mi tévő legyen, így miután teljes tanácstalanságában, a sikoltozó gazdik között háromszor körbeszaladta a szobát, végül csak kitátotta a száját, és a pinty kirepülhetett onnan, mint a pinty. (Fizikai sérüléseket szerencsére nem szenvedett, de lelkileg valószínűleg eléggé pintypróbáló lehetett az eset.)
A saját ebem (Amit Kakaskától örököltem), ifijonc korában nagy vadász volt. Több ízben verebet fogott. Szerencsétlen verebeket szó szerint úgy kellett kivennem a szájából. (Az egyikük rendesen pórul is járt.) Volt egy nagyon jó módszere: bekúszott a bokrok alá, és várt. Amikor aztán jöttek a gyanútlan, mitsem sejtő verebek (hiszen ki látott már a legapróbb bokor alatt kutyát?), az ágaktól nem tudtak azonnal elrepűlni, és a kutya meglehetősen kényelmesen bekaphatta őket. A verebek szerencséjére már leszokott erről.
Amikor gárdonyban nyaraltak (ő, Kakaska meg a többiek) átszökött a kerítésen, és a szomszéd birkáit kergette. Azután a szomszéd kergette őt egy vasvillával, szilaj átkozódások kiséretében. Szóval a bírkákat szereti, de a nyulakat... A nyulaktól kicsit fél. : )
Kutyabaj - Macskajaj!
Ami köztudomású: a kutyák imádják a macskákat... kergetni. A képlet egyszerűnek tűnik, pedig nem az. Az ellentét, a kutyák és a macskák között korántsem valamiféle faji alapú, örök háborúságból adódik. (Ha egy kölyökmacskát és egy kölyökkutyát együtt nevelünk fel, akkor nagy esélyünk van rá, hogy felnőtt korukra imádni fogják egymást.) Minden kutya és macska a saját bőrén tapasztalja meg, hogy bár ő közeledni próbál a másik felé, vagy legalábbis közömbös iránta, az mégis gonosz módon kibabrál vele. Ennek okát a kutyák és a macskák testbeszédének különbségeiben kell keresnünk.
Példa: Mind a kutyák, mind a macskák testbeszédében megtalálható a következő póz: hosszan előre nyújtott mellső végtagok, földközelben tartott mellkas, egekbe emelt hátsó fertály, magasan tartott, csóváló farok. Mit jelent ez a kutyák nyelvén? "Gyere játszani!" (Farokcsóválás nélkül: "Ha kergetsz, akkor elfutok".) Ugyanez a testtartás a macskák nyelvén: "Na! Most mindjárt bekaplak kisapám".
Vegyünk egy kutyát, aki még életében nem látott macskát, és vegyünk egy macskát, aki hasonlóképpen van a kutyákkal. Íme az első találkozás: A kutya megklehetősen közvetlen állat, megpróbálja játékra invitálni a cirmost.
- Gyere játszani! - mondja a kutya.
Ohó! - gondolja a macska, aki nem ijed meg a saját árnyékától. - Támadni akarsz? Gyerünk öcsi, darabokra szedlek!
Mindketten fölveszik tehát a megfelelő pózt.
- Remek! - szól így az eb. - Tehát te is játszani akarsz? - ezzel uccu, nagy pajkosan a macska felé iramodik.
- Ajjaj! - agodalmaskodik a cirmi. - Ez a barom megpróbál lerohanni. Gyere apus, ízleld meg a karmaimat.
És lazajlik az első találka, mély nyomokat hagyva mind a kutyában, mind a macskában. Ezek után már mindketten tudják, hogy a másik egy kibirhatatlan alak - kezdődik a harc.
(Ami a mély nyomokat illeti: egyszer azt a mafla kutyát, aki annak idején bekapta a zebrapintyemet, egy háromhetes kiscica úgy pofán vágta, hogy szó szerint hullámozni kezdett.)

TREX


1997. március 12. - szerda, 13 óra 44 perc
MuzX!
Nősülj meg gyorsan, a feleséged könnyebben viseli a magányt, mint a kutya, meg aztán miért lenne magányos, ha ott van neki Api, amikor Te elutazol. Két legyet egy csapásra, plusz a házasemberek kárörvendő vigyora: MuzX-nek se legyen jobb, mint nekünk.
Ragaszkodunk ahhoz, hogy tartsd meg a kutyát. Nincs pardon, nincs apelláta. (Ukrán maffiózók megbocsátva, állatot viszont nem bántunk. Lelkileg sem.)
F.G.


1997. március 12. - szerda, 13 óra 32 perc
Trixie!

Mint írtam, én se bántom a kóbor kutyákat, azt a falkát is csak azért hessegettem el (csak kiabálással), mert volt köztük egy szuka, és Api udvarolni akart neki, de a galeri elég támadóan próbálta elejét venni ennek.
Egyébként volt is egy kóbor kutyusom, kb. féléves, fekete, talán schnauzer és foxi ôsökkel, betévedt a kertbe, aztán etettem, itattam, játszottam vele - és ottragadt. Elneveztem Hobónak, lévén csavargó volt, vagyis mindennap elkóborolt, de általában visszajött. Aztán egyszer hiába vártam... Nem tudom, mi lett vele, egy héttel azelôtt sebesülten jött meg, az állatorvos egy légpuska ütötte sebet talált a nyakán. Rendbehozta, szépen gyógyult is. Úgy látszik legközelebb jobban céloztak... :-((((
A neveléssel kapcsolatban igazad van. Sajnos, elszúrtam, nem tudom, lehet-e még segíteni rajta?
Az ukrán maffiózókat pedig nem engedem, azok legyenek az én célpontjaim! :)) (F.G., bocs!!)

Trixie, de igen haragszom kicsit. Hogy pontosbban lásd a helyzetet:
Api egy kb: 8-10 négyzetméteres elkerített részen van egész nap, igaz, szabadban. A kertbe nem emgedhetem, mert a szomszédok idegesek, ha az ablakuk alatt ugat (az egyik már megfenyegetett, hogy agyonveri), és nem akarom, hogy kipisilje a dísznövényeket.
Az én életvitelem és munkám eléggé összevissza idôbeosztással jár, általában reggel 9 körül már nem vagyok otthon, és este 10 után érkezem. Néha hétvégén is. Igaz, bármilyen álmos és fáradt vagyok egy pl. 16 órás munka után hajnali 1-kor, azért mindig kiviszem a parkba legalább 15 percre.
Viszont szintén a munkámból következôen egyre többször kell majd egy-egy hétre külföldre utaznom. Kire hagyjam olyankor? Senki nincs az ismerettségi körömben aki annyira szeretné ôt is, engem is, hogy erre megkérhessem, vagy ha igen, nincs ideje rá, meg kedve, hogy mindennap kétszer kimászkáljon Csepelre. Ugyanez a helyzet, ha vidékre kéne utaznom mondjuk 3 napra. Mit csináljak vele? Nem vikem magammal, mert édesanyám emeletes házban él, és nem bírja a kutyaszôrt a lakásban.
Amikor megvettem, még teljesen más volt a helyzet, akkor ezek a problémák nem voltak elôre láthatók.
Ezek után is azzal vádolsz, hogy ál-kutyás vagyok?
Tudom, hogy nagyon fájna elveszítenem, megsiratnám és kínozna a lelkiismeret, de nem lenne NEKI mégiscsak jobb olyan gazdi, aki többet tud vele foglalkozni? Nálam nem annyira

Piritós!
Te egy jó fej lehetsz! :))
Jó volt a sztori.

MuzX


1997. március 12. - szerda, 12 óra 53 perc
Trixie!

Mint írtam, én se bántom a kóbor kutyákat, azt a falkát is csak azért hessegettem el (csak kiabálással), mert volt köztük egy szuka, és Api udvarolni akart neki, de a galeri elég támadóan próbálta elejét venni ennek.
Egyébként volt is egy kóbor kutyusom, kb. féléves, fekete, talán schnauzer és foxi ôsökkel, betévedt a kertbe, aztán etettem, itattam, játszottam vele - és ottragadt. Elneveztem Hobónak, lévén csavargó volt, vagyis mindennap elkóborolt, de általában visszajött. Aztán egyszer hiába vártam... Nem tudom, mi lett vele, egy héttel azelôtt sebesülten jött meg, az állatorvos egy légpuska ütötte sebet talált a nyakán. Rendbehozta, szépen gyógyult is. Úgy látszik legközelebb jobban céloztak... :-((((
A neveléssel kapcsolatban igazad van. Sajnos, elszúrtam, nem tudom, lehet-e még segíteni rajta?
Az ukrán maffiózókat pedig nem engedem, azok legyenek az én célpontjaim! :)) (F.G., bocs!!)

Trixie, de igen haragszom kicsit. Hogy pontosbban lásd a helyzetet:
Api egy kb: 8-10 négyzetméteres elkerített részen van egész nap, igaz, szabadban. A kertbe nem emgedhetem, mert a szomszédok idegesek, ha az ablakuk alatt ugat (az egyik már megfenyegetett, hogy agyonveri), és nem akarom, hogy kipisilje a dísznövényeket.
Az én életvitelem és munkám eléggé összevissza idôbeosztással jár, általában reggel 9 körül már nem vagyok otthon, és este 10 után érkezem. Néha hétvégén is. Igaz, bármilyen álmos és fáradt vagyok egy pl. 16 órás munka után hajnali 1-kor, azért mindig kiviszem a parkba legalább 15 percre.
Viszont szintén a munkámból következôen egyre többször kell majd egy-egy hétre külföldre utaznom. Kire hagyjam olyankor? Senki nincs az ismerettségi körömben aki annyira szeretné ôt is, engem is, hogy erre megkérhessem, vagy ha igen, nincs ideje rá, meg kedve, hogy mindennap kétszer kimászkáljon Csepelre. Ugyanez a helyzet, ha vidékre kéne utaznom mondjuk 3 napra. Mit csináljak vele? Nem vikem magammal, mert édesanyám emeletes házban él, és nem bírja a kutyaszôrt a lakásban.
Amikor megvettem, még teljesen más volt a helyzet, akkor ezek a problémák nem voltak elôre láthatók.
Ezek után is azzal vádolsz, hogy ál-kutyás vagyok?
Tudom, hogy nagyon fájna elveszítenem, megsiratnám és kínozna a lelkiismeret, de nem lenne NEKI mégiscsak jobb olyan gazdi, aki többet tud vele foglalkozni? Nálam nem annyira

Piritós!
Te egy jó fej lehetsz! :))
Jó volt a sztori.

MuzX


1997. március 12. - szerda, 12 óra 52 perc
Dear a:

:). Elovastam mindent, szerintem is egyetértünk.

kaviat neofittnesspop:

A Hale-Bopp üstökös nem csak hajnalban látható,ha este, napnyugta után, kb. 6-7 óra között nyugat felé nézel (a hold ilyenkor délnyugatra van)
az ég alján meglátod, kicsit alacsonyabban, mint a holdat. Könnyű felismerni, szép nagy farka van.
A kutyák viszont nem ugatnak rá. Ez még ránézésre sincs sajtból... ;).

For all:

Szerintem az egyik legalapvetőbb kutyáskönyv Konrad Lorenz: Ember és kutya c. műve. Etológia, ritka élvezetes és olvasható stílusban megírva, rengeteg kutyatörténettel.

Vass Gábor , 100301.1510@compuserve.com


1997. március 12. - szerda, 11 óra 34 perc
Kedves Zsófi és többiek!
Mindenek előtt elnézést szeretnék kérni, amiért a legutóbb olyasmit írtam a 7kérdésbe, ami nem oda illő.
Ideje, hogy a lényegre térjünk.


Szerelmi füljáték

Csodálatra méltó, hogy a kutyák (és a legtöbb emlős állat), milyen sokrétűen képes kifejezni érzelmeit és gondolatait. A száj-, szem-, fűl-, farok- és testtartásoknak, ezek kombinációinak kimeríthetetlen a tárháza. Most a kutyák füleiről szeretnék beszélni, annál is inkább, mivel a fülek jelentős szerepet játszanak a kutyák szerelmi életében.
Miképpen tarthatja egy kutya a füleit? Számtalan módon, de most kiemelnék ki pár példát. Talán a legismertebb az ún. "fülhegyezés", amikor a kutya a füleit mereven előre fordítja, és szemével is a hang forrása felé tekint. Ilyenkor az eb figyel, érdeklődik, csalekvésre készül. Egy másik ismert példa a hátralapított fülpozíció, amikor a kutya tart valamitől, vagy harcba indul. Ez az általános védelmi póz. A tömegközlekedési eszközökön utazó kutyák többségénél megfigyelhető. (A legritkább esetben fordul elő, hogy egy állat, legyen bár domináns, harc közben nem lapítja hátra a füleit. Ekkor nagyon-nagyon biztosra kell mennie. Ez a fültartás a legtöbb emlősnél előfordul, így az embernél is. [Ha valaki pisztolyt tart rád, és megrezzennek a fülei, akkor mihamarabb ugorj el a golyó elől.])
A következő, már kevésbé ismert pozíció, amikor a kutya megpróbálja fülei hegyeit minnél messzebb tartani a fejétől, miközben lefelé fordítja azok üregeit. (Azért megnézném, hogy egy spániel mikképpen teszi ezt : ) Ilyen irányú tapasztalataim még nincsenek.) Ennek a póznak a jelentéstartalma az, hogy "gyere nyugodtan, nem harapok", de a hím kutyákra (akárcsak a csődör lovakra) komoly szexuális hatást is gyakorol. Ez aztán félreértések forrása lehet. Tegyük fel, hogy ezt a füljelzést egy tüzelő szuka adja le: ekkor a hím eb rohamra indul - mindent bele. Csakhogy nem biztos, hogy a még felkészületlen lány szexuális jelentéstartalmat tulajdonít fültartásának, és pusztán az szeretné jelezni, hogy nincsenek agresszív szándékai. Ilyenkor aztán az udvarló hoppon marad, és örülhet, ha megússza harapdálás nélkül. A nöstény egy idő után megnyugszik, és ismét a "nincsenek agresszív szándékaim" fülpozíciót választja. A kan kitartó - kitartóan féreérti, mit is akar a hölgy -, és újból megpróbálja örökíteni génállományát. De ismét merev visszautasításra talál. Egy idő után azután teljesen összezavarodik, és ideges lesz. A lány is.
Íme rövid összefoglalója annak, miként nem lett apa a kutyám:
Tavaly nyáron, amikor a számára kiszemelt menyasszony (az ilyesmiben is gyakran az emberek döntenek, pedig nem nekik kellene) tüzelni kezdett, elmentünk hozzá. A leányzó még felkészületlen volt, és a kutyám mindúntalan hoppon maradt. Így ment ez vagy három napig, amikor is meglehetősen megsértődött, hogy milyen dolog is ez. Akkor aztán elhatározta, hogy nem enged a csábításnak, hiszen végezetül úgyis mindig visszautasítják. Ezek után a leányzó kezdett szaladgálni utána, de mindhiába. Végül mikor, úgy gondolta őkelme, hogy mégis lehet abban valami, amit a lány mond, a lánynak már elment a kedve az egésztől. Így jártak. Tulajdonképpen a mi hibánkból.

TREX


1997. március 12. - szerda, 11 óra 4 perc
MuzX!
Megnéztem Apit, szép. De ha csúnya lenne vagy sánta akkor is: nehogy megválj tőle! Kutyát az ember egy életre szerez, bár ez sajnos az ő életük hosszát jelenti.
F.G.


1997. március 12. - szerda, 9 óra 41 perc
A kutyaszar témát alaposan körbejártuk. De mi van a kutyapisivel?
Az én kutyám (dán dog és schnauzer 1:1 arányú keveréke) 2 hónap alatt tönkretette a kertben frissen ültetett tujákat, mert ötpercenként körbehugyozta a kertet.
Nekem ez a kutya az egyéb általa okozott károkat is beleszámolva benne van vagy 100 ezer Ft-ban, pedig ingyért kaptam (most már értem, hogy miért).
A másik kutyám egy puli. Erről nem írok, mert a puli az nem kutya. Az PULI.

Kópé


1997. március 12. - szerda, 9 óra 28 perc
Azt igértem, kiszállok mert a téma elfajult, de nem állok meg egy-két megjegyzést.
Azt hiszem lehet Leninfiú véleményében valami, Razzia Cattaninak talán valóban a nemi életében akadnak nehézségei, de az biztosan állítható mostanában elkövetett művei alapján hogy szépen fejlett személyiségzavar mutatható ki esetében.
Gszor!
OK,, jól kimagyarázkodtál, francba a cseresznyemaggal.

Piritós, még!
F.G.


1997. március 12. - szerda, 8 óra 59 perc
MuzX: én régi kutyás vagyok, de sosem bántanék kóbor kutyát, inkább megszakad a szívem, ha a szemembe néznek. Az ismerősöd meg lődözzön inkább ukrán maffiózókat! A kóbor kutyák nem támadnak meg gyerekeket eddigi (nem csekély) kutyás tapasztalataim alapján, mert már annyi kegyetlenséget tapasztaltak az ember nevű állat részéről, hogy a mini-emberektől is irtóznak. Ha mégis odamennek, az azért van mert már napok óta nem ettek, csak taknyos papírzsebkendőt és már úgyis minden mindegy...;-(((

A kutyádat pedig időben és határozottan meg kellett volna nevelni, nem olyan bonyolult dolog az, csak a fejét ne üssük. De ha te tényleg fontolgatod az elpasszolását, akkor ne haragudj, de te olyan álkutyás-féle vagy és többet ne is próbálkozz kutyával. Van még sok más szép és hasznos dolog az életben.

Trixie


1997. március 12. - szerda, 8 óra 42 perc
Piritós' Tetszett a storyd, fájóan szomorú volt! Egy ajánlat kutyanélkülieknek, és kutyásoknak: érdemes elolvasni a Kátor könyveket (Kántor nyomoz és Kántor a nagyvárosban) ha jól emlékszem Szabó Rudolf irta őket. Nem vagyok egy nagyon romantikus alkat (csak néha) de ami ebben a két könyvben van leírva (megtörtént estet ír le) azon én is igen erősen elszomorodttam, sajnos nem heppiend a vége. Ajánlott alapmű!!!!!!!!

Attila


1997. március 12. - szerda, 7 óra 56 perc
"...le kell menni kutyába,
légy a kutyák királya,
nem királyok kutyája!

Kopasz kutya csokolj meg,
kopasz kutya harapj meg,
kopasz kutya csokolj meg!..."

Hobo


1997. március 12. - szerda, 5 óra 53 perc
"...le kell menni kutyába,
légy a kutyák királya,
nem királyok kutyája!

Kopasz kutya csokolj meg,
kopasz kutya harapj meg,
kopasz kutya csokolj meg!..."


1997. március 12. - szerda, 5 óra 52 perc
Sziasztok!

Trexnek csak annyit irnek, hogy en meg szemelyesen nem hallottam halat tiltakozni az emberszar ellen.
Mas.
Ismerek egy not, ferjes, de nincs gyereke. Mar tobbminndenkinek hangoztatta mutogatva a kutyajat, hogy ez az en kislanyom. Nagy szerteteben ugyanakkor kimutette a kutya mehet. Ugylatszik nem akart unokakat! :-))))
Udv
Sanya


1997. március 12. - szerda, 0 óra 12 perc
wau.......

1997. március 11. - kedd, 21 óra 51 perc
Kedves Vass Gábor!
Azt hiszem, tényleg nincs vita köztünk. A kutya szerintem sem az aszfaltra való. Ha nem ő, csak a piszka van az utadban, akkor :). Ha van kedved, nézd meg a többi üzenetemet is!
á
Billy!
A Bendegúz elfajzott, vagy az anyjára ütött (leonbergi pásztor). Fél a slaugtól, hárman fürdetjük teknőben és fürdőruhában (ő van a teknőben, mi a fürdőruhában). Ezzel szemben a betörő nálunk sem lehet biztonságban.
á

Pirítós!
A sztorid izgalmas volt és szomorú. Hogy egy kicsit piszkáljalak is, mennyivel kiegyensúlyozottabb vagy, ha a kutyáról írsz, mint amikor a bankról. A hotmailt pedig azért ajánlom, mert az annak is jó, akinek nincs e-mailje.
á

Mindenkinek!
Egy fontos kutyás mű kimaradt a bevezető ajánlatból. Bulgakov: Kutyaszív. Néhány idézet.
zs.
Ha úgy gondolod, tedd külön linkre!
Egyáltalán semmi értelme megtanulni olvasni, ha egyszer a hús szagát amúgy is egy versztáról megérezni. Mindazonáltal (ha Moszkvában él valaki), és van egy kis sütnivalója, akarva-akaratlanul megtanul olvasni, méghozzá mindenféle tanfolyam nélkül. Negyvenezer moszkvai kutya közül csak a tökhülyék nem tudják összeállítani betűkből azt a szót, hogy kolbász.
*
...Csak nem proletár? - gondolta Gömböc csodálkozva. "Az nem lehet." Felemelte az orrát, még egyszer megszagolta a bundát, és szilárd meggyőződéssel gondolta: "Nem, itt nincs proletárszag".
*
"Hát vége, köszönöm - gondolta ámuldozva..., Ég veled, Moszkva. Nem látom már viszont Csicskint és a proletárokat és a krakkói kolbászt. A kutyák béketűrése visz a mennybe. Sintér testvéreim, hát miért bántotok?"
*
(Hogyan tudta idecsalni?) Kedvességgel. Az egyedüli módszer, amely megengedhető egy élőlénnyel való bánásmódban. Terrorral semmit nem lehet elérni egy élőlénynél, bármilyen fokán álljon is az a fejlődésnek.
*
"A póráz olyan, mint az aktatáska".


1997. március 11. - kedd, 21 óra 15 perc
Annyi itt a vélemény, hogy én nem fogok senkivel vitázni, mert bent tölthetném a fél éjszakát. mire megírom.

Az elműlt 3 évtôl eltekintve panelban laktam, ahol nem akartunk kutyát. Most 2 éve van egy wolfspiccem (API névre nem hallgat), nem akarok szuperlativuszokat mondani róla, meg biztos mindenki a magáét dícséri. Tények a következôk: mivel ez volt az elsô kutyám, nem igazán tudtam, hogy kell nevelni. Gyönyörűen kifejlôdött, mert mindennel elláttam, de szörnyen fegyelmezetlen a lelkem, és már nem nagyon tudom, mit csináljak vele. Sajnos, mikor megvettük a barátnômmel, nem tudtam még, hogy nemsokára már nem fog nálam lakni, és a kutyus így egyedül rám marad, pedig én nagyon keveset vagyok itthon. Ráadásul a kert közös egy másik szomszéddal, és nem lehet kiengedni, csak egy kis bekerített részen tanyázik. Viszont minden nap legalább egyszer, de általában kétszer kiviszem a parkba (amit nemsokára bekerít az önkormányzat a kutyák elôl, a legközelebbi szabad terület kilométerekre van).
Vele éppen az ellenkezô a baj, mint a kutyákkal általában: én még ennyire barátságos és lelkes jószágot nem láttam. Kivétel nélkül minden idegennel barátkozni, ismerkedni próbál, amit ugye sokan rossz néven vesznek. Sajnos megvan az a szokása, hogy "üdvözlés" vagy "hívás" gyanánt a mellsô mancsaival felugrik az ember derekára, és barátian jól megtaszajtja. Nálam még elmegy a dolog, bár sáros lábbal én se örülök neki, de ezt egy idegennel csinálja, akkor gond van. Szóval állandóan mellette kell lennem, de ez se nagyon használ, mert ha nekiindul vágtába, mikor meglát egy nénit nagy szatyrokkal és odafut kiváncsiskodni meg kunyerálni, akkor hiába hívom, rám se hederít. Nyilván az én hibám, pedig próbáltam többféleképpen nevelni erre, de nem sikerült. Viszont olyan szempontból nyugodt vagyok, hogy tudom, nem bántana embert.
Mivel fiú a kis csibész, mostanában egyre többször harciaskodik másik kutyával. És sajnos nem tudhatom, melyikkel mi a viszony, ez már csak akkor derül ki, ha körbeszaglászták egymást, és befeszitve, félig hátracsapott fülekkel torokhangon morog, akkor elkapom a grabancát, és odébb viszem, mert pillanatokon belül kitörhet a haddelhadd. Egyszer összeverekedett egy nála kétszer nagyobb dobermannal, elég nehezen sikerült szétválasztani ôket (a másikon nem volt nyakörv, a kedves hölgygazdi meg csak sikoltozott körülötte ahelyett, hogy megpróbálta volna valahogy visszafogni). Mivel én meg az enyémet féltettem, végül engem sikerült megharapnia a dobermannak, de Api megúszta baj nélkül, igaz vitézül harcolt. És az az érdekes, hogy elôtte negyedóráig sziinte tudomást se vettek egymásról, pedig ott köröztek a közelben mindketten.
Na, kicsit sokat mesélek. Mindegy, végül is én sokszor dilemmában vagyok: elajándékozzam-e valakinek, aki többet tud vele lenni, vagy azért nem rossz neki velem így sem? Többször elkezdtem szervezni az átadást, de mindig visszakoztam, mert nagyon a szívemhez nôtt, és mint pótgyereknek is biztos szerepe van az életemben. És tudom, hogy ô is nagyon örül nekem, amikor együtt vagyunk. Engem például abszolut nem zavar, ha képen is nyal, bár azért nem nyalom vissza :).

Viszont lenne egy kérdésem, úgy tűnt, még senki nem beszélt róla, ha mégis, bocs a figyelmetlenségért:
Megfigyeltétek, hogy még a kutyások is mennyire másképp viselkednek a kóbor kutyákkal? Szerencsétlenek többnyire nem tehetnek arról, hogy nincs gazdájuk, legtöbbje fél az embertôl, kutyától egyaránt. És mégis, ha a kutyáját sétáltatók összefutnak velük, rögtön kezdôdik a "nmmm méssssszz!!!", "takarogggy!!!" meg a kavicsdobálás. Hát igen, velem is elôfordult, hogy elzavartam egy falkát, mert hiába akart Api velük játszani, elég morcosan ugattak rá.
Egy kollégám, szintén kutyatulajdonos, most akar valami számszeríjat beszerezni, hogy az utcán falkába verôdött kóbor kutyákat lelôdözze, mert félti tôlük a gyerekeket. Javasoltam, hogy ha véletlenül találkozik azzal, aki az utcára tette a szerencsétlen ebeket, ôket se hagyja ki.
Tulajdonképpen ezért is félek másnak adni, mert tudom, hogy amíg velem van - ha naponta 2x félórát tudok csak vele tölteni - soha nem kerül utcára, nem lesz megverve és kap rendesen enni-inni, másnál viszont erre nincs garanciám. Ugyanakkor gondot is jelent neki a kevés együttlét, nekem az, hogy az idôrendemet hozzá kell igazítanom, nem mehetek el csak úgy napokra távol, másfél napnál tovább nem hagyhatom egyedül soha, és macerás mondjuk egy 2 hetes külföldi út esetén találni valakit, aki rendesen gondját viseli.

Szerintem a kutyáknak hihetelenül fontos szerepe lehet, egyrészt valódi hasznosságában (munka, ôrzés, keresés, stb.), másrészt sok ember csak így kapja és adja meg a szükséges szeretetadagját, ami persze inkább pótlék, ha ezt emberektôl nem jön. És nagyon jó érzés, hogy úgy érezheted, van valakid, mikor egyedül vagy, még ha "csak" egy négylábú ugráló szôrcsomó is az illetô.

MuzX

U.i. Ha valakit érdekel, Api látható a következô címen, az utolsó képeknél: http://www.idg.hu/internetto/stb/olvir/levin/

U.i.2: Api nem tojik a járdára, csak füves, földes részre. Ha mégis véletlenül megtette néha, akkor nem szedtem fel ugyan, de olyan helyre lökdöstem az exkrementumot PZS-vel vagy fadarabbal, ahol nem járnak, és nem lehet belelépni. De ha meg lenne oldva eszközileg a higiénikus felszedés és gyűjtés, megtenném.


1997. március 11. - kedd, 20 óra 41 perc
Hahahahahaha!!

Én vagyok az első ebben a listában! (addig amig valaki bele nem írogat utánam)

jajajaj


1997. március 11. - kedd, 20 óra 19 perc
Más:

Ez se kutya, hajnalban (3-4 körül) nyomul a Hale-Bopp üstökös. Prima, szabad szemmel is lehet látni. Érdemes. Bár ki is lehet hagyni, ha valakinek van 3000-4000 éve hogy majd a következő alkalommal nézze meg. :)

Kérdés:

a kutyák ugatnak holdon kivül az üstökösökre is ?

kaviat neofittnesspop


1997. március 11. - kedd, 20 óra 17 perc
Kedves március 11. - kedd, 16 óra 11 perc!

A hazug kutyát hamarabb utólérik, mint a sánta kutyát. : )

Razzia!
Kezdelek unni. Tudod, te kihozod belőlem a legjobbat. Valóban elmehetsz a... és ott aztán csóválhatod a farkadat napestig.
A Világot nem pusztán az emberek számára kell lakhatóvá tenni. Mi ba..tuk el, és nekünk kell rendbe hozni ezt a kócerájt. De nem csupán saját magunknak. Te jóval tovább mentél, mint bármiféle antik emberi felsőbbrendűség. (Hulljon a férgese, mi?)
Szállj magadba, és soha többé ne egyél banánt. Ez talán megold pár dolgot.

TREX


1997. március 11. - kedd, 18 óra 15 perc
Gyerekek meg mondom mi van!

Szeretem a kutyákat, eccer ha kerteskéró lesz, egy vizsla fog rohangálni a kertben. Fel s alá. Jó nagy lesz majd az a kert remélem. Kakiról eleget irogattatok elöttem, magam nem tudok mit hozzá tenni. De most jön a

Kérdésem:

aztat mondjátok el, miért van az hogy vannak olyan csókák e földön, akik gennyesek az embertársaival (pl:ütik vágják az asszonyt), de a kutyájukat szivböl szeretik.

kaviat neofittnespop


1997. március 11. - kedd, 18 óra 10 perc
Most leírom, hogy milyen a kutyám. Dominak hívják, négy éves, kuvasznak indult, de nem nőtt meg:) Kétéves koráig szabadon kóborolt az egész faluban, meg az erdőben. A telek egyik oldalán nincs rendes kerítés, ki tudott menni. Azután szóltak, hogy elvitt a völgyből a gazdák szeme láttára négy tyúkot, meg egy kakast. Kifizettem. Aztán jött egy asszony, hogy szétkaparta az egész veteményét. Megbékítettem. Aztán nekiugrott egy hatéves kislánynak, aki mindig dobálta a kerítésen át. Nyitva volt a kapu, ez alkalommal. Nem ráugrott, csak neki: megállt tőle fél lépésre, és tiszta hangerőből elkezdte ugatni. A kislány sikított, jött a gazdája, illetve apja, és azt mondta, hogy lelövi a kutyát, ha mégegyszer kint látja. Nappalra meg kellett kössem. Este tízkor elengedtem, reggel hatkor megkötöttem. Aztán szóltak, akik hajnalban jártak, vagy éjjel jöttek haza, hogy félnek tőle, mert megugatja őket, három lépésről. Nem mindenkit, de volt, akit. És hogy lelövik. Ekkoriban szedtem ki légpuskalőszert a macskám hátából, úgyhogy megkötöttem Domit. Azóta Hétvégéken elmegyünk csavarogni. És nagyon sajnálom őt, mert már nem ő a király a falu kutyái között. Ennyi.
gszor


1997. március 11. - kedd, 17 óra 52 perc
No skacok tik sem sokat tudtok a kutyákról. No de itt vagyok szerencsére nektek én, és megmondom az őszintét.
Tisztelt mindenki! Tessenek odafigyelni a kutyákra. Ez annyit jelent, hogy tessenek észrevenni, hogy egy normális - már úgy értem, kölyök korától nem neurotizált - kutya számára a gazdi közelsége a lényeg és nem az, hogy mekkora területen rohangászik. Ez persze csak abban az esetben igaz, ha a gazdi a falkavezér is egyben. Ha a kutya a falkavezér, akkor lehet, hogy szenved és mindenki más is, aki az ilyen kutya közelében van.
Premissza, amiben sajnos az etológusok is osztoznak: a kutyának jobb 6 négyzetméteren a gazdival, mint a 100 holdas pagonyban a gazdi nélkül.
Konkluzió: nem állatkínzás kutyát tartani a lakótelepen.
A kutya megérti az emberi metakommunikációt és az ember is megérti a kutya metakommunikációját. Ez a kapcsolat titka. Pont olyan érdekes és izgalmas, mint bármilyen Idegen Értelmes Lénnyel kommunikálni. Persze, meg kell tanulni kutyául.
Ez befektetés, az emberek pedig lusták.
A kertes házban levő kutyákat nem viszik soha sétálni, mert tévesen azt a következtetést vonják le, hogy a kutya problémája az, hogy szarnia kell.
Tévedés!!!
A kutya társas lény és a legfontosabb problémája az, hogy kommunikálni akar. Ezt a kertben leginkább csak ugatva teheti. Ha választhatnék, hogy a Gazdagréten legyek kutya, vagy Vecsésen egy kertes házban, simán Gazdagrétet választanám. Biztos levisznek egy csomószor sétálni (mert különben beszarok nekik, találkozhatok és beszélgethetek a kutyatársakkal, meg egy csomó érdekes emberrel. A kerti kutya az ideje döntő többségét alvással tölti. A szobai kutya detto.

A szar. A szart fel kell szedni.
A szart fel kell szedetni. Az USA jó péda.
Benoe meg hülye.

Izaura - nincs neked bajod a sex-el? A kutyatartás is olyan, mint a sex. Aki tudja csinálja és el sem tudja nélküle képzelni az életét, aki viszon nem csinálja, az legszívesebben tiltaná. Mer az olyan mocskos dolog.

Leninfiú (Magyar Vizsla tulajdonos)


1997. március 11. - kedd, 17 óra 49 perc
Hmmm.
Csecsemőt még nem találtam kukában, de ha találok, akkor igérem kiveszem.

TREX


1997. március 11. - kedd, 17 óra 31 perc
Itt a Razzia!
TREX megkönnyeztelek, olyan jó ember vagy. Hát kiveszed a kutyákat a kukából? Ez aztán igen!
(Személyem úgy véli hogy először tegyük az emberek számára lakhatóvá ezt a világot aztán jöhetnek a kéjállatok. Mondhatnám konkrétan azt, hogy a csecsemőket is ki kellene szedegetni a kukából. Tehát ki lehet élni a belénkszorult jóságot egyéb módon is. A gyerekrabszolgák, az éhezés nem látszanak itt és most, de léteznek. Meg vannak kutyák is, és ki ki magának dönti el hogy kivel lesz emberséges.)
Pógyerek bizony. Nincs is baj azzal egy szál se, meg lehet érteni. Csak hát ha már pszichózissá fejlődik a dolog akkor már csikorog a tolerancia.
Nehéz annak megmagyarázni aki belelépett, hiába a halak, az üveg, az akármi, legszivesebben a gazda orrát verné bele az ember.

Nem azér' mintha olyan nagy emberbarát volnék. Darwin után szabadon: hulljon a férgese (#2). A pitbullok sem gyilok céljából lettek kifejlesztve köztörvényes bűnözők számára, hanem gyerekek őrzésére. Hát hogyne (post-abortus via canis). Meg szelidek mint a babaszappan - na és persze mindig a látszat a fontos. Én tehát támogatom a beteg és gyenge példányok kiszelektálását kutyák által (egyáltalán nem viccelek).
Én nem vagyok ember, de kutya se'.
Nem a kutyákról szól itt a vita hanem a realistákról és a romantikusokról, a korlátoltságról, a bunkóságról, köztisztaságról, az emberségről, az állatságról, és pénzről is erősen.
Nem azért mondom, lehet a sötétben tévelyegni, meg úgy leélni egy életet ahogy, nem izgat fel, csak amikor ilyen elrontott egyének akarják meghatározni másoknak hogy mit csinálhatnak meg mit nem, szóval ott akkor megindul a vezérműlánc.
(ez az egofasizmus más néven anarchizmus)
Tekerjem körül a monit szigszalaggal?! Naná!
Menjek a halál rongybetekert hónaljmankós kanóc f...ára?! Naná! ÁÁÁÁÁÁÁÁ--ááÁÁÁ-ÁÁ!!!

Razzia Cattani

p.s. Nyugalom a hosszú élet ritka. FRUCK!


1997. március 11. - kedd, 17 óra 1 perc
TREX: Csak megerősíthetlek, a kutya akkor sántít és olyan fájdalmasan, amikor és ahogy a szükség és érdekei megkövetelik.

Billy kérdésére: Én ismerek egy pedigrés felnőtt újfundlandit (Alizka), aki fél a víztől.

Egy átutazó: öt éve még én is a hárombikásra (Tétényi út, Kelenföld City) jártam, de akkor még csak bikásparknak hívtuk.
Azóta szaporodtak :-))?

Trixie, egyébként schnauzer és picardiai juhász (Picard Berger) keverék. Utóbbiról többet a Kutyarevü 95/3 számában, akit érdekel.


1997. március 11. - kedd, 16 óra 35 perc
Na gyerekek tessék egy jó kis dogstory. Hosszú, de legalább szomorú.
A Határőrség Országos Parancsnokságán (HOP) voltam őrségben mint kutyavezető. Az volt a dolgom, hogy este kivigyek két kutyát, azokat elhelyezzem a HOP két kerítését védő futóláncokon, megetessem őket, vigyázzak rájuk stb. Aznap egyik kutya a régi motoros Honvéd (!) volt. Ő volt az egyik legmegbízhatóbb, legnagyobb és legerősebb kutyánk. Mást ne mondjak, Honvéd profi tömegoszlató kutya volt: 6-8 szilajul verekedő embert alig 1 perc alatt a földre küldött. Nem szerette a tettlegességet.
A másik azonban nem saját nevelésű blöki volt. Luxot a laktanya közelében találták legyengülve mocskosan. Mivel jó felépítésű, tökéletesen standard német juhász volt, beoltatták, felhizlalták, foglalkoztak vele, kapott egy B törzskönyvet és egészen tűrhető őrkutya lett belőle. Kár, hogy viszonylag hamar kiderült: Lux nem bírja a strapát agyilag (a kutyáinkat minden nap őrségbe vezényelték).
Nos felpakoltam Honvédot és Luxot a teherautóra és elindultunk a HOP felé. Amikor megérkeztünk, egy erre a célra kialakított korláthoz kellett vinnem a kutyákat, hogy ott várjanak meg, amíg leteszem az őrszobán a cuccaimat. 10 perc múlva rohant hozzám az egyik zöld emberke, hogy csapjak szét a kutyák között, mert Lux neki akar menni Honvédnak! Persze kirohantam és tényleg azt láttam, hogy Lux majd letépi magát a láncról, Honvéd pedig meglehetősen unottan szemléli az őrjöngését.
Odamentem Honvédhoz leoldottam és elvittem (Gyere öreg haver, ne foglalkozz ezzel az eszementtel.) Honvédot levittem lekötöttem a futóláncra, kicsit játszottam vele, aztán elmentem Luxért.
Lux a helyén feküdt, tökéletesen nyugodtan. Azonban amikor megközelítettem felpattant és a kb. 2-2,5 méternyi lánc engendte lendületből mellbe vágott. Ja, elfelejtettem mondani, hogy kutyáink épp oly hatékonyan verekedtek szájkosárral, mint anélkül. Profin kivitelezett akció volt (olvasta a könyvet), alig kaptam levegőt. Azanyád.
Ettől a pillanattól a korábbi őrjöngő vadállat volt. Minden általam ismert módon megpróbáltam megnyugtatni. A parancsokra egyáltalán nem reagált, a kézjelekre nagy ívben szart, a gügyögésre még nagyobb ívben. Pár percen belül nyilvánvalóvá vált hogy nem szeret. Ilyenkor nem sok mindent lehetett vele csinálni, legfeljebb ezt: annyira közel mentem hozzá amennyire csak lehetett és amikor teljesen kifeszült a kutyát fogó lánc, egy jól irányzott rúgással (szájkosár) elfektettem. Mikor magához tért, úgy jött mellettem, mint egy kisangyal - szó sem volt őrjöngésről.
Rákötöttem a futóláncra, megdícsértem, mert szépen jött velem, megvakargattam, ahol szerette, megígértem, hogy ő kap elsőnek kaját, végül levettem róla a szájkosarat. Pá.
Ahogy battyogok visszafelé, úgy 70-80 méter távolságból még egyszer visszanéztem és eléggé megdöbbenve konstatáltam, hogy a kutya kissé túl távol van a futólánc engedte mozgástértől. Szóval letépte magát. Egyáltalán nem ijedtem meg, ehelyett inkább teljesen beszartam. Megpróbáltam megfogni, behívni (kézjel + “Hozzám” parancs), de elszaladt. No ennek fele sem répa! Már láttam magam a futkosón. Berohantam az őrszobára, hogy segítséget kérjek a kutya befogásához, de szegény őrparancsnok negatívan állt a problémámhoz (Elszabadult a Lux??? Az az idegbeteg dög??? Majd hülye leszek kimenni!). Viszont ötletesen utasított hogy fogjam meg vagy lőjem agyon, ő nagyon fog szurkolni nekem. Vettem az AK-mat betáraztam, csőrehúztam és elindultam Luxvadászatra. Ez kb. 3 percig tartott. Mire kiértem, már az összes felállított őr találkozott Lux-szal és felmászott a legközelebbi fára, őrbódéra, falra stb. Heves anyázás! A HOP összes ajtaját bezárták (okosabb kutyáink ismerték a kilincset), az ablakokban kandi határőrtiszt-szemek firtatták a közelgő összecsapást.
Mintegy 10 perc múlva megtaláltam Luxot, amint egy ipari kábeldob tetején őrködő haveromat próbálta meg lekunyerálni vacsorának. Heves baráti anyázás! Megálltam tőlük ugy 30 méterre, a jobb hónom alá fogtam az AK-t, megcéloztam a kutyát, aztán ahogy tanították, behívtam (kézjel ballal + “Hozzám” parancs). Másodikra észrevett, harmadikra elindult felém. Vidám dolog volt. Ott álltam - mintha csak bemutatón lennék - vigyázban, hónból a közeledő kutya fejét céloztam és nagyon erős hittel imádkoztam Kutyaúristenhez. Lux úgy 2 méterenként változott (vicsorgás hörgéssel, majd fül és farokbehúzás, majd sunyi rövid iramodás és ezek összes létező páros variációja). Úgy 3 méterre lehetett tőlem, amikor begyújtotta a rakétákat, de teljes meglepetésemre nem nekem ugrott, hanem el akart szelelni a jobb lábam mellett. Az volt a mákom, hogy úgy 5 méternyit magával vonszolt a letépett futóláncból, amire végül is rá tudtam lépni. Lux megállt, leült és úgy nézett rám mit egy pszichodoki a hipochonderre.
15 perc múlva kiértek az addigra már riasztott benti kutyások is, kihoztak egy másik kutyát: az utolsó bentlévő, öreg, beteg (diszpláziás) Olajost. Szegény úgy ment mint a fóka, a két hátsó lábát már csak vonszolta maga után. De sebaj, elücsörögni jó lesz. A főkutyás jól lebarmolt, hogy mit csináltam az akkor éppen barikaformáját mutató Lux-szal (Hisz nincs ennek semmi baja, csak téged rühell.) Szerencsére ekkor Lux még megtette azt az utolsó szívességet nekem, hogy az ütéstávolon belül álló főkutyást is tarkóncsapta erre célra rendszeresített szájkosarával (tényleg olvasta a könyvet).
Luxot néhány nap múlva elaltatták, engem pedig két hónapra fenyítettek.
És átkozottul szerencsésnek érezhettem magamat, hogy nem cserélték el a kartonjainkat...
Erős egészséget
Pirítós

Szolgálati közlemény
á,
Kössz az emil címet, sajnos nekem még nincsen. Most amúgy nem küldök anyázósat, mert
a. nincs miért
b. haragom szalmaláng
c. sohaazéletben nem emileztem még (péccésnek régi vagyok, de neccesnek kiccsibe)
Szevallali

Pirítós


1997. március 11. - kedd, 16 óra 11 perc
Kedves Vitatkozók!

Bár pecsét a kutyabőrünkön csak sáros időben van (akkor viszont sok), azért meg vagyunk
győződve arról, hogy a gazdinak sok kellemes percet okozunk. Például, ha odaállunk elé,
és addig böködjük, míg az undok számítógép helyett velük foglalkozik egy keveset. Sétálni
ritkán tudjuk elvinni, mert egy lusta disznó, de szerencsére van kert, ahol eleget
szaladgálhatunk. Néha persze kellemetlenséget is okozunk, ha egész éjszaka üvöltözünk az
utcában lakó többi ebtársunkkal. Meggyőződésünk, hogy a gazdinak több rossz napja van,
mint nekünk. Szerintünk biztos, hogy a gazdiék élete szegényebb lenne nélkülünk. Azt
mondja, a rémálmaiban jön elő, ha a gzdasági helyzet miatt a könyvek, hanglemezek és az
autó után rólunk is le kellene mondania.

Ami pedig a salakanyagainkat illeti, gyertek el, és nézzétek meg, hogy a "tökéletes"
emberi faj mi mindent rak le például Szentendre határában is. Azt még Esőisten sem tudja
eltüntetni.... Legfeljebb a nyárra embermagasságúra növő gaz. A gazdi beleolvasott a
levelembe, és azt mondja, őt sokkal jobban zavarja az a szemét, amit néhány utcával
odébbról hoznak (na nem a kutyusok), és leszórják egy méterre a kerítésünktől.

Üdvözlet minden négy- és kétlábúnak

Fickó és Talpas

(lejegyezte: TAtu)


1997. március 11. - kedd, 15 óra 42 perc
Bocs Benoe,
mondd, mi bajod van a kutyámmal és velem. Nem is ismersz minket.
Íme az eb:
Eredetileg Kakaska kutyája volt, tőle örököltem meg. (Ha valami neveletlenséget művel, akkor mindig Kakaskára hivatkozom. : ) Imád sétálni, futkározni, jászani (főképp velem, de a kutyák társaságát sem veti meg). Mondanivalója az akad - rengeteg. De míg minket néha az őrületbe kerget, a szomszédok szeretik, mondván: "mindig jelzi, ha valaki idegen jön". Az emberek iránt közömbös, de ha néha jó hangulata van, akkor hajlandó ismerkedni. Imádják egymást a négy éves unokahúgommal. Turmix - már az ükapja is keverék kutya lehetett. A lánykutyákért rajong. Valamivel kisebb, mint egy vizsla, és leginkább valami németjuhászfélére hasonlít. Áprilisban lesz hét éves.
Egyszer megszökött, fölszállt a metróra, és elutazott a barátjához, aki a Nagyvárad tér környékén lakott.
Amúgy egy hazug fráter. : ) Történt egyszer, hogy nekiesett egy borjúnyi eb. Utána sokáig sántított. Kínjai oly nagymérvűek voltak, hogy attól féltem eltört a lába. Nono - gondoltam, - ennek fele se tréfa, uzsgyi a dokihoz! Igen ám, csakhogy én egy fránya önző alak vagyok, aki a harmadikon lakik a kutyájával egy kedves kis vasbeton épületben. A lift persze ebben az esetben sem mőködött. Mit lehet tenni: írány a lépcső! Csakhogy a kutya azt sántítva nem bírta volna - gondoltam naívan, és ölbe kaptam. Mikor kiértünk az utcára, és letettem, hogy járjon csak maga, olyan-de-olyan szemrehányóan nézett rám... Aztán sprint a szabadba. Persze bosszankodtam egy sort, hogy feleslegesen cipekedtem. Mikor aztán felmentünk, és a kutya meglátta anyámat, ismét szívbemarkolóan sántítani kezdett. Potyogtak a könnyeink a nevetéstől. Erre aztán morcos lett, hogy mi ilyen jókedéllyel szemléljük a nagyjelenetét. Alaposan meg is sértődött.

TREX

Ui.1: Nem nem figyeltem meg, hogy nyűgös lesz a kutya. Az enyém még az egyéb kóbor kutyák és macskák jövését-menését is jól tűri a lakásban.


1997. március 11. - kedd, 15 óra 39 perc
Sziasztok!
Vegre ide ertem. En is kertem a kutyas kerdest bar nem ilyen formaban. Azert parat felteszek itt nektek majd.

Nekem ket kutyam van rottweiler es boxer. Gyonyoruek.
Papaya hozzam nem jonnek be a betorok es tolvajok.

Kutyat emeletes, tomb, panel, hazban tartani kinzas es nem is ertek vele egyet.

a!
A kutyad ki ment a vizbol amikor uszni akarsz benne van az ujfundlandi vere?

Ki tud valamit a Magyarorszagi kutya tv-ekrol? Ha jol tudom az onkormanyzatok hataskorebe adtak ezek kidolgozasat. Tudtok helyi specialitasokat honnan melyik kutyafajta van kitiltva?

Billy


1997. március 11. - kedd, 15 óra 25 perc
Rezsô!
Ha a nôk intim-betéteket potyogtatnának maguk után, valószínűleg az is téma lenne. Sántított!
Trex!
Nem szeretnék összefutni veled, amikor póráz és szájkosár nélkül sétáltatsz. Ha a kutyád nem fut elég gyorsan el a gyerekem elôl, tuti megharapom. Egy fogmosást megér, és az agresszivitást is levezeti.
Egyébként megfigyeltétek, hogy azoknál a családoknál, ahol gyerek születik, hirtelen nyűgös lesz a kutya? (kivételek vannak...)
Ezt lefordítom: szarok a más gyerekére (cipôjére, idegeire, stb), de az enyém - az más.

Ámerika, messze vagy...

Benoe


1997. március 11. - kedd, 14 óra 23 perc
Nos, kedves hozzászólók, szegényebb lenne az emberek élete a kutyák nélkül vagy sem ?

Ha igen - miben lenne szegényebb,
Ha nem - akkor miben gazdagabb most ?
GT


1997. március 11. - kedd, 13 óra 42 perc
Hajra F.G.!!!!

Ay eletemben soha nem volt kutyam, ami nem azt jelenti hogy nem tudom mivel jar az! (a legjobb baratomnak van, s mivel a legjobb baratom eleg sokat vagyok naluk, s gyakran en setaltatom a kutyat, stb.) Valamikor dicso kamaszkoromban en is szerettem volna kutyat,, aztan kedves szuleim elmagyarazatak hogy az 1/2 1 szobas lakasunkba nem igazan lenne jo! SAjnalom azokat a kutyakat akik lakotelepen vannak!
De pl. nagynenemnek kirepult az osszes fiokaja, egyedul maradt a ferjevel. Erre vettek egy szobacirkalo torpe kutyat s azota a kutya bearannyozza eletuket. Van kivel foglalkozniu s van aki szeretetet ad nekik. Mert iGENIS a kutya ad (mar persze ha neki is adnak). Soha nem feltem a kutyaktol yalan azert mert kertvarosi reszen lakom s gyerekorom ota kutyak vettek korul! Csak sajnalni tudom azon szuloket akik beleoltjak gyermekukbe a kutyatol valo felemet, amitol aztan a gyerek megremul s ha egy kutyaval talakozik v.milyen modon provokalni kezdi aztan persze hogy a kutya megharapja! Na azert ne csak a szuloket hibaztassam, vannak hulye gazdak is, amliyen a gazda, olyan a kutyaja! Regi igazsag!
Kutyaszarba en is leptem mar (unneplos, szep cipoben), de akkor is a gazdat anyaztam!
Hagyjunk a kutyaknak, kutyasoknak eletteret es problajunk toleransan viselkedni. Talan ugy konnyebb lesz az egyutteles!

Attila ujvarosbol a panelhazak varosabol
attila@dunanet.hu


1997. március 11. - kedd, 12 óra 34 perc
Kedves C-SO of New York!
Ha hazajössz, nézz körül a Károlyi-kertben vagy a hárombikás parkban a Tétényi útnál. Lehet, hogy Demszkytől függetlenül (ez inkább kerületi ügy), de van kutyafuttató.
egy átutazó


1997. március 11. - kedd, 12 óra 33 perc
á:
Köszönöm az együttérzésedet, de attól tartok nem jól értetted, amit írtam.
Megpróbálom bővebben,természetesen nem csak neked:

Engem eddig is az emberek zavartak. A kutyaszart emberek termelik. A kutyák többi kellemetlen megnyilvánulásáért is a gazdi felelős.
A kutyaszart pedig csak az tartja lényegtelennek, akinek fel kéne szedni. (Nem az esőistenre gondoltam, ld. Trixie véleménye. Szegény esőistennek egyébként esélye nincs, túl gyors az utánpótlás.) Az itteni hozzászólásokból is kiderül az, amit én evidenciának gondoltam: Az embereket zavarja a kutyaszar!

Még bővebben:
-Ha én sétálok egy szép, nagy parkban, -akár a lakótelepen, akár nem- és odaszarok a fűre, ezt mindenki bunkóságnak tartja (remélem).
-Ha egy _gazdátlan_ kutya sétál stb., az szerintem is a természet rendje.
-Ha egy póráz végén senyvedő házikedvenc engedi el
magát, és a gazdája fapofával továbbsétál, az szintén bunkóság. A gazdi részéről! Pórázzal vagy anélkül, mindegy.

Antoine de Saint-Exupery (remélem helyesen írtam, nincs a közelemben Kisherceg) megállapítása, vagyis hogy felelős vagy azért,akit megszelidítettél, erre is vonatkozik.
Azt hiszem, reménytelen dolog elvárni, hogy a legcsekélyebb mértékben is megváltozzanak az emberek , és tekintettel legyenek a másikra.
Sajnos az is kiderül az itteni hozzászólásokból, hogy ez a túlnyomó többség szerint nem fontos.
Ezért volna két javaslatom , leginkább Demszky Gábornak címezve,(hátha ő is olvassa...) ha már szóbakerült szegény:
1. Hatóságilag kötelezzenek mindenkit, aki otthagyja ebe ürülékét bármely közterületen, hogy azonnal lépjen bele!
2. Vezessék be az ebadót, max. 500 Ft/hó mértékben, keményen szankcionálják a nemfizetést, és a befolyt összeget kizárólag a kutyaszarprobléma megoldására fordítsák.

Egyébként nekem is van kutyám, schnautzer korcs, és szeretem. De azért az emberek előbbrevalóak.

Vass Gábor , 100301.1510@compuserve.com


1997. március 11. - kedd, 12 óra 31 perc
F.G. és m indenki!
Felhívás!
Csak részben van igazad. Nem volt kár ezt a témát bedobni, és még csak kedd van, úgyhogy fejlődhet. Például úgy, hogy most ünnepélyesen megkérek minden kutyabarátot, hogy öt sorba mutassák be ebüket. Szerintem ez jól fog menni, és a kutyaellenségeket elönti a sárga irígység, amikor megtudják, hogy bennünket legalább egyvalaki szeret.
Ezen kívül kicsit körülnézhetünk az irodalomban is.
á

Kezdem:
Bendegúz újfundlandi papa és leonbergi mama leszármazottja, ha két lábra áll, szájon tud csókoln i (kb. 175 cm) és már rég nem tudjuk felemelni. Többnyire fekete, a hasa és a mellénye száraz időben hófehér. A farka hegye mindig. Egy-két szokását megírtam Benoenek hétfőn 22.00 órakor. Jellemhibái közül a legelső, hogy nem képes elviselni, ha valami nem akar vele menni. Ezért nincs már egyetlen szőlőtőkénk sem, mert mindet elhurcolta. Miután kirángatta. Ilyenkor felgyűlik bennünk a harag, de akkor ránk veti bánatos barna szemeit, és ezzel kész. Le vagyunk fegyverezve. Egyszerre ennyit, de tényleg olvassátok el, amit Benoenek, írtam, mert az is érdekesebb, mint a Demszky.
á


1997. március 11. - kedd, 12 óra 13 perc
Lényegében a kutya is ember, csak azért nem beszél eme tényről, mert szégyenli. Én inkább megfordítanám a kérdést: Szegényebb lenne-e a kutyák élete az ember nélkül?
Szerintem feltétlenül. Kin élősködnének? Egyébként halálra unnák magukat nem lenne kivel játszaniuk az udvaron, vagy (rosszabb esetben) nem lenne kit sétáltatniuk a lakótelepen. Kénytelenek lennének magukat embereknek nevezni és ezért csak a saját fajtájukra acsarkodhatnának.

FRZ


1997. március 11. - kedd, 11 óra 56 perc
Razzia Cattani!
Nekem van egy barátom, akinek a combját szitmarcangolta egy kutya. Nem egy "pitbull blöki", hanem egy bernáthegyi. A kutyákhoz, macskákhoz ésatöbbi sok szempontból óvatosan kell közeledni, hiszen - akárcsak az emberek - ahány kutya, annyi féle. A kutyaharapások többsége azonban provokációból adódik, vagy (és erről sem a kutya tehet) nevelési - és tenyésztési - hiba. Ellenpélda: a mi környékünkön lakik egy pitbull, amelyik szelidebb, mint a babaszappan.
Azt találtad írni, hogy a kutya sok esetben a "pótgyerek" szerepét tölti be. Értem amit mondasz, bár a kifejezés csöppet sem tetszik. De miért ne adhatna egy kutya szeretetet valakinek, amikor erre embertársai képtelenek?

Nekem a "pótgyerek" kifejezés egészen mást juttat az eszembe.
Még serény középiskolás koromban, amikor a végét járta már a nyári szünet, egy este mit hallok a harmadik emeletről? (Lakótelep.) Mintha macskákat nyúznának odalent. Ejnye - gondoltam, és lementem kutyát sétáltatni, hogy közelebbről is megszemléljem a dolgot. A hang után kutatva rá kellett döbbennem, hogy valaki a kukába dobta a "környezetében nem kívánatos" újszülött állatokat. Egészen pontosan három naposak voltak, a szemük is csak egy hét múlva nyílt ki, és az egyetlen bűnük az volt, hogy nem fajtiszta vizslának születtek. ("Eb, aki bánja.") Nono: ha valakinek elaltatni nem volt pénze - bár ezt nem hiszem -, és agyoncsapni sem volt lelki ereje ezeket az újszülötteket, akkor hogy merte otthagyni őket szenvedni egy jéghideg, esőáztzatta kukában? Nem szívesen lennék a hapsi lelkének a helyében. A zacskóban öt eb volt, és kettő már halott. Három hétig cumiztattam bébitápszerrel a maradék hármat (minden második órában, éjjel is), mire valami kutyaformát öltöttek. El tudtam volna ennél kényelmesebb foglalatosságot is képzelni a nyári szünetben, és szó szerint az idegeimre másztak, de muszály volt megtennem. Továbbá: nekik sem volt üdülés - nem a legjobb kezdet egy életre. Hát ők "pótgyerekek" voltak.

Egyébként elnézést, ha a kutyás témámmal belemásztam a te személyes Internetedbe. (Ha nem akarsz látni, akkor csavard körbe szigszalaggal a képernyőt! Morc.)

"Kedves" március 10, hétfő 23 óra 20 perc!
Ezért érdemes volt éjszakázni.
Régebben már írták valakinek, hogy: "Tartalomhoz a forma." Akkor legalább tartalom volt. A te esetedben azonban se tartalom, se forma.

TREX


1997. március 11. - kedd, 11 óra 37 perc
Morc.
Mondjátok: örülnek a halak az emberszarnak???
Kétszer is gondoljátok ezt meg, mielőtt lehúzzátok a WC-t!!!
: (
Amúgy, ha felszedem amit a kutyám csinált, akkor kénytelen vagyok azt a kommunális hulladékok közé helyezni. Pedig ez tilos.

TREX


1997. március 11. - kedd, 10 óra 32 perc
MaCS
Én "játszótér" alatt az önkormányzatilag kijelölt kutyasétáltató területet értettem, amelyen egyébként keresztülfut egy autóut a kutyások nagy megnyugvására.
Kakaska már figyelmeztetett telefonon, hogy tuti félre fogjátok érteni.

TREX


1997. március 11. - kedd, 10 óra 26 perc
És akkor most a gazdit hova vigyem le sétálni ?
dog of demszkáj :(


1997. március 11. - kedd, 10 óra 21 perc
Szomorú vagyok : (

TREX


1997. március 11. - kedd, 10 óra 13 perc
Hajraa Rezso! Szerintem neked van igazad.
,,a sinter,,-nek meg uzenem, hogy primitiv bunko emberek nemcsak a kutyasok kozott vannak es nem kell kutyasnak lenni ahhoz, hogy az ember a csikket-szemetet elszorja az utcan...

Er


1997. március 11. - kedd, 10 óra 7 perc
Hát mit mondjak, én is bűnös vagyok azért, mert a kutya ezen a fórumon téma lett. Sajnálom, elnézést kérek, hiba volt részemről.
A dolog ezúttal is arról szól, amiről általában: egymás elviselhetetlenségéről. Azt gondoltam, hogy ez a téma összehozza azokat is, akik egyébként nem szoktak egy véleményen lenni. Ehelyett MaCs a kutya összes végtermékétől (nyál, pisi, kaki) és a bunkó gazdáktól való undorával adta meg az alaphangot, GT az emberi nem mindek fölött való jogait(??) hangoztatta, Rezső pedig a kutyaszartól Demszky és a szocializmus kritikájáig jutott el néhány soron belül.
Szívesen olvastam volna kutyás sztorikat, a világ legszebb és legokosabb házibarátairól (mind ilyenek) és az sem zavart volna, ha macskák, papagájok és ékszerteknősök is szóba kerülnek. Ne de Demszky! Ugyan már!
Örülök Ewa véleményének, mert ő saját kényelmének megzavarását az állatok jogainak tiszteletben tartásával igyekszik igazolni, és ez értékelhető álláspont, még ha nem is értek vele egyet.
Macsnak csak annyit, hogy ha észrevette, pont azt igyekeztem neki szóló válaszommal karikírozni, amit tévedésnek gondolok első írásában: a téma a kutya (lett volna), és nem a hülye állattartók (állatnemtartók).
Szóval ennyi, most azt hiszem kiszállok, a társaságot nem méltatom arra, hogy a tacskóimról bármi bővebbet megtudjanak. Akiket érdekel (úgy látom sokakat) naponta legalább egyszer barnát, és kb. 8-10 centiset kakálnak fejenként. Ennél több információról szó sem lehet.
Szevasztok
F.G.


1997. március 11. - kedd, 9 óra 44 perc
Biztosan szegényebb lenne az életünk kutyák, macskák nélkül, de tudni kell felelősséget vállalni is értük. Kertes házban nőttem fel, mindig volt körülöttem kutya, macska, több is. Mióta albérletben lakom, egyrészt a főbérlő miatt nem lehet, másrészt úgy gondolom, nem minden fajtának való lakásban lakni. Palotapincsi meg példul nem kéne. Egyébként azokat a nagytestű kutyákat, akiket lakásban tartanak, csak sajnálni tudom. Még egy kertes házban sem tartom valószínűnek, hogy a mozgásigényüket ki tudnák elégíteni, és abban is biztos vagyok, hogy egy óra séta kakilással egybekötve egy kutya formájú kutyának nem elég. Az ilyen embereket én önzőnek tartom. Tuti, hogy nekem is lesz kutyám, de majd csak kertes ház után. A másikfajta állatkínzás pedig a kiállítások kritériumai szerint tenyészteni őket. Bizonyított tény, hogy az agyontenyésztett kutyák, macskák betegesek, sokszor alapvető testfunkcióik nem működnek rendesen. (Pl. a perzsamacskák értékelésénél sokat számít a minél rövidebb orr. Emiatt a könnycsatornájuk elzáródik, és egész életüket kínlódással élik le, mert csepegtetni kell a szemébe és valószínűleg szinte folyamatosan fájdalmat okoz nekik a szemszárazság.) Kinek jó ez??!! Tudom, hogy nem mindenkor az a szempont, hogy valakinek valami jó legyen, de az ember - háziállat kapcsolatban mindenképpen meg kellene, hogy legyen ez.

Ewa


1997. március 11. - kedd, 8 óra 52 perc
Olvasva az írásokat, biztos nem lenne szegényebb, hiszen most már tudom, hogy a kutyák ilyen kis ugatós, szőrős, büdös, agresszív görcsök, akik teleszarják az utcát.
Gratulálok gyerekek!
Speter


1997. március 11. - kedd, 8 óra 51 perc
Sikerült. Most aztán mindenki jól leszarozhatja a másikat. Szerintem normális (értsd ember által és emberekhez szocializált) kutya nem szarik aszfaltjárdán. Az enyém esküszöm, hogy még soha nem szart a járdára. (no persze az V, VII. és VIII. kerületben nem lenne ilyen mocskos nagy pofám). Amikor nagyon kell neki, akkor az ajtónál nyüszít, majd vágtában közelíti meg a megfelelő zöldterületet. Azt, hogy a fűbe szarik, már kötekedésnek veszem a nemkutyás kaszt tagjaitól és várom a további opciókat: angol vécé, csatornanyílás (copyright Demszky), esetleg 40,000 láb magasságban szarjon ?

Rosszul emlékszem, hogy kutyaszarba lépni valamikor szerencsés eseménynek számított ?

Trixie


1997. március 11. - kedd, 8 óra 38 perc
Rezső!
A lényeget illetően igazad van. A lényegtelent illetően nincs. Miért jut mindenről a Demszky az eszedbe, ki nem is vagy budapesti lakos. Egyébként mitől potenciális? Ő akarja, vagy te félsz tőle?
Egyébként tévedsz, mert az utcaseprők korában is volt kutyapiszok az utcán, sőt még lócitrom is. Kutya viszont kevesebb volt, mert összehasonlíthatatlanul rosszabbul éltünk, másrészt több volt a beépítetlen terület, ahova el lehetett velük menni.
Az, hogy dühös vagy, érthető, most én is (Matáv). De az az igazság, hogy - mint említettem - városban én sem tartanék kutyát. Meg ha lehet, embert sem.
á


1997. március 11. - kedd, 8 óra 23 perc
Rezsőnek aki mindig kutyul
Miért csodálkozol, hogy a fiúgyereknek a nőről az intimbetét jut eszébe? A Petáktévében esténként a maci előtt és után csak azt látja, hogy minden nő akkor boldog ha ilyenje van!

alvajz kokakola


1997. március 11. - kedd, 7 óra 36 perc
Rezsőkém!
Elhiszem, hogy el vagy keseredve, de azért a Demszkyt kár volt a kutyaszar szintjére lehozni.
Sajnos szerintem az a baj, hogy akinek nincs kutyája,(akár szereti a kutyákat akár nem), az csak a negatívumokkal találkozik, kutyaszar, ugatás, harapás. Csak a kutyásoknak van öröme, de ők a kisebbség, a többinek jut a ....
Én magam is gyakrabban lépek ürülékbe, mint simogatok kutyát.
Egyetértek azzal, hogy lakótelepen ne lehessen több kutyát tartani 60m2-en, bár nem is kellene ezt rendeletben szabályozni, de az emberek nincsenek tekintettel a szomszédokra. Nemrég költöztem kertes házba, nyaranta az összes kutya vonít, ha végigmegy valaki az utcán. Érdekes, hogy a tulajdonosokat ez nem zavarja. Én azért nem tartok kutyát, mert az ugatása zavar. A tolvaj , betörő meg lazán átmegy egy kutyán, nekik ugysem akadály. Szemben pl. lakik egy puli, jópofa kuty, de sokat ugat, szinte őrjöng, ha jön-megy a gazdi.
Mindez reggel 5-kor kissé fárasztó.
Szóval én egy olyan ausztrál dingót szeretnék, amelyik néma.
papaja


1997. március 11. - kedd, 7 óra 30 perc
A kutyaszar-temahoz szolnek hozza, meghozza epito jelleggel...
Nagy, budos es koszos New York City-ben, ahol jelenleg elek, ezt a problemat igen egyszeruen megoldottak. Aki az utcara szaratja a kutyajat, az 50-100 dollar birsagot fizet. Ezert az Upper West Side-i kiruzsozott oregasszony ujsagpapirral a kezeben szedegeti fel azt amit a kis rozsaszin-masnis szonyeg-cirkalo szetpotyogtat; a baseball-
sapkas yuppie pedig nejlonzacsival gyujtogeti fel az irszetter -uruleket- es ez itt megszokott latvany.
Jobb pet-shopokban arulnak direkt kutyaszar-felszedesre kitalalt eldohato papirlapatot (reciklalt papirbol, par centert.)
A jatszoterre jarok is nyugodtabbak errefele- a parkokban a kutyaknak kulon futtatokat keritenek le. Onnan lehet ezeket megismerni, hogy mar messzirol buzlenek, a hajdani gyepnek nyoma sincs bennuk; es a kutyak boldogan rohangalnak bennuk,anelkul, hogy megharapnanak egy-egy homokozo ovodast.
Az igeny meglenne ezekre a megoldasokra otthon is...Demszky Gabor ur, remelem rateved a szeme erre a par sorra...
C-So


1997. március 11. - kedd, 7 óra 25 perc
zsófi! Kapsz tőlem egy kutyát. Jó? Benned megbízom. Komondort kérsz, vagy kisebbet? A komondor egyébként csoda, teljesen külön kategória az egyébként is egyéniség kutyák között. A pitbullok, és társaik egyébként csak külső formára kutyák. Éppen a lényeg hiányzik belőlük. De van ilyen az emberek között is. Messziről embert formáz, de ha megismered...
Az összes eddigi és leendő kutyaszarosnak: azelőtt is szartak kutyák a belvárosban, és azelőtt sem szedték össze a gazdák a produktumot. Mégse volt szaros az utca. Mert nemcsak házmester volt, nemcsak tej és zsemle az ajtók előtt reggelente, nemcsak jóreggelt kívánó, mosolygó szomszédok voltak, hanem utcaseprő is. Aztán jött a szocializmus, és amikor (látszólag) megszabadultunk tőle, jött a Demszky. Hazánk pozenciális miniszterelnöke. Egy nagydarab tragikomikum ez az ország.
Akinek a kutyáról csak a szar jut ezsébe, az éppen olyan, mint aki az anyaságból, a nőiségből csak a intim-betéteket és ph-értéket képes felfogni. Barbárok.
Rezső, aki örült, hogy kiprovokálta ezt a témát, de most tényleg nagyon felháborodott


1997. március 11. - kedd, 1 óra 23 perc
Piritós!
Az előbb fontos sajtóhibát követtem el. Nem kapod, hanem kapog.
nedudgi


1997. március 10. - hétfõ, 23 óra 33 perc
Le a kutyaszarral!
Le a szaratokkal!



1997. március 10. - hétfõ, 23 óra 20 perc
Regen a belvarosban laktam.
Mara szerencsere ez megvaltozott.Es nem csak a levegovaltozas a fontos.Sajnos most sem kerteshazban lakok igy nem lehet kutyam.Nem azert mert gyakorlati akadalyai vannak hanem elvi:
-Kutya lakasba?
-Padloszonyegre kutyaszor?
-Jatszoterre kutyaszar?
-A fure kutyaszar?
-A jardara kutyaszar?

A szerencsetlen allat hol tud futkarozni?

Nezzunk egy tipikus pesti kutyast.

Leviszi a kutyat ,ragyujt egy cigire.Mikozben ragyujt kiesik egy papir a zsebebol amiert nem hajol le. A cigicsikket eldobja a tobbi koze a jardara. Majd ha igazan primitiv kop eggyet ,vagy ha kicsit primitiv odaszaratja a kutyat egy kapualj ele. Lehugyoznak meg egy kocsikereket es egy hazfalat majd vissza haza.

Es itt egy nem kutyas:
Lemegy a berhaz lepcsojen es egy kicsit zavarja a budos. Ahogy kier a kapualjbol kikeruli a kutyaszart majd atmegy az ut tulso oldalara. Es ahogy lelep a jardarol belelep egy szarba!!!!!
KUTYASZARBA!!!!!!

Nem ertem mi itt a kerdes.
A kutyatartok 100% -nak szarik a kutyaja
A kutyatartok 60%-nak a jardara szarik a kutyaja
10% a fure vagy a homokozoba vegzi a dolgat.
30% lehet hogy kerteshazban lakik.

Az aszfalt kutyasok 99%-a nem szedi ossze a kutyaszart.Ebbol mar lehet altalanositani:
ROHADTAK ez nem kerdes!
A kutyaszaratokat csak megvetni lehet.

a sintér

(javaslom hetkerdesnek a tomegkozlekedest mert az meg az indulatokat is el tudja szabaditani. Egy kedves ember nyilatkozta a radioaban, hogy a tomegkozlekedest nem lehet javitani mert fizikai keptelenseg. Ehez mit szoltok? A prosztokanak akik busszal jarnak ugyis mindegy.
A kozlekedesben minosegi valtozast szeretnenek.
Nem mennyisegit, minosegit...)


1997. március 10. - hétfõ, 23 óra 19 perc
Hi!

Nem, mert akkor nem kellene kutyaeledelre kolteni a casht! :-)
Nevtelen nulla


1997. március 10. - hétfõ, 23 óra 12 perc
zs.
Lám, milyen jó néha a technikai zűr. Ma többeknek jó reggelt szereztél.
á

Vass Gábor!
Szegény! Az emberek nem zavarnak?
á

Benoe
Igazad - neked van. Ha a kutya és az ember viszonyát nemcsak az ember szempontjából nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy nem valami jó megoldás a lakótelepen kutyát tartani. Igaz, hogy embert sem.
Bendegúz kutya, akinek én vagyok az embere, szerintem 12-15 km-t fut naponta a 300 négyszögöles kertben, amelyet teljesen magáévá tett. Ezek után csak azzal lehet boldoggá tenni, ha elviszem sétálni. Hiába, az ingerszegény környezet... Szegénykémnek télen ebben nincsen része soha, mert a jeges úton még az én 105 kg-os tömegem sem elég a fékentartásához. Jellemének különleges vonása, hogy kizárólag a kerítésnél ugat. Be-bejár a lakásba is. Egyszer itt is elugatta magát. Úgy megijedt, hogy a barackfáig meg sem állt. Emberre majdnem veszélytelen, de utálja a részgeket, és irritálja a kocsmaszag. Ergo, egy jellem.
á

Piritós!
Adj egy hotmail címet. vagy küld egy személyes hangú anyázást a kapod@hotmail.com-ra. Szeretnék neked hízelgőeket is mondani, de beláthatod, hogy a történtek után ezt nyilvánosan nem tehetem meg. Sajnos, a MATÁV jóvoltából másképp nem vagyok elérhető!
á


1997. március 10. - hétfõ, 22 óra 0 perc
Imádom a kutyákat! Imádom a macskákat!
Az előbbieket azért, mert kedvesek, ragaszkodóak és szófogadóak. (Végre valaki, aki felismeri Istenhez hasonlatos mivoltomat.)
Az utóbbiakat pedig azért, mert eszükbe sem jut ilyesmi. (Végre valaki, aki nem esik hanyatt tőlem és jól helyre teszi azt az übermancs agyamat.)
Volt kutyám több is. Az első (német juhász) ottmaradt a katonaságnál - Nem tudtam kihozni. Az utolsót (labrador) önként adtam oda valakinek, aki szebb helyen lakott mint én.
Volt macskám - több is. Az első (fekete-fehér) nagyjából halálra zabálta magát. Az utolsó (vörös cirmos) ottmaradt egy néninél, akinek nagyobb szüksége volt rá, mint nekem.
Most se kutyám, se macskám, de legalább van egy príma kis életcélom. Annyi pénzt KELL keresnem, hogy olyan házat vehessek, ahol kutya is, macska is (esetleg még ló is) úgy élhet velem, ahogy nekik is jó!

Az biztos, hogy az állattartók élete szegényebb lenne állataik nélkül. Az állatnemtartók pedig nem lennének sokkal gazdagabbak mások állatai nélkül. Viszon igen sok állat élete lenne gazdagabb (ha nem is kényelmesebb) e két csoport nélkül.
Az egyik nem akarná lehetetlen, számukra tökéletesen természetellenes körülmények között tartani (panelkutya, aztnemszabad-macska), a másik pedig nem akarná még több szabály közé szorítani, amúgy is rövid pórázon futó életüket.
GT!
Szomorú, ha úgy látod, hogy az állatok vannak az emberért. Ha arról kell döntenem, hogy egy embert, vagy egy kutyát mentsek ki a vízből, az embert választom. De nem hagyom ott a kutyát csak azért, hogy az ember kényelmesebben ülhessen a mentőcsónakban. Márpedig elsősorban kényelmi szempontjaink miatt szűkül az állatok élettere.
Vau-nyau
Pirítós


1997. március 10. - hétfõ, 21 óra 48 perc
Sokkal szegenyebb lenne eletunk a kutyak nelkul.
Ha kutyaszarba lepek az utcan akkor mindig a "gazdit" atkozozom.


1997. március 10. - hétfõ, 21 óra 9 perc
GT mondá:
Sajnos sok kutyatulajdonos nehezen fogja fel, hogy az állatának kell az emberhez igazodnia, nem fordítva. Elvégre az állat van az emberért...

Ezt a Great Túrót honnan szedted GT ? Az ember meg kiért van, az Istenért ? Az hogy ki miért van, most itten nem téma, úgyhogy erről ennyit. Az állat (a kutya meg különösen) igazodik az emberhez, úgyhogy nem értem, kire és mire gondolsz.

Kutyaszar ügyben:
természetesen jobb lenne, ha mindenki olyan helyen lakna, ahol én (lakótelep) ahol még több tonnányi elfér anélkül, hogy bele kellene lépni, mivel nagy a szabad terület és az eső-isten sok mindent el tud intézni. Ezzel szemben az eldobott műanyag-akármik, ólom-akkumulátorok és üvegcserepek teoretice még párezer évig rontják a levegőt illetve a talajt, mivel nem tartoznak az eső-isten és más természeti erők kompetenciájába.
A kutya az ember teremtménye, úgyhogy elég jól lehet idomítani, nevelni és a szarás megszokott helyére rávezetni, stb. Az enyém eleve fél a gyerekektől, tehát nem harapja meg őket, mivel a közelükbe sem megy, ha pedig egy gyerek közelít, elszalad. Még senki nem beszélt a póráz-szájkosár kötelezettségről. Én mindig póráz és szájkosár nélkül viszem a "legelőre" a kutyámat és még soha nem volt afférom másik kutyással. Emberek már szóltak rám, hogy póráz ígymegúgy, de mivel a kutyám a közelükbe sem jutott, nem találom megalapozottnak a követelést, hiszen a szomszéd macskája - különösen szép nagy példány, a legtöbb kutyát (az enyémet is) simán leanyázza - sincs pórázon, márpedig marásával sokkal súlyosabb betegségeket okozhat, lévén, hogy a macskát nem kötelező, csak ajánlott oltani. Erről kinek mi a véleménye ? Amúgy a kutyám 5 éves, Borivoje Surdilovics mintájú, azaz alacsony a vérnyomása és nem lehet felidegesíteni. Még sosem verekedett másik kutyával, pedig van jó pár itt a lakótelepen. Vannak olyan egyedek (pl egy gonosz Rottweiler), akik rögtön széttépnék, ha elkaphatnák a grabancát, de ezeket sikerül elkerülni, igaz, hogy a vadállatot mindig pórázon vezetik. Szóval megfelelő konfliktus-megelőzést javaslok és sok-sok toleranciát.

Az eredeti kérdésre: az ember minden állatfaj elvesztésével szegényebb lesz, de amikor a kutya fog kihalni, az már maga a Vég lesz.

Trixie


1997. március 10. - hétfõ, 20 óra 59 perc
FG:
Amit írtál, at szép és jó, de mi köze a kutyás témához? Lehet, hogy én látom rosszul a kérdésfelvetést, de szerintem ha a jelen formában kutyákról beszélünk, akkor a kutyatulajdonosok is automatice tárgyai a vitának. Márpedig az, hogy kutya nélkül is lehet valaki bunkó, egyrészt nem ide tartozik, másrészt meg evidens.
(A négereket meg verik Amerikában...)
Kutyaszart szerintem meglehetősen komplikált dolog kutya nélkül produkálni, márpedig a kutyaszarproblémát nem lenne üdvös elbagatelizálni azzal, hogy más bajok is vannak széles e világban. Attól, hogy kutyátlan egyedek éjjel leütnek az utcán, még nem okoz kisebb bosszúságot az, ha eb által telepített aknára lépek, és a közterület-fennartóknak sem mutat a takarítás sok tízmilliós számlája egyetlen árva fillérrel sem kevesebbet.

TREX:
Igazad van, sajnos helyenként nincs meg a megfelelő lehetőség arra, hogy a kutyusok kirohangálják magkat. A gyerekek érdekeit azonban minden kutyáénál ezerszer előbbre helyezem. Ez nálam azt jelenti, hogy ha a játszótérre beviszed a kutyádat, akkor egy pillanatra sem engeded el magad mellől, mert a gyerkőcökre igenis potenciális veszélyt jelen még a legbarátságosabb blöki is. Ismerek egy kissrácot, akit hároméves korában egy rém kedves kutyus merő barátságból arconnyalt. Ennek már sok éve, de a srác a mai napig szó szerint retteg a kutyáktól. A kutyaharapásos esetekről lentebb már szóltak.
SZERINTEM TEHÁT A JÁTSZÓTÉREN A KUTYÁDAT AKKOR SINCS JOGOD SZABADON ENGEDNI, HA SZERINTED KÉNYTELEN VAGY.
A kutyapiszok felszedése pedig szerintem mindettől függetlenül kutya kötelessége a kutyás polgárnak. Ennek ugyanis semmi köze ahhoz, hogy ki mmilyen táblát honnan szed le, ami természetesen szintén szankcionálandó cselekedet.
Pontosan olyan dolog ez, mint ahogy az üres tejeszacskót sem az járda közepén bocsátom útjára. (Bár a kutyaszar lényegesen kellemetlenebb tud lenni.)

Amúgy félreértés ne essék: nem vagyok kutyaellenes. Sok barátomnak van kutyája, és ők a fenti normáknak megfelelően tartják őket.
Túlzás nélkül állíthatom, hogy 3 éves koromig nevelésem jelentős részét két kutya (Morcos a kuvasz és Zsuzsi a puli) végezte. Zsuzsi tanított meg például -- a szó létező legszorosabb értelmében -- járni. Ez sokak szerint még most is látszik ;-)
Nyilván nem a kutyákkal van bajom, hanem a szerintem kétségbeejtően alacsony kutyatartási morállal.

Üdv:MaCS

UI: Ja igen, GT, valóban lakik a pincénkben két macsek, bár a MaCS a "Magyar Csaba" elnevezésemből ered.


1997. március 10. - hétfõ, 19 óra 21 perc
Kedves Zsófi!
Az alábbi kis iromány két nap késésben van, mert a hétvégén PC mentes övezetben jártam. Remélem, nem barmolok bele nagyon a mostani beszélgetésbe, de ha úgy ítéled meg, hogy igen, még mindig támaszkodhatsz a Delete-re.

Dear á,
A kirándulás Dórával jó volt, leszámítva, hogy Dóra egész végig a szenilis barátnője “tudodolyannői” problémáival foglalkozott.
Sajnálom, hogy utolsó hozzád címzett irományomból mindössze a gorombaság ment át (amúgy tényleg az voltam), de eldurrant az agyam! Mit tegyek, ilyen hirtelen haragú vagyok - röpke öt nap alatt felidegesedtem.
Hétfő óta azon lovagoltál, hogy én érvek nélkül, a levegőbe beszélek. Mindezt a saját információhiányod jogán. Ekkor megjelenik a HVG-ben egy, a szavaimat szinte pontról pontra alátámasztó cikk. Egzakt számokkal, részletesen tárgyalt összefüggésekkel, a kapcsolatrendszerek és svindlik feltárásával stb. Te nem szállsz vitába a cikkel, hanem ex cathedra megcímkézed: prekoncepcionált. Nem cáfolod, nem ellenérvelsz, amint azt elvártam Tőled - attól az embertől, aki a tényszerű és pontos érvelést kérte számon rajtam. Korábbi érdeklődésed, és határozott(!) szkepticizmusod alapján úgy véltem, hogy a HVG elolvasása után legalábbis érdemi hozzászólásban fogsz részeltetni (akár pro, akár kontra) - nem egy egyszerű lekutyapicsázásban. Tudod, a múlt héten még kíváncsi lettem volna rá, hogy a Te információid szerint melyik - tényként közölt - huncutság nem igaz a HVG cikkéből. Most már tudom, hogy sem információid, sem ismereteid nem voltak, és nem vannak banki, pénzügyi - ezen belül PB tárgykörben. Nekem pedig vannak és ezen nem segíthetünk.
Végül. Bár latin műveltséged nagyságrendekkel veri az enyémet, mégis engedd meg, hogy felhívjam a figyelmedet a “Si tacuisses, philosophus mansisses.” igazságára. Nekem például soha nem jutna eszembe kétségbe vonni a latin nyelvvel és irodalommal kapcsolatos állításaidat, CSAK AZÉRT, mert nem tudom ki vagy és mert értek egy kicsit valami máshoz - például a pénzügyekhez.
Ü.D.V.
Pirítós

Más. Szerintem a kutyák élete nem lenne szegényebb az ember nélkül.
Hallali
Pirítós


1997. március 10. - hétfõ, 18 óra 35 perc
...hát például ha nem volna aki lefülelje a narkócsempészeket akkor összedölne a világ. Vagy mondjuk nem volna aki széttépje a szemét kiskölyköket, meg a gonosz nagymamákat. Vagy mondjuk ha nem kellene néhanapján belelépni egy- egy karakán kutyaszarba. Én mondom nektek kutyák nélkül lehet élni, de érdemes...
Itt I.C. (-;
Vagy mondjuk vegyük az emberi közösség tűzhelymelegéből kiközösült avagy önként távozott embertársainkat akiknek kutya nélkül nem volna ember a közelében. Merthogy a kutya a pótgyerek.
Ilyenkor szokott beugrani az illusztráció, a vénasszony aki fennhangon beszélget a masnis kis ebbel. Ver az undor.
-Láttatok már orr nélküli embert? Én igen. Egy pitbull blöki hóhérattakját élte túl, és boldog volt hogy a gép csak az orrát tépte le. Ja igen az egyik szeme is hiányzott.
Egyáltalán érzelmi kapcsolatokat, olyanokat amilyenek csak az embereknek járnának, állatokkal kialakítani az már idült dolog. Nem is beszélve arról hogy efféle erőszakos hülyék még az Internetbe is bele tudják tutujgatni a szőrös kis finggyárakat. Félelmetes. (provokálok-nyitóütés)

Persze ez nagyon egyoldalú volna így. Volt egy kedvenc kutyám. Úgy hívták Tádé. Ganz pure Korcs. Hidrogénszőke göndör szőre volt. Úgy nézett ki mint egy Marilyn Monroe karikatúra. Nem lehetett röhögés nélkül bírni. Meg is harapott egyszer.

Hát mittudomén...Ha kell a kutya hát legyen. Hidegen hagy, de könyörgök, ne dörgöljék öket az orrom alá!
Ami pedig a kóbor kegyetleneket, meg a pitbullokat illeti én azt mondom, hogy Darwin után szabadon: gyözzön a jobbik. Free the Dog!

Izaura Cattani from now on known as:
Razzia Cattani

u.i. Zsófi! Hol maradnak a birkáim? (c;


1997. március 10. - hétfõ, 17 óra 59 perc
GT
Imádom a macskákat. (Ellenben vannak olyan emberek, akik betuszkolják a kissebb példányokat a forró, lépcsőházi radiátor mögé, és mindenféle akadályokat tolnak oda, hogy még véletlenül se tudjanak onnan kiszabadulni - Úgyhogy az emberek és más élőlények közt valóban badarság párhuzamot vonni, mivel összehasonlíthatatlanul kegyetlenebbek. A kuyák mikor dobják ki az emberi újszülötteket egy szakadt nylon-szatyorba csomagolva a kukába? Némelyik ember minden további nélkül megteszi ezt a kutyakölykökkel,
sőt, esetleg a saját kölykével is.)
Abban pedig bizonyos vagyok, hogy nem az állatoknak kell hozzánk igazodniuk, hanem sokkal inkább nekünk hozzájuk. Amúgy pedig a kutyák nem az emberért vannak, ahogy a többi állat sem. Az antik emberi felsőbrendűség egy merő maszlag. Vagy lehet, hogy csak azért fogom fel kicsit nehezen a te szemléletedet, mert kutyatulajdonos vagyok???
Már valamikor egy régebbi 7kérdés kapcsán írtam, hogy "kivert kutya a dombra nem szarik". A kutyának tulajdonképpen esélye sincs a saját sorsának alakítására. Tudod az ember szelidítette meg az állatokat, és nem fordítva, így ő a felelős. Mindenért. Hiába savanyú a szőlő.

Benoe
Lám-lám: íme eljő a világvége.

TREX


1997. március 10. - hétfõ, 16 óra 43 perc
Az ember élete feltétlenül szegényebb lenne a kutyák nélkül.
Az FKFV becslése szerint kb. 40 tonna kutyaszarral naponta. Ebből 39.999 tonnát otthagynak, mint eb a ... , ahova a kutya elhelyezi.
Nem kapnának ezenkívül veszettség elleni oltást a 6-8 éves gyerekek, akik azt hiszik, hogy a kutya az ember legjobb barátja , és ezért hű társunk jól megharapja őket.
Az őrjöngő kutyaugatás is nagyon hiányozna vasárnap délutánonként, amikor én szunyókálnék, de nem lehet, mert kutyákat sétáltatnak előttünk az utcán. (Egyébként a kutyát legfőképpen azért kell sétáltatni, hogy lehetőleg más háza elé szarjon.)
Szegényebb lennék én személy szerint még azzal a tapasztalattal is, hogy mily' ügyesen tudja a szomszéd néni macskáját cafatokra szaggatni egy németjuhász.

Vass Gábor, 100301.1510@compuserve.com


1997. március 10. - hétfõ, 16 óra 14 perc
Ha most egy kutyás azt meri mondani ehelyütt, hogy ô bizony már valaha is fölszedte a szart a kiskedvenc után, akkor itt a világvége.

Szeretem a kutyákat. Vidéken, kertes házban, a kerítés mögött. Ott neki is jó, meg nekünk is. Ha máshol van: a gazdi bűne ugyan, de a kutya van útban.

Benoe


1997. március 10. - hétfõ, 16 óra 9 perc
A kérdés kicsit csalóka.
Mert mit jelent, hogy szegényebb az élete?
Van egy barátom, akinek csak volt kutyája. Ma már nincs, és biztos vagyok benne, hogy sem érzelmileg, sem anyagilag nem lett szegényebb az élete.
MACS-ot is meg lehet érteni.
Sajnos sok kutyatulajdonos nehezen fogja fel, hogy az állatának kell az emberhez igazodnia, nem fordítva. Elvégre az állat van az emberért...
Egyébként is, a "MACS" becézve más állat kedvtelését jelentheti. :-)
Ember és állat között pedig párhuzamot vonni !? De nagy hülyeség...
GT


1997. március 10. - hétfõ, 15 óra 25 perc
Az embert nem tudom, én biztosan szegényebb lennék.
gszor


1997. március 10. - hétfõ, 15 óra 22 perc
Hajrá F.G.!!!

MaCS
Ahhoz mit szólsz, hogy kénytelen vagyok a kutyámat az ún. "játszótér"-en sétáltatni, mivel (hadd legyenek már ők is kultúrálatlanok egyszer - csak egyszer) a kutyát nélkülöző emberi egyedek az önkormányzatilag kijelölt kutyasétáltató terület tábláját átfestették, majd mivel útban volt a focizáshoz, el is tüntették? Ők vajon fizettek-e SÚLYOS BIRSÁGOT a köztulajdon rongálásáért?

Kántor
Valóban sokat veszítene.
Az ázsiai. Szerencsére messze van.

Er : )

TREX


1997. március 10. - hétfõ, 14 óra 39 perc
Szia Macs!
Az ember élete persze sokkal gazdagabb lenne, ha mindenki kutyát tartana, de lényegesen kellemesebben telne ha nem lennék kitéve annak, hogy izomagyú/ostoba liba kutyátlanok mikor

- lépnek rám, szórnak be homokkal a strandon
- hánynak részegen a homokozóba
- végzik el a dolgukat a játszótereken, vagy a kapualjakban
- támadnak meg éjszaka az utcán
- rabolják ki a lakásomat
- dobnak ki az ablakon mindenféle szemetet, sörösüveget, stb

A kulturált kutyanélkülieket persze kedvelem, bár a nyalogatásuktól irtózom.
F.G.


1997. március 10. - hétfõ, 14 óra 6 perc
Tulajdonképpen mi a szép egy bulldogon?
Mesélje má el valaki !
nyau


1997. március 10. - hétfõ, 13 óra 52 perc
I G E N

1997. március 10. - hétfõ, 13 óra 51 perc
Vaúúú!

1997. március 10. - hétfõ, 13 óra 26 perc
Na mi van?
KataBaba


1997. március 10. - hétfõ, 13 óra 10 perc
Bizony szegényebb lenne az emberek élete kutyák nélkül. Főleg az ázsiai konyha veszítene sokat.

Kántor


1997. március 10. - hétfõ, 12 óra 31 perc
Van itt valaki?

1997. március 10. - hétfõ, 12 óra 27 perc
Ha-ha, ma én vagyok a leggyorsabb.

7. Lenin


1997. március 10. - hétfõ, 12 óra 13 perc
Úgy látszik, ez már a kutyát sem érdekli.
Lehet, hogy én vagyok az első?

Morzsi


1997. március 10. - hétfõ, 12 óra 8 perc
Polgár Andrea - ha jól értem - nem kevesebbet állít, mint hogy egy angol bulldog találta fel sir Winston Churchillt.
Csak gonoszkodásból mondom, hogy véleményem szerint nem a befőtt teszi el a nagymamát.
(Még mielőtt bárki gorombáskodásnak vélné, hozzáteszem: :-) )
F.G.


1997. március 10. - hétfõ, 10 óra 19 perc
Az ember élete természetesen sokkal szegényebb lenne kutyák nélkül, azonban egyes alapvető viselkedési normáktól magukat mereven alhatároló kutyatulajdonosok nélkül lényegesen kellemesebb lenne. Nem csak kellemetlen, de baromi költséges is például az, hogy a drága gazdik kedvencei elaknásítják a közterületeket. Szerintem a takarítás a mindenkori kutyatulajdonos feladata lenne, SÚLYOS BÍRSÁG terhe mellett.
Azt sem nagyon komálom, hogypld. nyáron a vízparton ahelyett, hogy lazíthatnék, állandóan résen kel lennem, hogy egyes izomagyúak/ostoba libák divatkutyái mikor
- szórnak be homokkal,
- rázzák rám a vizet a szőrükről,
- túrják/nyálazzák össze a össze a cuccomat,
- végzik kis/nagy dolgukat a homokba, ahol napozni, játszani szeretnének a békés polgárok és azok gyerekei,
- kergetnek körbe, mer' egyes harci dögöknek éppen nem vagyok szimpatikus.

A kutyákat kultúrált gyazdiikkal egyetemben különben kedvelem, bár a nyalogatástól irtózom.

Üdv: MaCS


1997. március 10. - hétfõ, 9 óra 59 perc
Ne haragudjatok, sok elsők, megint technikai zűr volt, nem jelentek meg a válaszok.
zs.


1997. március 10. - hétfõ, 9 óra 50 perc
Na végre : )

TREX


1997. március 10. - hétfõ, 9 óra 29 perc
Első

1997. március 10. - hétfõ, 9 óra 10 perc
Ja, és az egyik már internetezett is közülük...
Speter


1997. március 10. - hétfõ, 9 óra 0 perc
Nekem van 6. Asszem unatkoznék nélkülük :))
Speter


1997. március 10. - hétfõ, 8 óra 59 perc
Én lennék az első!

Zolee
barter@moha.szikszi.hu


1997. március 10. - hétfõ, 8 óra 56 perc
Egyelőre: igen.
Hátha első vagyok, egyszer.
F.G.


1997. március 10. - hétfõ, 8 óra 52 perc
Csak nem én leszek az első? Pedig azt hittem már gépközelbe sem kerülök többet.
Kutya nélkül pedig nem élet az élet. Nekem is volt - van - lesz mindig. Mellette, azt hiszem, hogy talán még nem tett tönkre mindent az ember maga körül. Ahhoz, hogy állatokról jól irhasson az ember, Jack Londonnak vagy Fekete Istvánnak kell lennie. Inkáb b nem is próbálkozom vele. Csak annyit: tartsatok kutyát.
Üdv:
Pécsi


1997. március 10. - hétfõ, 8 óra 22 perc
Nem.
GT


1997. március 10. - hétfõ, 8 óra 21 perc
Kérem a díjat!

Trixie kutya


1997. március 10. - hétfõ, 8 óra 9 perc
Azért még mindig a vasárnap esti hozzászólások a legmagvasabbak !
estike


1997. március 10. - hétfõ, 8 óra 1 perc
Szerintem feltetlenul! Nekem mindig volt valamilyen allatom (horcsog, tengerimalac, macska), most ket kutyam van.
Persze mas az, amikor az egesz csalad elete rohanasbol all es mas az is, amikor egy egyedulallo szemszogebol nezzuk a kutyatartast.
Ha az embernek millio dolga van es alig van otthon, akkor sokszor ,,nyug,, a kutyatartas, de ha egy idos valakirol van szo, akkor teljesen mas a szitu. Szuleimen latom, hogy azert nem olyan rossz nekik neha lemenni setalni es a tobbi ,,oreggel,, beszelget ni orak hosszat - persze ez hozzaallas kerdese, mast ez nem kot le.
Ha lenne eleg kutyafuttato, akkor talan megszunne az orokos haboru a jatszoteriek kozott - bar primitiv emberek akkor is maradnak - s ilyenek a kutyasok KOZOTT is akadnak, akik pl. a homokozoba jaratjak a kutyajukat.
Mas szempontbol azert is fontos a kutyak jelenlete, mert nagy szerepet jatszanak az ember eleteben mint vakvezetok, vizimentok, nyomozook, lavinakutyak, stb.
Sajnos ezt sokan nem latjak, ehelyett latjak a sok nagykepu bunkot, aki a staffi-jevel villog, vagy az utca kozepen hagyja a kutya nagydolgat - ezzel is elasva minden ,,kutyas,,-t a koznep elott...
Er


1997. március 10. - hétfõ, 7 óra 42 perc
En vagyok az elso!

Er


1997. március 10. - hétfõ, 7 óra 26 perc
Az első válasz(om) rövid és egyértelmű: igen.
Folyt.köv.
á


1997. március 10. - hétfõ, 7 óra 17 perc