Átverés-e az Internet szabadságígérete?

Az alábbi beszélgetést Csordás Gáborral, a pécsi Jelenkor kiadó vezetõjével készítettem. Csordás Gábort véleménye azonban nem elsõsorban a szerzõi jogok miatt érdekes, hanem azon összefüggésrendszer miatt, amelyben az Internet szabadságát értelmezi. Kicsit hosszú az interjú, de kérlek benneteket, olvassátok el: szerintem rengeteg jó és rengeteg vitatható meglátás van benne.

- Volt néhány konfliktusod abból, hogy a vezetésed alatt álló pécsi Jelenkor kiadó könyveit néhány helyen feltették vagy megpróbálták feltenni az Internetre. Miért tiltakozol ellene?
- A probléma ott kezdõdik, hogy egy szegény és a kultúra iránt nem igazán érdeklõdõ társadalomban én csak nehezen tudom az általam megjelentetett könyveket eladni. Márpedig az eladott könyvek árából tudom csak kifizetni a szerzõt. Erre jön az Internet, és egy ilyen hatvanas évekbeli nagy szabadságideológiával azt követeli, hogy minden információ legyen mindenki számára szabadon hozzáférhetõ. Ami egy gazdag társadalomban mûködik is, ahol az embereknek nem okoz gondot, ha meg akarnak venni egy könyvet, mert a könyv nem drága a jövedelmükhöz képest. Így az internetes publikálás sem jelent konkurenciát a könyvnek. De ahol egy egyetemista órákig válogat a könyvesboltban, hogy a tizenhat könyvbõl, amit szeretne megvenni, melyik legyen az az egy, amit meg is vásárol, ott a szabad hozzáférés kemény konkurenciát jelent. Az a fajta szabadság-hivatkozás tehát, amelyre az Internet épül, már csak gyakorlati okokból is teljesen tarthatatlan Magyarországon.

- Miért nevezed hatvanas évekbeli ideológiának ezt?
- Ez az Internet alapproblémája: egy hippie szemléletet próbál érvényesíteni egy yuppie világban. Egy olyan világba, ahol mindennek keményen megvan az ára, mindenért keményen meg kell dolgozni, le kell szurkolni a dollárokat, hirtelen betör az a szemlélet, hogy nyugodtan szakítsd le a gyümölcsöt a fáról: ingyen van. Az Internet ezt kínálja. Csak sajnos a két dolog összeegyeztethetetlen egymással, és ez a ma még csak látens konfliktus elõbb-utóbb robbanni fog.

- Nem lehet, hogy ez a konfliktus fogja megtörni a yuppie-mentalitást és a dolláruralmat?
- Annak, hogy az Internethez egy tekintélyellenes szabadságideológia kapcsolódott, épp az a nagy veszélye, hogy egy olyan utópiát akar életre kelteni, amelyik ebben a világban nem mûködik, tehát lerombolni sem lesz képes ezt a világot. Amikor egy technika ennyire nem passzol a világ szerkezetével, annak csak valamiféle manipulációs álmegoldás lehet a vége. Nézd meg, mi lett a hatvanas évek alternatív szubkultúrájából: egy iszonyatos gettó! A drog, a gépzene, a diszkó gettója. Ez már nem a szabadság, hanem a mechanizálódás kultúrája. A marionett kultúrája. Az akarat nélkül báb, az akarat nélkül elszabaduló test: a gép kultúrája. Szerintem az Internet szabadságígéretébõl is csak egy hihetetlenül nagy csalás és manipuláció lesz.

- Hogyan? Tényleg ahhoz férsz hozzá, amihez akarsz! Illetve, amit megtalálsz.
- Az Interneten az értéktelen információkhoz férhetsz hozzá könnyen. A szeméthez. Mihelyt komolyabb információra van szükséged, egyre gyakrabban elkérik a hitelkártyád számát. Ha egy olyan világban, ahol lépten-nyomon fizetned kell, feldobjuk az irodalmat az Internetre, hogy tessék, olvassa, aki akarja, az nem a szabadságról szól, hanem az irodalom leértékelésérõl: az irodalom ugyanolyan szemétté válik, mint mindaz, amit az Interneten ingyen kapsz meg. Vagyis a szellem termékei leértékelõdnek. Ha ingyen kapod meg õket, ha mindenkinek joga van hozzájuk, ez azt jelenti, hogy a szellemi teljesítmény értéke nulla. Le lehet szakítani a fáról.

- Ugye a te dolgod az, hogy annyi pénzt hajts be egy általad kiadott könyvért, hogy azt, aki dolgozott vele - az írót -, meg tudd fizetni. Viszont ha ebbõl a megfontolásból nem engeded feltenni az Internetre a könyvet, épp annak a yuppie- és az áruvilágnak a logikája szerint jársz el, amelyet egyébként nem szeretsz, és amelyiknek a logikáját meg szeretnéd törni.
- Nem. Az én véleményem meglehetõsen elítélõ ezekrõl a hatvanas évekbeli illúziókról: ezek következménye volt annak a szemléletnek a kialakulása is, hogy mindazok a dolgok, amelyek nem elfogyaszthatók, értéktelennek minõsülnek. Ezt akarja az Internet is az irodalommal: hiába dolgozott egy szerzõ négy vagy kilenc évig a regényén, el lehet venni, el lehet lopni, amit csinált, semmit sem ér a munkája, úgy nyúlod le, hogy egy fillért sem fizetsz érte. Ez agyrém! Miféle szabadságideológia az ilyen?! Tehát igenis, érvényesíteni kell a szerzõi jogdíjat az Interneten. Hiszen lehet tudni, hogy hol vittek föl egy könyvet, lehet tudni, hogy hányan olvasták el, töltötték le.

- Erre azt fogják mondani neked azok, akik ismerik az Internet logikáját, hogy leveheted a könyveidet, ha az, aki felrakta õket, nem fizet jogdíjat - amire egyébként ma a szerzõi jogi törvény is kötelezi -, be is perelheted, de abban a pillanatban fel fogják tenni még huszonhatan, a világ különbözõ pontjain.
- Hát ez szép dolog, de korántsem a szabadságról szól, hanem éppen az ellenkezõjérõl. Arról szól, hogy te túl kicsi és túl gyenge vagy ahhoz, hogy ezt a huszonhat másik helyet mind végigpereld, és õk éppen erre számítanak. Arról szól, hogy aki kicsi, akinek nincs elég pénze, annak nincsenek jogai. Ez mindjárt nem az a magasztos eszme, amelyikrõl az internetes szabadságideológia hívei áradoznak: ez a legócskább visszaélés a gazdasági fölénnyel! Másrészt az a huszonhat másik ember sem azért rakja fel a könyveket, mert ellenállhatatlan szükségét érzi annak, hogy fönt legyenek az Interneten, hanem mert be van etetve ezzel a szabadságideológiával. Te hiába ültetsz fát, ha valaki elhíreszteli, hogy a szabadság azt jelenti, hogy mindenkinek joga van kitépni a fákat, akkor azok, akik ezt elhiszik, ki fogják tépni a fáidat! Ez agyrém! Hihetetlenül romlott erkölcsi alapokon nyugszik ez a nagyon szépnek látszó meggondolás. A cenzúrát akarják lerombolni? Ugyan már! Ez a tükrözéses játék eszébe se jutna senkinek, ha nem lenne mögötte ideológia. Csak azért csinálják, mert elhiszik, hogy a szabadság nevében cselekszenek!

- Egy korábbi heti kérdéshez feltettem Parti Nagy Lajos egyik írását, a Szendét. Miért nem tekinthetõ ez reklámnak: az írónak, a könyvnek és neked, a kiadónak?
- Én örülök, ha valaki a könyveinket föl akarja tenni az Internetre, de akkor forduljon a jogtulajdonoshoz, akik mi vagyunk, kössünk szerzõdést, állapodjunk meg valamilyen százalékban, és legyen ott, hogy ezt a szöveget csak a copyright-jegyzettel lehet letölteni: legyen az ügy tiszta! Persze, hogy jó reklámhordozó az Internet: szeretnék is reklámozni az Interneten, szeretnék részleteket lehozni könyvekbõl, de azt majd én eldöntöm, hogy hogyan és mit akarok reklámozni! Ne oldják meg helyettem az életemet!

- Hogyan tudod nyomonkövetni, ki, hol, mit rak fel a könyveid közül?
- Nézd, ki mondaná, hogy az autólopás nem bûn, hiszen a tolvajoknak csak egy százalékát találják meg? Két különbözõ dolog, hogy elkapható-e a tolvaj, illetve, hogy ez lopás-e. Igen, az. Tehát ne hivatkozz arra, hogy nem érdemes ezen lovagolnom, mert majd úgyis letükrözik, és akkor úgyse tudok mit csinálni! Attól ez még jogtalanság. Jogtalanságot pedig ne kövessünk el, ne éljünk vissza azzal, hogy valaki szegény és kicsi, és nem tud egyszerre húsz pert indítani! Ez brutális visszaélés az erõfölénnyel. Ebben semmi fennkölt sincs!

- Mégis, mi kifogásod van az internetes szabadságideológia ellen?
- Az emberek akkor legyenek szabadok, amikor elmennek szavazni. Vagy amikor egy hivatalban megtapossák õket. Ott ne engedjék! Ne bélyeggyûjtõként legyenek szabadok, hanem állampolgárként! Ne egy virtuális hobbitérben éljék ki a szabadságigényüket! Amikor egy rendõrrel állnak szemben, akkor legyenek bátrak!Akkor legyenek szabadok, amikor a valóságos élethelyzeteikben kötelesek szabadnak lenni! Amikor bátorság kell hozzá, hogy szabadok legyenek! Egy virtuális térben szabadnak lenni, mondhatom, nagy dolog! Micsoda szabadság ez? Ellenõrizhetetlenül és lenyomozhatatlanul, pláne álnéven...! Nagy szabadság, mondhatom! Pótlék!

- De talán kialakít egy olyan gondolkodásmódot, attitûdöt, amelyet át lehet vinni a valóságos életbe is.
- Hát azt megnézném, hogy fog ez a szabadság visszajönni a valóságos életben! Szerintem a virtualitás hihetetlenül nagy csapda. Az utópiában ugyanis az az igény fejezõdik ki, hogy megváltoztassuk az életünket. Amikor egy utópiát átteszel egy virtuális térbe, és megvalósítod, abban a pillanatban megszûnik az utópia hajtóereje. Abban a pillanatban már nem erõsíti az igényt, hogy változtasd meg az életedet, hanem megszünteti a feszültséget, a hajtóerõt. Leszereli. Kielégülsz a virtuálisban, a valóságosat meg hagyod a fenébe. Ezért mondtam, hogy az Internetben olyan hatalmas manipulációs hazugság lehetõsége van, amelyik pillanatokon belül mûködni fog. Szerintem már most is mûködik.

Mihancsik Zsófia

zsofi@mail.datanet.hu


A válaszok:



Kedves Hontalan és Nobelius,
DcsabaS azon beszélgetők közé tartozik itt a hétkérdésben, akiknek állandó - és számomra örömteli - törekvése, hogy mindannyiunk agyát beindítsák. Még sohasem vettem észre, hogy DcsabaS ezt az aktuális kérdés teljes negligálásával tette volna. Ugyanez nem mondható el az autó, az utazás és a fiúk problémájáról.
Ismételten CSAK azt kérem, hogy a magánüzeneteiteket ne itt adjátok elő.
Ismételten hálás köszönet
zs.


1997. május 4. - vasárnap, 3 óra 12 perc
DcsabaS!
Utolsó okfejtésed fontos, és kellően konkrét. Érdemes a papírhordozó vonatkozásában is megnézni ezt a dolgot.
Ma egy olvasásra szánt (tehát nem 4 színnel illusztrált) könyv előállítása a közel legtakarékosabb kivitelben (puhakötés, esetleg fehér papír), 1000 példány esetén kb. 1,20-1,40 Ft/oldal, amennyiben a szerző maga állítja elő a nyomdai tükröt. Ha a nyomda szedi ki, az további 0,5- 1 Ft/oldal. Ebből következik, hogy egy 300 oldalas könyv önköltsége 1000 példányban 4-500 Ft. A kereskedelmi árrés átlag 40%, ami annyit jelent, hogy ez a könyv nem kerülhet 800 Ft-nál kevesebbe, mert akkor a nyomdaköltség sem térül meg. Ha a kiadó a szerzőnek is akar fizetni, és még netán maga is szeretne valamit profitálni belőle, 1200-1500 Ft-nál tartunk (ne feledjük, hogy a kereskedelmi ktsg. %-os). Az árak ennél azonban szükségképpen magasabbak, mert a fenti számok csak akkor igazak, ha a könyvet sikerül 0 készletre eladni. Ugyanakkor nem tanácsos az árakkal feljebb menni, mint a xeroxozás díja, mert ekkor már másolni fogják.
Az ár vonatkozásában három kategória van:
1. A munkaeszköznek tekintehető könyvek (jogszabály-gyűjtemények és hasonlók). Ezek árának gyakorlatilag nincs felső határa,
2. A befektetésnek tekinthető könyvek (tankönyvek, szakkönyvek). Ezek ára most 2000 forint körül lebeg.
3. A többi. Itt a piac diktál. Pl. az új Marquez-könyv (317 o. kemény kötésben, jó minőség) 1490 Ft. Ezt valószínűleg ennyiért is megveszik, azonban ez a kategória árérzékeny - ha olcsóbb, többen veszik meg. (A fenti kategóriákban ez nincs így.)
A magyar könyvkiadás nehezen tanulja meg az 1000-es példányszámot. Régebben 5-10000 példány számított kicsinek.
A dolog következménye az, hogy rengeteg szerző nem tud publikálni. A vitánkkal kapcsolatban meg kellene szólaltani őket. Számukra bizonyosan nagyon fontos az internet, ahol ráadásul a költség független a példányszámtól. És ha nem kap honoráriumot, akkor a bevétele ugyanannyi lesz, mint most, amikor a fiókjának ír.
Hontalan


1997. május 3. - szombat, 22 óra 38 perc
Hontalan,
ha mr innen is kitiltanak, hová mégy, hisz hontalan volnál?
Dörmögődömötör


1997. május 3. - szombat, 22 óra 23 perc
Kedves zs!
Szíves és roppant kulturálatlan helyreutasításod kb. 3-szor annyit helyet foglalt el, mint a kifogásolt üzenetváltás, melynek a fele azért talán mégis a témához tartozott. Ezen az alapon kifogásolni lehetne a te töltelékszavaidat is. Ezen kívül nehéz itt nem valami személyes indulatot feltételezni, miután a következő üzenetek ellen semmi kifogásod nem volt:
péntek, 9.53., 15.33., 19.31, szombat 1.25, 4.01, 13.03, 14.40, valamint DcsabaS fejtegetéseinek jelentős része, amely csak erős áttétellel vonatkoztatható a témához. Ezek után a "senki sem" az vagy tudatos ferdítés, vagy felületesség. Azonban azért sem lépek ki, bármennyire szeretnéd. Tilts ki, ha útban vagyok!
Hontalan


1997. május 3. - szombat, 22 óra 2 perc
zs.!
Légy erős: Hontalannal az utóbbi időben többször váltottunk levelet, úgyhogy NEM itt beszéljük meg a magánjellegű dolgokat. Az pedig szerintem igenis éppen ide tartozik, hogy én -általában- a filmváltozattal szemben is a könyvet részesítem előnyben. Nem ilyesmikről van itt szó?! Légy nyugodt, ha az egyéb mondandóm egy mondatnál hosszabb lesz, emilben fogom Hontalannak megírni. Annyit meg ki lehet bírni, nem? Volt itt több is, pl.:

>rejtojeno! olvaslak.valami beindult.még egy hétig tart. Biztos ingyen van.
Picurka

>picur, ha uncsi, minek logsz itt? Nem kotelezo. Gyere, olvass engem
rejtojeno

>húúú de unalmas
picurka

Nobelius

P.S. Egyébként is visszafogtam magam, az ezredfordulóval se piszkállak benneteket, meg egyesek helyesírásához is lenne mit szólni, de hagyjuk....


1997. május 3. - szombat, 21 óra 54 perc
NYELVÉSZ-KÖSSZ, EZÉRT JAVÍTVA MÉGEGYSZER:

VIRTUAL REALITY ÉS AZ INTERNET ÉS A SZERZŐI JOG ÉS A DIVAT

Ne féltsétek a szerzőket(főkép ne a kiadókat), hogy éhen halnak az internet miatt. Sajnálom azt a versenyzőt, aki egy 600 oldalas könyvet a képernyőn keresztül kíván elolvasni, gyógykezelése valószínűleg többe fog kerülni mint amennyit megtakarít a könyv vásárlásával. Ne beszéljünk most a telefonszámláról, vagy egy könyvtár otthoni kialakításának nehézségeiről (letöltés, tárolás stb.)Vagy kinyomtatja laser printeren ? ..... szegény gazdag....
Valóban az internet itt elsősorban figyelemfelkeltő lehet és lesz is, ami csak jó ezeknek a szerencsétlen szerzőknek, ebben a szerzői joggal Gates után szabadon gúzsbakötött világban.
Olvastam régebben egy könyvet(cirka 20 éve) címe talán az Orchideák bolygója volt. Néhány vakmerő földi srác bekalandozza a Vénuszt, mely magas technikai civilizációjával nyűgözi le őket, fantasztikus kalandokon mennek keresztül, ám egyetlen vénuszlakóval sem találkoznak.
De mégis a végén, a föld alatt 287 emelettel egy terembe jutnak, ahol gyönyörű orchideákat találnak, ezekbe infúziós csövek mennek........ szóval ott él az egész Vénusz-társadalom az intenzív osztályon el-orchideásodva, álomvilágban.
A főhős, nevezzük most gyenge emlékezetem miatt Intarzannak ekkor lekapja magáról a virtual-reality felszerelést (micsoda előre látó volt a szerző) és maradék erejét összeszedve kitántorog a média szobából az erkélyre és élvezi a napfényt, - igazit - fogja a korlátot - igazit - és sóhajt egyet - igazit - de jó, hogy még nem vagyok teljesen virtual.....(átírás gyengébbek kedvéért általam, szabadon a szerzői jogokra tekintet nélkül).

No, remélem az internet levetkőzi idővel divat jellegét, és megmarad annak aminek való, és felhasználói is maradnak reality-k, valós, polcról levehető könyvekkel(is), időnként tényleg megírt levelekkel és
igazi - nem virtual - szabadság igénnyel.

homoród
/Budapest/


1997. május 3. - szombat, 19 óra 56 perc
MI LEGYEN A DOLGOK ÁRA?
Egy hagyományos zenei CD (650 MByte) előállítása, préselési technológiával, darabonként kb. 50 Ft-ba kerül - néhány ezer darab felett. (Igazából csak a nyomó lemezek kerülnek "számottevő" összegbe.) Mármost természetesen a lemez tartalmának az előállítása is munkába, s így pénzbe is kerül. Azonban ezt a munkát csak egyszer kell elvégezni, következésképp tisztességtelen dolog mindenáron mindenkivel újra és újra kifizettetni, végül is többszörösen. Márpedig a kiadók és a szerzők pontosan ezt teszik, illetve gyakran megkísérlik. De mit tesz a piac? A dolgok piaci ára konvergál az adott dolog _ÚJRAELŐÁLLÍTÁSÁHOZ_ szükséges pénzmennyiséghez (Marx.) Vegyünk hát egy konkrét példát: amióta megjelentek a hagyományos CD-ROM-okat másolni képes berendezések, azóta az árait sok CD gyártó kénytelen volt leszállítani a kb. 1000 Ft-os tartományba. (A fenti számpéldából láttuk, hogy akár 300 Ft-os CD ár mellett is keletkezhet haszon, ha a példányszám elég magas.) Ha viszont valaki túlzottan fölébe megy a kb. 1000 Ft-os árnak, az tulajdonképpen saját maga kényszeríti a piacot a megkerülő eljárások kifejlesztésére és alkalmazására. (Ki sokat markol, keveset fog.) A dolog pikantériája, hogy az egyszer már kikényszerített kerülőút újrafelhasználására is igaz, hogy másodjára olcsóbb. Ha tehát a kiadók (okosan) hosszú távon is biztosítani kívánják a tisztességtelen hasznukat, akkor legalább arra vigyázzanak, hogy ne legyenek túlzottan tisztességtelenek, mert azon bizonyosan rajta veszítenek.
Most lesz pl. aktuális a DVD-k ügye. Egy DVD lemezt préseléssel ugyanúgy 50-100 Ft-ért lehet majd előállítani, mint a hagyományos CD-t. Mivel azonban CD-íróval 10-szer annyi ideig kellene vesződni vele (óradíj!), a gyártók hamar kifundálták, hogy akár 20-30 eFt-os is kérhetnek érte! Ha ezt szembeállítjuk azzal, hogy egy filmet VHS kazettán átlag 2 eFt-ért is meg lehet venni, akkor nyilvánvaló, hogy csak akkor lesz a DVD tömegsiker, ha rajta olyasmi lesz található, ami VHS kazettán nem. Ennek két teljesen különböző módja is van:
1. A VHS-ét meghaladó minőségű felvételek
2. Jogi eszközökkel monopolizálni valamely
népszerű műveket, hogy csakis DVD-n lehessen
majd viszontlátni. Na, ezt nevezem én tisztességtelennek.

TANULSÁG:
Bárkinek, aki alkotott, alkot, vagy alkotni fog valaha valamit, le kell nyelnie a békát, hogy az ár, amit érvényesíteni lehet a piacon, az elsősorban NEM a tartalomtól, hanem a piacon versengő technológiák fejlettségétől függ. Ha valaki egy meghaladott technológiát használ, az ne csodálkozzon, ha csökkenni látja a hasznát.

DcsabaS


1997. május 3. - szombat, 19 óra 25 perc
Zoltán !
fáZoltán?

Különben nem szeretnéd ugye ,hogy kibájlagoljanak a csomagküldő és egyéb szolgálatok, a postaládádon keresztül az "ajánlataikkal " .(ezt igy is elég jól meg teszik)
Szerintem a telefonkönyv rossz példa.
Vagy fáZoltán ? ;-))))
A netet meg nem fogják tudni hathatósan levédeni jogilag soha a büdös életben az ahhoz vezető első lépés nem a jogdíj bevezetése, hanem a kalóz lemez, videó és könyv árusítóhálózatok(jártam már 350négyzetméteres kalóz-cd, videó, könyv shoppban, Bulgáriában teljesen hivatalosan müxik) balkániában,de mivel ez töklehetetlen, mer a kormányuk töktehetelen, marad(hatna) a shareware rendszer ami , hát , .. , izé ..szóval abból nem sokat láthat egy hazai kiadó a tutti úgyhogy legyen inkább a net, csak a reklám helye....


1997. május 3. - szombat, 16 óra 52 perc
Homoród !
Bocsánat, de Virtual Realty az (amerikaiul) annyit tesz, hogy virtuális ingatlan. (mondjuk egy ügynökség virtuális cégtáblája az Interneten). Tehát, gondolom, virtual reality.

Girntjoe
Hagy döntsem már én el. - Hadd döntsed.

Ezenkívül unos-untalan és kulturált, csupa rövid u-val.

Virtual Nyelv-ész


1997. május 3. - szombat, 14 óra 44 perc
VIRTUAL REALTY ÉS AZ INTERNET ÉS A SZERZŐI JOG ÉS A DIVAT

Ne féltsétek a szerzőket(főkép ne a kiadókat), hogy éhen halnak az internet miatt. Sajnálom azt a versenyzőt, aki egy 600 oldalas könyvet a képernyőn keresztül kíván elolvasni, gyógykezelése valószínűleg többe fog kerülni mint amennyit megtakarít a könyv vásárlásával. Ne beszéljünk most a telefonszámláról, vagy egy könyvtár otthoni kialakításának nehézségeiről (letöltés, tárolás stb.)Vagy kinyomtatja laser printeren ? ..... szegény gazdag....
Valóban az internet itt elsősorban figyelemfelkeltő lehet és lesz is, ami csak jó ezeknek a szerencsétlen szerzőknek, ebben a szerzői joggal Gates után szabadon gúzsbakötött világban.
Olvastam régebben egy könyvet(cirka 20 éve) címe talán az Orchideák bolygója volt. Néhány vakmerő földi srác bekalandozza a Vénuszt, mely magas technikai civilizációjával nyűgözi le őket, fantasztikus kalandokon mennek keresztül, ám egyetlen vénuszlakóval sem találkoznak.
De mégis a végén, a föld alatt 287 emelettel egy terembe jutnak, ahol gyönyörű orchideákat találnak, ezekbe infúziós csövek mennek........ szóval ott él az egész Vénusz-társadalom az intenzív osztályon el-orchideásodva, álomvilágban.
A főhős, nevezzük most gyenge emlékezetem miatt Intarzannak ekkor lekapja magáról a virtual-realty felszerelést (micsoda előre látó volt a szerző) és maradék erejét összeszedve kitántorog a média szobából az erkélyre és élvezi a napfényt, - igazit - fogja a korlátot - igazit - és sóhajt egyet - igazit - de jó, hogy még nem vagyok teljesen virtual.....(átírás gyengébbek kedvéért általam, szabadon a szerzői jogokra tekintet nélkül).

No, remélem az internet levetkőzi idővel divat jellegét, és megmarad annak aminek való, és felhasználói is maradnak realty-k, valós, polcról levehető könyvekkel(is), időnként tényleg megírt levelekkel és igazi - nem virtual - szabadság igénnyel.

homoród
/Budapest/


1997. május 3. - szombat, 13 óra 7 perc
rejtojeno! olvaslak.valami beindult.még egy hétig tart. Biztos ingyen van.
Picurka


1997. május 3. - szombat, 13 óra 3 perc
Kedves hétkérdés-beszélgetők!
Csordás Gábor válaszait vasárnap este teszem fel, és szeretnék még néhány napot hagyni rá, hogy a válaszára írt válaszaitokat is leírjátok. Hétfőn reggel tehát még nem lesz új kérdés.
zs.


1997. május 3. - szombat, 12 óra 45 perc
"Nobélius!
Lem+Tarkovszkij. Hidd el, az a film egyenértékű.
A fiúk hogy vannak? Izgulnak az utazás előtt?
Hontalan"

"Hontalan
Tudom, láttam a filmet. Csakhogy általában jobban szeretem a könyvet.
A fiúk pedig remekül vannak, és mindig izgulnak, ha meglátják az autót.
Nobelius"

Kedves Hontalan es Nobelius!
Lehet ezzel szórakozni, hogy kifejezett kérésem ellenére ti ketten, önérzetesen és figyelmen kívül hagyva, hogy rajtatok kívül ezt senki más nem csinálja, továbbra is itt beszélitek meg a magánéleteteket. Holott mindketten rendszeresen ott vagytok az olvírban, tehát nyugodtan megtárgyalhatnátok ott is az ügyet, már amennyiben a fiúk és az autó problémája nyilvános tárgyalást igényel.
Szóval lehet ezzel szórakozni, csak ízléstelen, hogy ne mondjam, pofátlanság.
Ismételten kérlek benneteket, hogy ide csak a témával kapcsolatos mondandótokat jegyezzétek be.
Hálás köszönet
zs.


1997. május 3. - szombat, 12 óra 42 perc
Kedves Zoltán!
A dolog pikantériája, hogy lehet, valaki azt akarja, amitől félsz. De nem tudja megtenni. Ez az internet szabadságának a lényege.
A másik megjegyzés: az 500-500 Ft ugye csak bájos naivitásod mértékét mutatják. U.i. én 4000-et fizetek az internetért, és nem hiszem, hogy reális lenne ebből jogdíjat fizetni bárkinek.
Hontalan


1997. május 3. - szombat, 12 óra 23 perc
Az internet szabadságától elkanyarodtunk a jogdíjak problémájához. Itt van pl. a televízió. Tegyük fel hogy fizetek havi 500 Ft-ot a Magyar Televíziónak és egy másik 500 Ft-ot a kábeltévének. Ezek a díjak tartalmazzák egyebek mellett a szerzőknek fizetendő jogdíjakat is. Ha megtetszik egy műsor, akkor a videomagnómmal felveszem, és annyiszor nézegetem, ahányszor akarom. A filmgyárak és a művészek pedig így is degeszre keresik magukat. A műsoros szórakozóhelyek is egy átalányösszeget fizetnek a Szerzői Jogvédő hivatalnak - miért nem lehet az internet esetében is így megoldani a jogdíj problémát? Talán azért, mert egyesek félnek az információk szabad áramlásától, és ezért minden lehetőséget megragadnak a korlátozásra. Nem tudom, milyen lehetett, amikor a távbeszélőt feltalálták, de biztos, hogy voltak akkor is olyanok, akik hevesen ellenezték, és minden értelmes és értelmetlen érvet megragadtak a fejlődés megakadályozása érdekében. Márpedig az internet is csak egy távközlési forma, ugyanúgy, mint a telefon. Az internet valójában nem is a gépeket, hanem a gépek közötti összeköttetéseket jelenti. Egyesek azt szeretnék korlátozni, hogy én mit rakok fel a saját gépemre (vagy bérelt fileterületemre) és azt kik előtt nyitom meg. Ne feledjük, hogy egyes elfajzott vélemények miatt még a telefonkönyvben megjelentek se terjeszthetők szabadon, arra is szerzői jogot próbál formálni a telefonkönyv "alkotója" (vagyis a kiadó, miközben a bejegyzések eredeti szerzője az előfizető). Ha így "továbbfejlesztik" a szerzői jogot, akkor néhány év múlva a nyomtatott könyvek kölcsönzése is ugyanolyan jogsértés lesz, mint az elektronikus adathordozón rögzített művek kölcsönzése. És ugye, nem ezt akarjuk? Vagy mégis? Zoltán

1997. május 3. - szombat, 12 óra 8 perc
Hontalan
Tudom, láttam a filmet. Csakhogy általában jobban szeretem a könyvet.

A fiúk pedig remekül vannak, és mindig izgulnak, ha meglátják az autót.

Nobelius


1997. május 3. - szombat, 11 óra 31 perc
Hurrá, hurrá,
Szerencsére továábra sem törik meg az a hagyomány, hogy ha Magyarországon valamihez hozzá kell érteni, kerress egy irodalmárt, irót, költőt stb.
Sajnos az internet már csak annyiban sem valamiféle hippi ideológia - illetve bármely ideológia - feltámadása, újjászületése stb. amennyiben:
ad 1) Nem akar közvtíteni semmit. Egyszerűen eszköz, amit a mondanivalóval rendelkező emberek
hatékonyan felhasználhatnak.
ad 2) Nem lehet működését az egész világra kiterjedően, egységesen értékelni. Mert nem új társadalom- és életmódfilozófia, ami mindenhol ugyanúgy működik. Tehát:
ad 3) Az internet helyzete egy adott országban az ország kulturális - társadalmi fejlettségét mutatja. Ha nem így lenne, ha a Csordás úr által elmondottak általánosan igazak lennének, akkor - minthogy az internetet működtető, elejétől használó emberek cult regénye - legnagyobb példányban William Gibson Neuromancer című regénye lenne olvasható-letölthető...
Ehhez képest... De inkább próbáljátok meg!
Ez mindjárt egy másik - nem irodalomkedvelői - hozzáállást is felvet... Ugyanis én nem azért kerestem a Neuromancert, mert itt akartam elolvasni, hanem mert szükségem lett volna belőle egy részletre egy dolgozatban...
Tehát az, hogy hol és mi jelenik jogdííjellenesen meg az elsősorban jogi kulturáltságot mutat.
A bevezetőben említettekkel szemben én azt gondolom, itt nincs semmiféle összefüggésrendszer, amiből okulni kellene. Egyszerűen egy - abszolut jogosan - sértett ember a saját esetéből ideológiát csinál. Ez így nem az igazi... Ennek az interjúnak arról kellett volna szólnia, milyen nehézségeket jelent az amúgy garantált jogok érvényesítése ha a jogsértés az interneten történt.
Akkor egy izgalmas és tanulságos beszélgetés lehetett volna. A Jelenkor kiadó szellemi tulajdonának közlése ugyanis semmiféle összefüggésben nem áll a Scientológia egyház perdokumentumainak közlésével, amiből ez a tükrözés-mozgalom kiindult. Ezek ugyanis valóban nyilvános dokumentumok, amik Európai jogfelfogásban bárki számára hozzáférhetőek kellene, hogy legyenek. De megtérülési és más -yuppie- érdekek miatt Internet nélkül számos hasonló dokumentumot nem ismerhetett meg a polgár.
A tükrözési mozgalom egy gazdag és befolyásos lobby ellen indult, a kisember jogainak védelmében. Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy ezt valóban ki lehetne forgatn?

Bóna László
(New kid on the "/friss/hetker/")
ddw@elender.hu


1997. május 3. - szombat, 10 óra 45 perc
picur, ha uncsi, minek logsz itt? Nem kotelezo. Gyere, olvass engem
rejtojeno


1997. május 3. - szombat, 4 óra 1 perc
húúú de unalmas
picurka


1997. május 3. - szombat, 1 óra 25 perc
Igaza van Csordás úrnak!
Szerintem az internet szabadságának abban kell megmutatkoznia, hogy, ha nekem van egy termékem akkor azt felrakom, vagy sem. Hagy döntsem már én el.
Girntjoe


1997. május 2. - péntek, 22 óra 23 perc
hola

1997. május 2. - péntek, 19 óra 31 perc
Monika!

1997. május 2. - péntek, 15 óra 33 perc
Trixie!
Hogy hogyan áll össze gondolattá mindaz, amit az egyes idegsejtek, illetve az azokból álló oszlopok tesznek, azt _egyelőre_ még pontosan nem értjük (legalábbis _én_ biztosan nem). Ez viszont NEM jelenti azt, hogy igazuk volna azoknak a szkeptikusoknak, akik annak idején pl. arról papoltak, hogy márpedig repülni sohasem fogunk, vagy hogy az ember úgysem élhet túl egy szívműtétet, most pedig arról, hogy a számítógépek sohasem lesznek nálunk jobbak "agyilag".
Annyit pontosan lehet tudni, hogy éppen manapság jutott el az emberiség fejlődésének abba a stádiumába, ahol az emberek közötti információs kapcsolatok színvonala megüti "a mércét". Minden egyes ember információfeldolgozó egységként is funkciónál. Az emberek olyan pártokba, futballcsapatokba, tudós közösségekbe, egyházakba, stb. szerveződhetnek, amelyek kapcsolatba léphetnek nemcsak a hozzájuk közeli csoportokkal, de akár nagyon távoliakkal is. Megismerhetik tehát azok véleményét is és összehasonlíthatják az általuk ismert tényekkel. Az összehasonlítás alapján pedig továbbléphetnek. Olyan ez, mint a többlépcsős rakéta. A fejlődéshez az kell, hogy ne mindig a kályhától kelljen elindulni, hanem lehessen támaszkodni a mások által egyszer már elért eredményekre is. (Ha már itt járunk. Vajon hányan tudják, hogy ha nem használnánk az előbbi többlépcsős elvet, akkor kémiai hajtóanyaggal a Föld gravitációs terét SOHA sem tudtuk volna legyőzni?) A kultúrális evolúció persze nem most kezdődött. Az első nagyon fontos lépés a beszéd kialakulása volt, a második pedig az írásbeliség kitalálása. Az elmúlt talán száz évben az elektronikus médiák felgyorsítottak és kiszélesítettek, egyszóval teljesen átdimenzionáltak mindent. De nemcsak a méretről és a gyorsaságról van szó. Ha egy könyvet olvasok, akkor nagyon nehéz visszahatni az íróra (talán csak a példányszámon keresztül). Az internet ebben pedig forradalmian nagyot alkotott.
Hová vezethet mindez? Fogalmam sincs. De azt tudom, hogy egy ember van olyan jó információfeldolgozó egység, mint egy idegsejt, vagy agykérgünk bármelyik oszlopa: begyűjt számtalan információt, kialakít egy vélemény, majd azt továbbadja. Továbbá még vitatkozni is tud, és utána járni kiegészítő infóknak, ha a bejövő adatok mégsem látszanak elégségesnek, dinamikusan megváltoztatni, hogy mely csoportokkal és milyen kapcsolatban legyen, stb. Aztán emberből is van néhány milliárd, tehát ha van közöttük információs kapcsolat és az megfelelő színvonalú, akkor ott valami új dolog születik! Az emberiség már túllépte ezt az álomhatárt. Nem biztos, hogy valaha is lesz ember a Földön, aki pontosan érteni fogja, hogy mit "gondol a kultúra maga", amikor egyik állapotából a másikba változik. Az egyedi idegsejt sem tudja felmérni az emberi elme egészét. De annyit igenis felfoghat, hogy többek is vannak körülötte, akár fejlettebbek is.

Hontalan!
Véletlenül sem beszéllek le Asimov olvasásáról! Ő mint író, nyilván sokkal izgalmasabb tud lenni!

Ami viszont a reprodukciót illeti, vedd pl. azt az eszellős félelmet, ami szétfröccsent annak hallatára, hogy ha a birkát lehet klónozni, akkor talán az embert is.
Amit a tudomány csinál, az hasonlíthat arra amit a természet is megtesz a maga módján, miként a természet is únos-úntalan ismétli bevált módszereit. De néha születnek újdonságok is, amik nem mindig tűnnek annak - az első pillanatban.

DcsabaS


1997. május 2. - péntek, 10 óra 38 perc
Trebisch (a hamis is meg nem is)!
Meg van a megoldás! Nem kell ál-álnevet keresned hisz te magad tártad fel magad. Igyál még egy Kaiser-t és és kezdj el egy új, nyílt életet!
Üdvözöllek ifj. Garibaldi! Már régóta vár rád az állítólag szabad Internet.

Nmrlvs (azaz:Nemíróolvasó)


1997. május 2. - péntek, 9 óra 53 perc
Fülig Jimmy, Szabi

>Nem lehetne az olvashatóság jegyében az egész listát kifordítani? Ahogy Szabi is javasolta...

Lehetni lehetne, de nem volna praktikus, hiszen én pl. rendszeresen elolvasom a hozzászólásokat, és csak a legújabbakra szeretnék a kedves MATÁV-nak áldozni súlyos impulzusdíjakat :-)))
Gondoljatok azokra is, akik örülnek, ha 2400-zal tudnak csatlakozni és akkor is háromszor megszakad, mire letölti a szerencsétlen az 50-100 kbyte-os 7?-t, ami hét végére, gondolom, akár 200-300 is lehet. Szerkesztőség, comment ?

Hontalan:
Jogos, fokozom az éberséget, egy nap futkosót utalok ki magamnak (meg a kutyámnak).

Trixie


1997. május 2. - péntek, 8 óra 50 perc
Kedves n@ujvilag es mindenki!

Ami a HVG-ben megjelent Internetto II cikket illeti, ami megjelent, azt a marhasagot akkor az interjualanyok mondtak, ugyanis a Rick azt irta le, amit mondtak neki, es nem a kisujjabol szopta az anyagot. Egyebkent nem szokott alairas nelkul anyagot irni, igy azt a HVG-sek nem irtak oda. Azt sem tudom, hogy ki forditotta, mert ha olyasvalaki, aki nem ert a temahoz, akkor igencsak el lehet csuszni. De akkor meg a lektornak kellene a hibakat kiigazitani. Ma este megkonzultaljuk es ujra jelentkezem hamarosan.

Viszlat: Adi


1997. május 2. - péntek, 0 óra 16 perc
Trixie!
Ugyan figyelmesen olvastad DcsabaS-t, de nem vetted észre a kultúrálist. Biztosan lekötött a tartalom.
Hontalan

DcsabaS!
3 és fél megjegyzés.
1. Nehezen tudsz egy házat teljesen megismerni, ha nem léphetsz ki belőle. Az e,ber így van saját magával is.
2. Az ember mesterséges reprodukálásáról azt írta Bulgakov (Kutyaszív), hogy amin a tudósok esetleg évszázadokig kotlanak (lám már Faust is), azt egy mosónő a maga természtes módján és módszereivel 9 hónap alatt jó hatékonysággal végrehajtja.
3. És ez az utóbbi módszer esetenként kellemesebb is, ha jól emlékszem.
1/2 A társadalmi elméletedet Asimov izgalmasabban írta meg.

Nobélius!
Lem+Tarkovszkij. Hidd el, az a film egyenértékű.
A fiúk hogy vannak? Izgulnak az utazás előtt?
Hontalan

Lentebb utaltam az e heti ÉS-re. A mostani cikk mottójában az áll, hogy egy 10 éves kislány az éppen megnézett film hatása alatt lelőtte a barátnőjét. Erről az jutott eszembe, hogy egy Raszkolnyikov nevű diák baltával agyonvert egy uzsorásnőt, mely tettével nem a társadalmi igazságot akarta érvényre juttatni, és a vagyonszerzés sem motiválta. Csak azt akarta kipróbálni, amit Napoleonról OLVASOTT. R. valószínűleg tévét sem nézett, és nem is netezett.
No meg, egy Káin nevű pásztor is agyonverte a bátyját. Féltékenységből. Ő sem állt az elektronikus média hatása alatt. Talán azon kellene gondolkodni, hogy a gyilkosságok hátterében nem a késztetés a döntő, hanem az erkölcsi fék hiánya.
Még egy tapasztalat: az újságíró persze nem mondta, hogy a tévé az oka a gyilkosságnak, csak az időbeli egyezést rögzítette. A többi már az olvasóra van bízva. Tanulj(junk)atok meg olvasni!
Hontalan


1997. május 1. - csütörtök, 22 óra 58 perc
zs!
Nem lehetne az olvashatóság jegyében az egész listát kifordítani? Ahogy Szabi is javasolta, szerintem is olvashatóbb lenne időrendi sorrendben. Tehát az új üzenetek kerüljenek a lista végére. Ha kell bocsássuk szavazásra a kérdést! A könyvet sem a végén kezdem olvasni. Bocs most veszem észre ez nem a kifejezetten 7?-hez kapcsolódik, de a cél szentesíti az eszközt. Na meg a szerkesztőnek is munkát ad.

Fülig Jimmy



1997. május 1. - csütörtök, 22 óra 3 perc
Kedves DcsabaS !

Nagyon érdekes volt 14:23. Engem (meg gondolom mindenkit) az érdekelne, hogyan lesz 1 (vagy 1000) milliószor 10-20 ezer sejtből GONDOLAT. Azaz a párhuzamot folytatva,
>Ez lehetővé teszi az eszmék olyan gyors evolúcióját, mint még soha ennek előtte.<
vajon mivé áll össze (nemsokára) 4-5 milliárd internetező kaotikus kommunikációhalmaza ?

Trixie


1997. május 1. - csütörtök, 19 óra 22 perc
Valaki emlitette az eleje fele a kevesbe szegeny nyugati diakot, aki barmilyen konyvet kesz megvenni. A kevesbe szegeny nyugati diak a sor markak kozott valogat nagy eloszeretettel, de semmikepp az altala erdekesnek talalt konyvek kozott. Egy itteni statisztika szerint, egy diak egy evben atlag 2, azaz ketto konyvet vasarol. A tobbi penzbol bulizik. Esetleg a konyvtarbol szerzi be a konyveket. Jaaaa, de az egyetemi konyvtarakban minden szukseges konyvet megtalal...es tobb peldanyban. Miert "lopjon" az INTERNETROL?

Kulonben nem erdekli oket ugy altalaban semmi...
Erre mondom en, hogy szornyen fejlett nyugat! De a baj, hogy tenyleg igy van. Lehet, hogy tobb dolgot tudnak mag es gyorsabban, mint mi? Meg az is lehet, hogy ez az INTERNET miatt is van!

Attila, 95900034@95.humber.ac.uk


1997. május 1. - csütörtök, 19 óra 0 perc
Mindenki, de foleg Adi!
(Bocsi, most epp nincs ekezetem...)

Rick E. Burner nem irta ala a HVG-s cikket az internet II-rol (legalabb is a cyber-kiadast nem, lasd: http://www.hvg.hu/Friss/971874.htm)
amit nem is csodalok mert iszonyu marhasagok vannak benne (es akkor meg finoman fogalmaztam).

Mindenki olvassa el, ha dezinformalni akarja magat. Remelem a kovetkezo HVG olvasoi levelei kozott lesz korrekcio.


n@ujvilag


1997. május 1. - csütörtök, 18 óra 38 perc
Copyrights can be valuable intangible assets. The Copyright Act of 1976 made clear that photographers are the copyright owners of their images, except when those images were made as an employee, or when the photographer has conveyed the copyright to another party in a
written and signed agreement.
In an effort to enhance understanding of copyright, ASMP has developed this mini-guide on the subject. This pamphlet is not a legal guide to the subject. Instead it is intended to give you a fundamental understanding of the subject of copyright and how it applies in your profession.
Copyright is a right, granted to you by law, to control the copying, reproduction, distribution, derivative use, and public display of your photographs, and to sue for unauthorized use (infringement) of your work.
This right begins at the moment you fix your photographic expression in a tangible form, that is, when you create the latent image on film. Copyright ownership, bestowed automatically when you make an image, does not depend upon registration with the copyright office or placement of a copyright notice on the image.
Although most images are copyrightable, some are not. To be copyrightable, images must be original. Originality is essential to copyright. If you exactly copy a photograph, the copy can not be copyrighted, since it has no originality. (In fact if the first photograph is copyrighted, you would need the original photographer's permission to copy it.)
Making a substantially similar copy of someone else's copyrighted image without authorization constitutes copyright infringement. It is usually necessary to show that the alleged infringer had access to the original work-but the images may be so closely identical that no explanation other than copying is possible.
Ideas, themes and concepts are not copyrightable, Only the original expression of those ideas, themes and concepts in some tangible form, like a photograph, can be copyrighted. You might have an idea for a great photograph, but you get no copyright until you make the actual photograph. An art director might have a great concept, but that concept cannot be copyrighted.
Having an idea or concept does not entitle one to a share of the copyright of the photograph. The copyright belongs to the one who makes the tangible expression of the concept or idea.
"ktlttt"


1997. május 1. - csütörtök, 18 óra 2 perc
INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁS és INTERNET
Úgy látom, csökkent a témához szorosan illeszkedő hozzászólások száma, ezért megpendítek egy kissé (de csak kissé) eltérő témát.
A soksejtű állatok agyában az információ feldolgozásának alapvető működési egysége az idegsejt. A ma használatos számítógépekben pedig
a tranzisztor. Éppen ezért e kettőt szokták is összehasonlítgatni, ki-ki a vérmérsékletének megfelelő eredményre jutva. (Az esetleg ki sem mondott kérdés mindig az, hogy fognak-e a számítógépek valaha is úgy gondolkodni, mint az ember?) Nem szeretnék túl sok helyet fogyasztani, ezért igyekszem a legrövidebb lenni.

MIT TUD A TRANZISZTOR?
Kis jeleket erősíteni, ami digitális áramköröknél a veszteségek pótlására és önrezgő (oszcillátor) kapcsolások létrehozásához jó. Ha a feszültségekhez (áramokhoz) információt rendelünk, akkor tud még invertálni is, vagyis modellezni a logikai tagadást. Ennek alapján sok-sok tranzisztor felhasználásával (pl. integrált áramkörökben) nagyon komplikált logikai struktúrákat is létrehozhatunk.

MIT TUD egy IDEGSEJT?
Másodpercenként valahány alkalommal ingerületi állapotba jutni, amelynek során az ingerületi hullám (akciós potenciál) kiszalad az idegsejt axonján és minden az axonnal kapcsolatban álló más idegsejtnek átadni azt az információt, hogy ő most ingerületi állapotba jutott (tüzelt). Az idegsejtnek nincs több kimenete, csak ez az egy (noha ez elágazhat). A kimenő állapot tehát mindig egyértelmű, az idegsejt vagy tüzel éppen, vagy nem. Más a helyzet az idegsejt bemeneteivel. A dendriteknek nevezett bemenetekre más idegsejtek felől gyakran érkeznek impulzusok, amelyeket az idegsejt folyamatosan értékel. Az értékelésnél a kapcsolódási helyen található szinapszis dönti el, hogy a bejövő impulzus segíti-e, avagy gátolja-e az idegsejtet a tüzelésben, valamint hogy ezt milyen súlyfaktorral teszi. Az idegsejt tehát folyamatosan hozza döntéseit arról, hogy tüzeljen-e, annak függvényében, hogy milyen bejövő jeleket kapott "tanácsadóitól", a vele kapcsolatban álló más idegsejtektől. (Az axon csak kimenetként, a dentritek pedig csak bemenetként funkcionálnak.)

AZ IDEGSEJT TANULÁSA:
Az idegsejt képes módosítani egy újonnan létrejött szinapszis súlyfaktorát. Ezt pusztán annak alapján teszi, hogy a szinapszisra érkezett impulzus összhangban volt-e azzal, amit az idegsejt végül is tett (tüzelt-e, vagy sem). Mondhatni egyre inkább azokra a tanácsadóira hallgat, akiknek a tanácsa egybehangzó volt. (Innen mindjárt látszik, hogy 1 idegsejttel nem lehet tetszőlegesen bonyolult problémát megoldani, hiába is növeljük a tanácsadók számát a végtelenségig.) Az idegsejtek között sok akad, amelyek többezer másik idegsejttel (köztük térbelileg távoliakkal is!) tartanak közvetlen kapcsolatot. Az idegsejtek egy része egész életünk során növeszti axonját (mint fa a gyökerét) és létesít új és új kapcsolatokat, amelyek súlyozása _egy ideig_ tanulással módosítható.

MIT TUD EGY MIKROPROCESSZOR?
Ez már inkább hasonlít egy idegsejtre, mint a tranzisztor, ugyanis SOK különböző bejövő jel figyelembevételével hozhatja meg döntéseit. Ugyanakkor egy mikroprocesszor általában nem egyféle kimeneti jelet produkál, vagyis inkább hasonlít több idegsejt együttesére. Szoftveresen szimulálható a tanulás is. Más kérdés a hatékonyság. Jelenlegi számítógépeknek (PC) a néhányszor tíz idegsejtnél komplikáltabb neurális hálózat modellezése már komoly probléma.

MIT TUD AZ IDEGRENDSZER?
Az idegrendszer nem csupán az idegsejtek véletlenszerű halmaza. Mert hatékonyabb intelligenciához nem elég az idegsejtek számát növelni, ahogy a szinapszisok számát sem volt elegendő növelni az "egyedi" idegsejt esetében.
Az idegrendszerben az egyes idegsejtek többnyire olyan csoportokba szervezettek, amelyek valamilyen funkcióra szakosodtak. Talán a legérdekesebb a nagyagykéreg, ahol kb. egymillió olyan ún. oszlop található, amelyek egyenként kb. 10-20 ezer idegsejtből állnak. A dologban az a döbbenetes, hogy ezek az oszlopok (a maguk szintjén) ugyanazt teszik, mint az egyes idegsejtek kicsiben. Az oszlopból a kimeneti jel mindig egyféle, tehát szinkronizált. A sejtek az oszlopon belül "megtárgyalják", hogy mi legyen a döntés és más oszlopok idegsejtjei csak erről a döntésről értesülnek, az oszlopon belüli "vitákról" nem. A szomszédos oszlopok többnyire gátlás alá igyekszenek vonni egymást, továbbá térben távoli oszlopok is tartanak egymással közvetlen kapcsolatot. (Az oszlopok átmérője néhány tized mm, viszont a homloklebeny és a látókéreg távolsága pl. 15 cm.) A természet tehát többszörösen is felhasználja az egyszer már bevált információfeldolgozó módszerét.

MIT TUD A TÁRSADALOM?
Az emberek közötti információs kapcsolatokban is felépülhetnek az idegrendszeréhez hasonló struktúrák. Ezeket azonban a műszaki-kultúrális fejlettség nagyban behatárolja. Ha pl. nincs olcsó közlekedés, telefon, televízió, rádió, akkor csakis lokális információs kapcsolatok épülhetnek ki, amit már az idegsejtek is képesek voltak meghaladni, hiszen azok közül sok távoli direkt kapcsolatot is felhasznál. Ha van könyv, újság, mozi, televízió és rádió, az az információ egyirányú terjedésének kedvez, de ezzel még mindig nem léptünk túl az álomhatáron. A távhívásra képes telefon a _kétirányú információcserével_ már fontos előrelépés. (Sőt, ezen a ponton kicsit meg is haladjuk az idegrendszert, abban ugyanis nem jellemzők az idegsejtek közötti kölcsönös oda-vissza kapcsolatok!) A telefon fogyatékossága viszont éppen az, amiert sokan kedvelik. Általában (belügyminisztériumokat leszámítva) harmadik fél számára nem férhető hozzá a beszélgetés esetleg tényleg fontos végeredménye.

MIT TUD AZ INTERNET?
Az internet MINDAZT TUDJA, vagyis lehetővé teszi, amit egy agyunkhoz hasonlítható információfeldolgozó rendszernek tudni kell!
Az emberek _mint idegsejtek_ csoportokba szerveződhetnek, véleményt alakíthatnak ki, amit akár diszkrét, akár nyilvános csatornákon hozzáférhetővé tehetnek térbeli és komolyabb időbeli korlátok nélkül bármely magánzó és csoport számára. Ez lehetővé teszi az eszmék olyan gyors evolúcióját, mint még soha ennek előtte.

DcsabaS

U.I. Bocs a terjengős szövegért...


1997. május 1. - csütörtök, 14 óra 23 perc
Hontalan
A Lem-félére gondolsz? Mert azt én is! Bár szerintem könyvben jobb.

case
Hallgat ám diszkót a jó ... (Hogy a drogról ne is beszéljek.)

Pirítós
Tényleg nem figyeltél! Pl. j-vel írtad azt, hogy "jog", "fejemre", stb. Hát tudod...

Többek
Szerintem sem valószínű, hogy egész könyveket, folyóiratokat mellőzne valaki a net miatt. Reális "veszélye" talán csak annak van, hogy egy-egy cikk, tanulmány, novella vagy vers miatt -ami itt megtalálható- egyesek nem vesznek meg egy kiadványt. Nem hinném viszont, hogy ez jelentős példányszámcsökkenést okozna bármely területen. Ezért az említett jogdíj esetében is egyrészt csak teljes művekre gondoltam , másrészt viszonylag kis summára, inkább csak hogy neve legyen a gyereknek.
Lehet, hogy nem is érné meg a fáradságot?
Igazából én is úgy érzem, hogy ha valami ide fölkerül, az az egyik leghatékonyabb és legolcsóbb reklám bárki számára.
Kemény dió lenne viszont azt eldönteni, hogy kinek jár egyáltalán jogdíj, hiszen ha szigorúan értelmezzük a jogszabályokat, még az itteni hozzászólások egy része is elég jogalap. Vagy meddig tart bérelni egy kis helyet, és föltenni valami zagyvaságot?
Manipuláció meg miért pont itt ne lenne? Hol nincs?

Nobelius


1997. május 1. - csütörtök, 13 óra 36 perc
Úgy tünik, most figyelmetlen volt a cenzor (bocs, szerkesztö).
hoBo


1997. május 1. - csütörtök, 8 óra 36 perc
Miért vituális?! Miért utópia?! Valós emberek, valós drótokon, létező PC-kről saját gondolataikkal, igényeikkel, üzleti ajánlataikkal és nagyon is létező faszságaikkal tömnek meg meglévő képernyőket. Hagyjuk már ezt a virtualitás fogalmazás-baromságot! Manipuláció? Az is az amikor a kilós kenyér csak 97 deka és a "politikai súly" is csak légyfing-nehéz... Zavart okoz minden ami új, de nem feltétlenül áll a meglévő összessel szemben. (1997-es vélemény)

Gyu


1997. május 1. - csütörtök, 2 óra 8 perc
Kedves hazug!
Bizonyára nevedet emiatt is választottad, hogy megkaphasd ezt a megszólítást. (Egyébként G.B.S-t illeti).
Okfejtésed azt a fajta végletességet tükrözi, ami szinte általánossá kezd válni az internetről szóló világban. Röviden, én nem hiszem, hogy az emberiséget két részre kellene osztani a nethez fűződő viszony alapján, és egy internetrajongó és internetfüggő grenerációt sajnálni és nevelgetni. . Az internet hívei nem tekintik a webet mindenhatónak, inkább védeni szokták a hálót az olyan állítások ellen, hogy a háló agresszivitást, kábítószerfogyasztást vagy a valós világból egy virtuálisba való átlépést okozna. Ez a közkeletű tévedés az ÉS mai vitacikkében is benne van. Nem képzelhető el, hogy az interneten írogató emberek átlag értelmiségiek? Vagy, hogy van ilyen is?
A netezők jelentős részee koránt sem él virtuális világban. Az internet áthidalja a távolságot. Beszélgethetek Pirítóssal, pedig máshol lakik, és nem is biztos, hogy éppen most ráér. De majd válaszol, ha akar. Ennyi.
Egyet azért magyarázz meg, l.sz.! Hogyan lehet az internetezést a szappanoperákkal azonosítani? Én a tévében például szívesen megnézem a Solarist. Ez miért nem hozható analógiába a netezéssel?
Hontalan


1997. április 30. - szerda, 22 óra 59 perc
Egy adalék hazughoz:
ma olvastam valami headline news-ban, hogy a walesi herceg(!) valamilyen vallásos gyülekezésen tartott beszédében figyelmeztetett a veszélyre: az új, elektronikus és digitális világ (média) az emberi gondolati világ gazdagságának elenyészéséhez, megszűnéséhez vezethet, ennek megelőzésére hallgatóságát felszólította a hagyományos értékek őrzésére (is).
Nos, ha már ő is így gondolja...
bAck


1997. április 30. - szerda, 21 óra 10 perc
case@mars.arts.u-szeged.hu (és mások):
"...Máskülönben nem vagyok hippie és egész jól érzem magam ebben a digitális hazugságban."
Azért szerintem a zsigerekből jövő ellenkezés mellett nem ártana elgondolkodni Gábor utolsó két válaszán (akár csak az utolsón).
Bele kéne végre gondolni, hogy a mindenhonnan felénk (feléd, felétek is) harsogó sikerpropaganda (és itt ne a nyomtatott sajtóra gondolj, hanem pl. az Interneten megjelenő anyagokra) mellett lehetnek ennek a kurva nagy "szabadságnak" és "anarchiának" árnyoldalai is. Elég csak belekukkantani pl. Gibson műveibe: lehet, hogy ami ma előrelépésnek tetszik, unokáink számára már ugyanolyan utálnivaló lesz, mint most nekünk mondjuk a 153 részes brazil tévésorozatok.
Persze nem kell félnünk, dédunokáink már úgyis egy egészen új alapelvű és széles távlatokat nyitó média születését fogják ünnepelni (vagy éppen vitázni róla valami hétkérdésében), ami végre megszünteti a gondolkodás megnyomorítója, a gondolatok elsekélyesítője: az internet egyeduralmát.
Persze ez számunkra már teljesen érthetetlen dolog lesz, a hetvenéves, már egészen koromfeketére égett Pirítós még ekkor is kétségbeesetten fog érvelni a web mindenhatósága mellett (bocs a személyeskedésért, az utolsó mondat csak a fantázia szüleménye, bármiféle egyezés a valósággal...).
Mindenesetre szeretném ezt a szép kort megérni.

Köszi, hogy elolvastad:
hazug


1997. április 30. - szerda, 21 óra 2 perc
Még szerencse, hogy ezek a diszkohallgató, drogos hippie disznók, akik egy vurtuális térben élik ki fene nagy szabadságigényüket ennyire fel tudták idegesíteni az urat. Az ön virtuális veszteségeit pedig írja a virtuális banalítás számára. Az internet nem is létezik ugyebár...akkor hagyjuk a "pótlékon" élőket és szarjuk le az egészet. A jogdíj részét is...Máskülönben nem vagyok hippie és egész jól érzem magam ebben a digitális hazugságban.

case@mars.arts.u-szeged.hu


1997. április 30. - szerda, 19 óra 33 perc
Most olvastam el, hogy mit kapartam ide 12.26-kor. Tartalmilag továbbra is egyetértek magammal, na de a nyelvtan!!! A mondatsezrkezetek? Az egyeztetések???
Bizony rendesen össze kell nyálaznom a legközelebb szembejövő tükröt. Ez nem az én napom (az Olvirban is alulmülhatatlan mondatokat gépeltem).
Tehát minden sértett, bántott és hasogatott fülű és szemű résztvevőtől elnézést kérek.
Most pedig elvonulok, előveszem az erre az alkalomra dühített, marhamérges párákat gőzölgő chilisbabgulyásos üvegcsémet (extraerőspistás) és rituális önhalálrazabálást hajtok végre.

Pirítós


1997. április 30. - szerda, 19 óra 19 perc
HoD!

Szerintem nagyon jó kis jogi bukfencet tártál elénk! Nem lehet, hogy ilyen esetben *elvileg* a letöltôt kéne büntetni, hiszen "betört"? Más kérdés ha a "tulaj" nem jelenti fel, és egyébkent is nem igazán lehet az interneten a nyomára bukkanni. Szóval én is érdeklôdve várom mások hozzászólását. Egyébkent MP3 ügyben szinte szórol szóra teljesen ez megy!
Könyv/újság ügyben viszont - ahogy többen leírták - ettôl nem kell tartani; én pl. a WC-n tudom a legjobban olvasni a HVG-t, és oda nincs bevezetve az internet. És ha be lenne sem szeretem sokat bámulni a monitort, kinyomtatva meg saláta (ahogy valaki szépen fogalmazott) es drága.

n@újvilág


1997. április 30. - szerda, 19 óra 17 perc
ime egy kis irodalom, mely bizonyara leertekelodott hiszen az interneten van:
http://www.gospelcom.net/bible?version=RSV
http://www.usc.edu/dept/MSA/quran/
http://www1.mhv.net/~mgraffam/hotlist/kab.html
http://www.mek.iif.hu/
http://the-tech.mit.edu/Shakespeare/works.html
http://www-cgi.cs.cmu.edu/cgi-bin/book/maketitlepage

Meg a betiltottak is erdemes olvasgatni
http://www.cs.cmu.edu/People/spok/banned-books.html

PGabor


1997. április 30. - szerda, 19 óra 3 perc
Csordás úr!

Ma délután felhőszakadás vonult át a városon (Pécsett) , a Bacsó Béla utcában ilyenkor kialakuló "állóviz" mindig rejteget 1-2 amateur versenyzőt aki a rossz idő dacára meg próbál át kelni a vizen, ma sem csalódtam két trabantos is vesztegelt már ott a tapasztalatlanabbik fajtából, az egyik söfőr már levette a cipőjét és készült mezitlábasan kitolni a tinédzsernek már nem mondható jágányát a küszöbigérő vizből, fel ajánlottam -miután mellé "hajóztam,"hogy ki tolom a sekélyebb részre.
Menj a halál f.....ra hülye bunkó !-monta magából kikelve.
Nem volt kedvem vitatkozni vele úgyhogy odébb álltam.
A másik bajbajutottfelé vettem az irányt először félt, hogy kárt teszünk a kocsikban, aztán felvilágositottam, hogy nem ez az első mentő akcióm és ráállt a dologra .
Finoman kitoltam a tengernyi víz kellős közepéből és látva kétségbe esett tekintetét megkérdeztem haza tud e jutni .
Nemigen- felelte.
Nem volt mit tenni, utánam kötöttük az elázott Trabuárt és haza húztam, volna, ha megnem csörren az átok a zsebemben sajna halaszthatatlan volt az ügy, de nem akartam pácban hagyni az áldozatot és kihúztam az ipari útra(szerencsére épp nem volt a sorompó leeresztve) ott nagyobb a forgalom és majd csak talál valakit aki haza húzza.
Mikor leálltunk mondtam, hogy tartsa meg a kötelet(neki nem volt), ez használni szokott ilyenkor valmilyen módon mindig vissza kerül eddig 8ból- 5ször (hiába ez egy hazajáró kötél).
Csodálkozva kérdezte meg elvállásunkor a szerencsétlenül járt emberke, hogy miért voltam ilyen segítő kész.
Mert a bajba jutottakon illik, ha elfogadják és már rajtam is segitettek azon a helyen eső után , Trabis időszakomban -feleltem.


Csordás úr !

Ön(ök) könyv kiadó(k) és bajban van(nak) vagy legalább is dilemma előtt áll(nak), nem kétséges, hogy segitő szándék vezérelte a lentebb olvasható megjegyzések, észrevételek, javaslatok áradatát.
Megfontolásra érdemesnek tartja azok egy részét esetleg az itt elhangzottak befolyásolhatják a későbbiekben meghozandó dőntéseit vagy menjünk a halál f*****a ?

@pISTI

UI :
Éppen most, haza is ért a kötelem,(hiába ez egy hazajáró kötél).


1997. április 30. - szerda, 18 óra 59 perc
Kodaly (+ Kontroll Csoport): A zene mindenkie.
CS.G: Az irodalom aze aki megveszi a konyvet.
En: Az internet mindenkie (aki hozzafer) Az informacio erteket a valosagerteke, az idoszerusege, a fontossaga a felhasznalo szamara hatarozza meg (tobbek kozott). Az irodalom informacio: A konyv ertekenek a 99%-t az adja meg, hogy ki mit irt es nem az, hogy milyen papiron vagy monitoron olvassa az ember.
PGabor


1997. április 30. - szerda, 18 óra 33 perc
Lent találtam ezt:
Csatlakozom Nobelius azon elgondolásához, hogy:
"az internet-szolgáltatók bevételéből -pl. egy
fix százalékot a letöltések arányában szétosztva- jogdíjat fizetni a szerzőknek"
Szerintem is erre kell keresni _a_ megoldást.
Tudjátok-e pupákok, hogy miből támogatja ma az állam a könyvkiadást? A kulturális járulékból. És tudjátok-e, mi a kulturális járulék? Mindazon árbevételek 1,5%-a, amelyet valamely cég könyvkiadással vagy forgalmazással elér. Íme a perpetuum mobile.
(Az igazság az, hogy a járulékoltatottak köre, ha jól tudom, bővült, azonban a támogatás mértéke nem, azt hiszem, nem tévedek, ha úgy emlékszem, hogy ugyanannyi, mint 1991-ben. Még csak annyit, hogy ezt a járulékot mindközönségesen giccsadónak hívják. De nemcsak a Júlia sorozat után kell befizetni, hanem Hamvas után, sőt a szakkönyvek után is. Giccses, nem?
Hogy jön ez ide? Hát úgy - önismétlés - a kellő példányszámban el nem adható, de fontos könyveket (szerzőiket, de nem a kiadó melléfogásait) anyagilag támogatni kell. Ha ez megtörténik, akkor az internet nem veszi el a szájukból a falatot. Ennyi.
Hontalan


1997. április 30. - szerda, 18 óra 17 perc
Nem a vitahoz szólnék hozzá, csak az az egy kérésem lenne, hogy a beérkezett hozzászólások időrendi sorrendben kerüljenek fel a listára, mert így elég kényelmetlen elolvasni a lista elejét.
Köszi

Szabi
szabi@edu.szote.u-szeged.hu


1997. április 30. - szerda, 17 óra 54 perc
Még mindig jobb, hogy fennt van valami a Neten, minthogy a könyvtárakból lopják ki. A könyv drága. És vannak példányok amikhez képtelenség hozzájutni. Ilyenkor legtöbben a könyvtárból tuljadonítják el. Inkább mindenki banbulja a monitort!!!

R.R.


1997. április 30. - szerda, 15 óra 48 perc
Nem tudom, Csordás Gábor úr olvassa-e a
riporthoz fűzött sorainkat. Egy biztos, ha
olvassa, csak rajta áll, hogy változtat e a
saját (és cége) filozófiáján. Mert ha kicsit
lejjebb engedi az orrát, rájöhet, hogy akár
még tanulhat is.
Ezt a szemétből való, internetes yuppi
kommunista filozófiát...
Én úgy érzem, a megfelelő dolgokban még
ebben a virtuális világban is féken tartja
magát mindenki. Ha mégsem, - képzelje, Csordás
úr - megteszik helyette mások ! Mások, a szemétből... és ha mégsem az történik, hát az
azért lehet, mert neki van igaza. Nem egy kiadó
igazgatója szerint - a fél világ szerint...

Mick


1997. április 30. - szerda, 15 óra 23 perc
oJoc

Nem szükséges gépelni, lejjebb ecsetelték már az eljárás módját, de ha gépelünk, egy fejezetet én is be vállalok.
Ami a netzes megjelenést illeti,szerintem élvezhetetlen egy regény, még egy Rejtő is a monitoron keresztül és a figyelem felkeltésen túl nincs komoly jelentősége, persze vannak elszigetelt esetek , megrögzött netterek akik a monitort részesitik előnyben, de ezek gazdasági szempontból nem számottevőek, sőt felmerem vállalni, hogy akkor sem vennék meg a könyvet, ha nem olvashatnák a dróton keresztül, akkor ott a könyvtár , barátok, stb...
A Werner féle "szöveg gyüjtemények" tökéletesen alkalmasak arra , hogy rá dobbentsék az embert házikönyvtárának hiányosságaira-én pl. azt hittem, hogy Rejtő összesét birtokolom és kiderült 2db is hiányzik.-,

Ami a zenei anyagokkal való vissza éléseket illeti, a cd-minőség korántsem hifi-minőség legfeljebb a nagy muzikcenter gyártók szeretnék ezt elhitetni velünk,de ez csak egy ok arra, hogy aki megteheti sem fogja minden képpen ilyen forrásból beszerezni a kedvenceit .
Sokkal komolyabb ok erre, hogy nem mindenhol megterhelő oly mértékben ezeknek a hanghodozóknak a megvásárlása anyegi szempontból.
Ez a minden héten újab (és katasztrofálisabb) re-mixsmux-okkal kijövő áll előadókat és kiadókat sújthasssa (sújcsa csak) legfeljebb, de semmiképpen nem azokat az előadókat akiknél a minőség&tartalom kap helyet.
Meg hal a TECHNŐ milesz velőnk, jaj istenkém, fogunk tudni aludni, ha a dealerek nem tudnak megélni abból amit a tehcnő clubbokban éjszakánként spidigonzálesből össze hoznak ? (én igen, hát ti ?)
Ez vonatkozik szerintem a Harlekin & Romana tipusu irodalora is nem ?
Igaz azzal hál istennek még nem találkoztam erre felé, de lehet fel sem kerül pont azért, mert az a végét jelentheti, ha egyszer teljesen eltejed a nethasználat, esetleg ti láttatok olyat aki ezeket a füzetecskéket a polcán, féltve őrizgeti ?
Zsolt
Kifelejtetted a levegőt az sincs ingyen, azért egy halálos betegség kiteljesedésével (életünkel) fizetünk.

@pISTI

UI :
Látta valaki a Honfoglalást?
Milyen ?
Én ne m nézt m meg mert fel háborodtam, hogy a Franko játszotta a főszerepet, most már lehiggadtam kicsit.
Szóval tényleg vizenyős vagy csak mondják ?
Most, hogy van videón meg nézném ,de egy kritikát sem olvastam róla (dühömben), csak az ismerőseim véleményét hallottam akik szerintem a Franko-s előitéletük miatt fikázzák.
No mindegy én megnézem,de ha van vélemény várom ( még bennem is vannak előitéletek)
Jó lesz az olvirban.
(Bocs hogy itt ezzel foglaltam a hely t, de most
j tott e zembe)


1997. április 30. - szerda, 13 óra 31 perc
Gyerekek!
Elképesztő, hogy miket írtok itt össze! Én egy viszonylag tűrhető felhasználói szinten ketyegek, ezért nem tudok érdemben hozzászólni az interneten megjelenő anyagok védelmének technikai megoldásaihoz.
De az biztos, hogy a magam szakmájában brainstormingnak hívják azt, amit itt összeírtatok. Egy nagy rakás olyan lehetőségről olvastam itt, ami lehetővé tenné a neccre tett anyagok, szerzők és kiadók védelmét. Lehet, hogy nem Ti találtátok ki ezeket a módszereket, de akkor is - így összehordva még nem találkoztam ezzel.
Gy.G. úr! Látja ez is a szabadsághoz tartozik!
Az Ön helyében a seggemet csapkodnám az alumínium küszöbbe, hogy egy kissé provokatív interjúja hatására ennyi - ingyenes(!) - szellemi termékhez (szeméthez) jutottam. Különben sem kell lebecsülni a szemetet. Láttunk mi már az M.Kir.TV-ben szakadék külsejű, ám milliomos guberálót. Vagy: nemrégiben az Államokban bukott meg valami bankár azzal, hogy milliókat gyűjtött azzal, hogy minden esetben felfelé kerekítette a centre végződő követeléseit.
Egy okos, manager-szemléletű ember odacsapná az ötlethalmazt valami szakértő gárdának, hogy állapítsák meg, hogy melyik létezik már, melyiket lehet megvalósítani és mennyibe kerül egy lyól működő szerzői jog érvényesítő rendszer. Kiválasztanám a nekem legmegfelelőbbet, és megcsinálnám. Ha már kész és lyól műxik - eladnám. S ha a pénz mellett a dicsőség is kell, nekimennék a könyvkiadók valamiféle érdekvédelmi szervezetének és észvesztő iramban el kezdenék lobbyzni a teljes körű bevezetésért. Ha elég lyó az ötlet, nem csak nálunk kajálnák. Természetesen én lennék a zászlóvivő, a prímás és seperc alatt akkorára nőne a személyes ázsióm, hogy csak a nepális serpák tudnának barackot nyomni a fejemre.

Ehelyett inkább a széllel szemben pi...
...tyereg. Nem tudja, hogy ebben a világban kizárólag előre lehet menekülni.
Egykor amerikai főnökök alatt dolgoztam. Kevés lyó dolgot tanultam tőlük. Az egyik közűlük az, hogy amikor sz*rt találok a palacsintámban, nem a sirámommal rohanok le körbe, hanem a megoldással. Ezt pedig proaktivitásnak nevezik.

Pirítós


1997. április 30. - szerda, 12 óra 26 perc
TREX,
Ezek szerint ez még nem egy bejáratott dolog? Minden héten le kell írnom, hogy andrea@pirx.idg.hu? Ha a múlt hétfőn írtál volna neki, azóta már el is nyűhetted volna a pólódat.
zs.


1997. április 30. - szerda, 12 óra 13 perc
No!
Tiszta átverés ez az egész Internet!
Akkor most lesz pólóm, vagy nem lesz?
: )

TREX


1997. április 30. - szerda, 12 óra 10 perc
Trebitsch,
Te megőrültél! Most éppen ki bántott? Szerinted virtuális sörökből lehet komolyan "elvi" kérdést csinálni!? Komolyan gondolod, hogy én komolyan azon mérem a saját szabadságomat, hogy te kérsz-e tőlem sört egy információért!? Az "ügy" horderejéből is, de a kontextusból is, meg a megfogalmazás módjából is teljesen világos, hogy ez az egész hülyéskedés! Most ezen rágsz be? Ne hülyéskedj már!
Ami pedig Dénest illeti, aki, hiába nincs itt, még mindig eléri a célját, a szarkeverést és az öncélú rombolást, hiszen még mindig őt hozod fel érvnek ellenünk - idézet Nyírő ominózus üzenetéből:

"Mindenkinek segítettem, és segíteni is fogok, viszont felháborít az a módszer amit te választottál. Visszautasítom, hogy a hét kérdését
kísérleti terepként kezeld, uszíts, és tönkretedd azt a rovatot, amiben sokunk kemény munkája van. Ezért többet nem járulok hozzá ahhoz, hogy az írásaid, hozzászólásaid megjelenjenek az iNteRNeTTo-ban.
1997. április 17. - csütörtök, 21 óra 47 perc"

Az iNteRNeTTó-ban, nem a hétkérdésben. Mi nem volt világos, kedves Trebitsch? És kérlek, valóban elvi kérdéseket - azt, hogy engedheti-e egy szerkesztő meg a egy főszerkesztő, hogy öncélú és rosszindulatú játszadozással tönkretegyék az újságját - ne az én zsigeri ellenszenveimre vezess vissza! Ez baromi egyszerű és tetszetős magyarázat, meg kissé rosszindulatú is, hogy én kényem-kedvem szerint "kiutálok" embereket, és kárörvendően strigulákat húzok - csak éppen nem igaz. Három teljes napig arról szólt az olvír, hogy megindokoltam, mit miért csinálok. Akkor ezt elfogadtad, és sok sikert kívántál a munkánkhoz. Most miért kezded újra? Miért ez a sértődött hang? Miért akarsz kivonulni? Ha megkérhetlek rá, ne tedd. Hiányoznál - ha kivételesen most tényleg saját zsigeri viszonyulásaimra is hivatkozhatok.
zs.


1997. április 30. - szerda, 12 óra 8 perc
Hejj, MaCS, és mindenki aki többet ért nálam a joghoz!

Tényleg érdekelne, hogy a kedd, 14 óra 27 perckor vázolt 5letem vajjon jogilag támadható-e, és hogyan. Vagy ha veszek 1 CD-t, akkor elvileg kazettára sem másolhatom, hogy hallgassam a kocsiban? Ez ellen tudomásom szerint nem nagyon tiltakoztak..

üDV: HoDDD


1997. április 30. - szerda, 11 óra 48 perc
"A szemetet ingyen, az értékért fizetni kell"

A pornó oldalak akkor nagy értéket képviselhetnek! :-)))

Ha a Stephen King-től az "Az" című könyvet (két vastag kötet) monitoron el olvasnám, kb. úgy néznék ki mint egy Zombi: nagy piros szemekkel.

A Rémember zkar már rég érdekel, de nincs kedvem belevágni az eccccakába megnézni őket. Ha nem hal meg a server a R.A.-s koncertjuk alatt lehet, hogy már rajongójuk lennék.
(Nemsokára lesz Félálom oldal is majd keressétek :-))) )

Tehát a kisemberek, irók, zenekerok, stb. olyan nyilvánosságot kapnak viszonylag olcsón amit más úton nem, vagy nagyon drágán.

Üdv: K.K.


1997. április 30. - szerda, 11 óra 36 perc
nehany aprosag:

- Amennyire szereny ismereteim futjak, az Internet alapfilozofiaja nem a kommunizmus, hanem az anarchizmus.
- Tobbek kozt ebbol kifolyolag kepes igenis betartani a valos vilagnak, mint ahogy ezt teszi is nap mint nap, olyan modon, hogy szembesiti a "yuppie" vilagot onmagaval, onellentmondasaival. (ld. legutobb No.)
- Az anyagi javakkal kapcs.-ban (valaki futolag emlitette mar) a Linux a modell: Arrol van szo, hogy emberek rengeteg munkaval, energiaval, stb. nem csak hogy ertekes dolgot csinalnak, de sokkal ertekesebbet is, mint a hasonlo dolgokat penzert csinalok. Ahogy Linus Torvalds mondta, amikor megkerdeztek, hogy elmenne-e penzert dolgozni:

"I can be bought, Linux never."

Kicsit olyan a dolog, mint a klonozas: a vilag megvaltozik, es aki nem megy ennek utana, abbol oskovulet lesz :-(

Es a konyvek "ellopasa" az internet ideologiaja szerint azert nem lopas, mert az a "valos" vilag torvenyei szerint az, ez meg a Cyberter. Tessek elolvasni a Kialtvanyt!!!!!!!!!!!!!!

Megegyszer: itt az _anarchizmusrol_ mint tarsadalomkeprol van szo, ami tagadja a torvenyeket, ezt nem kene elfelejteni!

Es akinek ez nem tetszik, annak az internet eddig meg mindig megmutatta, hogy ez ellen nincs mit tenni!

gusthy@hu.bonus.com


1997. április 30. - szerda, 11 óra 24 perc
vanigazságtartalma.

özsébvondzsemma

ui szerintemezakérdéshasonlatosadrogproblémához,akibennevanazazérnemtuggyaobjektíve(miazazobjektív?)szemlélniadolgot,akinincsbenneazmegazér


1997. április 30. - szerda, 11 óra 13 perc
Zsófi!

Egyik szabadságharcom története:
15 évvel ezelőtt építkeztünk. Felvettük az akkor járó szocpol kedvezményt, két gyereket vállalva, összesen 80000 forintot.(Ha jól emlékszem, de a nagyságrend biztos.) Feltétel az öt éven belüli teljesítés volt. Mindig kicsúszom a határidőkből, akkor is így volt, ezért kaptunk egy levelet az OTP-től, hogy menjünk be nejemmel, és mutassuk be a második gyerek születési anyakönyvi kivonatát -az elsőt akkorra leadminisztráltuk :)-mert különben ugrott a támogatás, átteszik kamatozóra, ami kb. -70 e. forintot jelentett volna. Fizetésem akkoriban olyan kilencezer körül volt havonta. Szül. akvi. kiv.-t nem tudtunk mutatni, mert a gyermek nem értett egyet a szülészorvossal, aki szerint már egy hete meg kellett volna születnie. Feleségemnek ehhez méltó óriási pocakja volt, és mindenórásnak számított. Felfegyverkeztünk a terheskönyvével, és bementünk az OTP-hivatalba, pár nap türelmet kérni. Udvariasan előadtuk kérésünket az ott ülő hölgynek, aki érett megfontolással előbb másfél órát váratott bennünket, majd kedvesen közölte, hogy sajnos őt kötik a szabályok, és hiába várható gyermekünk bármelyik pillanatban, ő ezt elhiszi, de születhet az a gyerek halva is. Húúúúú.... Rápillantottam nejemre, aki ezt hallva elsápadt, (én elkékültem a dühtől,) leültettem egy székre, és visszamentem a pulthoz. Sajnos nem íróasztal volt, mert azt azonnal ráborítottam volna a némberre, igy maradt a jól artikulált ordítás, (aminek ha ideírnám a szövegét, teljes joggal kicenzúráznád), és a pult ököllel való püfölése. Ezután kisebb cécó támadt, előkerült a fiókvezető, aki szintén beosztottjával értett egyet. Őt egyszerűen visszaküldtem mamájába. Nem oda ment, hanem vissza az irodájába, és hívta a rendőrséget.(Akkor még nem voltak biztonsági őrök.) Pedig fizikai erőszakkal senkit nem fenyegettem, és ha visszaadják az iratainkat -kértem- már mentünk is volna elfele, amit mondtam is nekik. A rendőrök 3 perc alatt odaértek, már láttam magamat a rács mögött, de roppant kellemes meglepetésemre mind a két fiatal rendőr nekem adott igazat. Nagyon udvariasan, röviden és határozottan helyrerakták az ügyet, elkérték az iratokat a boszorkánytól, átolvasták, felírták az adatainkat, és visszaadták nekünk.
Mi pedig rendőri kísérettel el. Az ajtónál előreengedtek bennünket, elköszöntek, aztán ők be a járőrzsiguliba, mi balra el gyalogszerrel.
A gyereket, aki szerencsére problémamentesen megszületett három nap múlva, természetesen nem írták jóvá. Öt év alatt visszafizettük a szocpolt kamatostul.


Amikor hazaértünk, kellően felhúzva, idegesen rászóltam a kutyámra, aki ugatott éppen: Csend legyen!!! Vele kapcsolatban se emlegetek ugyanis kussolást.
Még tréfából sem. Akkor sem, ha nem értem, hogy miért ugat.

Az ellenetek indított szabadságharc pedig egy kérdésből állt, amit a mai napig nem válaszoltál meg, vagyis hogy én egyetértek ugyan a 7?
szerkesztésével, a demokráciának is vannak szabályai, mert az nem ugyanaz, mint az anarchia, de most is csak a jelek alapján világos, hogy vonatkozik-e Dénes kitiltása az olvírra is.
Dénest egyre jobban ki nem állhatom, ő meg keresgéli az újabb álneveit. Ha világossá teszed neki,(meg nekünk) még akkor, hogy Dénes, mars az olvírba (próbálok stílusos lenni), már rég megunta volna. Álnevek keresgélésének pedig neki se lát, marad a Dénes+EAI. Ha ott sem bírod elviselni, ezt is meg kellett volna mondani.

Tényleg nem éreztem rá a tréfára soraidban, miszerint elvi kérdést csinálsz a dologból.
Sorry. Ámbár én nem vagyok újságíró, és nem munkaeszközöm a magyar nyelv, de azért ha nem érti meg valaki a mondókámat, azt a saját hibámnak tekintem, mert vagy rosszul mértem fel az illetőt, vagy tényleg nem azt mondtam, amit akartam.

Mindegy, végeredményül húzhatsz egy újabb vonalat arra a táblára, ahol a nettóból kiutáltakat tartod számon. Örülsz neki, vagy nem, nem érdekel, én mindenesetre örökre elhallgatok. Itt is, az olvírban is, és nem fogok álneveket keresgélni.
Nagy a háló, szerencsére.

Trebitsch


1997. április 30. - szerda, 11 óra 12 perc
Az egyik legnagyobb hiba ami a gondolatmenetekben van az, hogy "az Internetről letölti ingyen". Ki mondta, hogy az Internet ingyen van??? Én legalábbis fizetek érte, nem is keveset, plüsz a telefonszámla. (Ja, és a számítógép sincs ingyen persze.)
Ez pont annyira téves, mintha azt mondanám, hogy nem megyek moziba, mert inkább nézem a tévét ingyen. Semmi sincs ingyen! Azt hiszem ezt el lehet fogadni, mint alap-axiómát.
És mielőtt még valaki azt mondaná, hogy node a diákok nem fizetnek: ők is fizetnek, legfeljebb nem konkrétan ők, hanem a szüleik adóba. Az Internet nincs ingyen, sose volt, valaki mindig fizet, EZ az illúzió.
Csordás urat csak az zavarja, hogy ő nem kap a pénzből.
--Zsolt


1997. április 30. - szerda, 10 óra 3 perc
"...akkor lennének érzékenyek a szabadságukra, mikor azt a valóságos élethelyzeteikben éri sorozatos sérelem. Olyankor viszont rendszerint kussolnak.."
Viszont aki érzékeny rá a valós életben is, azt rendszerint hülyének nézik, rendszerint azzal a szöveggel, hogy "most mit ugrálsz". Nahát kérem, én 3 héttel ezelőtt megalakítottam az Öntudatos Polgárok a Szabad Társadalomért mozgalmat, a 3. szar söröző után, és ezek után amikor a 4. helyen is mindenféle korlátozásokkal találkoztunk, akkor igen erőteljesen léptünk fel, ami úgy meglepte az összes kidobóembert, hogy elfelejtettek megverni, pedig ennél kevesebbért is vettek már fel látleletet.

zs. várom a szabadság édes (keserű) madarát ;)
Speter


1997. április 30. - szerda, 7 óra 59 perc
A könyvkiadás és az Internet ügyében az elfogadható méreten belül (szerintem ez annyi, amennyit scrollozás nélkül el lehet olvasni min. 8 pontos betűvel) nem lehet racionálisan érvelni. Olyan kérdéseket kellene összehasonlítani, mint a elengedhetetlen költségek, az elérhető árak és példányszámok, a piaci szempontok érvényesülése és figyelmen kívül hagyásának szükségessége(!) bizonyos esetekben, végsősoron a könyv fogalmának teljessége (nemcsak betűk, hanem tipográfia, kötés stb., nem beszélve az esetleges szamárfülekről és glosszákról.) Ha ez többeket érdekel, javasolnék a T. Igazgatóságnak egy olyan (ideiglenes) vitafórumot, ahol nem a 7? dinamikájával, nagyobb terjedelmű gondolatmenetekkel is lehet vitatkozni. Tudom, hogy ezt el lehetne vinni a HIX-re, avagy a cc segítségével e-mailel is megoldható, azonban bizonyára lenne a Nettónak több olvasója, aki nem bánná, ha a vita a keze ügyében lenne, ha nem is akar beleszólni.
Hontalan
P.s. A mostani vita duális lett, és számomra úgy alakult, hogy az Internet és a szabadság kérdése kicsit háttérbe kerül a könyv mögött. Tisztelettel javaslom, tessék szíves lenni más vitaindítóval újra meghirdetni! (Ha régebben vol, akkor is, u.i. mértékadó helyen olvastam olyasmit, amiből arra lehet következtetni, hogy kb. megkétszereződött a háló közönsége.) Ez azért lenne szükséges, mert nem igazán dönthető el, hogy miről is szól (a két említett téma közül) a vitaindító.
Hontalan
\debug
Hülye leszek fogadni, de azért a nyereményt alkalomadtán megkaphatod. Úgy lesz, és legyen is úgy. Különben van néhány kiadói weblap fönt, ereszd rá az Alta Vistára a keresőt! Nem volna kedved a backslash-t megváltoztatni? U.i. az Alt+Q kétlkezes kombináció.
Hontalan


1997. április 30. - szerda, 7 óra 46 perc
Ez a kérdés már egy tök lerágott csont. A mozi megöli a könyvet, a rádió megöli a
mozit, a tévé megöli a rádiót és a mozit, a videó megöli a tévét a rádiót a mozit és a
könyvet, és most az Internet megöli a mozit a könyvet a videót és a rádiót, azaz:
minden új megöl minden régit.
Aztán a végén mégiscsak minden működik szépen egymás mellett...
--Zsolt
Zsolt! Egy igy igaz. Tied a rongybicikli!
H.Laci


1997. április 30. - szerda, 3 óra 53 perc
Hontalan
Akarsz fogadni, hogy kevesebb, mint egy éven belül Csordás Gábor és/vagy a Jelenkor kiadó fent lesz a neten és grátisz fogja közzétenni a műveit? És nem hülyeségből, hanem merő anyagi megfontolásból. És nem fogom sajnálni tőle a nagy dohányt.

/debug


1997. április 30. - szerda, 3 óra 7 perc
Be kell ismerni, végülis jogos Cs.G. problémája, nem? Az ô dolga, hogy kifizesse a szerzôt, hát hogy fogja kifizetni, ha mindenki az Interneten olvassa a könyvet ingyen? Bár mondjuk otthon ennek gyakorlati akadálya, hogy nem mindenki van az Interneten.
Ez egy érdekes kérdés. Meglátogatott bennünket itt San Francisco-ban Európa legjobb napilapjának egy kitűnô munkatársa, és ô is hasonló gondolatokat fogalmazott meg. Hogy otthon inkább csak fizetni kelljen a virtuális lapért, ingyen nehogy menjen, mert mindenki a neten olvasná. Ami részemrôl nem lenne igaz, mert én szeretek a buszon, padon, stb. olvasni, meg élvezni a képeket, a többfajta betűtípust, stb. De azért van benne valami, amit mondott.

Bár szerintem emiatt nem abbahagyni kellene, hanem megtalálni a megfelelô megoldást, mert igenis a mai világban ott kell lenni a neten. Szerintem. Bár én itt Amerikában élek, itt szinte tényleg követelmény a net jelenlét. Persze a netezôk nagy száma nem csoda, hiszen a költségtényezô aránya a fizetésekhez képest egyáltalán nem magas, és a telefon díja is centekben mérhetô csak.

Azt viszont kikérem magamnak az interjúalanytól, hogy az Interneten csak a szemét van. Ez - gondolom sokan így gondolják a jelenlevôk közül - egyáltalán nem igaz. Én annyi értékes (persze számomra értékes, ami lehet, hogy végülis másnak szemét) információt szedtem már le a netrôl, hogy csak na. Nem beszélve arról a kis nüanszról, hogy itt a világ másik végén lelkesen olvasom a magyar lapokat, a Beszélôtôl kezdve a Narancson át a Népszabiig, és így az aktuális idôben jutok hírekhez, nem pedig két-három héttel késôbb, mint ami volt a helyzet amikor a HVG még nem volt online is, és kénytelen voltam elôfizetni.

Na most befejezem, sziasztok.

Adi


1997. április 30. - szerda, 0 óra 8 perc
"Egyik nemzetség elmegy, és a másik eljő; a föld pedig mindörökké megmarad...." Copyright Salamon, a bankszámlaszámát még nyomozom, változnak az idők...
Cs.G., aktívabbb is lehetnél! ha már egyszer feldobtad a labdát. Mindenki veled vitatkozik és mindenki a másik oldalon ül. Ez csak annyit jelent, hogy a "kérdés" jó, ne bízd el magad. Elég földhözragadt a megközelítésed (lásd Salamon). Minálunk - a szakmában- régóta ismert a "először keltsd fel az igényt és utána elégítsd ki" módszer amivel a sz... is el lehet adni, ha ügyesen csinálják. Fordítsd le Internetre, gondolkodj néhány millió ember fejével egyszere, átlagold a homlokukat, láss át a szitán, várjál egy-két max. három évet és a mézesmadzag el fogja végezni a maga kis aknamunkáját. Lesz szerzői jogdíjad, hidd el. Valamelyik organizátor egyszer azt fogja mondani, hogy ITT AZ IDŐ, SÁPOLJUNK! A dominó beindul és majd akkor tarthatod a markodat a csurran-cseppenért, mert több nem fog jutni pedig mi keményen fogunk fizetni a MEK minden soráért (Most töltsétek le!!!!). Nem bántani akarlak, de egy picikét már cinikus vagyok a nagyvilággal szemben és te a naivitás határát nyaldosod és nem felülről. Addig pedig örülj, hogy többen megismerik az irományokat és EZÉRT fogják megvenni a sokak által ecsetelt ropogós papír és tárolhatósági előnyök miatt (csatlakozom). Nemsokára fizetni fogsz azért, hogy ellopják és "titokban" felnyomják a Netre. A hangsúly a mézesmadzagon van, most még mindenki ezt nyalogatja és baromi boldog, többek között én is. Nem kell most válaszolnod kedves Gábor. Várhatunk néhány hónapot, maximum egy évet és meg fog jelenni a Neten belüli Net és az azon belüli Net és a hatszoros tisztítóhatásúbabydry, szép lassan szelektív hulladékgyűjtés lesz itt is, igazi értékek lesznek a megfelelő helyen, de ne reméld, hogy az lesz a legdrágább. Keresd a motivációt és aztán szomorodj el. Kétségkívűl a Net a legújabb rágógumi, de nem kell megvenned, mert bele fogják nyomni a szádba .Egyre nagyobb buborékokat fogunk fújni, ebbe akartam egy tűt beleszúrni, még az elején. És most olvasd el az első sort újra.
üdv
apafej, a szurkálós kedvü


1997. április 29. - kedd, 23 óra 55 perc
Trebitsch!
Volna egy kérdésem. Csordás Gábor azt mondja, hogy az rossz, ha az emberek egy virtuális térben élik ki a szabadságigényüket, ahelyett, hogy akkor lennének érzékenyek a szabadságukra, amikor azt a valóságos élethelyzeteikben éri sorozatos sérelem. Olyankor viszont rendszerint kussolnak. Érdekelne, hogy te hogy vagy ezzel. Azért tőled kérdezem, mert te írtad a múltkor az olvírben, hogy noha belátod, hogy egy ilyen rovatot szerkeszteni kell, automatikusan szabadságharcra kelsz ellenünk (Nyirő+én), ha ezt a szempontot érvényesíteni is akarjuk. De hogy Csordást idézzem: a hivatalban és a rendőr ellen, szóval akkor is belép ez az automatizmus, amikor tényleges tétje van a dolognak? Amikor szemtől szemben, az igazi neveden, akár az érdekeid ellenében kell megvívnod a magad vagy a mások szabadságáért? Ha a válaszod igen, akkor lehet, hogy Csordásnak mégsincs igaza.

zs.

És hogy el ne felejtsem: szerintem kettőnk közül annak a humorérzékét fenyegeti veszély, aki egy megjegyzés iróniáját már csak a szmájlival együtt képes érzékelni. Úgyhogy gyorsan ide is írom, legalább utólag, kedves Trebitsch: :))).
És: na jó, Speternek fizetek, elvégre ő csak csatlakozott.


1997. április 29. - kedd, 23 óra 46 perc
aztassatok a tejbe

zaphy


1997. április 29. - kedd, 21 óra 58 perc
Hát, kedves Speter, azt hiszem, Zsófi virtuális söreitől virtuálisan szomjan veszhetünk.
Nem baj, légy szives hajts fel egy krigli valódi Coronitát zs. egészségére! Én ezt teszem épp egy Kaiserrel. Ezzel kivívjuk a szabadságot, vagy mi... (Éljen a szabadságharc!!)
Merhogy különben nem engedélyeznék választási szabadságot Zsófinak. Itt állok a slukkeremmel, és sakkban tartom. Sört vagy életet!!!

Zs, nem volt kötelező. Csak jól esett volna. (Virtuálisan.) Egyszerűen lassú voltál, és/vagy nem reagáltál. Mi igen, és megszomjaztunk közben.
Régebben azért fejlettebb humorérzéked volt...

Trebitsch, az igazi, de most már bevallhatom, hogy valójában ifj. Garibaldi Robin.


1997. április 29. - kedd, 19 óra 30 perc
zs!
Vedd megtiszteltetésnek, mert ez azt jelenti, hogy ami itt van, az nem szemét ;)
Tessék fizetni!
Speter


1997. április 29. - kedd, 18 óra 11 perc
Sziasztok!

Hát ez igazán érdekes téma. Még sajnos nem volt idôm elolvasni az interjút, meg az összes hozzászólást, de majd igyekszem, és akkor én is hozzászólok.
Most csak arról akarok írni, hogy nem hiszem, hogy otthon ismeretes még, de itt az USA-ban hamarosan indul az Internet Two. Ezt kb. 9 egyetem hozza létre, fôként kutatás céljaira, ugyanis űk úgy érzik (teljesen jogosan szerintem), hogy annyira robbanásszerűen megnövekedett az Internet használók száma, hogy a netezés már nagyon lelassul, és a kutatási célra igényelt rengeteg információ letöltése nagyon sokáig tart. Így keletkezett az Internet Two létrehozásának a gondolata. Már van 100,000 dollár kormánytámogatás. Technikailag nem tudom, hogy mi újság, mert elfelejtettem, de ha valakit érdekel a dolog, a HVG egyik jövôbeni számában lesz egy netes melléklet, és abban fog megjelenni egy cikk Rick E. Bruner tollából (aki mellesleg a férjem, de ez végülis nem fontos). Érdekes, nem?

Sziasztok, további jó keddet.

Adi


1997. április 29. - kedd, 18 óra 10 perc
Ez a kérdés már egy tök lerágott csont. A mozi megöli a könyvet, a rádió megöli a mozit, a tévé megöli a rádiót és a mozit, a videó megöli a tévét a rádiót a mozit és a könyvet, és most az Internet megöli a mozit a könyvet a videót és a rádiót, azaz: minden új megöl minden régit.
Aztán a végén mégiscsak minden működik szépen egymás mellett...
--Zsolt


1997. április 29. - kedd, 17 óra 58 perc
Ja, és még valami!
A hétkérdés, persze, azért van, hogy egymással vitatkozzatok, de Csordás Gábor megígérte, hogy legalább egyszer visszaszól. De ez már úgyis a heti holtszezonra esik, a négynapos munkaszünetre.
zs.


1997. április 29. - kedd, 17 óra 45 perc
Speter,
Mi tagadás, nem túl gyakran :)
Viszont azt nem tudtam, hogy az információ itt a rovatban sem ingyenes, ráadásul a szabadság nagy bajnoka, Trebitsch utólag szab neki árat, vagyis el se dönthettem, hogy ilyen áron kérem-e vagy sem, vagyis számomra itt, a szabadság állítólagos honában a legkisebb mértékben sem engedélyezett semmiféle választási szabadságot.
Ezért, bár kiegyezhetnénk némi virtuális Kaiserekben és Coronitákban, én most elvből megmakacsolom magam, és nem fizetek!
zs.


1997. április 29. - kedd, 17 óra 21 perc
Legnagyobb átverés az interneten feltenni ezt a kerdest.
Pikolo


1997. április 29. - kedd, 17 óra 1 perc
Zsófi!
Csak most olvastam, -de azóta már megírták neked- a Werner jelenség linkre gondoltam. Nem olvasod az internettot? :)
Emberünk mit szól az itt kialakult vitához? Reflektálhatna valamit Ő is.

Trebitsch!
"ui.: Zsófi! A Kaisert szeretem legjobban...
Speter majd nyilatkozik. :-)"
Én a Coronita-t, de a Kaiserrel sem sértesz meg :)
Speter


1997. április 29. - kedd, 16 óra 26 perc
István (talán választhatnál még ennél is egyedibb azonosítót :)))), HoD és a többiek:
Tény és való, hogy egy 7?-hez hasonló vitafórum akkor működik, ha sokan látogatják, sokan, sokféle érdekes megközelítést alkalmaznak - ettől halad a világ. Ebből a szempontból indiferens, hogy a KÉRDÉS provokáció (nem hiszem) avagy sem, ugyanis itt TÉMÁK dolgoznak.
Nagyon sok, érdekes megközelítést olvastam azok után, hogy még az elején leírtam véleményemet: az ürgének nincs igaza. Persze hogy nincs. DE: nagyon érdekes dolgok jönnek felszínre a CD-másolás, szerzői jogok, majd később a videó, a telefon stb. kapcsán.
Nincs mese, alkalmazkodnunk kell. És ez így természetes. Pontosabban: természetes lenne.
Ugyanis a MATÁV betart, méghozzá keményen. Eddig azért nem jutott hozzá szélesebb kör az Internethez, vagy egyáltalán a telefonhoz, információhoz, mert államilag visszafogták az információáramlást a telefon formájában. Most? Egyetértünk abban, hogy a keresés nagy gyakorlatot igényel. Ezt ITT lehet megszerezni. Akkor pedig ketyeg a kegyetlenül magas telefon-tarifa. Mintha nem erről lett volna szó, mikor Elek erre járt... Ráadásul kilobbyzták maguknak hogy 2002-ig ezt az árszínvonalat tarthassák (figyejjetek: majd még emelnek). Addig velünk finanszíroztatják a fejlesztést, majd röhögve nagy pénzért továbbadják...
Összefoglalva: nem a szeméttel van baj. Legfeljebb azzal, hogy egyeseknek - és ez a többség - csak morzsák jutnak a rengeteg információból, ami valóban lehet, hogy nem a legjobb info.
Van-e itt valaki, aki azt mondja, iránytű nélkül közlekedik a NET-en? Van-e, aki iránytűvel is azonnal megtalál mindent? Vélelmezem, hogy nincs. Cs.G. se ilyen. Akkor meg ne ítéljen elhamarkodottan, hanem spóroljon telefonszámlára: ma ugyanis az információ már csak telefonköltség kérdése. Ebből pedig minket már megint kirekesztettek.
@llexxpos


1997. április 29. - kedd, 16 óra 14 perc
Tisztelt @pISTI!

A Karnevalt csak be kellene gepelni, nem?
2 evig huztak a tisztelt konyvkiadok a megjelenest, most pedig megkaptuk 3ezer xszaz Ft-ert.

Ki gepel velem? 1.fejezet stop.
(csak azert, hogy meg nagyobb reklam legyen a nyomtatott verzionak, persze ;)

OJoe


1997. április 29. - kedd, 15 óra 34 perc
Visszatérnék a zenére, mert az ügy szerzői jogilag bonyolultabb lehet, mint gondoltam.
Szerintem itt egyértelműen nagyobb a csábítás, mint a könyv esetében.

Az alábbiak akkor jelenthetnek problémát, ha majd a Net gyorsaságát nem a csiga nevű kedves jószág eszelős hajrájával jellemezzük.

Egy ürge gyűjtögeti a CD-ket és folyamatosan teszi fel az ottlapjára, mondjuk RA-ban. Közel CD minőséget tud produkálni így, úgyhogy teljesen megfelel neki. Asszem a szerzői jog megengedi, hogy saját használatra másoltatot készítsen egy albumról, tehát tv-t így nem sértett.

A gyűjteményét kulcsszóval védi, ez olyan mint a lakáskulcs, így az, hogy éppen a neten tárolja, szintén nem tekinthető a szerzői jogok megsértésének, mert a hozzáférés korlátozott. Sőt, az NC-s rendszerben ez szinte magát adja.
De mi van akkor, ha valaki a lábtörlő alatt tartja a kulcsát, és ezt ki is írja??
Mondjuk névtelen üzenet a fontosabb hírcsoportokban- cím, login, pw.

Ok., az illetékes szervek figyelmeztetik, hogy változtassa meg a pw-t, vagy szedje le az anyagot.
Erre ő úgy válaszol, hogy valami egyszerű szabályszerűség szerint változik a pw, pl. zene1, zene2 stb.
Még egyszer névtelenül fellövi a pw-t, és többé nincs is szükség erre, mert a következőt már mindenki tudni fogja.
Mi alapján kötelezhetnék a pasast, hogy ne kiszámítható pw-t adjon??

HoD


1997. április 29. - kedd, 14 óra 27 perc
Hu, sajna nem birtamvegigolvasni az osszes hozzaszolast. No mekprobalok osszefogott es
vazlatos lenni:

- attol, hogy az informacio, ismeret aru, es
draga attol, meg nem ertekesebb es vica versa.

A konyv, a szo, a dal, a kep, egy piacgazdasagban
lett arral biro aru. Az Internettel ennek ugy tunik valtozni fognak itt-ott a jatekszabalyai.

A szerzonek persze ezutan is meg kell elni, de
nem biztos, hogy ezentul a peldanyszam utani szerzoi jogdij lesz az alap.

- a jo ertekes iras, informacios, a hasznos,
jol valogatott gyujtemeny a Net-en keresettebb,
tobb olvasot vonz. A koltsegmegterulesnek sokkal
inkabb az indirekt formai kezdenek mukodni, lasd
WEb-es reklam, shareware, Netscape stb.

- a szerzoi jog szerintem idozitett bomba. A konyvek meg csak-csak, de mi lesz ha a milliardokat hozo modern popzenet nagy tomegben, CD minosegben kezdik majd archivalni. Mit fognak vajon ok ehhez szolni.

- az Internet nem szemet-gyujtemeny.
Az info sok es nehez eligazodni. Ezert fontosak a rendezett, megbizhato gyujtemenyek, elektronikus-, virtualis konyvtarak. Es szerintem - konyvtaroskent - tenyleg kulon szakma lesz a navigacio, a megfelelo info megkeresese.

Udv

Istvan


1997. április 29. - kedd, 12 óra 18 perc
Zolle helyesen Zolee
bocs
Tata


1997. április 29. - kedd, 11 óra 40 perc
Minden új elavult lesz egyszer. Ma már sokkal gyorsabban, mint régen. Ilyenformán az Internet is elavul, gyorsabban, mint gondolnánk. Jön majd egy még virtuálisabb izé, ahol már a szagokat is lehet érezni, meg virtujálisan lehet csókolódzani (brrr... maradok inkább a hagyományosnál), meg majd aztán lehet teleportálni stb. Mindennek álljunk elé? Mert sérti jól bejáratott módszereinket? Inkább az élére állni. Amit nem tudunk megállítani, annak inkább az élére kell állni. (Nem én mondtam! Találd ki, kicsoda?). Cs. G. úgy le fog maradni, mint a borravaló, ha így folytatja. Bertók László pécsi költő versei tavaly év vége óta olvashatók a hálón. Gondolom, egy fillér sem ütötte érte a markát, ámde sokkal többen megismerik. Továbbá emiatt egyetlen példánnyal sem vettek meg kevesebbet a versesköteteiből. (Inkább többet) Én Cs. G. helyében hanyatthomlok írnám föl verseimet és pl. lengyel fordításaimat a Net- re. Most csak néhány kötetben, folyóiratban olvashatók. Nem tom, mellik a jobb? Már-már azt gondolom, hogy az egész riport csak provokáció, hogy a Net-et aztán jobban meg lehessen védeni. (Nem szorul rá!)De azért arra igazán kiváncsi vagyok, hogy ez a posztmodern, neoavantgard stb. költő, műfordító, kiadó hogyan gondolkodhat ilyen maradi módon? Lenin elvtárs azt mondta, hogy a mozi, a legfontosabb propaganda. A Net- re vajon mit mondana? Már Horn Gy. (vagy pr- emberei) is fölismerte(ék) a jelentőségét. Cs. G. még náluk is maradibb lenne? Na ne...
A szemétre vonatkozóan: nézte- e már Cs. G. mennyi könyvtár és országos könyvtárhálózat katalógusa látható, tölthető le ingyen a hálón-hálóról? És abban csak szemét van? Megintcsak: na, ne...! A Yahoo, vagy az Alta Vista már a nagy számok törvénye alapján sem csak a szemét között turkál. Amint szellemesen megjegyezte valaki, Cs. G. nyilatkozata is ingyenesen hozzáférhető. És akkor szemét?
Ami a Net szabadságfokát illeti: átverés. Teljes szabadság nem volt, nincs, nem lesz. De: a Net szabadságfoka - szerintem - minden eddigi lehetőségnél nagyobb. Tehát akkor fejlődés. Állítsuk le?
A szerzői jogdíj jogászi és technikai kérdés. Megoldható, meg is oldják. De addig miért ne legyen semmi? Kolombusz K. sem volt mindenre fölkészülve. Mi lett volna, ha nem indul, mert bizonytalan? (Indult volna más!)
Nem tudok mit mondani: Cs. G. nyilatkozata egy állat nevének képzős változatával illethető. Ide is írom, mit mond ez az állat:
IÁ, IÁ


1997. április 29. - kedd, 11 óra 30 perc
A sok szemét mellett ami az interneten van
nem baj, ha fent vannak értékes irodalmi
alkotások is.
A szerzőnek meg semmi kára nincs belőle
mivel, és itt egyetértek az előttem szólóval,
Zolle-val én sem a sok száz A4-es oldalról
fogom otthon olvasni pl. Rejtőt, de részleteket,
idézeteket, aranyköpéseket jó, ha megtalálok
a hálón.
Werner meg nem megvehető szerintem!

üdv

Tata


1997. április 29. - kedd, 11 óra 24 perc
Szervusztok!

Én csak mint nagyon kezdő tudok hozzászólni a témához. Azt hiszem az Internetet nem kell megvédeni, mert annyian használják és szeretnék használni, hogy ez önmagában rengeteg mindent igazol. Az Internet Jó Dolog.
Csakhogy az egész kezd engem a Borges féle Bábeli Könyvtárra emlékeztetni, ahol -- ugye tudjátok,-- csupa 400 oldalt tartalmazó könyv van. Az első könyv az első polcon csupa üres lap, a második könyv első oldalán van egy A betű, az utolsó könyv utolsó oldalán van egy z betű, a többi üres. A kettő között minden lehetséges permutációja megismétlődik az összes lehetséges betűnek. Így megvan benn Shakespeare összes, J.A. és Trixie hozzászólása, csakúgy, mint az amit én éppen most írok. Megvan minden amit feltaláltak és fel fognak találni. Megvan minden teória és minden teória cáfolata is. A borges-i világban könyvtárosok élnek, akik megpróbálják elválasztani az értéktelent az értékestől. Ez az ottani emberiség életének az értelme. Számomra az Internet ehhez hasonló. Órákat töltöttem el vele anélkül, hogy bármit is elő tudtam volna kaparni az érdeklődési területemről (kivéve persze amcsi egyetemek honlapjait).

Régebben dolgoztam könyvtárban, ahová elsősorban szakemberek jártak (OMKDK). A legfontosabb hely a refi volt, vagyis az, ahol képzett, szakemberek segítették a képzett szakembereket, hogy megtalálhassák az őket érdeklő dolgokat. Még így is néha sok órát vett igénybe a keresés, pedig a rendszer átláthatóbb, és sokkal kisebb, mint az Internet. Ha ez így megy tovább, biztos, hogy nem az Internet a Szabadsághoz Vezető Fényes Ösvény, még azoknak sem, akik viszonylag jól ismerik.

És nézetem szerint ezt a kuszaságot,-- a rendszer entrópiájának növekedését -- nem állítja meg az egyre fejlettebb keresőprogramok alkalmazása sem.

Én speciel csak néhány bejáratott site-ot látogatok, mert ezeket ismerem, és itt otthonosan érzem magam.

A nejem meg közben PC widow. Még így is.

Leninfiú


1997. április 29. - kedd, 11 óra 20 perc
Szerintem:
Az internet szabadságígérete nem csak ígéret. Én itt másképp vagyok szabad, mint az életben. Az internet számomra a szabad információforrás választásának lehetőségét adja. Ez egy másfajta média.
A könyvet megveszem ha tetszik. Hiába olvastam már ki, miután kihoztam a könyvtárból.
Meghallgattam a sony.com-on a Pearl Jam No Code albumát Real Audió-ban. Utána megvettem, mert tetszett. Nem értem Csordás Gábor miért aggódik?? Ha tényleg olyan jó valami, hogy érdemes megvenni, akkor meg fogja venni az olvasó. (Shareware elmélet, azt hiszem már valaki írta ezt) Ha nem, kiveszi a könyvtárból, nem tetszett, nem veszi meg.
Egyébként meg mit ér az, ha elolvasom a monitoron a szöveget, esetleg A4-es lapokra kinyomtatom? Cs.G. el tudja képzelni, hogy elmegy valahova látogatóba, majd a könyvespolcon nem lát mást, csak egy halom A4-es lapot és/vagy pár db felírt CD-t?

Zolee


1997. április 29. - kedd, 10 óra 9 perc
Kedves debug!
Írod
>Ha én kiadó lennék, akkor ezzel előbb-utóbb gennyesre keresném magam,
aztán fölébrednél, hogy bilibe lóg a kezed. Ha te kiadó lennél, akkor te is örülnél, ha úgy-ahogy megélsz belőle, és még a partnereiddel is tisztességes vagy. A kiadók nem szoktak meggazdagodni, vagy ha igem akkor is rövidesen elbukják.
Hontalan
Kedves Trebitsch!
Írod
>Szerintem információnak csak a hiánya tud ártani, bárkinek is. Ez elvileg talán igaz, bár lehetne a túlinformáltság hátrányairól is beszélni . Ugyanakkor az interneten nemcsak információ van, hanem dezinformáció is, olyasmi is, amit a 7?-ből - nagyon helyesen - kihúznak, ezen kívül szimpla irodalmiatlanság, klapanciák, rossz írásművek. Ezeket a kiadói szerkesztő nem engedi át. Aktuális probléma az internet cenzurázása. Ami gyakorlatilag lehetetlen. Ezért kellene néha az önmérséklet, amire éppen azoknak lenne szükségük, akiknek nincs.
Egyébként bizonyos tekintetben vállalnám, hisz vállalom is, mert mint kiadó utasítok el könyveket, emellett a könyvkiadásnak van egy önszabályozó cenzúrája, a kereslet. És itt ugrik a majom a vízbe: ami szimplán csak unalmas és ócska, azt a boltban senki nem veszi meg. Az interneten meg ott van. Sürgetés állapotába kerültem, úgyhogy a téma stand by. Ha érdekel a véleményem, várom jelentkezésedet a kapog@hotmail.com-on.
Hontalan


1997. április 29. - kedd, 9 óra 48 perc
Újra itt Razzia! Lássuk hát mi bölcs gondolatokat kürtöl itt világgá pár sorral lejjebb!

Ha én itt és most kiadó volnék biztos én is rossz néven venném, ha látnám hogy kell a francnak a könyv, mert kiénekelték a sajtot. Azt viszont nem tudom hogy mindenütt ez e a gond. Ugyanis, magamból kiindulva, ha volna rá pénzem hüje volnék letölteni az internetről az irodalmat. Ezer oka van.
-Képernyőről olvasni a jelenlegi technológia mellett tökéletes képtelenség.
-Ha nyomtatom akkor lehet hogy kik**ok magammal, mert egyrészt nem olcsóbb, másrészt van egy köteg salátám amire ránézni is rossz, és nem áll meg a polcon
A kiadó szarba' van mint bárki más. Igaza van, igazunk van.

A jogdíj egy nagyon lápos téma. Ha én pl. nem vagyok hajlandó megvenni a Ragarda együttes Dzsamana c. albumát akkor keresek egy egyént aki hajlandó átvenni, és még csak le se csuknak érte. Isten tudja hány játékprogramon gyalultam az agyam amiért senki soha nem fizetett. Ha meg nagyon el akarok olvasni valamit akkor fogom magam és bebattyogok a könyvtárba, és ha még nem lopták el akkor kiveszem (vagy nem) azt ami kell.

Hippi-ideológia? Obi van Cannabis? Igaz. Az internet a matematikusok agyának a működését követi. Ideális társadalom, elektronikus kommunizmus. Mindenki ingyen juthat hozzá ahhoz amihez kell. Teljes az Egyenlőség (Kieslowski: Három szín: Fehér). Az olvasás valóban virtuális valóság. Virtuális osztályharc? Ki lesz a jobbik? Internet vagy Irottnyomtatott?
A virtuális valóság persze csak egy valós valósághoz képest virtuális. Na és mi a valós? Ág? (A matematika kivégzi a művészetet?)

Ja igen, átverés e a szabadság? Ha átverjük magunkat vele tuti. A szabadság az ahol mindenki szabad. Ahol mindenki szabad ott nem mindent szabad, ebből következően, nem mindenki totál szabad hanem mindenki egyformán szabad. Egy olyan szabadság ahol egyesek szabadabbak az nem szabadság hanem sajtosperec. A sajtosperec átverés. Gyerekek, gyerekek szeretik a perecet, sósat sósat jó ropgósat aki vesz annak lesz aki nem vesz éhes lesz.
Éhes lesz?

Razzia Cattani


1997. április 29. - kedd, 9 óra 40 perc
Hali!
Engem erdekelne , hogy a T. interjualany mennyit internetezik , egyaltalan csinalt-e mar ilyesmit?
Tudniilik az a sokak altal kifogasolt kijelentese , hogy a halon csak szemet van , meglehetosen serto volt asszem mindannyiunknak ,azonkivul iszonyu hozza nem ertesrol tanuskodik . Es szepen illik a Bodoky altal leirt internetmumus jelensegehez. :-)
Olyan szid bennunket aki nem is ismer.
Raadasul iszonyuan duhbol beszel.
Pedig eszrevehetne,hogy attol ,hogy a Mona Lisat
barki megnezheti az meg nem lesz kevesebb.(..persze ez a hasonlat egy kisse santit)
A tankonyvekhez egy kis adalek: nalunk a BME vegyeszmernoki karan a fizkem tanszek ingyen feltette a halozatra a peldatarat , ugyanakkor sokan a nyomtatott verziot is megvettek , mert a halozati verzio igen jol hasznalhato ugyan de zarthelyire kevesen jarhatnak notebookkal.

Dirknek meg azt uzenem, hogy nyugodtan tegye vissza az elektronikus finn konyvtarat , ugyse tudnak vele mit csinalni...ha pedig Rejtot is le akarja szedni valaki akkor majd en felrakom:-).

Az meg a nagy gond az elkert hitelkartyaszamokkal, hogy nalunk meg keves helyen kerik es Amerikabol kicsit nehez vasarolni.Pedig forradalmasitana(itt is) a konyvkiadast ha peldaul egy konyv elso husz oldalat letolthetnem ingyen aztan a tobbit
penzert ha tetszett.
Amugy jok az erveitek.
udv
gvass
a net-gunner
(Terrorist's Handbook for FREE)


1997. április 29. - kedd, 9 óra 16 perc
Hali!
Engem erdekelne , hogy a T. interjualany mennyit internetezik , egyaltalan csinalt-e mar ilyesmit?
Tudniilik az a sokak altal kifogasolt kijelentese , hogy a halon csak szemet van , meglehetosen serto volt asszem mindannyiunknak ,azonkivul iszonyu hozza nem ertesrol tanuskodik . Es szepen illik a Bodoky altal leirt internetmumus jelensegehez. :-)
Olyan szid bennunket aki nem is ismer.
Raadasul iszonyuan duhbol beszel.
Pedig eszrevehetne,hogy attol ,hogy a Mona Lisat
barki megnezheti az meg nem lesz kevesebb.(..persze ez a hasonlat egy kisse santit)
A tankonyvekhez egy kis adalek: nalunk a BME vegyeszmernoki karan a fizkem tanszek ingyen feltette a halozatra a peldatarat , ugyanakkor sokan a nyomtatott verziot is megvettek , mert a halozati verzio igen jol hasznalhato ugyan de zarthelyire kevesen jarhatnak notebookkal.

Dirknek meg azt uzenem, hogy nyugodtan tegye vissza az elektronikus finn konyvtarat , ugyse tudnak vele mit csinalni...ha pedig Rejtot is le akarja szedni valaki akkor majd en felrakom:-).

Az meg a nagy gond az elkert hitelkartyaszamokkal, hogy nalunk meg keves helyen kerik es Amerikabol kicsit nehez vasarolni.Pedig forradalmasitana(itt is) a konyvkiadast ha peldaul egy konyv elso husz oldalat letolthetnem ingyen aztan a tobbit
penzert ha tetszett.
Amugy jok az erveitek.
udv
gvass
a net-gunner
(Terrorist's Handbook for FREE)


1997. április 29. - kedd, 9 óra 15 perc
Kedves Hontalan!

Aszondod, hogy "Az internet szabadságának problémája sokkal inkább az, amit valaki helyesen
megjegyzett: az internetre mindent föl lehet tenni, ezen az úton mindennek publicitást lehet adni, olyasvalaminek is, ami csak árt."

Szerintem információnak csak a hiánya tud ártani, bárkinek is. Legfeljebb annak árthat a publicitás, aki szeretné elkerülni, mert jobb, ha nem süt rá a nap...
Aki bombagyártásra adja azt a sunyi, degenerált fejét, úgyis talál receptet. A tűzszerészek meg infót, a neten vagy máshol, hogy hogyan lehet hatástalanítani. Egy jó kis terrorista site...

Ki döntse el, hogy mi árt? Főleg akkor, ha megkülönböztetjük, hogy az interneten van, vagy bármi egyéb adathordozón, de már létező info. Te például vállalnád? Mi alapján döntenél? Mi lehet az, ami _csak_ árt, ha felkerül a netre, de addig nem? Mondj egy példát, ha tudsz, kérlek...

Üdv: Trebitsch


1997. április 29. - kedd, 9 óra 5 perc
Fúúú!
A múlt héten én voltam az első.
Hova tűnt ama dicsfény?
Én miért nem kapok pólót?
(Ez itt a heves toporzékolás helye.)
: )

TREX


1997. április 29. - kedd, 8 óra 47 perc
Sto éto?

Ma olyan éjjel/hajnal 2:30 körül tiszta üres volt az összes Nettó rovat. Már megijedtem, hogy bevezették a hitelkártyás előfizetést:-)

Trixie


1997. április 29. - kedd, 8 óra 24 perc

> De ahol egy egyetemista órákig válogat a könyvesboltban, hogy a
> tizenhat könyvből, amit szeretne megvenni, melyik legyen az az egy,
> amit meg is vásárol, ott a szabad hozzáférés kemény konkurenciát jelent.

NEN IGY VAN! Ha a 16 könyvből a kiadók néhányat elektronikusan is publikálnak, az egyetemista tovabbra is megveszi azt az egy nyomtatottat, amire pénze van, és párat még el tud olvasni az Internetről is, így egy kicsit kevésbé lesz hátrányban a kevésbé szegény nyugati diákkal szemben.


>Szerintem az Internet szabadságígéretéből is csak egy hihetetlenül nagy
>csalás és manipuláció lesz.

BUTASÁG! Pusztán az, hogy ma már a klasszikus és a modern magyar irodalom egy része az Interneten is rajta van, nyilvánvalóan a szabadságfok növekedését jelenti a Kínában, Romániában, Svédországban, Brazíliában stb. élő, magyar kultúra iránt érdeklődőknek. (Levelekkel tudom igazolni.) Vagy ott vannak a vakok, akikkel a magyar kiadók nem sokat törődtek, az elektronikus újságokat és könyveket viszont fel tudják olvastatni maguknak.


>Az Interneten az értéktelen információkhoz férhetsz hozzá könnyen.
>A szeméthez. ... Ha egy olyan világban, ahol lépten-nyomon fizetned
>kell, feldobjuk az irodalmat az Internetre, hogy tessék, olvassa, aki
>akarja, az nem a szabadságról szól, hanem az irodalom leértékeléséről:
>az irodalom ugyanolyan szemétté válik, mint mindaz, amit az Interneten
>ingyen kapsz meg.

HOGY VAN EZ??? Ezek szerint a televízióban sem szabad ezentúl komoly kultúrát adni, mert korpa közé keveredik?


> Vagyis a szellem termékei leértékelődnek. Ha ingyen kapod
>meg őket, ha mindenkinek joga van hozzájuk, ez azt jelenti, hogy
> a szellemi teljesítmény értéke nulla.

TÉVES LOGIKA! A szoftverírás szellemi teljesítménye sem értékelődött le attól, hogy az Interneten milliónyi freeware és shareware program van, és a kereskedelmi szoftvergyártók sem mentek tönkre. A legjobb ingyenes programok írói pedig csúcsfizetésű állásokat kaptak (lásd: Netscape, Yahoo stb.)


>- Én örülök, ha valaki a könyveinket föl akarja tenni az Internetre, de
>akkor forduljon a jogtulajdonoshoz, akik mi vagyunk, kössünk szerződést,
>állapodjunk meg valamilyen százalékban, és legyen ott, hogy ezt a szöveget
>csak a copyright-jegyzettel lehet letölteni: legyen az ügy tiszta!

VIGYÁZAT! Elsősorban a szerzők teszik fel a műveiket az Internetre, mert több erkölcsi vagy (hosszú távú) anyagi elismerést remélnek, mint amit a kiadóiktól kapnak. Ez valóban sötét jövőt jelez a kiadóknak, változtatniuk kell a szemléletükön/stratégáijukon, ha életben akarnak maradni. Folyóirat-, újság- és könyvkiadók ezrei teszik fel már most is a hálózatra a legfrissebb és néha igen borsos árú nyomtatott kiadványaikat. Vajon miért?


>Tehát ne hivatkozz arra, hogy nem érdemes ezen lovagolnom, mert majd
>úgyis letükrözik, és akkor úgyse tudok mit csinálni! Attól ez még
>jogtalanság. Jogtalanságot pedig ne kövessünk el, ne éljünk vissza
>azzal, hogy valaki szegény és kicsi, és nem tud egyszerre húsz pert
>indítani!

HÁT EZ AZ! Mivel egyre könnyebb másolni a szellemi termékeket, a kiadóknak elébe kell menniük a csábításnak: legálisan használható publikus elektronikus változatokat kell forgalomba hozniuk az ilyen kiadványaikból (pl. a nyomtatotthoz képest csökkentett minőséggel, vagy csak néhány olvasást engedélyező és a nyomtatást letiltó kódolással ellátva, vagy névleges regisztrációs díjat kérve, vagy a nyomtatott kiadást követő néhány hónapos "türelmi időt" kivárva, vagy reklámmal ellátva, stb.)
Az Internet lehetne az írott szó "televíziója"! (koncert- és előadótermek -> rádió, színházak és filmszínházak -> televízió, könyvek és újságok -> Internet)

Laci




1997. április 29. - kedd, 7 óra 24 perc
Tudom, hogy undoritó lesz, de üzleti alapon közelitek.

no.1 Hamvas Béla Karnevál ; Három kötet, kb 600 oldal kötetenként keményboritó, fogyár: 1290/stück (megjelent a Magyar Könyvalapítvány támogatásával (?)).

no.2 Robin Cook Invázió ; kb 500 oldal puha kötés, fogyár 598 ft (megjelent senki által nem támogatva, előre megfontolt aljas haszon szerzés céljából ! ! ) .
Haljak meg ha értem !
Rendben van, hogy a két könyv megjelenése(példányszám+anyagköltség) ég és föld, De ez darabonként 690 ft+alapítványi támogatás ?
Hozzá kell tenni, az elárusító azt mondta, legalább annyit eltudna adni a Hamvasból mint a Cookból(ugyan ezt mondta a Weöres féle Tao TE Kingre is), ha nem kerülne a duplájába, szóval tényleg nem értem.
(Az elárusító jó csávó, min.10-20 % kedvezményt ad a friss könyvekből is, azt vallja terjesztő nem kereskedő, tudtátok, hogy a haszonkulcs egy könyvön minyimum 30-40 %?)

A kiadók meg lassan jobban teszik ha összedobnak egy szerverre, mielőtt egy kalóz teszi azt és Bulgárián vagy Szerbián keresztül némi térités fejében elküldi a hozzáférési kódokat emilben (más területen hallottam már ilyesmiről).
A Jelenkor nem soká múlt idelyü fogalommá válik, ha az e fajta rugalmatlan hozzá állás megmarad a 10telt vezetőség részéről.

Nem kell, hogy tecccen a mai világ, ellenben az alkalmaszkodásra képtelen egyedek elhullanak és sajnos ez alól a szépirodalmi kiadók sem kivételek.

És végül a kérdésem a Jelenkor érdekelt bármilyen formában bestsellerek kiadásában?
Ha nem , miért nem?
Tehetné ezt esetleg más néven is , a befolyó haszonból meg .......... most folytassam ?
Jah a szemét-ről meg csak annyit nem csak én írok itt, úgyhogy nem csak szemétbő van a háló.
Már hallottam egy hasonló kijelentést annak a lényege az vót, hogy az internet megőli az értelmiséget és az értelmiségi klubbokat akkor még nem használtam az internetet ,de azt mondtam ahhoz még kell M.O.-n kb. ezer év, most már tudom, hogy öccázis elég lesz, ha továbbra is ilyen baromira fejlődik a piac gazdasága és a zinfrastruktúr(a).
Ja a helyi értelmiségi klub büfése panaszkodott, miután egy este 2rekesz sörrel gyengébb volta kereslet mint a sikéves átlag (mindíg ez a piszkos internet a hibás ! ).

@pISTI

UI : A cégnél az a szokás ha valaki vesz egy könyvet, miután elolvassa egy időre bedobja a közösbe (már gondolkodtam rajta, hogy bekéne venni a munkavállalói szerződésekbe is, erősíti a közösségi szellemet meg illenek)


1997. április 29. - kedd, 1 óra 46 perc
Ajaj, porba hajtom a fejem, bocsáss meg Weöres Sanyi bácsi.
HoD


1997. április 29. - kedd, 0 óra 22 perc
Nem ismerem pontosan az olvasói szokásokat, de úgy gondolom, hogy egy kiadó erről azért tud valamit. Ha nem - 1 info: Szeretek olvasni ágyon feküdve, fotelban, a kertben, sziklán a lábamat himbálva stbstb.
Nehéz a monitor és rövid a zsinórja.
Ezenkívül a gépem csak a 60hz-es frissítést bírja ennyi színnel, úgyhogy kifolyik a szemem, ha hosszabb szöveget kell olvasnom.

A könyvek terjesztéséről a Neten csak annyit, hogy leszedtem öreg Dirk 'Viszlát és kösz..' fordítását, ami nem is szkennelt szöveg, mégis tele volt elütéssel. Ezt persz megértem (sőt, nagyon köszönjük a könyvet Dirk!), de így képtelenség volt úgy olvasni, hogy kinyomtatom, mert ha már nyomtatás - akkor szóljon ez későbbre is, ki kellett javítani a hibákat, amit ugye csak olvasás közben lehet megtenni.
A nyomtatás különben sem jó megoldás, mert egyrészt drága, másrészt macerás.

Úgyhogy ne tessék félni, inkább tessék azon gondolkodni, hogy milyen könyvet kell kiadni ahhoz, hogy rohanjak a bótba, égessen a vágy, hogy minél előbb a polcomon tudhassam a könyvet. (Mert ez is öröm, gondoljunk csak a könyvmolyokra)

Nagyon örültem volna, ha előbb jutok Vörös Sándor Tao Te Ching fordításához a MEK-ből, amikor sokáig nem adták ki és nem lehetett kapni. Azon könyvek, írások esetében, amikhez egyszerűen nem lehet hozzájutni, mert nem jelenik meg, jogosnak tűnik a huszárvágás (igaz nem tudom, hogy dirk pl. hogy rendezte le a dolgot D.A-val).

A zene mástészta. Főleg akkor lesz probléma, ha nemcsak nyomorult 28kbit/s-en lehet nyomulni, ami innen USA nagy részére utazva néha ennek tizedét sem jelenti.
De mi lesz akkor, ha mondjuk felveszek számokat valami netes rádióból (biztos ezt is megoldják majd), és a dalokat a weboldalamon tárolom, mert nekem úgy teccik??? (így bárhonnan tudom hallgatni stb)

Üdv:HoD

ui- ha valakinek kell a 'viszlát' doc-ban elütésmentesítve, nyomjon egy emilt a hod@rocketmail.com címre. :)
uui- nem hiszek abban amit CS.G. ír, hogy a egyedüli értéke annak van, amiért fizettek. Egy mű minősége önmagában áll, független attól, hogy mennyit perkáltak le érte. Nézd meg a sok valódi junkot, amit a mozik játszanak 800 ft-os belépővel, és nézz körül a neten. Ennyi.


1997. április 28. - hétfõ, 23 óra 32 perc
Azért abba is érdemes belegondolni, hogy mielôtt ez az Internetes ôrület megjelent, szerintem alapvetôen az emberek és a törvényhozók is egyetértettek a szerzôi jogdíjas termékek szabad másolásának korlátjaival.
Az elsô vitákat végül is a technikai feltétel megjelenése okozhatta már a gramofon vs. rádió, a mozi vs. video, és most a médiák vs. Internet között is.
Tehát valójában nem egy társadalmi igény által kikényszerített, szabadságot hangoztató ideológia volt a kiváltó oka a technika elkészítésének, hanem a technikai feltételek megteremtôdése kitermelte az ehhez passzoló ideológiát.
Tudom, ez csak durva közelítése ennek a komplex problémának,de ez is hozzátartozik.

MuzX


1997. április 28. - hétfõ, 23 óra 31 perc
Csatlakozom Nobelius azon elgondolásához, hogy:
"az internet-szolgáltatók bevételéből -pl. egy
fix százalékot a letöltések arányában szétosztva- jogdíjat fizetni a szerzőknek"
Szerintem is erre kell keresni _a_ megoldást.

DcsabaS


1997. április 28. - hétfõ, 23 óra 3 perc
Ha én kiadó lennék, akkor direkt örülnék neki, hogy az általam kiadott könyvek részleteiben vagy egészben felkerülnek az internetre és ezzel ingyenreklámot kapok.

Ha én kiadó lennék, akkor a könyvek internetes terjesztése ellen nem ágálnék, hanem az élére állnék, amíg lehet.

Ha én kiadó lennék, akkor ezt a Werner-gyereket megvenném kilóra, hogy inkább nekem dolgozzon, mint ellenem.

Ha én kiadó lennék, akkor ezzel előbb-utóbb gennyesre keresném magam, ráadásul áldanának az írók is, meg az olvasók is, a felszabaduló időmben pedig még többet interneteznék és nem beszélnék hülyeséget a szabadságról.

/debug /denemvagyokkiadó


1997. április 28. - hétfõ, 22 óra 56 perc
Rengeteg értékes és és érdekes gondolat mutatja, hogy a probléma valóban akut. (Jól írtam?) Pl. dr. (itt nem Veres!) MaCS, Trebitsch, MuzX, k.istyu, Pirítós vagy DcsabaS hozzászólásai. Egyetértek.

Pusztán egyet nem értek: miért ne lehetne az internet-szolgáltatók bevételéből -pl. egy fix százalékot a letöltések arányában szétosztva- jogdíjat fizetni a szerzőknek? Tudomásom szerint ennek sem technikai, sem különösebb jogi akadálya nem lenne. Ugyanúgy működhetne a dolog, mint ahogy a szórakozóhelyek fizetnek a rádióban lenyomott zenék után. Sőt, még korrektebben, hiszen Kiskunborzasztón akkor is fizetnek a Zámbó Jimmy után (brrr....), ha hallgatják, meg akkor is, ha nem.
Lehet, hogy valamelyest emelkednének a díjak, de szerintem nem lenne elviselhetetlen.

Nobelius

P.S. Hány nap van még, Zs.?


1997. április 28. - hétfõ, 22 óra 32 perc
"az irodalom ugyanolyan szemétté válik, mint mindaz, amit az Interneten ingyen kapsz meg. Vagyis a szellem termékei leértékelődnek."

Ha jól értettem Cs. G. okfejtését, akkor az leértékel egy alkotást, ha ingyen hozzájut bárki.
Szemétté változtatja.
Most éppen Wagner Nibelung-tetralógiájából adnak részleteket a Bartókon. Elértéktelenedik tőle?
Nem hiszem. Pedig ingyen hallgatom. Csak nem az Interneten, hanem egy Marconi találmányon, és ebbe már beletörődött mindenki. Így már mindjárt más.

Leginkább persze Csordás Gábor magyarázata érdekelne, mert nem vagyok biztos benne, hogy jól értem, de erre nézve pesszimista vagyok... Még senki nem válaszolt eddig, interjú utáni olvasói kérdésekre. Letudtuk, kész-passz.

Üdv néktek: Trebitsch


1997. április 28. - hétfõ, 22 óra 25 perc
Nincs igaza az ürgének. Ha fizeti, leszedek neki EGYETLEN site-ról annyi ÉRTÉKES infót, hogy csinyáhat könyvet belüle.
Ja: + ÁFA.
@llexx


1997. április 28. - hétfõ, 22 óra 1 perc
Ma Magyarországon irodalmat nem nagyon lehet haszonnal kiadni. Aki a kiadók által kizsákmányolt írókat emlegette, az valahol a múltban él. Ezért (lenne) szükséges az irodalom kiadásához támogatás. Ha pedig támogatják a szépirodalom megjelentetését, akkor senkit nem ér anyagi hátrány, ha felkerül a netre. Ezzel szemben bizonyos írók ezáltal olyan publicitáshoz juthatnak, amelyet másképpen nem tudnak elérni. J.A. fönt van a neten. Jogdíjat az itteni megjelentetés után fizettek-e? El-ellátogatok az Irodalom lapra. Ha idézni akarok, ott Ctrl+C. Ettől függetlenül van 2 összesem, 2 első megjelenés reprintem, továbbá 4-5 különféle válogatásom, a Hét évszázadról nem is beszélve.
Csordás Gábort a kiadója termékei alapján csak tisztelni tudom, azonban az itt leírt álláspontja a tényeket nem ismerő vagy mellőző „géprombolás". Szinte hallom, hogy egy kódexmásoló hasonló érvekkel beszél Gutenbergről.
Az internet szabadsága(?) alapvetően azt jelenti, hogy a hagyományos jogi eszközök nem alkalmasak az interneti publikációk szabályozására. Emiatt az alkalmazott nyelvészek április eleji konferenciájukon úgy határoztak, hogy mielőtt széles körben megindítanák netes publikációs tevékenységüket, megpróbálnak ezen a téren közös álláspontot kialakítani, mintegy a precedensteremtés szándékával. Erre május közepén kerül sor (vagy legalábbis akkor talál elkezdődik a szakmai vita).
Az internet szabadságának problémája sokkal inkább az, amit valaki helyesen megjegyzett: az internetre mindent föl lehet tenni, ezen az úton mindennek publicitást lehet adni, olyasvalaminek is, ami csak árt. Az pedig nem érv, hogy nem kell elolvasni, mert csak utólag derül ki. A kiadói szerkesztő éppen arra való, hogy embertárasait megszabadítsa a fölösleges olvasmányoktól.
Végül: könyvet xeroxgéppel is lehet másolni (újabban pénzt is). Nem kéne megvitatni a xerográfia szabadságproblémáját is?
Hontalan


1997. április 28. - hétfõ, 21 óra 58 perc
"Kielégülsz a virtuálisban, a valóságosat meg hagyod a fenébe." - avagy az utolsó bekezdés.

Érdekes, hogy pont egy könyvkiadó vezetője nyilatkozik így. Nem mintha nem tartanám megfontolandónak amit mond, de a kisördög csak kibújik belőlem: hiszen a könyv az maga a megtestesült virtualitás, írása és olvasása (kiadása) egyaránt pótcselekvés, amely nagyrészt elvonja az ember energiáit, idejét, figyelmét és pénzét a valóságosabb dolgoktól. (Csakúgy, mint bármely művészet.) Szóval a könyveknek is lehet "fertőző", "butító", "mételyező" hatásuk, _tartalmuk_ függvényében. De ugyanakkor lehet hasznuk is, szintén a _tartalmuk_ függvényében. Sőt, általánosan is igaz, hogy a pótcselekvések hozzátartoznak az emberi intellektus fejlődéséhez. A pótcselekvések ugyanis a gondolkodás meghosszabbításai, amelyek a fantázia és a valóság közötti senkiföldjén törnek utat. Erre pedig nagy szükségünk van.
Az internet és a könyv tartalma egyébként nem különbözik szükségképpen. A lényeges különbség csupán formai, és talán fokozatbeli. Az internetezés egy nagyon inspiráló pótcselekvési forma, ami semmivel sem veszélyesebb, mint ami a hatékonyságából következik. Az persze nem jó, ha valaki teljesen kielégül különféle pótcselekvésekben. De mit lehet tenni? Én pl. láttam olyan embereket, akik drog módjára falták a krimiket, oldották meg a keresztrejtvényeket, stb. De pusztán ennek alapján - ugye - hiba volna káromolni a könyvkiadást.

DcsabaS


1997. április 28. - hétfõ, 21 óra 30 perc
"Az Interneten az értéktelen információkhoz férhetsz hozzá könnyen. A szeméthez"
Érdekelne, hogy vajon Csordás úr tudta-e hogy gondolatai könnyen hozzáférhető formában fognak megjelenni az interneten?:-)

Eléggé ambivalens kis interjuhot sikerült adnia.
Az internet számomra a választás szabadságának egyfajta kiteljesülését jelenti. Természetesen még nem tökéletes, van mit lyavítani (pl.:keresési lehetőségek), de egész jó úton haladunk.
Jelenleg túl sokat kell döntenünk, túl rövid idő alatt, iszonyú kevés információ alapján. (Melyik porszívót vegyem meg? A Samsungot, a Bosch-t vagy a DeLonghit? Végül megveszem a pirosat.)
Ezt az időzavart a forgalmazó cégek ki is használják a kommunikációjukban. Mellébeszélnek.
Az interneten előbb-utóbb kényelmesen hozzáférhetek a döntéshez szükséges ismeretekhez, adatokhoz, referenciákhoz stb. Nyugodtan hasonlítgathatok, akár két hétig is elrágódhatok a voksomon (naponta 2,6 percet áldozva a problémára) - nem kell 10 perc alatt választanom egy türelmetlen (és kancsal) eladó szemeinek kereszttüzében pirulva.
Ez pedig lyó!

Az írókat pedig csak addig sajnálom, amíg be nem következik a DcsabaS által 17.50-kor vázolt normális állapot. Szóval még egy jó ideig.
Pirítós


1997. április 28. - hétfõ, 21 óra 19 perc
Egyetértek azzal, aki nem ért egyet a "szeméttel".

De mindig nézôpont kérdése, mi a hasznos és a haszontalan információ valaki szempontjából. Viszont attól még, hogy egy könyvkiadót mondjuk nem érdekelnek a legfrissebb számítástechnikai információk, a valutaárfolyamok, az idôjárási adatok a világ bármely tájáról, a hasznos shareware programok, az online hiradások, a turisztikai információk, a vitafórumok, stb., talán mégsem kéne szemétnek nevezni ôket.
Vagy ezek szerint csak a "magas kultúra", a szépirodalom, a filozófia, és hasonlók értékesek?
Hiszen épp ezek Interneten való terjesztését kívánja korlátozni! Tehát pontosan abba az irányba tolja a dolgot, hogy maradjon csak az általa szemétnek titulált adat jórészt a Neten.
Hogy is van ez?

MuzX


1997. április 28. - hétfõ, 21 óra 16 perc
Ha valaki még nem találta meg:
http://www.internetto.hu/cyber/index.html
es itt Find "A Werner-jelenség".

Trebitsch

ui.: Zsófi! A Kaisert szeretem legjobban...
Speter majd nyilatkozik. :-)


1997. április 28. - hétfõ, 21 óra 4 perc
Elôször is:

Papa!

Egy kis pontosítás: tudomásom szerint az Internet alapjául szolgáló elveket és hálózatot nem a "cyber-ertelmesegi szfera (felsooktatas, diaksag stb.)" dolgozta ki.
Eredetileg ez az USA védelmi erôinek céljaira készült, mégpedig azon megfontolásból, hogy az egyes központok akkor is kapcsolatban tudjanak maradni egymással, amikor akár több helyen is megsemmisül az összeköttetés vagy a helyi központ.
Ezért van az, hogy ez a rendszer teljesen decentralizált, és az információ több helyen is tárolódik, valamint egy adott információ elérésének sok különbözô útvonala is lehetséges.
Aztán késôbb ezt a hálózatot és a szisztémát valóban a felsôoktatás kezdte el leginkább kihasználni és szaporítani elôször az USA-ban, késôbb világszerte, mígnem a személyi számítástechnika elterjedésével és az árak hihetetlen méretű zuhanásával együttjáró felgyorsult fejlôdés a többi szférát is érdekeltté tette, hogy ebbe fektessen komoly pénzeket.
Mindemellett úgy tudom-bár nem vagyok nagy szakértôje a témának- az egész hálózat szupersebességű átviteli csatornái (gerinchálózat) jórészt most is amerikai tulajdonban vannak. Igaz, ezek már messze vannak a kezdetitôl technológiailag.

MuzX


1997. április 28. - hétfõ, 20 óra 48 perc
"Az Interneten az értéktelen információkhoz férhetsz hozzá könnyen. A szeméthez"
Köszönöm az értékes hozzászólást, megint sokat tanultam
Speter

Well roared Speter.

Én nap mint nap rengeteg - számomra - értékes információt szerzek az Internetről. Ez persze nem jelenti azt, hogy az általam letöltött információk mások - e.g. CS.G. - szerint ne a szemét fogalmát merítenék ki. Na de mi ez, ha nem a vélemény szabadsága a maga teljességében ?

Trixie


1997. április 28. - hétfõ, 20 óra 5 perc
Üdv mindenkinek

Az előző témáról lemaradtam rendesen :-)) . Remélem lessz még következő része .

DcsabaS , Trebitsch , k.istyu
Maximálisan egyetértek . A internet beköszöntött és ezt már nagyon nehéz visszacsinálni . A szerzőket nem az internet teszi tönkre hanem a kizsákmányoló kiadók és nyomdák .
Semmirevaló honatyáinknak pedig korszerű törvényeket kellene hozni .
A könyveket pedig maguknak a szerzőknek kellene felteni a hálóra és elfogadható regisztrációs dijjat kellene szedniük . Gondolj bele egy mezei egyetemi - főiskolai jegyzet 2000 - 2500 Ft - ba kerül , ráadásul nem is mindig kapható . Mivel nem akarsz hülén meghalni hát megveszed , vagy a haverét lefénymásolod / 3 Ft oldalanként / . Nem jobb lene mindenkinek ha ugyanezt 80 - 100 Ft - ért letölthetnéd ?
Ráadásul tovább lehetne szerkeszteni , megjegyzéseket lehetne beleszúrni .
EMBER haladni kell a korral !

Hamár a hatvanas éveknél járunk : SZERETKEZZ NE HÁBORÚZZ !

Mániákus


1997. április 28. - hétfõ, 19 óra 51 perc
Ahogy Engels mondta, az interneten megvalósul a kommunizmus. Persze nem az ideológia, hanem a szisztéma. Mindenki igényei szerint részesedik belôle, és erejének megfelelôen vesz részt benne. Minek ebbe a pénzt belekeverni. Csordás Gábor kissé túlpörgette magát. Ez legjobban az utolsó bekezdésben látszik meg. Amit bár többször végigolvastam egy kukkot nem értek belôle. Talán üldözési mániája is van.
Amikor kitalálták a rádiót, a hanglemez társaságok be voltak szarva, hogy mostantól senki sem veszi a lemezeiket. Amikor bejött a televízió és a videó, Hollywood riadót fújt. Aztán lássátok mi lett belôle: Hollywood nagyobb mint valaha, és ô kaszírozza a legtöbbet a videójogokból. A zenei kiadók külön fizetnek egy-egy klippért, hogy jobban nyomják ôket a zenei csatornák, növelendô a bevételt. Úgyhogy csigalom és nyugavér.

k.istyu


1997. április 28. - hétfõ, 18 óra 38 perc
"Amikor egy technika ennyire nem
passzol a világ szerkezetével, annak csak valamiféle manipulációs álmegoldás lehet a vége."

Én nem vagyok ennyire pesszimista. A technika fejlődése viszi előre a világot. Tisztába kell tenni a szerzői jogokat itt a Neten _is_, de nagyon nem örülnék, ha ez annak a szabadságérzésnek az elvesztésével járna, ami most átjár, ha itt vagyok. Lehet, hogy át vagyok verve, és ez csak egy érzés, de nem bánom, mert jó. Ámbár, amit ennyien akarnak szabályozni... Nem tudom.
Távoli rokonságot érzek viszont a rádióműsorszórás és a lemezkiadás, meg az internet és a könyvek esete között. Ugye, hallgatjuk a rádióban a zenét, esetleg magnóra is vesszük, de azért a lemezek fogynak. Más minőség, és a KÖNYV is az. Illata van, susogó papírja, kötése... Sokkal jobb könyvet olvasni, mint monitort. Nincs elég pénzem arra, hogy annyi könyvet vegyek, mint szeretnék. Meg még egy csomó másik potenciális olvasónak sincs.
Ha lenne, máris egy kicsit jobb üzletté válna a könyvkiadás.

Visszatérve a rádiós hasonlathoz: az internetes megjelenés mellé tűzött reklám-link bevételéből vígan lehetne jogdíjat fizetni. Mint a rádióreklámból a zenészeknek. Ettől én még letölthetném azt a könyv-HTML-t, de ha tetszik, úgyis megveszem a KÖNYVET. Ha fussa rá. Ez itt a fő baj: hogy nem.

Trebitsch


1997. április 28. - hétfõ, 18 óra 17 perc
Broni és Engels!
Miből éljenek az írók (és a könyvkiadók)?
Én a legnagyobb mértékben támogatom, hogy az írók
és a könyvkiadók is megtalálják a számításukat az
internet világában. Ami érték, az megmentendő.
Viszont senkit és semmit nem lehet megmenteni a
saját butasága elől, vagyis ha nem érti meg az
idők szavát. Ezért maguknak az íróknak és a
könyvkiadóknak lehet a legnagyobb a szerepük saját
túlélésükben. Mire gondolok? Vegyünk egy példát:
Az elmúlt évtizedekben hatalmas vegyipar épült fel
arra a társadalmi igényre, hogy az emberek
fényképezni akartak. A neves cégek egyike a
Kodak. Na most az elektronika korában előbb-utóbb
megszűnik az igény a hagyományos celluloidra (lásd
a Super-8 tündöklése és bukása), mert az igény
átpártol egy jobb technológiára, pl. VHS képmagnó.
(Ez utóbbi ugyan nem minden szempontból jobb, de
összességében nagyon is.) Eredmény: ma már szinte
sehol sem foglalkoznak Super-8-as filmek
előhívásával. Aki makacsul azt erőltette,
tönkrement.
A Kodak ellenben okos. Tudja, hogy a digitális
fényképezés hamarosan ki fogja szorítani a
hagyományosat (pár év kérdése), ezért a tőkéjét
folyamatosan átmenti az elektronikai iparba. Nem
megakadályozni próbálja a törvényszerűt, hanem
maga jelentkezik élharcosának, íme:
www.kodak.com/digitalImaging/digitalImaging.shtml
Ha nem ezt tenné, még pár évig talán kihúzhatná, de azután annál nagyobbat bukna.

Hogy az írók és a költők művei felkerülnek (így, vagy úgy) az internetre, az azért van mert EGYSZERŰEN OTT A HELYÜK!!! Ez az idők szava! Akik a műveket felteszik, azok ezt nyilván megértették. Mármost persze szabálytalanul járnak el és kárt is okoznak (a copyright tulajdonosának), de mit lehet tenni, ha a kiadó nem tette meg ezt a lépést már sokkal korábban, és a saját érdekében? (Ha egy közlekedési lámpa tűrhetetlenül hosszú ideig marad piros, azt végül is a közlekedők figyelmen kívül hagyják és szerintem igazuk is van benne!)
Akik már ismerik az internet hatékonyságát, azok egyre több olyasmit szeretnének ott elolvasni, amit korábban csak könyvekben lehetett. A könyv kiadási jogainak tulajdonosa tegye fel a könyvet az internetre, kérjen érte pénzt (reális összeget), majd ezután küzdhet az illegálisan feltett példányokért. Én ezt tekintem korrekt és ésszerű eljárásnak. Azt viszont nem tudom elfogadni (most példáért pár száz évet visszamegyek a történelemben:) hogy egyesek _a könyvnyomtatás korában_ arra akarjanak kényszeríteni, hogy kézzel írott és rendkívül drága ákom-bákom-okat kelljen megvásárolnom és olvasnom! Szóval kiadók!
Harcra fel, lehet megnyerni a tehetséges ifjúságot olyan www szerverek felállításához, amelyek lehetővé teszik az interneten keresztül történő olvasgatást, továbbá tessék felkérni jogászokat és pénzügyi szakembereket a különféle fizetési módozatok kidolgozására. Addig pedig amíg ez nincs megcselekedve (amit pedig megkövetelt a haza) legyen csak káruk belőle. Ezt úgy hívják hogy motiváció.

DcsabaS


1997. április 28. - hétfõ, 17 óra 50 perc
Allat ez a ficko:)))) Igaza van.
orlando@ursus.bke.hu


1997. április 28. - hétfõ, 17 óra 9 perc
Igazán szép eszmefuttatás, ha le akarom fordítani magyarra, akkor ezt jelenti: túróba a szabadságjogokkal, túlságosan sokba van ez nekünk! Lám, már a sok bekokozott hippi is, hogy elrondította azt a szép kapitalizmust. A szerzöi jogokra való hivatkozás pedig kifejezetten álszentség, mivel szegány szerzöket éppen a kiadók zsákmányolják ki a legképtelenebb módon, ~gy pont itt rájuk hivatkozni, elég jelentös szemforgatás. Egy dologban viszont igaza van: szegány egyetemisták (az oktatókkal együtt) valóban csak kovályognak a könyvesboltokban. S akkor annyira irigyelni kellene tőlük, hogy egy-két könyvbe belepillanthatnak az Intyerneten is?
bg


1997. április 28. - hétfõ, 16 óra 53 perc
Valahogy olyan benyomásom támadt, hogy manapság mindenki így viselkedik: megpróbálja érvényesíteni a jogait, és miközben erősen érvel a saját igaza mellett, belekever az érvelésébe olyan dolgokat is, amiknek SEMMI közük az adott szituációhoz. Véleményem szerint először ezen a felfogáson kéne változtatni.

Tonya


1997. április 28. - hétfõ, 16 óra 50 perc
Azt hiszem, hogy az interjúalanynak igaza van, de ezzel együtt éhen fog halni. Ő is. Mert ha maga az Internetezés pénzben mérhető érték lesz, akkor fogja tudni megértetni magát. De tegye fel az egerét az aki a saját pénzéből vett géppel, szoftverrel, modemmel, szolgáltatói előfizetéssel mászkál a hálón. Szerintem kisebbségben maradnak. Addig meg amig nem kell fizetnünk az élményért, mért fizetnénk a termékért. Pedig tényleg kéne.

ALMA (a cég pénzéből, gépén, munkaidőben)


1997. április 28. - hétfõ, 16 óra 40 perc
A szerző halála előtt csak az kerülhessen fel az Internetre amit a szerző engedélyezett, halála után (talán kicsit morbid) azonban minden műve, jegyzete stb. mivel így mindenkinek hasznára lehet.
RI


1997. április 28. - hétfõ, 16 óra 37 perc
Talan egyszer tenyleg eljon az a kor, amikor ez az erectalo Homo felismeri, hogy az individum sokkal kevesebbre kepes mint egy lelkes csoport. Nezzetek meg a Linuxot. Ingyen van es megis hatalmas szellemi termek. Talan valami hasonlo osszefogassal meg lehetne egy-ket erteket letrehozni, nemde? Erre pedig a NET a legjobb dolog a vilagon.
Udv.: Jani


1997. április 28. - hétfõ, 16 óra 30 perc
A kérdés szerintem inkább úgy teendő fel, hogy az ember megérett-e végre arra, hogy a szabadságot ne más rovására értelmezze.A demokrácia jó dolog, csak nem láttam még demokratát!
nejby


1997. április 28. - hétfő, 16 óra 6 perc
Kis hazánkban 40 éve működik televízió, működőképes médiatörvény még mindig nincs. Ne is várjuk, hogy a mostanában robbanó jóval több lehetőséget ígérő internet körül születő régi-új gondok hamarosan megoldódnak.
Ahogy a ma fejlettnek nevezett társadalmak jogi és gazdasági szabályainak alapjait tőlünk nyugatabbra rakták le először, várhatóan az új, társadalmi hatásokban nem szűkölködő média szabályozásában is a már kitaposott ösvényekre kényszerülünk.
Ha nem akarunk Hegyeshalomnál végelzáró dugót helyezni a netre, akkor türelmesnek kell lennünk. Egyébként nem hiszem, hogy az esetlegesen elmaradt szerzői jogdíj lenne a legnagyobb anomália ellentmondásos gazdaságunkban.
A szabadságígéretről annyit, hogy a Szerencsekerék című kitűnő műsort eddig is szabadon élvezhettem a televízióban. Kívánhatok-e ennél többet?

SCs


1997. április 28. - hétfõ, 15 óra 43 perc
Salut mindenkinek.

Csordás Gábor mondandója sok szempontból vitatható, ám a fő kérdésben igaza van: Miből éljenek meg a szerzők? Ki fizeti meg a kávéjukat, a cigijüket, a rezsit, a családfenntartást?

Bármi, ami az Interneten ingyen elérhető, olyasvalami, amiből az alkotók nem a megélhetésüket fedezik. Ha belegondoltok, ez tkp. egy tautológia. De ettől még Csordás Gábornak honoráriumot kell fizetnie a szerzőnek, bért a szerkesztőknek, meg kulturális járulékot Medgyessy Péternek meg minden. És ha valaki a Jelenkor egyik könyvét beszkenneli, aztán a Recognitával szövegállománnyá konvertálja, és ráteszi a hálóra, akkor lenyúlta mások munkáját, ez kétségtelen.

Szóval: Miből éljen meg az a szerencsétlen szerző (szerkesztő, korrektor, pénzügyminiszter stb)?

Engels, aki nagyon szereti az Internetet, és a föntieket a „Tőke" egyik kiadatlan fejezetéből lopta...


1997. április 28. - hétfõ, 15 óra 30 perc
Ami a "hippi-yuppie" elmeletet illeti, Cs. G. urnak sajnos igazsaga vagyon. Az egesz pedig elsosorban oda vezetheto vissza, hogy a cyber-ertelmesegi szfera (felsooktatas, diaksag stb.) mar megint rendesen meg lett szivatva, amikor az altala letrehozott es kidolgozott Internet "szonyeget" az a csunya yuppie-szemleletu tarsadalom kihuzta a laba alol es arut csinalt belole. Sajnos vagy hal' Istennek, ezt az Internetben kezdettol lubickolo cyber-ertelmisegi vagy nem ismeri fel es meg mindig a nyolcvanas evek vegenek internetes szabadsagat akarja viszontlatni, vagy eppen ellenkezoleg (lasd Werner-jelenseg) tisztaban van vele es dafke betart a Rejto- (es Veinemoinen-) jogutodoknak.

Papa


1997. április 28. - hétfõ, 15 óra 17 perc
Speter,
Lehet, hogy iszonyú tájékozatlanságot árulok most el magamról, de ha megírnád, milyen linkre gondolsz...
zs.

U.i.: A Dénes aláírású üznetet kivételesen azért hagytam bent, hogy ti is érezzétek figyelő tekintetét és konok elszántságát. Én kívánok neki kellemes figyelést és sok kitartást.


1997. április 28. - hétfõ, 15 óra 0 perc
Én mint egyszerű felhasználó terémszetesen annak örülök ha minnél több dologot megtalaálok a hálón.
Nekem pl. nagyon sokat jelent ha Radnótit itt (is olvashatom). Az viszont biztos ha az és valamely munkámat v.ki lekoppintaná és feltenné a netre vadul anyáznák. Ezért nem sszeretem a hackereket se. Valamilyen rendnek elnnie kell(ene).
Egyébként jogos amit DcsabaS mondott sharware dolgokat kel használni.
Egyébként Gesztinek azért vot problémája mert nem igazán tettszet a jogutódoknak, hogy rap környezetbe rakták egy bizonyos költő verseit. Na ez meg a másik véglet.

Attila from dunanewtown


1997. április 28. - hétfõ, 14 óra 54 perc
Azé a téma mellé be lehetne rakni egy linket a Werner jelenség c. írásra, idevágó. Olvassátok el
Speter


1997. április 28. - hétfõ, 14 óra 52 perc
Figyelek ( 2 )
Denes


1997. április 28. - hétfõ, 14 óra 41 perc
DcsabaS!

Cs.G. nem azt mondta, hogy Mo-on nem kell fejleszteni az internetet. Azt mondta, hogy az internet ürügyén nem kell éhenhalasztani se az írókat, se a könyvkiadókat. Kis különbség!

Broni


1997. április 28. - hétfõ, 14 óra 14 perc
Nemrégiben rábukkantam Rejtő összes regényére
az interneten.
Vajon a jogutódok tudnak róla?
Geszti Péternek is volt szerzői jogi pere!

Tata


1997. április 28. - hétfõ, 13 óra 41 perc
"18. § (1) Nyilvánosságra hozott műről bárki készíthet másolatot, ha az nem
szolgálja sem forgalombahozatal, sem jövedelemszerzés célját, és a szerző
jogos érdekeit egyébként sem sérti. ..."

A szerző jogos érdeke, hogy a jogdíjjat meg kapja tehát szerintem bármilyen másolatért meg illeti a jogdíjj.

Üdv: K.K.


1997. április 28. - hétfõ, 10 óra 59 perc
Sziasztok!
Az elején csak némi jogi háttér a vitához:
A információ szabadsága kétoldalú dolog: nem csak arra vonatkozik, hogy szabadon megszerezhesd amit akarsz, de arra is, hogy a saját szellemi tulajdonoddal szabadon rendelkezhess. Nyilvánvaló, hogy egy általad létrehozott szellemi termék éppolyan érték, mint mondjuk egy asztalos által készített szék — csak éppen könnyű reprodukálni és terjeszteni.
Az Internet szabadsága szerintem azt jelenti (kellene, hogy jelentse), hogy a gondolataidat vagy bármilyen számítógéppel feldolgozható termékedet szabadon eljuttasd bárkihez a nagyvilágban. Mindkét oldalon meg kell azonban jelennie a szabadságnak: Te döntheted el, hogy mit küldesz, de senki nem kényszeríthető arra sem, hogy akarata ellenére mindent „hülyeséget" megkapjon. Ez eddig talán rendben is volna.
Nem akarok mélyen belemenni a szerzői jog rejtelmeibe, de van néhány tisztázandó kérdés. A szerzői jogokat nálunk az 1969. évi III. törvény szabályozza, amely számos — nem egyszer több, mint 100 éves — nemzetközi szerződésen alapul. Először is tisztáznunk kell, hogy most alapvetően a vagyoni jogokról van szó (a személyhez fűződő jogokról talán később). Íme három rendelkezés a törvényből:
13. § (1) A mű bármilyen felhasználásához – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – a szerző hozzájárulása szükséges. ...
(3) A szerzőt vagy jogutódját a mű felhasználása ellenében – ha a törvény másképp nem rendelkezik – díjazás illeti meg. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le.
18. § (1) Nyilvánosságra hozott műről bárki készíthet másolatot, ha az nem szolgálja sem forgalombahozatal, sem jövedelemszerzés célját, és a szerző jogos érdekeit egyébként sem sérti. ...
Ez utóbbi amúgy a kedvencem szoftverjogok esetén. Amint az talán látszik rajta, eléggé gumírozott a lelkem. A kulcs szerintem az, hogy a törvény majdnem 30 éves. Igaz ugyan, hogy folyamatosan korszerűsítik, számítógépes vonatkozásban azonban elkeserítően elavult. Az Internet szele meg sem érintette. Ezért szerintem a 18. § (1) bekezdése szerinti jogos érdeket sérti a netes terjesztés még akkor is, ha az ugyibár díjtalan, nem szolgálja sem jövedelemszerzés sem forgalombahozatal célját. Ezért aztán a 13. § kőkeményen érvényesül.
A szakmai lényeg számomra az — és ez az én állandó mániám —, hogy végre nekünk jogászoknak is fel kellene fognunk, hogy immáron nem az írógép és a TV a legfejlettebb gondolatrögzítő és -továbbító eszköz.
Cs.G.-ral pedig sajnos kénytelen vagyok egyet érteni, ha a fogalmazása néhol nem is túl szabatos (lásd: csak a szemét van ingyen). A személyes véleményemről részletesen majd később, amikor több időm lesz. DcsabaS véleményén is gondolkozom egy sort, mert igen elgondolkodtató.

Üdv: MaCS
mcs@mail.matav.hu


1997. április 28. - hétfõ, 10 óra 30 perc
"Az a fajta szabadság-hivatkozás tehát, amelyre az Internet
épül, már csak gyakorlati okokból is teljesen tarthatatlan
Magyarországon."
TÉVEDÉS! Éppen a viszonylag elmaradottabb országokra igaz,
hogy mindenekelőtt az információs rendszerüket kell fejleszteni,
ha be akarják hozni lemaradásukat. Ehhez egyáltalán NINCS
szükség arra a pénzre, amit a magyar egyetemistáktól
gyűjthetnének be. Nekünk ugyanis NEM KELL KIFEJLESZTENI
(hanem csupán átvenni) a máshol már létrehozott technikát.
Ehhez pedig az OTT felhalmozott tőkére van szükség.

"...hirtelen betör az a szemlélet, hogy nyugodtan szakítsd le
a gyümölcsöt a fáról: ingyen van. Az Internet ezt kínálja."
NEM ez a lényeg! Sokféle dologhoz hozzá lehet jutni az
internet segítségével (úgymond ingyen, leszámítva persze a
vele kapcsolatos költségeket). A lényeg azonban az, hogy a
SHAREWARE filozófia kiterjesztéseként csak olyasmiért kell
fizetni, ami valóban megnyerte tetszésünket, nem vagyunk
rákényszerítve, hogy zsákbamacskát vegyünk nagyon súlyos
pénzekért. Ha a valaki pénzt szeretne csinálni (pl.
könyvek kiadásából) akkor hamarosan nem lesz elég, ha csak
1/4 oldalra rúgó szöveget ír a könyv borítójára, reklám
gyanánt, esetleg csak a címet és a szerzőt. Többet kell
bemutatnia a műből. Esetleg az internetre is felteheti,
persze valamilyen hozzáférési jogosítványokkal.

"Nem lehet, hogy ez a konfliktus fogja megtörni a
yuppie-mentalitást és a dolláruralmat?"
NEM! Az internet egyáltalán nem fogja megtörni a dollár
uralmát, ellenben lehetőséget ad a következőkre:
1. Az önnállóan tájékozódni képes intelligens emberek többre
vigyék,
2. a tömeg pedig még jobban ki legyen szolgáltatva az
előbbieknek(!) a propaganda és különféle szuperhatékony
manipulációs technikák következtében.

"Szerintem az Internet szabadságígéretéből is csak egy
hihetetlenül nagy csalás és manipuláció lesz."
SZABADSÁG? Az internet szabadsága is azon múlik, mint a
szabadság általában: a szükségszerűségek felismerésén.
Ha pl. valaki felismeri, hogy az internet szükségszerűen
előretör, az a maga javára fordíthatja. Minthogy ez csak
kevesek felismerése (jelenleg), ezért tényleg az várható,
hogy az internet csak a relatív kisebbségnek hoz szabadságot,
a többieknek pedig csak annak igéretét.

"Tényleg ahhoz férsz hozzá, amihez akarsz!"
NEM! Az, hogy a dolgok valahol vannak (pl. az interneten),
az nem jelent automatikusan könnyű hozzáférést. Csak annyit,
hogy a hozzáférés fizikai akadályai mérséklődtek (pl. nem
kell a könyvesboltig elmenni). Az információhoz való
hozzáférést mindenkor korlátozza viszont valami, amit a
halmazelméletben a kiválasztási axiómával próbálunk "kezelni".
Ez azzal kapcsolatos, hogy minél több dolog közül kell valamit
kiválasztani, az annál nehezebben megy (természetesen)
és nem lehet bebizonyítani pl., hogy egy végtelen számosságú
halmaz tetszőleges elemét ki lehet választani egyáltalán.
Ezt feltételeznünk kell. A tanulság annyi, hogy a legjobban
úgy lehet eldugni valamit, ha sok-sok szemét közé dugjuk.
Az internet ennek ideális terepe lesz, következésképp a
legjobb terep arra is, hogy emberek (és csoportok) arra
szakosodjanak, hogy segítsék a többieket odatalálni az
igazi kultúrához, pl. tisztes díjazás fejében (Altavista
taxi és mások).

"Tehát igenis, érvényesíteni kell a szerzői jogdíjat az
Interneten. Hiszen lehet tudni, hogy hol vittek föl egy
könyvet, lehet tudni, hogy hányan olvasták el, töltötték le."
EGYETÉRTEK. Ha valaki szerzői jogdíjat szeretne, kaphasson.
"...de abban a pillanatban fel fogják tenni még huszonhatan,
a világ különböző pontjain."
Ezért szükséges a nemzetközi szabályozás."

"Ezért mondtam, hogy az Internetben olyan hatalmas manipulációs
hazugság lehetősége van, amelyik pillanatokon belül működni
fog. Szerintem már most is működik."
Már szerintem is működik. De ez így van rendjén. Különben
a kultúra igaz képviselői soha nem jönnének rá, hogy már
nekik is tenniük kell valamit.


DcsabaS


1997. április 28. - hétfõ, 9 óra 39 perc
Csordas ur "yuppie" kornyezetben, "yuppie" elmeletek kozott, "yuppie" valosagban el, es en ugy latom ha nem probal valtoztatni ott is ragad.
A szabadsagerzes megjelenese mindig egy ujnak (altalaban jobbnak is ) a megjeleneset hozta, remeljuk most is lesz.

SirGin


1997. április 28. - hétfõ, 9 óra 15 perc
"Az Interneten az értéktelen információkhoz férhetsz hozzá könnyen. A szeméthez"
Köszönöm az értékes hozzászólást, megint sokat tanultam
Speter


1997. április 28. - hétfõ, 8 óra 32 perc
MaCS!
Ha neked nem kell a pálma, akkor szólj nekem, én most növényesítem a szobámat!

22


1997. április 28. - hétfõ, 7 óra 54 perc
MaCS, tied a pálma, meg a trikó :), andrea@pirx.idg.hu-ra írj érte.
zs.


1997. április 28. - hétfő, 2 óra 34 perc
Első lennék, vagy csak indulási dili?

Üdv: MaCS


1997. április 28. - hétfő, 2 óra 27 perc