A heti vendégkérdezõ: Spiró Györg


Elõször is, némi magyarázat: a heti vendég nem a szokásos szerdai interjúalanyt jelenti, hanem azt az embert, aki a heti kérdést felteszi - vagy valamelyik írása adja a heti beszélgetés kiindulópontját -, illetve az adott héten benéz néhányszor a rovatba, hogy hozzátok hasonlóan megszólaljon a kialakult vitában. Spiró Györgytõl a múlt hét végén kérdeztem, hogy lenne-e kedve így beszélgetni a szeptember 20-án, szombaton a Népszabadságban megjelent "A rémület" címû cikkérõl, õ meg igent mondott, azzal, hogy halasszuk el a dolgot egy héttel, mert nem lesz Magyarországon. Az írásból csak a szerintem leginkább gondolatébresztõ részeket vettem ki, az egészet elolvashatjátok itt.
"...az általam az elmúlt években éles hangon kárhoztatott magyar állami televízió semmivel sem rosszabb, nem is jobb, mint az összes többi. Nem azért pont olyan, mert a médiacézárok olyanná tették – ez még hátravan, pár hét múlva majd láthatjuk, az milyen. De az biztos, hogy én nem fogok csalódni a magyar kereskedelmi csatornák mûsorkínálatában és szellemiségében. A világtévé – mármint a fejlett világban, és mi ahhoz tartozunk – az összes egzisztenciális problémát elhazudja, valahová messzire telepíti az éhínséget, a tömeggyilkosságot; megoldhatatlan konfliktusokról nem tud, a belsõ feszültségeket pedig azzal vezeti le, hogy nem létezõ személyeknek személyiséget kölcsönöz, amiben azok vagy úgy fürdõznek, mint a disznók a sárban, vagy belehalnak. A magyar állami televízió olyan, mint az összes többi, mert a magyar nézõk maguk tették olyanná (...)
...a társadalom ezt a fajta televíziót mindvégig aktívan támogatta. A magyar társadalomnak 1956 után hazugságra volt szüksége. Arra kényszerítették kívülrõl, az összes akkori nagyhatalom áldásával, hogy vereségébe törõdjön bele, hogy ideákban soha többé ne higgyen, érzelemnyilvánítás helyett érzelegjen, a tragikum érzékelése helyett szomorújátékokba élje bele magát, olyan pofákat tekintsen mérvadónak, akik mögött semmiféle személyiség nem áll, olyan bemondókat fogadjon minden este a lakásába, akiknek nem orgánumuk van, hanem csak a slejm szánkázik a torkukban fel s alá, ahogyan egykor egyik neves versmondó színészünkrõl rosszmájúan, ám találóan mondották.
Csak súlyos önhazugságok révén volt az élet fenntartható. A hazugságot a tévé elõzékenyen szállította, az önhazugságok hálójába bonyolódott nézõk ezt hálásan fogadták..... (...)
Mára a nézõk milliárdjai jutottak oda, ahová a pár ezer magyar nézõ negyven éve. A nyugati és keleti ’68-as tavasz párhuzamos veresége végleg beérett. Az emberek ma már az összes földrészen gyávák szembenézni a saját indulataikkal. (Ez a megfogalmazásom József Attilától ered, aki a harmincas évek közepén egy körkérdésre válaszolva ezzel indokolta, miért nem jár színházba.) (...)
Minden valóságos helyett pótlékot, minden érzelem helyett érzelgõsséget, minden tragikum helyett szomorújátékot, minden humor helyett idióta bohózatot, minden politika helyett primitív bábjátékot sugároz a világtévé, és bámul nyugtató, kábítószer, alkohol gyanánt a sok milliárdnyi nézõ. Nagy híve vagyok az Internetnek, mint technikai esélynek, de amíg a rémülettõl való menekülés a régi lelki mechanizmusok szerint folytatódik, az Internet sem fogja megváltani azokat, akik saját magukat nem hajlandók. (...)
A GDP meg az egy fõre jutó, dollárban számított átlagjövedelem korántsem megbízható mérce az egyes ember életminõségét illetõen. Az igazán megbízható mérce ma a televízió idiotizmusa, ez jelzi a mérhetõ nézettséget, ez jelzi, miféle kábítószerre van egy társadalomban szükség ahhoz, hogy a rabszolgák másnap is munkába menjenek, miféle álképzetek révén, miféle felülrõl generált fantáziavilág segítségével kényszeríthetõek a tömegek arra, hogy mégse lázadjanak fel, miféle segítséget kell az életkorukat tekintve felnõttember-klónoknak nyújtani ahhoz, hogy infantilizálódjanak, amire kénytelenek vágyni, különben azonnal felköthetnék magukat.
A televízió iránt a kereslet valódi. A tévé a legvalódibb mai üzlet. A televízióban olyan áru iránt nincs és nem is lehet kereslet, amely a rabszolgaklónok felszabadítását célozza. Éppen ez az, amit a klónlét fenntartása érdekében maguk a nézõk utasítanak el a legkeményebben. A szabad világ szabadsága abból áll, hogy az emberek felismerik rabságuk szükségszerûségét, és megpróbálnak tudomást sem venni róla, vagy önigazolást kovácsolni maguknak belõle. Korlátaikat azáltal bontják le, hogy odaláncolják magukat a legenyhébb, leggiccsesebb mesevilágot kínáló képernyõ elé. Aki a médiát nem kábítószernek fogja fel, az vagy tudatosan manipulál és jól megél belõle, vagy a média szerencsétlen áldozata maga is. (...)
A klónlétnek a jelenlegi világban nincs alternatívája sem szellemileg, sem politikailag, sem gazdaságilag. Ez nem azt jelenti, hogy nem volt és hogy nem lesz. Minden folyik, a történelemnek nemhogy vége nincs, de nyilván kezdete sem volt. De ma olyan értelemben valóban nincs történelem, hogy a folyamatokról való tudás elhalványult, ma nincsen sem hagyomány, sem jövõ, sem halál. Csak egy mérhetetlen tömegû, ellenõrizetlen és ellenõrizhetetlen, elemi erejû, spontán, reflektálatlan jelen létezik, a világtõzsde jelene."

Kérdéseket nem írok, vastagon ott vannak, kimondatlanul is, Spiró György írásában. Bár egyre talán külön felhívnám a figyelmeteket: ez pedig az a kérdés, hogy valóban a szellemi (intellektuális) és erkölcsi gyávaság-e a legjellemzõbb tulajdonságunk.

Mihancsik Zsófia
zsofi@mail.datanet.hu


A válaszok:



Hell o *.*,
Kedves Zsófia, ebbe végképp nem szólhattam bele úgy, hogy az aláírásom ne váltsa ki többek rosszallását, de hegyezem a billentyűzetem az új kérdésre..
Gandalf (Dublin)


1997. október 6. - hétfõ, 10 óra 38 perc
Ma arról szeretnék nektek beszélni, hogy mi is van a televízióval azon túl, hogy megmossa az arra vágyók agyát.
Be kell látnunk, hogy egy adott elkeserítő helyzet, soha nem olyan elkeserítő, ha arra gondolunk, hogy időben nem állandó. Az évezred vége felé a madzsarok azzal múlatják idejüket, hogy miután kimelózták magukat nézik a Derikket, de még Híradót is. Egyszer csak vége szakad a kádárizmusnak, és véget ér a sötétség. A madzsarok mégsem mennek ki az udvarra a napfénybe a kristály levegőbe (air), a gyepet ápolni, hanem benn maradnak és nézik, hogy mit kéne megvenni. Kicsit meg is hülyülnek ettől, és még észre sem veszik.
És mi lesz aztán? Poszt? A televíziók szépen szétválogatják magukat. Itt csak dokumentumfilmek, itt csak szappanoperák, itt csak focimeccsek, itt csak hírek, itt csak természetfilm, itt csak pornó, itt csak rajzfilm, itt csak az aktuális meteorológiai műholdfelvétel, itt csak egy idegnyugtató akvárium. Ez már kérem a lefele hanyatló korszak. Itt az egyénhez alkalmazkodik a médium, de a televízió mint közösségi szórakozás megszünik létezni, vagy legalábbis nagyot veszít a jelentőségéből. Az ami nagyon emészti az adott egyén agyát elkerülhető. Minden lakásban két televízió van, meg egy lavórantenna.

Szóval parazitizmus (avagy klónrabszolga hipnotizáció), vagy szimbiózis jellemezné jobban
a televízió jelenlegi állapotát? Vagy a kérdés lényegtelen tekintettel a médiabefogadás regionális különbségeire való tekintettel, esetleg az médiabefogadás egyéni jellemzői miatt, vagy mittudomén. Aggódjunk e más világlátásának helytelensége miatt?

Razzia Cattani



1997. október 6. - hétfõ, 9 óra 20 perc
Kedves zs.

Ezen a héten én is azok között voltam akik nem szóltak hozzá, igazából csak most töltöttem le az egész heti termést, végig nem is olvastam. A cikk tényleg érdekes, de a hallgatás oka - véleményem szerint - hogy ezt a kérdést a közszolgálati tévé kapcsán már 1x csontig lerágtuk.

Jozsó


1997. október 6. - hétfõ, 6 óra 44 perc
Kedves zsófia! Vevők vagyunk. Nem a mennyiség, hanem a minőség számít. Szerintem régóta ez volt a legérdekesebb vita. Az más kérdés, hogy sokan visszafogtuk magunk, mert olyan területre tévedhettünk volna, ami itt nem kívánatos. Pedig az "alapkérdés" politikai megközelítést is érdemelt volna a kulturális és a "technikai" mellett.

üvd rezső

Ps. Elnézést, de ha valaki véletlenül nem értette volna a lengyel szöveg lényege, hogy mikor ír ismét olyan jelentős regényt Spíró, mint az Ikszek.(Amelyik alatt"beszakad az asztal") Válasza szerint a Jövevény sokkal jelentősebb az előzőnél, (a fej is beszakad alatta)de senki sem ismeri.

Sajnos, és sem. Ez megint azt igazolja, hogy még az irodalomban is csak az "létezik", amit a sajtó ismertté tesz. Az első könyv kapott "reklámot", a második nem. Ilyen az élet a médiakorszakban...


1997. október 6. - hétfõ, 6 óra 4 perc
Kedves múlt heti hiányzók és hallgatagok!

Őszintén megdöbbentett, hogy hiába műveljük együtt a hétkérdést már több mint másfél éve, még mindig ekkorákat sikerül mellélőnöm, amikor megpróbálom kitalálni, hogy egy adott kérdés érdekel-e benneteket, vagy sem. Az én agyamat igencsak beindította Spiró cikke, és álmomban sem gondoltam, hogy a tiéteket nem fogja. Sajnálom, mert hiába vélem én úgy, hogy Spiró a maga provokatív módján és sarkított megfogalmazásaival (bocs, kedves Spiró, én így látom :)) alapkérdéseket tett fel, ha ti ezekre nem vagytok vevők. Őszintén szólva nem értem az okát, mert nem úgy ismerlek benneteket, mint akikre a szellemi restség jellemző, tehát nem is gondolom, hogy ez volt a passzivitásotok oka. Innentől viszont legfeljebb találgatok, de azt is nagyon bizonytalanul teszem, úgyhogy nem is vezetném itt elő a feltételezéseimet.
Még egyszer, sajnálom.

Az új kérdés sem az én kérdésem lesz, bár mint szerkesztőnek nekem kéne feltenni, és minthogy e pillanatban akartam holnap délelőttre előkészíteni a szöveget, most vettem észre, hogy olvashatatlan krikszkrakszok vannak az attach-ben, amiben átküldték nekem. És csak reménykedem, hogy holnap reggel időben megkapom az olvasható szöveget. Ha mégsem, kérlek benneteket, legyetek türelmesek.

zs.


1997. október 6. - hétfõ, 3 óra 26 perc
A szabadságszeretetnél hagytam abba.
Nincs semmi baj a tévével tulképpen. Akinek vannak saját gondolatai, az tud is vigyázni rájuk, ezért nincs kitéve az agymosás fenyegetésének; időben meg fogja találni azt a bizonyos gombot, ami visszazökkenti a tényleges világba.
Aki pedig behódolni hajlamos, annak valós igényeit elégíti ki a televízió, amikor megmondja neki, mit hogyan merre stb., amikor beleringatja a maga álomvilágjába. Vitának több helye lenne abban, hogy mit is mosson a nép agyába a média. Mármint azokéba, akik erre berendezkedve vannak. Mert ha működik televízió, akkor valamit mindenképp bele fog mosni.
Milyen alapon mondjuk meg, hogy nekik mit nyújtson a tévé?
Hát, van egyrészt az információ bonyolultsága. Ezt most amolyan művészet-esztétikai dologként értem. Arra gondolok, hogy a szájbarágós hatásvadászatot, ami olyan, hogy a hülye is megértse, szokták giccsnek nevezni, egy meglehetős intellektuelitista attitűdtől vezérelve. Aminek a megértéséhez meg asszociálni kell, és mindenféle olyan agyműveleteket vetni be, amelyeket csak az IQ-teszteken brillírozó, emberegyedek forgatnak gyakorlottan - és egyben olyan lexikális tudásanyag birtokában lenni, amely nemcsak kiterjedt, de konformizmus vagy tanulékonyság vagy nagy malac okán egybeesik az ún "művelt ember" sajátjának tartott információtömeggel, nos, azt hívják magas művészetnek. Ez az igényes-igénytelen, színvonalas- -talan szembeálítás.
Erről az a véleményem, amit már írtam feljebb: elitista. Mert igen, ki lehet akadni azon, ha olyan találunk a képernyőnkön, ami egyértelműen 90 alatti IQ-jú emberek számára készült - de vannak ilyen nézők, és éppolyan joguk van a számukra szórakoztató műsorokhoz, mint a Mensa HungarIQa tagságának a... hirtelen nem jut eszembe példa, mire is. (Nem azért emlegetem az IQ-t, mintha különösebben fontos mércének tartanám akár a jelen boncolgatás szempontjából - most csak így nevezem annak a valaminek a mércéjét, amit körülírni próbálok.)
A szájbarágás kontra célozgatás persze felmerül a manipulációval kapcsolatban is, de most nem erről akartam szólni, csak a "színvonal" kérdéséről.
A másik dolog, amiben leginkább vita szokott lenni, hogy adott tévécsatorna, műsor, médiaszemélyiség a frankót mondja-e, avagy a gizdát (dekód: iNteRNeTTo - Zsargon)? Ennek kellően óvatos eldöntéséhez hadd idézzek egy szerintem igaz mondást: "hazugság az, amit nem hiszel el". Másodszor, elismétlem véleményemet sokadszor arról, hogy a szavak, mondatok, gesztusok értelmezése a befogadótól függő dolog, ezért valójában egy természetes nyelv közös szintaktikájához a nyelvet használó különböző csoportok eltérő szemantikái kapcsolódnak - az így adódó félreértések tűnhetnek félrevezetésnek, hazugságnak. Harmadszor, nem lehet elégszer felhívni a figyelmet arra, hogy a Gonosz Ember nagyon ritka állat - sőt, azt is lehetne mondani, hogy nem létezik, hanem csupán gyűjtőneve különböző emberi hiányosságok (butaság, hanyagság, érzéketlenség stb.), gyarlóságok kártékony válfajait felmutató embertársainknak.

Ha vadhajtásaitól eltekintek, jó példaként említhetem, bizony, Amerikát. Szabadságában áll mindenkinek a kreatív önmegvalósítás, ha kinek pedig ehhez nincsenek adottságai, kap jó minőségű, előrecsomagolt, kész ideákat, véleményt, viselkedésmintát. Nem olyan rossz az azért, ha van is egy-két konkrét súlyos hibája.

Pucros Mackó


1997. október 4. - szombat, 18 óra 11 perc
Kedves Mindenki!

A megjelenéskor olvasva Spiró György cikkét, én sem láttam benne kérdést, örülök, hogy ezt ő maga is megerősítette. Az más dolog, hogy a cikk kapcsán magunknak fel kell tennünk bizonyos kérdéseket.
Én már leérettségiztem, mikor szüleim megvették, meg tudták venni első TV-készüléküket, tehát gyermekkorom enélkül telt el. De emlékeim között nem is találok olyant, hogy hiányzott volna. Persze a nagy családban volt 2-3 készülék, s időnként vmi focimeccs (tudjátok, mikor a lehalkított TV mellett Szepesi közvetítését hallgatták az emberek a rádióból) vagy film miatt elmentünk, más rokonokkal együtt TV-t nézni. A TV helyett volt este beszélgetés, diafilm-vetítés (olvasásgyakorlás a gyerekeknek), olvasás, ami néha hangosan történt az olvasni még nem, vagy alig tudó kisebb gyerekek miatt.
Aztán középiskolában a kollégiumban volt már TV, olyan 120-150 -en laktunk ott, s egy készülék volt. Ritka volt, hogy a társalgó este megtelt volna, talán heti 1-2 alkalom lehetett, amikor a banda nagyrésze úgymond készült volna TV-t nézni. Tehát itt sem forgott az élet a doboz körül, pedig este már tanulni nem lehetett, mert folyt az élet, jövés-menés, nyüzsgés.
Mikor dolgozni kezdtem a 70-es évek legelején, munkásszálláson laktam. Ne az ilyenkor szokásos sztereotípia jusson eszetekbe, 2 ágyas szobák mosdófülkével, szőnyeg a folyosókon - a város akkori egyetlen I.o. szállodája sem volt különb. TV a minden második szinten lévő társalgóban - de ritka volt az az este, amikor megtelt volna a szoba.
A katonaságról ugyanezt mondhatom, pedig részben a szolgálat ritkán tette lehetővé a kimenőt, részben 6-7 km-re volt egy kis falu, ahonnan kimaradásról csak gyalog lehetett visszaérni.
Tehát akkoriban kevésbé volt életünk része a TV, s minden ami ezzel kapcsolatos. Ezért úgy vélem, hogy az 50-es, 60-as években nem lehetett olyan módon propagandára használni a televíziót, mint itt többen állítják. Ennek anyagi korlátai is voltak. Az persze igaz, hogy a beetetés már akkor elkezdődött, hiszen nagyon sokak előtt volt cél, hogy vásároljanak egy készüléket. Ha vki azt mondja, hogy manipuláció következménye, hogy a helyzet annyira megváltozott, hogy Spiró György ilyen dühös cikket ír, akkor nem vitatkozom, így van! De! Csak a TV-re igaz ez? A Juventus rádió, meg a Danubius rádió (meg a Kossuth krónikái, amit mióta reklám van benne csak elkerülhetetlen esetben hallgatok meg) az más, az különb? Ugyanazt, a közönség nagyrésze számára könnyen emészthető akármit adja mindegyik (ami persze pl. Spiró Gy. és sok más ember számára emészthetetlen), csak mondjuk vezetés közben TV-t mégsem lehet nézni - kivéve persze, ha más vezet, úgyhogy van még tér a fejlődésre.
Úgy gondolom, hogy a TV-csinálók nagy része nem egy zsenibe oltott Machiavelli, csak egyszerűen az igényt tartja szem előtt, az irányítja munkáját, ahogy Lewinfiú mondta. Már miért is nevelne önmaga ellen bárkit is, így könnyebben eléri mindazon mutatókat, melyektől egzisztenciája függ. Közbevetve kedves Lewinfiú azért úgy gondolom, hogy a Szerencsi bácsi (beszélő nevek, óóó!) szájába adott „friss _vidéki_ tej” - duma inkább az „alkotót” minősíti, ha elfogadjuk az előfeltevést, hogy a közönség nagy részének figyelmét a kép úgyis eltereli a szövegről. Persze már azok is dolgoznak ebben az iparban, akik ezen nőttek fel, mitől látnák másként?
Ha a TV-ről előkerül a szó, én azt szoktam mondani, hogy a krimiktől és az akciófilmektől nem félek (persze lányaim vannak), azt úgysem veszi a serdülő komolyan, inkább azt látja benne, hogy az igazság győz, ha másként nem, akkor erkölcsileg (ami persze tudjuk, hogy humbug, de legalább ott győzzön a jobb! :)))- de az ilyen Homokozó titkai, meg Váratlan utazás és társaik azért veszélyesek, mert azokat elhiszi, azokban lát mintát.
Én úgy vélem, hogy Spiró György ugyanezt írhatta volna a könyv címen megjelenő cukrozott rózsaszín taknyokról (bocs), a negédtől összeragadt lapú újságszerűségekről, stb. Hogy aztán én klónrabszolgának tekintem-e az ezeket fogyasztókat (jó szó, látom legtöbben használják-vitatják), vagy sem, az nem érdekes, az a kérdés, hogy ők minek tekintik magukat. Én tudhatom, hogy más minőséggel is lehet boldog életet élni, de erről nagyon nehéz meggyőzni bárkit is, erre nevelni kellene, már pici gyermekkortól. De a TV-t, a lektűrt, és azt, amit ma zene helyett adnak, azt nem lehet elkerülni. A 8 éves „kicsi”-vel most éppen a Tüskevárat olvassuk, de harcolnom kell a TV ellen, mert az iskolában a többiektől hallja, s úgy érzi, hogy vmiből kimaradt. Azt ő még nem tudja, hogy azzal a múzeumi megnyitóval, amit nagyon élvezett (néprajzos előadás diákkal Mongóliáról), vagy a Móra Csilicsalájával, a Benedek Elek Toldijával (olvassátok el, hangosan - pazar élmény!) mit nyert azzal szemben, akire irigykedik! Egyet tehetek: dumálok, nevelek, hogy mire saját esze is lesz legyen mire emlékeznie. Könyvet adok a gyerekek kezébe, amiről aztán lehet beszélgetni, vitatkozni. Hogy sokan miért nem teszik? Mert az a kor, ami még TV nélküli volt, előkészítette erre a talajt, s azt meg az az előtti, i tak dalse. Úgye tudjuk, hogy a színek megjelenése a népi hímzésekben csak a fonalgyártás iparosodása után kezdődött, s látjuk, hogy mennyivel szebbek azok a munkák, melyekhez még csak a házilag, úgymond szegényes választékban és nehezen előállítható színes fonalakat használták - de nagyon kevesekkel lehet megértetni ezt, akár a művelők közül is. Nekem ez a jelenség ugyanúgy a heti témánkról szól kicsiben. Nem akarok ebből következtetéseket levonni, mert a Rezső által feltett kérdéshez jutunk, ami nagyon jó (lyó!) kérdés, külön szeánszot érdemelne. Mondjuk milyen is az ember, van-e dolga itt a Földön, s mi következik a válaszokból címmel!

Bocs a hosszúságért, ez a bosszúm az egész havas hétért, nem Ti tehettek róla, de a felelősökkel nem tudom megitatni a levét. Hogy mit akartam elmondani mindezzel? Hát csak azt, ami eszembe jutott szept. 20-án Spiró György cikkét, a héten pedig a 7? -t olvasva.

Üdv
NyZ


1997. október 4. - szombat, 8 óra 49 perc
Kedves Gyuri bácsi,
már-már azt hittem, hogy ez a 7kérdés nélküled fog elmúlni. Zsófi intelmeit, miszerint hétvégén már nem szabad emilezned, nem kell szó szerint értelmezni. Itt mindenki akkor ír, amikor kedve tartja, és ideje engedi (lám én is éjnek idején teszem), Zsófi csupán azt szerette volna, ha egy kissé aktívabban veszel részt a társalgásban, és minket - az eltévelyedett nyájat - helyes irányba terelgetsz. Szó ami szó, én is jobban örvendtem volna sűrű hozzászólásaidnak. Arra is gondoltam, hogy a múlt heti külföldi út csak kibuvó volt, hisz minden valamirevaló külföldön van Internet. Persze semmi sincs veszve. A következő hetekben is szívesen olvasgatnám hozzászólásaidat - álnéven - és így megszabadulhatnál a frissiben megtapasztalt gyávaságtól :-)

Bár
nagyon sokszor szerepel a cikkben a TV motívuma, úgy vettem észre, hogy ezen készülék csupán megihlette írásodat. Azt hiányolod, hogy a legfontosabb információközvetítő eszközünknek nincs mit sugároznia, mivel most egy olyan korban élünk, amikor nem születnek időtálló művek.
Van egy kínai mondás: "Élj érdekes korban!"
(Javasolom, hogy ki-ki lehetőségei szerint szívlelje meg ezt a kínai bölcsességet :-)
Kiegészíteném a mondást, hisz hiába élnénk az ókorban Periklész korában - mondjuk Amerikában - a jó idők nyomtalanul elsuhannának felettünk. Amennyiben pedig megadatott nekünk az a szerencse, hogy ott legyünk Athénban, Periklész korában, arra azért még ügyeljünk, hogy elkerüljük a rabszolgasorsot, mert úgy sokkal kevésbé tudnánk élvezni korunk szellemiségét ;-)
Arra akartam kilyukadni ezen nyakatekert okfejtéssel, hogy kivételezett korban élni Isteni nagy szerencse, mely igen ritkán fordul elő, és igen keveseknek adatik meg. Berzenkedni lehet az ellen, hogy én miért nem kerültem oda, de sokkal célszerübb feltenni azt a kérdést, hogy megérdemlem-e? Ha a válasz Igen, akkor máris abban a korban élsz; ha a válasz Nem, akkor nem érdemes tovább rágódni ezen a gondolaton.

"De ma olyan értelemben valóban nincs történelem, hogy a folyamatokról való tudás elhalványult, ma nincsen sem hagyomány, sem jövő, sem halál. Csak egy mérhetetlen tömegű, ellenőrizetlen és ellenőrizhetetlen, elemi erejű, spontán, reflektálatlan jelen létezik, a világtőzsde jelene."

Ezt a fenti idézetet nem tudom teljes egészében elfogadni. Igaz ugyan, hogy magyar (Kelet-Európai) viszonylatban minden elkáeftésedett, de civilizáltéknál nem történt semmi különös, legfeljebb megmosolyognak bennünket, amint nagy igyekezetünkben néha át-átesünk a ló tulsó oldalára. Történelmileg pedig végképp nem vagyunk állóvízben, hisz csak néhány éve, hogy két nagy társadalmi rendszer közül az egyik hivatalosan is járhatatlannak misősült, komoly társadalmi átalakulást vonva maga után. A tudomány és a technika pedig olyan rohamléptekkel fejlődik, hogy lehetetlen követni, és lehetetlen megjósolni a kimenetelét.


Ha már szóba került a televízió,
engedtessék meg néhány technikai észrevétel.
Elismerem a reklámok termékismertető funkcióját, de nem szeretem, amikor hülyének néznek. Javaslatom: minden reklámfilmet maximum 5-ször lehessen bemutatni.

Nagy divat idehaza a filmek szinkronizálása. Szerintem az eredeti film megcsonkítása merénylet a film ellen, ugyanakkor költséges és nagy apparátust igényel. A filmek felíratozása megmozgatná egy kicsit a nézők aktív képzeletét is :-), arról nem is beszélve, hogy megmaradna az eredeti hang, így akaratlanul is ragadna némi nyelvtudás a nézőkre. Eddigi megfigyeléseim szerint a filmeket csak a nagy nemzetek (orosz, kínai, német...) szinkronizálják, de ők megengedhetik maguknak, őket nem fenyegeti az elszigetelődés veszélye.


Dajcs



1997. október 4. - szombat, 4 óra 32 perc
Aktuális életérzés:

Préntek este már utolsókat rúgja a 7?. (Bányász?) Rezső és (Bányász/Lomb?) Kató itten lengyelül csevegnek. Hah, de lehet, hogy Spiro (nem az Egnyú) ráspolyoz? Megin csak ajánlom a portugált, azt MA MÉG kevesebben értik.

Én meg iszom a forrásban lévő szexárdi murcit (nagyon csalós), foghagymás Piritóssal. Amúgy hola kis csacsi Barackvirág?, nagyon hiányzik.

De mi is volt a kérdés? Ja, a TVk. Ki nézi azokat most? (de a piros ruhás Gubás Csillát nézzétek a Duna TV-n, fiúk, ő most - +- fél év távlatban - a legjobb magyar bemondó csaj, s még az InterNeten is bejön (pl. http://www.net.hu/dunatv/video/?19971002). Oppá, ezt itt mzs. mint szex(árd)ista megnyilvánulást majd biztosan kitakarja! Sebaj.

Jól megdolgoztatok fiúk-lányok, tetszett a heti kérdés, meg a vehemens dumák, remélem, a jövő 7-en sem adjátok alább.

(CsA)k ennyit, a gázturbinát most tán hagyjuk.


1997. október 3. - péntek, 21 óra 14 perc
Szeretném tudni, hogy az üzenet alatti idö az mit jelöl. Amikor az üzenet íródott, vagy amikor a T. Szerkesztö átengedi közlésre, vagy amikor megjelent.
Köszönettel.
Nyugat@aol.com


1997. október 3. - péntek, 20 óra 48 perc
Vándor kedves!
Hidd el, hogy a reklámszakemberek többsége egyáltalán nem akarja hülyére venni az embereket. Mivel kreatív reklmámot szeretne csinálni. Azaz, jópofát, szórakoztatót, stb. Egyszer nézd végig a díjnyertes reklámokat, ígérem nagyon jól fogsz szórakozni. Azonban, a "kreatív" reklámokat nem értik meg a fogyasztók. Egyszerűen nem és kész. Rengeteg fókuszcsoportot ültem végig, magam is vezettem ilyen típusú piackutatást, és sajna a helyzet rosszabb, mint gondolnád. Csak egy nagyon tipikus példa:
Q:"Mit jelent az szerinted, hogy speciális mosópor?"
A: "Hát...Gondolom azt, hogy speciel nekem jó."
A hasonló válasz a leggyakoribb, és sajnos a reklám színvonala ezt a szelemi szintet tükrözi. Mert ezek az emberek vásárolnak mosóport. Nagy kár, hogy így van, de így van.

Szia:

Lewinfiú


1997. október 3. - péntek, 19 óra 15 perc
Sajnos az Olvirban vázolt vészhelyzet miatt nem tudom folytatni az eszmecserét. Esetleg a jövő héten az Olvirban. Nagyon sajnálom, mert ez azért egy nagyon lyó kis 7? volt.
Hallalihó
Pirítós


1997. október 3. - péntek, 18 óra 6 perc
Piritós alá,
Csak véletlenül tudom:
Egy vitamin pasztilla hirdetése egy tabloidban:
"Éva Gabor tudatja önnel, hogy Dr. Kovács a Budapest University-n feltalálta, stb...
2 heti adag $24.99+4.95 SH (szálítás)."
A lényeg azonban nem ez, hanem, hogy a hirdetés egy(minden) tabloidban jelent meg - ami már maga is csupa hazugság - és nem egy igényes hetilapban.
Tehát a tabloid közönsének.
Az 1. pontal tökéletesen NEM értek egyet.
Más:
Irtózom, s komoly problémám van egy Spiró gondolattal:
Idézet "Például az embereket mégiscsak illene
ránevelni, hogy szembenézzenek a legnagyobb
problémáikkal."
Ki vegyen rá kit, és hogyan? Ki mondja meg nekik, hogy mik a legnagyobb problémáik? S ha csak a történelem legutóbbi 50 évét nézem, irtózom a gondolattól is, hogy valakit valamire valakit "rávegyen".
Ellene vagyok minden eröszakos térítésnek.
Elegem van a jótevökböl.
Etatizmus, nem kell.
DD.

StP.
Ne haragudj, de a mostanában az nagyon tág fogalom. Tapasztalatom szerint Bp-en ugyan akkor mutatják be az új filmeket mint itt.
Lehet, hogy nincs és sosem volt jó amerikai film. Minden izlés dolga.
Esetleg a másik oldalról javaslom a: Csapajev, Sztalingrádi csata, Vidám aratás, Aranykulcsocska c. alkotásokat. :)
Hollywood valóban monopóliumot szeretne. De ki nem. Versenytelen egyeduralom, csak álom.
Én az olasz filmek szerelmese vagyok.
( Hogy lehetne hozzájutni a Szörnyetegek c. kisfilm sorozathoz? )
DD.
Lehet, hogy nincs


1997. október 3. - péntek, 15 óra 19 perc
Tisztelt mindenki,
most péntek van és okt.2., mindjárt dél lesz. Mihancsik azt emilezte tegnap, hogy hétvégén már ne válaszoljak, mert akkor már senki se internetezik, ezt ultimátumnak tekintettem és meghajoltam az érv súlya előtt.
Szia, Szüts. Az összes csajt puszilom.
Kedves Joe, az eddigi gyakorlatom azt mutatja, hogy még egyszer sem lettem öngyilkos, sőt már annyival többször éltem túl bizonyos körülményeket, hogy az az egyetlen egy kicsike kis halál majd nem sokat nyom a mérleg másik serpenyőjében. Sok-sok életbenmaradás egyetlen kis halállal szemben. Én ezt a beállítottságomat határozottan optimizmusnak érzékelem.
Kedves Rezső, bardzo zaluje, ale od Ikszów juz napisalem jedna ogromna powiesc, która nikt nie czytal. Powiesc ta jest nawet grubsza niz Iksowie,a sadze, ze pod nia nie stól, ale glowa sie moze zlamac. Ma tytul Przybysz (nigdy sie nie ukaze po polsku, przynajmniej mam taka nadzieje).
Azon ritka magyar olvasóknak, aki véletlenül nem tudnának lengyelül, hadd jelezzem, hogy szerintem is nagy korszak volt színházilag a krakkói a századfordulón, sőt, mitagadás, Csehovot is nagyrabecsülöm - mintha ezen dolgokról már írtam volna valaha -, és én is úgy látom, mint Rezső, hogy Magyarországon valahogy a színháznak olyan hatalmas pillanata nem akadt, mint az általam is említettek. Mindez azonban nemigen függ össze azzal, amit, szerény olvasatom szerint, A Rémület című cikkemben írtam.
Ahhoz a cikkhez nem tudok mit hozzátenni - de azt azért félreértésnek tartom, hogy én kérdéseket tettem volna fel. Én bizonyos dolgokat - egyoldalúan, szubjektívan, indulatosan, pofátlanul, hozzá nem értően, agresszíven, már ahogy én szoktam - megállapítottam. Egy fia kérdés abban a cikkben nem volt. Cikkem szemlélete korántsem új, és persze, hogy nemcsak a tévéről szól - elvégre minden tárgy, amelyről írunk, csupán pars pro toto. (Ez nem lengyelül van.)Ha Ortega ma élne, gondolom, bólintana a cikkemre.
Arra azonban szeretném felhívni a figyelmet, hogy a cikkben hangsúlyoztam: nem technikai, hanem szellemi választ kell adni. (És mégcsak nem is annyira jogszabályit, ugye, noha a fontosságát nem becsülöm alá.)
Hogy ne lenne ideám arról, miféle a válasz? Sejtésem azért van. Például az embereket mégiscsak illene ránevelni, hogy szembenézzenek a legnagyobb problémáikkal. Jobban élnének tőle. Nem hagynák magukat annyira bepalizni. Többféle öröm lehetne az életükben. Stb.
A cikkben nem tértem ki rá, mert már többször elmondtam: óriási különbség van a passzív és az aktív képzelet mozgósítása között. Passzív képzeletre a film meg a tévé nevel: azt a képet fogadjuk be, amit tálalnak nekünk, azon módosítani nem tudunk. Aktív képzeletre akkor kényszerülünk, amikor olvasott szöveget fordítunk át képpé: a kép akkor ránk fog hasonlítani, és mélyebben hat. A passzív képzelet kifejezetten hülyít. (Nem mintha nyomtatásban nem lehetne hülyíteni, persze, de kisebb a hatása, és nem ejt annyira foglyul.)Ezzel nem a filmművészetet támadom, elvégre volt néhány óriása, de azt azért megkockáztatnám, hogy az írásbeliség éppen azért nem fog kihalni, mert az aktív képzelet igénye ugyanúgy antropológiai adottságunk, mint az is, hogy gyáván megfussunk a problémáink elől. (Ilyen szempontból számomra a füllel befogadott mese is az aktív képzeletünket mozgósítja, és halhatatlan.)
Hát ennyit.
Mindenkinek üdv!
Spiró György


1997. október 3. - péntek, 11 óra 57 perc
Nagyon örülök, hogy Rezső a szükséges paragrafusokat ide bemásolta, mert valami ilyesfélére emlékeztem.
Most már csak azt nem értem, hogy
1. Miért követelnek a kereskedelmi TV-tk programjában min. 30% (ha jól emlékszem) közszolgálati programhányadot
2. Kaphatnak-e ezért támogatást, hiszen szerepel egy megpályázható hányad.
Sajnos sem én sem más(átlagpógár) ezeket előre , egy törvényalkotási szakaszban nem vesszeük észre, ilyenkor meg már hattyúk.
Ezért jó ha Spiró, vagy Rezső és a többi "kultúrfelelős" felhívja a figyelmet.

Apropó hol van ez ügyekben a Charta, a Nyilvánosság Klub? Avagy ez már a tagok zsebére megy, momentán a médiapiac újra felosztásán fáradoznak?

Spirónak igaza van ha a dolgot csak erkölcsi szemlélettel nézzük, de az egész mögött nem csak hatalmi, hanem pénzhatalmi összefüggéseket kellene keresni. Miért indul pl. az új TV2 csupa német sorozattal? A TeleMünchen tulajdonos miatt? Vett magának egy jó kis piacot?
Ugyanakkor az RTL Klub régi magyar filmeket zúdít 25-ödször is a nyakunkba.

Szóval a gyávaság nemcsak az átlagnéző részéről érhető tetten, hanem az írástudók részéről is.
Tiszteletem a kivételnek.

St. Paul

DD.-hez Pozitív kérdés: Mutass egy Jó amerikai fimet mostanában, megnézném !


1997. október 3. - péntek, 11 óra 11 perc
DcsabaS!
Egy kicsit elmaradtam, mert kicsit körülnéztem itt-ott a témában. Nos, amir jutottam:
1. A Tv által terjesztett vallás.
Ha nagyon sematikusan nézem, a kereszténység azt tanította/tanítja, hogy élj békében, szeretetben és megtalálod a nyugalmadat, ráadásul a túlvilágon a tiéd a Mennyek országa.
Ezzel szemben a TV azt tanítja, hogy_fogyassz_ és már a földön a tiéd a Mennyek országa.
Hogy miért? Azért, mert pl. egyre merevebb társadalmi struktúrában élünk. Egyre kisebb az átjárhatóság a különböző rétegek között. Egyre kisebb az esély arra, hogy egy szegény sorban nevelkedett kölök nagyvállalkozóvá váljon. De ha még csak ez lenne a baj. Arra is alig van esély, hogy egy segéd- vagy betanított munkás, művezetővé váljon. Tehát a felemelkedést célzó ambíciók csaknem biztosan halálra vannak ítélve. Azonban valamilyen módon mégiscsak mindenki feljebb szeretne emelkedni. Ennek egyik, legegyszerűbb módja olyan fogyasztási javakkal körülvenni magunkat, amelyek azt az érzetzet keltik, hogy többek, jobbak vagyunk saját osztályunk átlagánál. Magyarul státusszimbólumokkal. Sajnálatos, hogy ez a "kiút" nagyon is megfelel a gyártó cégeknek, akik személyzeti politikájuknál fogva nagyban felelőssé tehetők a struktúra betokozódásáért.
2. A burkolt reklám
A burkolt reklámot az 1997. évi reklámtörvény 6.§ 1. bekezdése határozottan tiltja, a tudatosan nem észlelhetővel (ingerküszöb alattival) egyetemben.
A burkolt reklámot a törvény "semleges információ látszatát keltő tájékoztatás formájában közzétett reklámnak" definiálja. És ezzel lyól meg is fogja a professzionális manipuláció lényegét: nem annak látszik, ami.
Ezért dúl a vita a független és pártatlan tájékoztatáson. Mert függetlenség nélkül nincs pártatlanság, pártatlanság nélkül pedig nincs hitelesség. Tehát a "burkoltan reklámozók" legelőször is függetlennek próbálják beállítani magukat - akár politikai propaganda, akár gazdasági célú reklámozás legyen a céljuk.
Politikai propagandában erről szól a független, ám nagyon is pártérdekelt hírközlés, amely gondosan megválogatott és szerkesztett formában közli a nap eseményeit. Mást ne mondjak, a jelenlegi ellenzékről ma első sorban azt lehet tudni, hogy szét van tagozódva. Azt, hogy valójában mit akarnak, hogy egyáltalán akarnak-e valamit, hogyan képzelik el esetleg jobban - arról nem. Többek közt ennek a sémának az eredménye az itt is sokszor elhangzó mondat: "Nincs alternatíva." Lehet, hogy tényleg nincs, de erről szívesebben győződnék meg magam, mint hogy a szájamba rágják.
A gazdasági vonalon ugyanez a hitelteremtés pl úgy zajlik, hogy egy reklám állításait azzal hivatkozással, forrással támasztják alá, hogy a "Svájci Vitaminkutató Intézet szerint...". Azt senki nem tudja mi ez valójában, de úgy hangzik, mint valami nemzetközileg elismert független intézetre, pl. a KFKI-ra hivatkozna. Pedig ez nagy valószínűséggel csak az adott terméket feljlesztő K+F csoport neve. (Nem biztos.)
Még jövök.
Pirítós


1997. október 3. - péntek, 10 óra 49 perc
Igen.

Es nagy a veszely, hogy az Internet pedig a WebTV iranyba fejlodik, push csatornak, stb.. A rabszolgatartok eme szandeka jol erezheto mar ma is. Csillogo-villogo, forgo-morgo, logok, ActiveX kontroll. Az eredeti Web mar alig-alig lathato
valahol.

-- S.I.


1997. október 3. - péntek, 9 óra 55 perc
Mira, meg a többiek!
Szeretném békésen lezárni ezt a dolgot. Igy a jelzöimért bocsánat.
Nem kérdés, hogy nagyon sok a nagyon rossz amerikai film, de vajjon hány festményt dobtak el mig egy remekmü megszületett.
Tulajdon képpen egy malomban örölünk, csak talán ugyan az innen mésképen hangzik. Ne vegyetek meg és át semmit amerikától ami rossz. Itt vannak rossz emberek is, s azokat nem érdekel más mint a pénzszerzés. Most nekik nálatok - otthon - konjunktúra van.
Ha látják az igényt a jobbra, eltakarodnak.
Mikor ide jöttem, kaptam egy nagyon jó indító gondolatot, ami most már rátok is érvényes.
Igy szól: "Amerikában mindenki a maga szinvonalára emelkedik vagy sülyed."
Amerikát nem lehet szeretni, ha nem érted.
Ismétlem nem akartam bántani senkit.
Denes :=)


1997. október 3. - péntek, 6 óra 22 perc
Teljesen meg vagyok hatódva. Vagy a jó téma teszi, vagy valami más okból, de végre a régi viták hangulatát idéző beszélgetés zajlik. Végre nincsenek csibészkedő, pocskondiázó hangok, vagy legalább is, elég kevés. A vita érdemi részhez nem nagyon merek hozzászólni, mert nekem itt nem szabad „politizálni", de hát a Spiró cikkben található megállapítások szinte szó szerint egyeznek azzal, amit írogatni szoktam, úgy hogy könnyű szívvel lemondok ugyanannak más hangszerelésű lemondásáról Viszont van egy érdekes „mellékvágány"a közszolgálatiságról, illetőleg az általunk fizetett díjért mit kellene kapnunk. Röviden: semmit. Bővebben: idemásolok nektek néhány dokumentumot. Azért, hogy Trebitsch és Forró Tamás is értse. Az utóbbi urat azért említem, mert ő tegnap a Nap-keltében azt kérdezte Révész T. Mihálytól, mint Trebi. De ellentétben egy mérnökkel - aki, mint tudjuk eleve szereti a gázturbinát - , Forrónak tisztában kellet volna lenni a törvénnyel....

Először, hogy mi a közszolgálat(i) a törvény fogalom magyarázatából:

„18. Közszolgálati műsor: az a műsor, melyben a közszolgálati műsorszámok meghatározó szerepet játszanak, és amely a műsorszolgáltató vételkörzetében élő hallgatókat, nézőket rendszeresen tájékoztatja közérdeklődésre számot tartó kérdésekről.
19. Közszolgálati műsorszám: a műsorszolgáltató vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élő hallgatók, nézők tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló műsorszám, így különösen:
a) a művészeti alkotás, az egyetemes, a magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat bemutató közlés,
b) oktatási, képzési célú ismeretek közzététele,
c) tudományos tevékenység és eredmények ismertetése,
d) a vallásszabadság megvalósulását szolgáló, valamint az egyházi és a hitéleti tevékenységet bemutató műsorok,
e) a gyermek- és ifjúsági műsorok,
f) a mindennapi életvitelt segítő, az állampolgárok jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elősegítő ismeretek terjesztése,
g) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszám,
h) a hírszolgáltatás.
20. Közszolgálati műsorszolgáltató: olyan műsorszolgáltató, amelynek működését közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat határozza meg, feladata többségében közszolgálati műsor szolgáltatása, fenntartása alapvetően közpénzekből történik, társadalmi felügyelet alatt áll, alapvető jogait és kötelességeit e törvény állapítja meg."

A vitánk témája pedig:

79. § (1) Üzemben tartási díjat köteles fizetni az, aki televízió-műsor vételére alkalmas készüléket (a továbbiakban: televíziókészülék) üzemeltet. Az üzemben tartási díj – ha e törvény másként nem rendelkezik – televíziókészülékenként fizetendő.
(2) Az üzemben tartási díj összegét évenként a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.
(3) Az üzemben tartási díjat a közszolgálati műsorszolgáltatók versenyképes és takarékos működtetésének, a műsorszolgáltatási rendszer fenntartásának és a közszolgálati műsorok támogatási szükségleteinek figyelembevételével kell megállapítani.
(4) Az üzemben tartási díj beszedéséről nyilvános pályázati eljárásban kiválasztott megbízott útján a Testület gondoskodik.
84. § (...)
(2) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj ötven százaléka a Magyar Televíziót, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádiót, tizennégy százaléka a Duna Televíziót illeti – a tulajdonos közalapítványon keresztül történő folyósítással – , egy százaléka a Testület, egy százaléka – egymás közt egyenlő arányban – a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány működési költségeinek fedezetére, hat százaléka a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál.
(3) Az Alapba valamennyi jogcímen befolyt üzemben tartási díj négy százalékáig terjedően a Testület, három százalékáig terjedően a kuratóriumok költségvetését az Országgyűlés az Alap terhére kiegészítheti. A kuratóriumok erre vonatkozó együttes javaslatukat az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottságához terjeszthetik elő.


Ide tartozik még:
1056/1996. (V. 30.) Korm. határozat
a médiatörvény végrehajtásához, illetve a közszolgálati műsorszolgáltatók pénzügyi helyzetének rendezéséhez szükséges intézkedésekről
6. (...)
f) az üzemben tartási díj beszedésének részletes szabályairól szóló Korm. rendelet előkészítése [Rtv. 148. § (1) bek.];
Felelős: pénzügyminiszter
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
a Kormány a közreműködésre az ORTT-t felkéri
Határidő: 1996. szeptember 30.

Valami különös oknál fogva, a mai napig nem készült el a végrehajtási utasítás. legalább is sehol sem találom, és az újságcikkek szerint is csak ezután készül el. De ha valaki nem értené még most sem, hogy a törvény szerint az előfizetési díj helyébe törvénykezett „adónak" semmi köze sincs sem a közszolgálatisághoz, sem a közszolgálati tévé csatornákhoz, a következő cikkrészletben az illetékes nyilatkozatából minden egyértelmű lehet:

Népszabadság július 23., szerda
„Azoknak is fizetniük kell a televízió-üzembentartási díjat, akik egyetlen magyar televíziós csatorna műsorát sem nézik. A feledékenységet szigorúan büntetik, egy hamarosan megjelenő kormányrendelet szerint a tv-készülékük bejelentését elmulasztók tízezer forintos büntetésre számíthatnak.
Ghyczy Tamás, a Pénzügyminisztérium főtanácsosa lapunknak elmondta: a televízió-üzembentartási díj nem csupán nevében, tartalmában is eltér a korábbi rádió- és televízió-előfizetési díjtól. A tv-számlákat korábban a műsor-szolgáltatásért fizették az érintettek, az üzemben tartási díjat viszont mindenki köteles kifizetni, akinek televízióadások vételére alkalmas készüléke van. A díjat tehát azoknak is fizetniük kell, akik nem nézik a magyar csatornák műsorát. Nem számít, hogy valaki műholdvevő-berendezésével kizárólag a külföldi adások vételére rendezkedett be vagy csupán videofilmeket néz a készülékén."

Tehát a „köznek" csak üzembenntartási adót van joga fizetni, de nincs joga ellen értékként sem közszolgálati adóhoz, sem megfelelő műsorhoz.... Viszont másfajta változás várható:

Népszava szeptember 3.

„Készen áll a jövő évi költségvetés tervezete

(...) A tervezet szerint a tévékészülék-használati díj jövőre is 530 forint maradna. A médiatörvény módosításával viszont véglegesítenék az ilyen díjakból befolyt összeg idei elosztását. A médiatörvény eredetileg ugyanis 50 százalékot irányzott elő a Magyar Televíziónak, 28 százalékot a Magyar Rádiónak és 14 százalékot a Duna Televíziónak. Az idei költségvetés a megosztást - akkor még csak 1997-re - 40-28-24 százalékra módosította, amit az előterjesztés véglegesítene. Az indoklás szerint további médiatörvény-módosítással el kell törölni a közszolgálati médiumokat sújtó szponzorálási tilalmat is, erre vonatkozó konkrét javaslat azonban a költségvetési törvény normaszövegében nem szerepel."

Ha emlékeztek néhány hete Torgyán sajtótájékoztatót tartott arról, hogy puccsszerűen akarják megváltoztatni a médiatörvényt. Azt az alá nem írt dokumentumot (amely gyakorlatilag egy módosító indítvány) Budakeszin is bedobták a postaládákba. Lényege, hogy az elnök jogosítványait korlátozza, és bizonyos financiális kérdéseket másképpen szabályoz. Ebben az a „demokratikus", hogy a kétharmados, sőt vállaltan konszenzusos médiatörvény egy egyszerű többséggel is megszavazható törvénnyel változtatnák meg. A botrány után ezt a változatot már nem fogják benyújtani, de valószínűleg lesz helyette egy másik. Még demokratikusabb.

üdv rezső


1997. október 3. - péntek, 6 óra 4 perc
Láccik, hogy csütörtök van.
A 7kérdést most kéne lezárni, mert már csak egymást (magatokat) ismétlitek.
Kikapcsolódási igény+csüt.este=TTC !


1997. október 2. - csütörtök, 23 óra 5 perc
Ugy erzem igaz az amit Spiro mond,s bar mindezt nehol kisarkitja,a melyben ott van az egesz mai vilag.Igazabol csak az erezheti ezt aki maga is TV fuggo volt-es komolyan: 95%-unk az volt,legalabb kiskoraban(a tobbinek nem volt teveje,ami ugye mostanaban letelem) tenyleg tokmindegy , hogy a tevemusor milyen ,en ugyanis nem ertek egyet azzal,hogy a magyar TV jo,vagy azzal,hogy a magyar TV rossz.A lenyeg ott van ,hogy amikor az atlagnezo hazamegy ugyis megnyomja azt a rohadt gombot.Es ez mar tobb annal mint amikor a dohanyos felalomban,tudattalanul nyul a cigiert.Mert ezt mindenki helyesli.Es mindenki buntetlenul csinalja is.
Valojaban nagyon kene felnunk pl.az uj TV2-tol.
Csak ennyi.


1997. október 2. - csütörtök, 22 óra 55 perc
CSA:
Mérnök. Egy bölcsész nem tudja azt megjegyezni, hogy "gázturbina", észre sem veszi, a full-pull-ról meg szerintem fogalmuk sincs, hogy az izlandi off-road-ról már ne is beszéljünk :). (Ez nem lebecsülés akart lenni, csak tény.)
Ha nem így van, szóljatok, örülni fogok!

Gorcsev


1997. október 2. - csütörtök, 22 óra 53 perc
CsA,
szerintem mérnök (is) vagy. Vegytiszta bölcsész menekül a gázturbinától.

Trebitsch


1997. október 2. - csütörtök, 22 óra 40 perc
Nem olyan veszélyes a helyzet. Mindenki alkalmazkodik. Na jó, nem mindenki, de sokan. Nagy dolog, hogy a reklámok szaporodásával párhuzamosan feltaláltatott a távkapcsoló is: ha jön a kéketfelszívó vagy a friss, liposzómás ordító vigyori, akkor egy nyomás, és már nem is kell ezt nézni, hallgatni. Azért 25 adóból elég nagy valószínűséggel lehet mindig találni legalább egyet, amin nézhető a műsor 5-10 percig, nem rongyolja agyunkat annyira. Aztán kapcsolhatunk. Nagy ritkán az ember leragad valahol, legyen az Vámos Miklós vagy gázturbinás full pull. Kell ám az a kis napi hátradőlés is. Én magam azért többre becsülöm a digitális műsort, ezért ülök most is inkább itt. Nézzétek ti is a brazil RedeGlobo hírtelevíziót internetileg, RealVideo-ban, mert csiszolja a portugálotokat (ahogy Lomb Kató tanácsolta volt egykoron).

Szóval a helyzet még messze nem reménytelen. A mérnökök mindig fel fognak találni ezt-azt, hogy a bölcsészeknek legyen min ráspolyozni (a 7 alkérdése: szerintetek mérnök vagy bölcsész vagyok?).

(CsA)k ennyit akartam mondani.


1997. október 2. - csütörtök, 22 óra 15 perc
Sajnos idő híján csak bele-bele olvasgattam a véleményekbe. Egy valakit hiányolok: a vendég kérdezőt (csüt. 14:17-ig nyomát sem láttam, avagy álcázza magát:-)). A cikket elolvastam, valóban elgondolkodtató. Több dologról is beszélhetünk ezzel kapcsolatban. Először is az emberi oldalról: a televízió eltunyítja, elkényelmesíti az embereket. Nem nyújt igazi katarzis-élményt. Avagy nagyon sok mindent megnéz az ember és csak ritkán áll fel úgy a készülék elől, hogy látott is valamit. Én a moziban (videón) is azokat a filmeket szeretem, amelyek valami mondanivalót hordoznak. Elég kiábrándító viszont az az amerikai túlsúly, ami ezen a területen (is) megfigyelhető: azt esszük, amit kapunk, nincs igazi választási lehetőség.

Egy valamit nagyon utálok: ez a reklám. Ennél csak a reklám reklámját utálom jobban, amely szerint a reklám a választás szabadsága. Na de hol itt a választási lehetőség? Maximum ott, hogy nem vásárolom meg, amit reklámoznak, de magát a reklámot _el kell_ szenvednem, ha látni akarom a következő műsor elejét is (a film közbeni reklám „áldásait" szerintem majd most fogjuk tapasztalni a ker. adóknál). Szóval ez számomra már a terror kategóriája, ez az igazi agymosás.
Amúgy ma már nem sokat tévézem (és itt jön a technikai oldal, a kínálat), mert kevés a számomra nézhető műsor. Úgy nézem a kereskedelmi adók máris megkavarták az állóvizet, legalább itt meglesz a választás szabadsága. Máris megy a kötélhúzás a névhasználatról, meg a műholdas sugárzásról. Ha másra nem is, legalább a versenyhelyzet megteremtésére jók lesznek ezek az adók.
Azért vannak jó műsorok is, pl. talán kedvenc sorozatom a Vészhelyzet, de a legutóbbi színházi közvetítés (Turgenyev: Egy hónap falun) sem volt rossz, a Helló Világ!, vagy más ismeretterjesztő filmekről nem is beszélve.
Máris hosszabb voltam, mint kellett volna. Valahol a vita elején Trebi felvetette az agóra-hasonlatot. Azt gondolom, hogy a történelem ismétli önmagát, azaz csak a díszlet változik (most TV, Internet), de a színdarab mindig ugyanarról szól: az emberekről, emberi kapcsolatokról, sorsokról. Ebben a színdarabban a televízió csak az egyik (nem elhanyagolható) tényező. De ne feledjük: mindig ott van a kezünk ügyében a távkapcsoló, amivel bármikor kikapcsolhatjuk...

Heves Jeges


1997. október 2. - csütörtök, 21 óra 47 perc
Én nem merném kijelenteni,hogy a magyarságnak hazugságra lett volna valamikor is szüksége.Más kérdés az ,hogy a média hazugsággal traktálta,és traktálja ezt a népet amióta az eszemet tudom.Teljesen igénytelenül veszi teljesen hülére az embereket, a politikusoktól kezdve a reklámszakemberekig mindenki.Biztosan így van ez világon minden média fertőzött környezetben.Fél évszázad telt el információim szerint,hogy a hüleségnek komoly magyar mértékegysége legyen kis hazánkban.A marhság befogadását fantasztikus módon segítette a TV.A helyzet semmit nem változott,csak még a médiák rátettek egy lapáttal.Azelűtt a politikai indokbol eredő butítás volt a nagy produkció,ma már szinte az élet minden területére akar hatni.A TV-is elmulasztotta a rendszerváltás lehetősségét!!!!!!!! Nem sok jövőt jósolok neki.
A magyaroknak most is sok bizalomra,igazságra,
és felemelkedésre lenne szüksége.A média is csak rombolja szakadatlan............
Vándor


1997. október 2. - csütörtök, 20 óra 45 perc
Nem értek egyet Spiróval az okok meghatározásánál, szerintem a gyávaság állapotát az ember már túlhaladta. Ez talán igaz még a mai 40-es generációra, de a fiatalabbakra egyre kevésbé, és a nintendo generációra pedig egyáltalán nem. Az emberek egy csoportja mindig is úgy fogja érezni, hogy a TV egyfajta menekülés, figyelemelterelés, hogy ne kelljen szembenézni bizonyos kérdésekkel, ám ez a csoport az elmúlt 40 év alatt radikálisan csökkent, és tendencia szerint csökkenni is fog.
Ugyanis nincsenek kérdések, ha nincs kérdező. A mai tizenéves generációnak a tv, mint a kikapcsolódás alternatívája adott dolog, sokkal kevésbé nyújt alternatívát számára pl. egy könyv, mint a televízió.
Ebből az következik, hogy választáskor kérdéses, hogy egyáltalán felmerül másik alternatíva a tv-vel szemben. Ezért nem "menekülésnek" él meg egy ilyen választást, mert a világ legtermészetesebb dolga, hogy lezuttyan a tv elé.
A másik oldalon, akiben tudatosul a probléma, és Pirítós találó példájával élve mégis bambul a Telemázlira, nos benne sem egyedül a gyávaság dolgozik, sokkal inkább a renyhe lustaság és elvakultság, amit ugyebár a buddhizmus a 3 létesítő ok között tart nyilván a fekete disznó képében.
Klónvilág:
Kétségtelen, hogy ha erről a tendenciáról beszélünk, az első számú eszközként a tévét kell megemlíteni. A tévénézésre fordított idő növekedésével az azonosulási pontokat egyre inkább a sugárzott műsorok adják. Ez óriási manipulációs lehetőséget és egyszerű klónozási módszert jelent. A probléma az, hogy az emberek saját maguktól vonják meg a választási lehetőséget, így kevés esélyük van a klónvilág ellen.
"A GDP meg az egy főre jutó, dollárban számított átlagjövedelem korántsem megbízható mérce az egyes ember
életminőségét illetően. Az igazán megbízható mérce ma a televízió idiotizmusa.."
Tény, hogy a tévék műsorszerkesztésében a többség uralma, azaz a mennyiség uralma érvényesül - a minőséggel szemben. Ez a mai világban amerikai filmeket ill. filmkészítési elveket jelent, és mindamellett, hogy az amerikai filmkultúrát messze nem lehet azzal a szennyel azonosítani amit nap mint nap adnak, mégis az USA jegyzi ezt a találmányt. Egyébként irreleváns, hogy a forrás az USA, lehetne bármely más ország. A rossz nem az, hogy ilyen filmeket nyomnak, hanem hogy ezek abszolút prioritást élveznek, mivel ezek hozzák a reklámbevételt. Láttatok mostanában vígjátékot? Korábban azt gondoltam, hogy van egy bizonyos toleranciaszint, ahol az idiotizmusnak és infantilizmusnak megálljt parancsol a kereslet. Most az a szörnyű sejtésem, hogy nincs ilyen határ. Ez azt jelentené, hogy mivel visszacsatolásról van szó, nincs egyensúlyi állapot. Előre Power Rangerek!
HoD


1997. október 2. - csütörtök, 20 óra 29 perc
Ne bántsátok már annyit azt a szegény Homok titkait! Még mindig sokkal jobb volt, mint más nyeszlett sorozat. Ugyanis hangsúlyos szerepet kapott benne a környezetvédelem! És lehet, hogy ezután néhányan kevésbé koszolják a vizeinket, vagy csak nem fürdenek tiltott helyen. És azt hiszem, akkor már megérte... Ezután emlegessétek mondjuk a Rabszolgasors v. a Megveszem ezt a nőt c. halhatatlan filmeposzokat, jó? Ez esetben ugyanis én is teljes mellszélességgel tudom Razzia Cattanit támogatni.
Mira


1997. október 2. - csütörtök, 19 óra 28 perc
Kedves DcsabaS!
Igazad van, nem az általad leírtak szerint neveztem manipulációnak a 8:10-es szövegedet. Biztos vagyok abban, hogy amit kifejtettél, azt te valójában az információid alapján levont teljes igazságnak tartod. Olyan értelemben tartottam manipulatívnak a szöveged, hogy feldobtál egy, a köztudatban most igen erősen élő témát _annak _lehetősége _nélkül, hogy erről érdemi vitát lehetne lefolytatni. Így óhatatlanul azt az érzést kelted, (és itt a nem _tudatos manipulálásodnak a lényge), hogy mivel érdemben senki nem cáfolja az általad leírtakat, azzal tulajdonképpen mindenki egyetért. Én pl. _nem értek veled egyet, de szerintem ez most nem az a fórum, ahol a népszavazás témájáról vitázni lehetne. Ezért nem mentem bele az általad leírtak részletes cáfolásába, mert a 7kérdés most nem erről szól.
Mira

Kedves DD!
Én sem említettem volna az "amerikanizálódás"-sal kapcsolatos problémáimat, ha nem minősítesz általánosságban mindenkit "neandervölgyi szürke poros keleteurópai agyúnak". Most akkor másodszorra, mégegyszer és utojára megpróbálom Neked elmagyarázni, hogy mit hogyan értettem.
Abszolút nincs kifogásom az amerikai életforma ellen. Lehet, hogy néha irigylem is... De! Az ellen viszont igenis van kifogásom, hogy folyton folyvást olyan filmeket nyomassanak, amelyek kommerszek, hazugok és ezt az életformát állítják be az egyedül üdvözítőnek. Nem a filmgyártókkal van bajom, hiszen nekik az éri meg, ha ilyen filmeket készítenek. Nem várható el tőlük hogy ne a profitra hajtsanak. De ha csak egyetlen ilyen filmet is láttál, Te is beláthatod, hogy az életforma _lényegéről (_nem a külsőségeiről!) semmit sem mondanak. Szerintem valami ilyesmire közvetetten már Te is utaltál.
Egyébként. Nem hiszem, hogy a hamburger egészségesebb lenne a pörköltnél. Nekem nem mindegy, hogy sörösüvegekkel vagy pléhdobozokkal szemetelik-e tele a ligetet, az üveg ugyanis visszaváltható és nem csak egyszer lehet bele nedűt tölteni - tehát sokkal inkább környezetbarát! Nekem ez is számít. Egert nem tudom, de mit gondolsz, hogyha (majdnem)ugyanazt a cigit Pécsett gyártják (bocs, mivel nem dohányzom, nekem a márka tökmindegy) és azt adják el, melyik cég jár jól? ("denevér"). És ugyanez a cég igen erősen terjeszkedik pl. Kínában is... Azt hiszem, neki sem mindegy, hogy hol és mekkora újabb piacokat tud szerezni anélkül, hogy az USA államkasszájába súlyos milliárdokat fizetne be...
Ahhoz, hogy mindez eladható legyen (ne a magyar, román, szlovák, stb. árut szeressük) kedvet kell hozzá csinálni. És akkor itt érkeztünk vissza kedvenc kommersz filmjeinkhez. Ugyanis ha a pozitív főhős, a vagányok vagánya X kólát iszik, Y helyekre jár, Z ruhát hord,stb., akkor ez a (koruknál fogva)tapasztalatlanabbakban, tudatlanabbakban úgy vetül visza, hogy ettől lesz valaki "menő". Mégegyszer: nem az életformával, nem azokkal az emberekkel van bajom, akik ezt élik: ennek a hazug közvetítésével, példaképpé állításával és így ránkkényszerítésével van bajom. És ebben azok, akik megveszik és vetítik az ilyen filmeket, és azok, akik akarják és kikövetelik, hogy megvegyék a filmeket ugyanannyira hibásak, mint akik gyártják a filmeket. Circulus vitiosus. És nem hiszem, hogy ártatlan szüzek lennénk, akiket a gaz nyugat megront (ki beszélt egyébként itt nyugatról? Én csakis kizárólag a kommersz amerikai és dél-amerikai filmekről beszéltem... a nyugat-európai életforma ugyanis lényegesen közelebb áll a begyöpösödött kelet-európaihoz, így ezzel kevésbé lehet manipulálni...), inkább úgy érzem magam, mint az az indián, aki nem akart az üveggyöngyből és a tüzesvízből venni...
És végül: tudod, a 10 millió magyar közül csak igen keveseknek van lehetősége arra, hogy eljussanak az USA-ba, esetleg hosszabb időn keresztül ott is éljenek, dolgozzanak, stb. A többieknek USA=amit a filmeken látnak.
Ha most sem érted meg, mi a problémám, többet nem próbálom Neked megmagyarázni. És sajnálom, ha mindezt kritikának, a személyedet érintő sértésnek veszed... (most csak a saját szövegeimről beszélek) Lehet, hogy túl rég óta élsz ott ahhoz, hogy a mi keleteurópai gondolkodásmódunkat "fogni tudd".
Mira


1997. október 2. - csütörtök, 19 óra 16 perc
A tévé meg van halva. Már ássák güdröt neki. Vége. Persze, a televíziózás lehet patologikus. Főleg, ha nem tudom nézni a meccset a Végtelen utazás miatt.
Az is tök igaz, hogy bizonyos műsorok elrohasztják az ember agyát.
Az is tök igaz, hogy most jön a magyarországi patológiás televíziónézés röneszansza.

Engem a klónrabszolgák mellett a mégnemklónnemrabszolgák lelke érdekel, a külköké, akik tuti hogy befordulnak agyilag a sok marhaságtól. Már én is így nőttem fel. Nem is tudom... Megaztán nem is tudom. Valahogy senki nem tudja megmondani milyen hatása van a televíziónak az emberekre valójában. A Homok titkai az egyik véglet a másik meg a David Attenborough oroszlánszar-kereső filmjei, meg a Magyar Népmesék. A kettő között igenis van esztétikai távolság, ha kell ezt lecsupaszított mellkassal üvöltve hirdetem.

Razzia Cattani


1997. október 2. - csütörtök, 17 óra 52 perc
Nem, Figyelő, nem tűntem el, csak az olvírből távoztam. Érdeklődéssel olvasom a 7kérdést, különösen azt a sok nagyívű zöldséget, amit összeszónokolsz az indiánokról. Nagyszerűek a "Bízzunk benne, hogy lesznek bátor szembeszállók, hogy a néhány életbenmaradt elhajlónak legyen helye még a nap alatt"- típusú zagyvaságaid is - épp olyan, mintha mondanál valamit.
Vagy kítűnő mondat például a következő is:
"Szerintem pedig F.G., eltűnése óta, = bela, Dénes, DD!"
Tanulsz, vagy tanítasz valahol? Csak nem magyar nyelvet?!?
F.G.


1997. október 2. - csütörtök, 17 óra 37 perc
Kedves Hajós András!

Köszönöm. Ez esetben vissza az egész: Demszky Gábor mégse Kökény. Mindenféle technikai megoldások jutnak ugyan eszembe, a problémák leküzdésére, de visszafojtom.
Türelmetlenül, ám kitartóan várom Demszky úr válaszait.

Trebitsch, vassgab@mail.datanet.hu


1997. október 2. - csütörtök, 17 óra 34 perc
Skorpió!

Azt mondod:
"Nem hiszek abban, hogy akik a TV-t "csinálják" mások mint akik csak fogyasztják. Legalábbis nem rosszabbak."
Ezt általánosságban én sem állítottam.

Továbbá:
"Nem tetszik az a kimondatlan feltételezés, hogy vannak a csúnya gonosz manipulátorok, és a szegény nép, akit kihasználnak."
Kezdünk közeledni valami fontoshoz. A manipulátor nem a gonoszsága miatt manipulál (hiszen még az sem biztos hogy gonosz!), hanem azért, mert ahol megengedett a manipulálás, ott vesztésre áll mindenki, aki nem manipulál.

Továbbá:
"ha a népből kerülnének olyan helyzetbe a kiválasztottak, nem ugyanezt tennék-e?"
De igen, pontosan ugyanazt tennék. Ezért tehát nem elég személycserékben gondolkodni, hanem a manipulálást, mint olyant kell korlátozni. Pl. a direkt finanszírozás tiltásával és a ferdítések büntetésével.

DcsabaS - aki szereti a TV-t - még így is.


1997. október 2. - csütörtök, 17 óra 21 perc
Kedves trebitsch és más reklamálók!

Szíves türelmét kérjük mindazoknak, akik Demszky Gábor főpolgármester válaszait várják. A késlekedésnek technikai probléma az oka, nem pedig a Főpolgármester szándékának hiánya. Demszky Gábor válaszolni fog minden kérdésre.

Hajós András
sajtóreferens
Főpolgármesteri Hivatal Sajtóirodája


1997. október 2. - csütörtök, 15 óra 54 perc
"... sok ilyen gyereket láttam már..."
Gyogyós vagy?
Miért akarsz te mindenkit megdoktorni?
G.F.


1997. október 2. - csütörtök, 15 óra 52 perc
Most először volt szerencsém benézni "hozzátok"
de érdemes volt .
JA!A tv az okos embert okosabbá
a hülyét meg még hülyébbé teszi.

Malcsik


1997. október 2. - csütörtök, 14 óra 17 perc
Kedves St.Paul!
Én egyáltalában nem vagyok indulatos. Sajnálni való. Biztos, hogy ennek az embernek otthon valami nagy bánata van, azért dühös folyton. Higgyed el, DD egy bánatos sündisznócska, aki az ide írt erős szavakkal valamennyi időre levezeti a baját. Sok ilyen gyereket láttam már. Lehet, meg kéne tudni mi van benne, hogy segíthessetek rajta. Hisz ezért is beszélgettek egymással, nem?
Kedves DD!
Kár hogy megint ilyeneket írtál. Nem kifogásolom tiszteletlen szavaidat, érzem, hogy egyenlőre nem tudsz uralkodni magadon. Csak tudnám miért.
Szervusztok!
Mami


1997. október 2. - csütörtök, 13 óra 39 perc
Az a véleményem, hogy mint sok minden,
a TV is pont olyan mint a magyar társadalom.
(Mitöl lenne más ?). A TV kultúrája, a manipulációi, értékei, hibái, befolyásolása, befolyásolhatósága mind visszatükrözik az ország kulturális, erkölcsi, etikai,
mentális állapotát. Nem hiszek abban, hogy
akik a TV-t "csinálják" mások mint akik csak
fogyasztják. Legalábbis nem rosszabbak. Ergo,
attól olyan , amilyen, mert mi ilyenek vagyunk,
és ezért - közvetve vagy közvetlenül- ilyennek akarjuk.
Akik bírálják -akár itt is- legalább közvetett
feleloséggel bírnak. Azt sem hiszem, hogy bárki
meg tudná alapjaiban változtatni. Nem tetszik az
a kimondatlan feltételezés, hogy vannak a csúnya gonosz manipulátorok, és a szegény nép, akit kihasználnak. De ha mégis így van, akkor el lehet gondolkozni azon, hogy ha a népből kerülnének olyan helyzetbe a kiválasztottak, nem ugyanezt tennék-e?
"A gyöztes forradalmár elöbb-utóbb diktátor lesz".

(Félreértés ne essék, én nem szeretem a TV-t.)

Skorpió


1997. október 2. - csütörtök, 13 óra 19 perc
Kedves DcsabaS, Diolen Mobi, *.*!

nem bántom én a Darwint, sőt. A "géneket" pedig abban a laza (trehány) értelmezésben használtam, hogy "az általuk meghatározott viselkedésforma minden normális egyedre nézve kötelező, kikerülhetetlen, akarattól független. (copyright by Trebitsch)" A civilizációs szinten átadott információra ez persze nem igaz, ettől függetlenül a szelekció azért müxik, ezzel egyetértek.
Hogy mi a normális, azt most talán hagyjuk, de ha "génjeink" követelnék meg, nem lett volna szükség pl. a tízparancsolat megfogalmazására, mert olyan természetes lenne, mint... mondjuk levegőt venni. (Tudod: nem vagyok vallásos.)

TV üzembentartási díj ügyileg meg én se vagyok tájékozott, és nem vagyok jogász. (MaCs, help !)
Deviszontezzelszembenben ez a törvény(?) sincs kőbe vésve. Azért mennek be a parlamentbe nagyra becsült, igen tisztelt, szavatartó, becsületes és okos politikusaink, néha-néha, hogy törvénykezzenek. Ha egy törvény, rendelet, akármi igazságtalan, vagy hülyeség, tessenek megváltoztatni, és kész. A be nem tartása egy másik eset, és nem tudom, hogy ez épp melyik. Disznóságnak tartom a dolgot, de hát ki figyel oda? Maximum Mari néni, de ő meg le van szarva. Két nap híján négy évig egyfolytában.
Most se fog elmenni földügyben szavazni, pedig milyen jó kérdéseket talált ki neki bölcs koalíciós, demokratikus, szociálliberális, háromigenes kormányunk. A jó büdös q§%!#@{* életbe mán.

A manipuláció. Én is úgy látom, mint Mira, hogy akinek leköti az érdeklődését, örömet okoz neki a Dallas vagy bármi egyéb szemrágógumi, hadd tegye, és jó, hogy legalább ennek tud örülni, megnyugtatja, ilyesmi.
Emiatt lenézni, gúnyolni a nézőt: sznobizmus, szellemi erőfölénnyel való visszaélés, és kb. olyan, mint amikor valakit elgáncsolnak, hasraesik, és ezen röhögnek. Leghangosabban röhög a gáncsoló maga.
Ennyit a Diana nekrológokról.

Trebitsch


1997. október 2. - csütörtök, 13 óra 7 perc
DCsabaS!
A technika ördöge, és az Internettó gorsreagálású hadteste miat kissé keresztbe vettük a témát, látom Te is azt boncolgatod, hogy mi után is fizetünk üzembentartási díjat.

Továbbra sem értem,hogy most állampolgári jogon jár a TV1-TV2mindenkinek? Vagy csak járt? (a szánk)
STP


1997. október 2. - csütörtök, 11 óra 39 perc
Kedves Trebitsch!

Egyetértek Veled, hogy az a minimális jóindulat kifejeződése lenne, ha a "Mari néniknek" csökkentett tarifát kellene fizetniük, arra való tekintettel, hogy esetükben fizikai akadálya van a TV2 vételének. De még ennél is jobb megoldásnak tartanám, ha a TV (vagy aki az üzembentartási díjakat beszedi) kedvezményes akciókat szervezne megfelelő műholdvevő készülékek beszerzéséhez. Ez egyfajta hitelként is elkönyvelhető, hiszen az évek alatt az üzembentartási díjnak a TV2-re jutó hányadát (amit egyébként is gyalázat, hogy beszednek) juttatná vissza az érintettekhez, 1 összegben, előre. (Az idősekre különösen igaz, hogy sokszor ad, aki gyorsan ad.)
Sajnos, valószínűleg az egész fenti érvelés megbukhat a törvényen, amit nem ismerek részleteiben. Meglehet, hogy a "TV előfizetési díj"-nak "TV üzembentartási díj"-ra történő átkeresztelése is pont azért történt, hogy jogilag ne valamiféle műsorszolgálat alapozza meg a beszedendő díjat. Ha pedig így van, akkor üzembentartási díjat akkor is szedhetnek, ha éppenséggel egyáltalán nincs is semmiféle közszolgálati műsor. Olyan ez, mint a "levegő adó". A hatalom olyasmit is megpróbálhat eladni polgárainak, ami semmi, vagy aminek létrehozásához vajmi kevés köze volt.

Tetszett a gén kontra civilizáció fejtegetésed is! Azért egy jó szót szólnék Darwin mellett, mert sokan a darwinizmus bírálatakor éppen Darwin eredeti gondolataihoz felejtenek el visszanyúlni és helyette gyakran csak a túlzottan egyszerűsítő szemléletű "darwinisták" tételeit teremtik a porba - miközben Darwint szidják.
Szóval Darwin nem határozta meg közelebbről (nem is tehette) hogy konkrétan miben, mikben adódik át az örökletes információ. Darwinnak elég volt annyi, hogy ilyen információ van valahol, és valami módon át is átadódik, továbbá hogy ebben az információban időnként módosulások is előállnak, mégpedig minden különösebb irányultság nélkül (magától és véletlenszerűen), továbbá hogy a szaporodási közösségekben élő élőlények körülményei szintén változóak, ezért a túlélésre irányuló törekvéseik során folytonosan szelektálódnak - megmaradnak a jobbak. Így tehát Darwinnal kapcsolatban nemcsak gén-alapú öröklődésről és szelekcióról beszélhetünk. (A mai gén-fogalom lényegesen szűkebb, mint volt korábban.) Az információ átadása, tárolása és a természetes szelekció végbemegy pl. civilizációs szinten is. Vagyis nemcsak a gén evolúciójáról beszélhetünk, és az sem igaz, hogy minden evolúciós mehanizmus hátterében szükségképpen az általunk _jelenleg_ génnek nevezett dolgok állnának. Ezen a ponton az "önző gén" teória kissé túlzó.

DcsabaS


1997. október 2. - csütörtök, 7 óra 29 perc
Mami !
Egyetértek veled, mert úgy érzem, hogy indulataidat fékezve megpróbáltál D.-re hatni. Az eredmény a szokásos. No comment.

DCsabaS !
Érdekes, amit Te és a többiek írnak az üzembentartási díjról. Ahogy én tudom egy TV készülék üzembentartásáért fizetünk és nem a MTV 1-2 ért. Az egy érdekes dolog, hogy a befolyt pénzből az MTV és az adóhálózat üzembentartója kap pénzt.
Kap-e majd ebből az új TV2?

Most, hogy a földi adóhálózaton a két másik (új) adó is üzemelni fog, mind az MTV, mind az újak hasonló szolgáltatási díjat fognak fizetni ?
A néző végül is kap a TV2 helyett egy másikat, amit földi antennával vehet, még az is lehet hogy jobbat.
A TV2 annyira nélkülözhetetlen?
Pontosan mik a kötelességei az MTV-nek? Kötelező ingyen szolgáltatni 2 műsort földi hálózaton? Hol van ez meghatározva? Jó lenne utánanézni.

Ja és ez már tényleg nem tartozik ide, de jogosan perelte-e be az MTV az (új) TV-2 a már ( az új MTV2 által levédett) névhasználat megszüntetéséért?

St Paul

Piritósnak

Jézusról már többen megemlítették, hogy jó marketingesnek tekinthető a mai szempontok szerint. Bár félek, hogy a médiapiac ma felzabálná.
STP


1997. október 2. - csütörtök, 7 óra 20 perc
DcsabaS,
szerda, 21 óra 59 perckor szóbahoztad a TV üzembentartási díjat. Namost, az a helyzet, hogy eddig 2 "közszolgálatiért" fizettünk, most meg az egyiket fölküldik a zűrbe, és mindenki vegyen műholdvevőt, akinek nincs kábelTV-je, vagy AM mikrója. Nem tudom, ki hogy van vele, én igazságtalannak tartom, hogy Mari néni, akinek biztosan nem lesz pénze műholdvevőre, és egy darab dróttal meg a régi kalor sztárral nézi a műsort, továbbra is ugyanannyit kell hogy fizessen. Már megint be vagyunk csapva, szerintem.
-------------------------------------------------

Diolen Mobi,
az önző gén elmélet OK, csak az a bizonyos legyőzöttnek adott kegyelem... Azt hiszem, nem véletlenül írtál róla. Az állatvilágban ez a viselkedésrendszer csak a ragadozóknál, pontosabban a társaikat könnyedén megölni képes fajoknál alakult ki. Vagyis ahol vannak nagy fogak, karmok, vagy egyéb, _a törzsfejlődés_során_ kialakult_ fegyverek. Logikus, hogy egy csapatban élő (ez is feltétel), felfegyverzett állatfaj enélkül a gátlás nélkül nem lenne hosszú gén-élettartamú.
Az embernél épp itt a baj, hogy mivel a testi fegyverzet, amivel az "önző gén" "kalkulál", nem elegendő a gyors öléshez, nincs kialakult gátlás a legyőzött megölése ügyében. Ahogy a gerléknél sincs... A ragadozó, ha az ellenfél megadó pózba vágja magát, nem képes megölni azt. Akarja, de nem tudja. A gerle tudja és meg is teszi, ha módjában áll, a vesztesnek pedig nincs "megadom magam" jelzése. Általában elrepül.
A technika fejlődését már a kőbalta óta csak nézi az önző emberi gén, de hát lassúak a reflexei. Majd pár millió év múlva, talán... :)
Vagyis, bár egy kicsit elkalandoztam, attól tartok, Darwin a technikai civilizáció esetében nem gilt. Egyszerűen még nem volt rá idő, hogy a gének figyelembe vehessék a TV-t, de még a kőbalta is csak egy pár tizedmásodperccel ezelőtt jelent meg, génidőben... Már majdnem eléri a reakcióküszöböt. De a TV-be nem ezért menekül a gyenge, az még kicsit odébb van...
-------------------------------------------------

rezső,
természetesen bátran szembeszállni, és marginalizálódni. De hogyan???????????????????

Trebitsch

ui: Zsófi, ha véletlenül összefutsz a Demszkyvel, add át az üzenetemet neki, légyszíves: Már tudom, mennyire bízhatok az ígéreteiben. Pont annyira tartja a szavát, mint a Kökény: semennyire.


1997. október 2. - csütörtök, 0 óra 40 perc
Kedves Mira!

A 8:10-es példákat nem kizárólag a tévés manipulálására hoztam fel példának. A TV által elkövetett manipulálás viszont fontos része volt a paklinak.

Hogy én is manipulálnék? Hmmmmmm. A manipuláció mindenesetre tudatos cselekmény (szerintem), ahogy már Pucros Mackónak is megírtam (kedd, 7 óra 2 perc). Vagyis az "akaratlanul elkövetett manipulációt" fából vaskarikának érzem. Továbbá különbséget látok a manipuláció és a meggyőzés között. Meggyőzés mondjuk az, ha bevetjük érveinket, ismereteinket (és azok forrását is) annak érdekében, hogy valaki más is MEGÉRTSE azt, amire mi már rájöttünk. Ezzel szemben a manipulátor nem akarja az alanyt megismertetni probléma egészével, mert csupán azt akarja, hogy a megcélzott alany a kívánt végkövetkeztetést vonja le, bármilyen alapon is tegye. Ehhez pedig gyakran rövidebb út vezet, mint a teljes igazság feltárása. Egyes esetekben pl. kimondottan hazudni célszerű. És akkor a manipulátor még lehet jó szándékú is! A gond persze ott van, hogy a manipulálás szintjén nincs különbség igazság és hamisság között. Az egyikre éppoly könnyű manipulálni, mint a másikra. Ezért akit manipulációval térítettek meg, azt manipulációval vissza is lehet téríteni. Aki ennél többre, vagyis az igazságra vágyik, annak önállóan is meg kell tudnia küzdeni bizonyos részletekkel. Őszintén remélem, hogy NEM a fenti értelemben nevezted manipulációnak 8:10-es szövegem.

Egyébként nagyon érdekesnek találom azt a kérdésedet, hogy voltaképpen mi kellene legyen a TV funkciója...

DcsabaS


1997. október 1. - szerda, 23 óra 28 perc
Bizony kezdünk itt körbe körbe menni?
Egyesek új neveket vesznek fel, s ugyan azokat a szövegeket pötyogik, ismétlik nap mint nap.
De maradjunk a témánál:
Oda lyukadtok ki szinte állandóan, hogy rátok sózzák a rossz nyugati filmeket, McDonalds-ot, aluminium dobozokat, cigit,kényelmet meg mit tudom én mit.
Ezzel kapcsolatban csak egy kérdésem van: Ha bemegyek egy illatszer üzletbe és venni akarok 5 liter müorgona illatot, mit fog mondani az eladó? "Jaj ne tessák azt venni az büdös, azt mi nem is akarjuk igazán eladni."
Ne vegyetek McD.-t, meg Colát, meg amerikai cigit, hiszen igy is úgy is magyar marhát esztek, Duna vizet isztok és Egerben csinálják az általatok nyugatinak hitt cigit. Persze itt felmerül a kérdés, hogy jobb e a szervezetnek a zsiros sertéspörkölt, vagy nem mindegy-e, hogy Kinizsis üvegekkel van a liget tele, vagy Filtolt, Kossuth-ot szívtok-e?
Unalmas, hogy akár mi a téma mindig scapegoat-ot akartok Amerikából csinálni. Ti mind szüzek vagyok akiket az a rohadt nyugat megront? Nem akartam én belemenni ebbe a témába, túlon túl szomorú. Csak Lewinfiú eszmefuttatására kinyílt a bicskám. Kinyalt amerikai, meg a kényelem. Bullshitt.
Sorry.
Végül ki vagy te Mami?
Hetes, vigyzó, vagy körletes?
Ha nem tetszik amit irok, kövessed Piritóst, s szkrolljál.
A véleményem ettöl még nem változik.
Stilusod eléggé hasonlít a "hivatalos szerv" stilusára. Vagy csak egy magyar tanárotok volt? ( A körmondataid azt mondják, hogy egy sem.)
Szóval Mami....
DD.



1997. október 1. - szerda, 23 óra 22 perc
Pirítós!

Amit legutóbb írtál (szerda, 16 óra 27 perc), azzal én egyetértek. A vallásos kontra ateista műsorok arányát nem is azért vetettem fel, mert hogy csak ebben a formában tudom elképzelni az ideológiai megdolgozást. Pusztán csak rá kívántam mutatni a jéghegy csúcsára, amelynek Te a mélyére igyekeztél ásni. Egy pillanatra azonban még mindig a csúcsnál maradnék, mert nagyon érdekelne, hogy pl. hogy a pitlibe valósulhattak meg ilyen dolgok az MTV-ben:
Pár éve Karácsonykor néztem a TV2-őt (a TV1 abszolút nézhetetlen volt). A Karácsonyra való hivatkozással még a vízcsapból is vallással kapcsolatos műsorok folytak, nemhogy a tévéből. (Ahogy írtad, Vidra-effektussal.) Úgy kb. 11-kor kezdték vetíteni az éjszakai fő attrakciót. Abban a filmben először megerőszakoltak egy lányt, aki meg pár órával később úgy határozott, hogy bosszút áll a férfiúi nemen. Lemészárolta apját és testvérét is, a házban dolgozó (de éppen alvó) többi férfival egyetemben. Egyvalaki kerülte csak el a bosszúját - aki megerőszakolta. Én meg csak pislogtam (hányingerrel küszködve), hogy létezhet-e ilyesmit bemutatni Karácsonykor? Ahelyett, hogy egészséges arányban sugározták volna a vallással kapcsolatos műsorokat, (talán a mérleget "kiegyensúlyozandó") lejátszották azt a förtelmet.

Amit a bújtatott reklám tiltásáról írsz, az érdekelne. Már csak azért is, mert szerintem a bújtatott reklámot (éppen a bújtatottságából kifolyólag) nemigen lehet fülöncsípni, egészen amatőr megoldásoktól eltekintve. Vagyis egy ilyen törvény nem érheti el a célját, hacsak nem éppen az a célja, hogy csupán látszat-garanciát nyújtson a reklám-manipulációkkal szemben. Ehelyett én megszüntetném azt, hogy egy magánszemély, vagy cég közvetlenül fizethessen pénzt a TV-nek, s így direkt befolyásra tegyen szert. Aki támogatni akarja a TV-t, az adományozzon egy alapítványnak, méghozzá a cimkézés lehetősége nélkül. Az alapítvány pénzével pedig gazdálkodjanak a tévé szakemberei belátásuk szerint, de a közszolgálati TV esetén a közvéleménynek alárendelve. Ha pedig kiderül, hogy egy tévés kolléga csúszópénzt fogadott el, azt haladéktalanul és véglegesen távolítsák el. Szerintem egy ilyen rendszerben a manipuláció meglehetősen nehéz lenne.

A lényeg az, hogy amilyen irányból hatást akarunk elérni (pl. nézők), ott az igények NE KEVEREDJENEK, amilyen irányból pedig el kívánjuk kerülni a hatást (manipulációt), a pénzeket éppenhogy ÖSSZE KELL KEVERNÜNK.

A rendszer egyébként már fel van találva, csak éppen fordítva működtetik. A NÉZŐKTŐL összeszedik (és keverik) a TV üzembentartási díjat, ami anonim módon támogatja a tévét, ugyanakkor a tévé nem összekevert pénzt is elfogad (reklámbevételként) különféle cégektől, amelyek nem nézni, hanem NÉZETNI kívánnak műsor gyanánt ezt-azt.

DcsabaS


1997. október 1. - szerda, 21 óra 59 perc
Kedves Pirítós!
Tökéletesen egyetértek a szerda 16:27-eseddel.
Mira
Kedves DcsabaS!
(szerda 8:10 és kapcsolt részei!)
Elfogadom, hogy a példát csak a tv manipulálásának bemutatására hoztad fel. Engem mindössze az zavar, hogy ezzel Te is manipulálsz vagy manipulálni próbálsz... bár az is lehet, hogy nem szándékosan. Szerintem ugyanis nemcsak tudatosan lehet manipulálni.
Mira
Kedves Dénes!
Ha a klónrabszolgaságom csak abból állna, hogy a neandervölgyi, szürke, poros keleteurópai agyam határolná be a gondolkodásom, ezt szíves-örömest és büszkén vállalnám. A probléma valójában az, hogy éppen a bugyuta amerikai, brazil, stb. filmek próbálnak ránk, elmaradott keleteurópaiakra olyan gondolkodást és életformát ránkkényszeríteni, ami nem a sajátunk, és egy darabig (vess meg érte, de remélem még egy jó darabig) nem is lesz a mienk. A még nagyobb baj az, hogy sokan megpróbálnak tényleg azonosulni is ezzel. Azt hiszik, ha a gyereküket Isaurának vagy Bobbynak hívják, már jelent valamit. Azt hiszik, ha baseball sapkában, bomberdzsekiben járnak - többek között a McDonaldsba -, graffitikkel telepiszkítják a falakat, akkor ők ettől már fejlett amerikai aggyal és életkultúrával rendelkező egyedek. Vagyis mi a bajom? Épp az, hogy ezek a szuperfilmek nem a gondolkodásmódot, az életforma lényegét közvetítik, hanem csakis kizárólag a külsőségeket. Mert ez éri meg. Így lehet újabb McDonaldsokat nyitni, így lehet a neandervölgyi keleteurópaiakra rásózni pl. a környezetszennyező fémdobozos üdítőket dögivel, így terjeszkedhetnek a hazájukban erősen térdre kényszerített cigarettagyártók Kelet-Európában és egyéb elmaradt helyeken... Vagyis nem az életformát magát ajánlják fel, hanem csak a külsőségeit. Így nem is lehetünk választási helyzetben (a többi, pl. anyagi tényezőről már nem is beszélve).
Mira
Igazából ambivalensek az érzelmeim a tv-vel kapcsolatban... Találkoztam már ugyanis olyan műsorokkal is, amik gondolkodásra, empátiára serkentették a népeket. Láttam már a tévében rendkívül jó dokumentum- és természetfilmeket is.
Sajnos sokan tényleg csak a tévéből ismerhetnek meg külföldi városokat, egzotikus helyeket és állatokat. A tévében olyan dolgokat is láthatunk, amelyeket látni egyébként csak nagyon keveseknek adatott volna meg. Jó, tudom, most nem ezekről a műsorokról van szó. De! Ez is éppen úgy hozzátartozik a tv-hez, mint a másik, a már általam is szidott rész. Megint nem az eszköz a rossz, hanem csak az, aki használja.
Igen, a tv szerintem is manipulál. Hamis, idealizált, vagy éppen a végsőkig elsivárosodott világokat mutat be. És ahelyett, hogy ezt mindenki szépen helyre rakná magában, realitásnak fogadja el ezeket a (rém)álomképeket. Van, akit ez tényleg infantilizál. Van, aki ebből merít erőt (lsd. másoknak is rosz, hogy jön az én kis piszlicsáré
problémám a Bobby Ewingéhoz, stb.)
Gyávák lennénk? Igen, vannak akik azok. Ez a kevésbé szomorú, ezen talán lehet változtatni. De! Sokan mégcsak nem is gyávák, hanem egyszerűen csak érdektelenek, kívülállók, a saját maguk kis világán kívül semmi nem érdekli őket. Ebbe a világba belefér a Dallas, de a beteg szomszédnéni pl. nem. Mondhatjátok, hogy idealista vagyok, de a tv néha, éppen a célzott manipulációval segíthet(ne?) ezen. Nem szeretem pl. a Szomszédokat, évente kb. egy-két részt nézek meg véletlenül (igen, velem is előfordul, hogy olvasás közben oda-odasandítok a tv-re, a "győzzön a jobbik" alapon), de ez a szappanopera például kifejezetten jó erre. Sokan - a legtöbben? - nem szoktak arra rá, hogy gondolkodjanak - mert nem tanították meg őket erre. Miért várnánk el tőlük akkor azt, hogy a lélekölő - ezért szellemileg fárasztó - munkájuk után még a kis szürkéket használják, és ne a könnyebbik ellenállás felé, a jól emészthető, rögtön örömet nyújtó tv felé forduljanak. Igen, a tv valóban kábítószer.
A nem "klónrabszolgának lenni" szerintem mindig csak keveseknek adatik meg. Szerintem soha nem voltak a történelemben ilyen emelkedett pillanatok, mindig csak "tisztánlátó" emberek, szűk embercsoportok voltak. A tömegekre ez sohasem volt jellemző. (Bár azt elismerem, hogy nem minden korban küldték őket máglyára, vagy kellett mérgpoharat inniuk...).
Szerintem néhanapján mindenkinek szüksége van egy kis gyávaságra, arra, hogy megpihenjen egy kicsit, meneküljön akár a saját gondolataitól is. Ha ebből erőt tud meríteni, akkor a dolog pozitív. Csak nem szabad dagonyázni benne. Gyávaság, konformizmus... mégiscsak társadalomban élünk, aminek a szabályait, azokat is, amik csak itt és most érvényesek, be kell tartani. A klónrabszolgaságból való kitörésnek is megvannak a maga határai - és legfőkébb azért, mert ez a kitörés legtöbbször csak külsőségekben mutatkozik meg.
Lenne egy kérdésem hozzátok. Szerintetek mi, vagy mi kellene, hogy legyen a tv funkciója? Szórakoztatás? Tájékoztatás? Nevelés? Ugyanis a dolgok optikája eszerint sokat változhat...
Mira


1997. október 1. - szerda, 21 óra 1 perc
Rezső, Pirítós, Figyelő!
Rezső állatvilágból vett hasonlata rendkívül szemléletes, bár megjegyezném, hogy az etológia sem az egyed, sem a csoport szintjén nem kezeli a bátorság/gyávaság fogalompárt. Az "önző gén"-elmélet szerint nem az egyén vagy a csoport fennmaradása a végső cél, hanem a géné (ez magyarázza többek között az állati altruizmust és a legyőzöttnek adott kegyelmet is). Ilyen alapon a magukat feláldozó "bátrak" és a "gyáván behódolók" ugyanazt a racionális természeti elvet követik - a génállomány túlélését. Az, hogy melyik egyed melyik csoportba kerül (ennélfogva milyen antropomorf minősítést kap tőlünk, ú.m. bátor vagy gyáva), többé-kevésbé a véletlen műve.

Úgy tűnik, hogy a gén-egyén-társadalom rendszerhalmazban a magasabb szintű szerveződések örökölnek bizonyos alacsonyszintű szabályokat, és akár akarják, akár nem, engedelmeskednek neki. Legyünk brutálisan darwinisták és tegyük fel, hogy az "önző gén"-elmélet az ember alkotta technikai civilizáció alkotta ember (rekurzió) esetében is hat.

Eszerint a valóság elől a médiába forduló klónrabszolga pusztán azért vezeti le a felgyülemlett agresszivizását, kreativitását, párzási vágyát és minden "deviáns" ösztönét, hogy teret adjon azoknak az embertársainak, akik valamilyen megmagyarázhatatlan véletlen miatt tehetségesnek, ambiciózusnak és önállónak születtek és ezzel élni is akarnak. Ha az egyén választása lenne, hogy melyik csoportba tartozna, és szabad lenne az átjárás a két csoport között, akkor nem nagyon kellene aggódnunk a demokrácia jövője miatt. Azonban maga a média gondoskodik arról, hogy az elkülönülés viszonylag korán (gyerekkorban) bekövetkezzen és ne is nagyon változzon meg. Nem azért, mert a média gonosz, cinikus és a hatalom talpnyalója, nem. A médiára ugyan mindez igaz, de csak azt teszi, amit tennie kell.

Miközben a jelenség társadalmilag kétségkívül káros, az önző gén túlélésének tökéletesen megfelel. A jelenséget leírhatjuk, szomorkodhatunk miatta, sőt, lázadhatunk is, de sokat nem tudunk ellene tenni. Ezek a gének hozták létre a földi életet és a civilizációnkat, ha ezt inkompatibilisnek találjuk bizonyos magasabbrendű elvekkel, akkor vagy az elveken kell változtatni, vagy a génjeinken. Szép kis kilátások. Bizony mondom néktek, a demokrácia kiborgoknak való.

Tschüss: Diolen Mobi


1997. október 1. - szerda, 20 óra 24 perc
Mami

"lefordítom Break szavait." Kosz. Igy mar tisztabb. Egyetertek magammal, forditasban is.

Break.


1997. október 1. - szerda, 18 óra 38 perc
Az Ur tul komor. Kicsit tobb humort, azaz nedvesseget, ami a szoveget osszetartja. Igy soha nem lesz iro belole.

1997. október 1. - szerda, 18 óra 30 perc
DcsabaS!
Két különböző dologról beszélünk. Te a kimondottan vallásos, illetve ateista műsorok arányáról - mintha ez bármit is számítana, én pedig arról a vallásról, amit a tévé terjeszt.
Mert a tévé nem úgy befolyásol (adott esetben nem úgy tesz ateistává), hogy olyan beszélgetéseket szervez, ahol x db ateista lyól megtárgyalja, mennyire primitív, ostoba stb. dolog vallásosnak lenni és mennyire görény, pénzéhes dögök mozognak az egyházi szervezetekben. Nem. Ez amatőr megoldás. A befolyásolás nem így működik.
Már Jézus Krisztus is rövid példabeszédeket használt annak érdekében, hogy mondanivalójának lényege átmenjen. A tévé rövid példabeszédei az amúgy teljesen ártalmatlannak tetsző tévéműsorokban rejlenek. Egy film, amelyben 26 mp-ig szerepel egy-egy szemforgató pap, vagy bigott öregasszony. Vagy pl. az a 60 mp-es riport, amely bemutatta a KDNP szakadását megelőző elnökválasztás alatt, kint az utcán összegyűlt húsz-harminc Giczy pártján álló lököttet, akik ott imádkoztak(!) a flaszteron Giczy győzelméért. Vagy azok a nagy tömegben nyomott filmek, amelyek arról szólnak, hogy ha elég pénzed van, az ég világon semmiféle problémád nem lehet. Vagy azok, amelyek az erőszakot a problémamegoldás társadalmilag elfogadott módjának állítják be. Ezek sokkal mélyebben hatnak - ez a manipuláció lényege - az üzenetet elbújtatják. Mit gondolsz miért kezelik olyan szigorúan a bújtatott reklámot (ami nem azonos az ingerküszöb alatti reklámmal)? Mert sokkal nagyobb a hatása, mint a reklámblokkban megjelenő spotnak. Ugyanis leírt jelenség az, hogy ha az ember tudja, hogy befolyásolni akarják, kritikusan (esetleg teljesen elzárkózva) áll az üzenethez. Úgy hívják, hogy vidra-effektus. A vidra füle is automatikusan becsukódik, amint víz alá merül.
Ahhoz képest hogy a reklámtörvény tiltja a bújtatott reklámot mégis nap, mint nap találkozhatsz hallgatólagosan engedélyezett formájával, szinte bármelyik amerikai mozifilmben. (a szimpatikus főhős Coca-colát iszik és nem Pepsit, Fordon jár és nem Toyotán, Nike-t visel és nem L.A.Geart.) Ezekért az adott gyártó és forgalmazó cégek súlyos milliókkal támogatják a filmipart. Majd még írok erről.
Hali
Pirítós

Szevasz donvito!
Welcome on keyboard!
Nem. Semmiképpen sem a televízió műsorainak megváltoztatása javítaná meg a helyzetet. Itt már többször is volt szó a közszolgálatiságról, amelyet én úgy értelmezek, hogy nem a köz ízlését, hanem a köz érdekét támogatja. Ez egyfajta megoldási megközelítés, de nem hiszem, hogy önmagában sokat tudna javítani.
Az embereket nem úgy kell megtanítani gondolkodni (olvasni, összefüggéseket keresni, problémát megoldani stb.), hogy olyan televízióműsorokat mutatunk nekik, amelyek erre stimulálják. Azért nem, mert a tévé nem igazán alkalmas erre, már csak egyirányúsága miatt sem. Legfeljebb lehetne több olyan tévéműsor, amelyben az imádnivaló főhős (a követendő minta!) nem azért lyó csóka mert isteni köríves rúgásai vannak, hanem azért, mert lyóeszű. Hogy aki azonosulni akar vele, ne egy full-contact küzdősportba kezdjen, hanem valami észt is igénylő hobbit válasszon.
Sajnos az nem egy lyó logikai következtetés, hogy a tévé azért nem oszt, illetve szoroz, mert szubjektív média. Beláthatod, ettől még bármilyen alapműveletet remekül el tud végezni - egyszerűbben szólva nagyon is komoly 6ást gyakorol a nézőkre. Erről is fogok még írni.
Szerintem a problémát elsősorban az okatatás fejlesztésével lehetne megoldani. Hogy az emberek már kölökkorukban azt szokják meg, hogy olvasnak, tájékozódnak, önálló véleményt alkotnak és nem fogadják el kritika nélkül, amit a tévé vagy bármely már média mond.
Halihó
Pirítós


Rezső!
Azon túl, hogy megdobogtattad a szívemet korábbi portugál beszólásoddal, most olyat nagyon lyólesőt kérdeztél, hogy még. Mert én is ezt vonom le elég ijesztő következtetésként. Csak eddig bárhol el kezdtem feszegetni ezt a vonatkozást, az öntudatos jelenlévők alaposan megmosták a fejemet azzal, hogy hogy merem én holmi agyatlan birkának nézni az embereket, akiket így csőbe lehet húzni. Sosem néztem agyatlan birkának az embereket, de azt is tudomásul kellene venni, hogy ma már a mindenkori hatalom iszonyú szakmai felkészültségű, professzionális kommunikátorokat (manipulátorokat) alkalmaz velük szemben, akiken átkozottul nehéz átlátni és akik a a jelek szerint nagyon is jól végzik a munkájukat.
Hahahó!
Pirítós


1997. október 1. - szerda, 16 óra 27 perc
Rezső 13ó 22 perces írása utolsó bekezdésében nem a hét, hanem az évszázad kérdését tette fel. Minden ekörül forog. A farkasok példáját én kiegészíteném az indiánokéval: a gyávák (?) fejet hajtottak a fehér ember előtt, rezervátumokba vonultak, tüzesvízet ittak, még később hamburgerevők lettek, mig a bátrabbak (megszállottak, bolondok?)meghaltak. De: nem lett volna még rezervátum sem, ha nincsenek harcosok, mert akkor még azt a kis szegletet is ellopta volna a fehér ember az indiánoktól, amit később alamizsnaként odavetett. Tehát: mindenki nem hajolhat el, mindenki nem lehet gyáva, mert akkor a néhány gyávának nem lesz hova visszavonulni. így volt ez mindig. Most várhatóan azért lesz másképp, mert az a néhány győztes "fehér ember" (néhány állam) mindenki (az összes többi államok)igába hajtása közben a saját életét is veszélybe sodorja, tönkreteszi a környezetét. A demokrácia a gazdaság miatt kerül "vágósorba": a Föld nem képes ennyi embert eltartani, tehát akinek hatalma(gazdagsága, pénze, vagyona) van, az elsorvasztja a többit, vagy kifosztja. A demokrácia szent jelszavába burkolva a demokrácia világméretű feszámolása kezdődött el... Ez az orwelli duplagondol...Bízzunk benne, hogy lesznek bátor szembeszállók, hogy a néhány életbenmaradt elhajlónak legyen helye még a nap alatt.
Figyelő


1997. október 1. - szerda, 15 óra 54 perc
Mami!
legyél barátságosabb.
Amigó


1997. október 1. - szerda, 14 óra 49 perc
Kedves DD!
Légyszíves vedd észre, hogy sem Lewinfiú, sem Break nem azért ír, mert baja van veled. Inkább neked kéne megtanulni olvasni, minthogy olyanokat válaszolj, mint amilyent Breaknek küldtél. Mert nem értetted amit írt: lefordítoom Break szavait. Itt a 7kérdésben nagy általánosságban beszélgetnek a jelenségről, Te pedig minden egyes alkalommal kizárólag saját szűkebb hazád élményei alapján dorongolsz le másokat, mintha Minnesota, Montana vagy Omaha volna az etalon. Bárcsak barátságosabb modorban írnál. Mindjárt nem kellene magyarázkodni a végén hogy nem akarsz senkit sem sértegetni. Legyél kedvesebb, meglásd nem fognak bántani! Szervusz!
Mami


1997. október 1. - szerda, 14 óra 26 perc
bela!

1.) Hogy mi való, vagy nem való ide, annak eldöntéséd jobb az illetékesre bízni (zs).
2.) Spirónak sok kérdése (vagyis inkább észrevétele) volt, amelyek közül több is a tévés manipuláció / hazugság / félrevezetés jelenségét boncolgatta.
3.) Spiró megfogalmazta, hogy "A televízióban olyan áru iránt nincs és nem is lehet kereslet, amely a rabszolgaklónok felszabadítását célozza." (Vagyis a demokrácia kiteljesítését.)
4.) Jómagam pedig leírtam egy konkrét eseménysorozatot, amelyben a tévé fontos szerepet játszott - a Spiró által is bírált értelemben.

Abban egyébként igazad van, hogy én nem csupán a tévéről írtam. De hiszen ki gondolja érdekesnek a tévét ÖNMAGÁBAN? Nem éppen az az érdekes, hogy hol és milyen módon kapcsolódik életünkhöz?

DcsabaS


1997. október 1. - szerda, 13 óra 38 perc
Mivel nekem mindenről „az" jut eszembe, mint Mórickának, a gyávaság kérdését is az etológia felől közelíteném meg. Hajdanán két olyan ragadozó maradt a földön, amelyeknek egymáson kívül már nem maradt számottevő konkurensük. De nemcsak áldozataik köre egyezett, hanem mind a ketten csoportban (hordában) vadásztak. A régebbi (a farkas), a szokásos módon vette fel a harcot az újonnan feltűnt, de még nála is ravaszabb és kíméletlenebb trónkövetelővel (az emberrel) szemben. Azok a farkasok tehát amelyek (akik) bátran szembefordultak az emberrel, egészen egyszerűen elpusztultak. Így szorultak vissza a farkasok a korábbi hatalmas területekről néhány „rezervátumba". És csak azok a farkasok maradtak meg amelyek (akik?) olyan „gyávák" voltak, hogy elbújtak az ember elől, tehát az ő utódaik élnek most is. A „bátrak", a szembefordulók pedig kipusztultak. Tanulság?

A magyar irodalom legjobbjai eddig a „bátrak" mellé álltak, a bátorságot tartották „értéknek". Hiszen tudjuk, „hogy akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak akik...", vagy ki ne olvasta volna a farkasok és a kutyák dalát?
Spiró, aki irodalmunk fő vonulatát követte eddig, most bevallja saját „gyávaságát" is. „Engem a sok milliárd néző manapság érzékelhető egyetemes gyávasága ejt gondolkodóba, mert _megtapasztaltam a magamét is_ . Ez a gyávaság antropológiai sajátság talán, gondolom gyáván, amely csak kivételezett korokban szünetelt,..."
Bátor tett volt.

De mi a gyávaság, és mi a bátorság? Megint vitatkozunk valamiről, amit nem definiáltunk. Nem arról van-e csupán szó, hogy az emberiség nagy elég buta ahhoz, hogy manipulálják. Spiró elég okos ahhoz, hogy ne manipulálhassák. Elég tisztességes is ahhoz, hogy megírja véleményét. A Népszabadság pedig azért a legjobb lap most is, mert helyet ad az ilyen írásoknak is.

Egyébként, ha nem vettétek volna észre, Spiró nem kevesebbet állít, minthogy elkezdődött a demokrácia világméretű felszámolása. Mi lehet ilyenkor a legjobb taktika a liberális demokrácia híveinek? Bátran szembeszállni, és marginalizálódni, vagy gyáván taktikázni, és marginalizálódni?

üdv rezső



1997. október 1. - szerda, 13 óra 22 perc
DcsabaS igazat írt. Bela, DD, Dénes pedig suxxx. Szerintem pedig F.G., eltűnése óta, = bela, Dénes, DD!
Figyelő


1997. október 1. - szerda, 13 óra 5 perc
donvitó!

Az USA-ban a nézettségi index valóban egy komoly visszacsatoló tényező. Nálunk egyelőre(?) nem. De ha az is lesz, éppen az USA példája mutatja, hogy egyetlen szükséges feltétel teljesülése még nem elegendő a színvonalas televíziózáshoz. (De ettől még szükséges, ami szükséges.)

Ahhoz, hogy a televíziózás színvonalasabb lehessen, egyebek mellett az is kell, hogy a magasabb színvonalat igénylő és azt támogatni is hajlandó nézők felől kiinduló visszacsatolás ELKÜLÖNÜLT CSATORNÁKON jusson vissza, a SZINTÉN ELKÜLÖNÜLT CSATORNÁKON sugárzó tévékhez és műsoraikhoz.
Elektronikában jártas emberek számára evidencia, hogy mindent mindennel összekötve ("totális visszacsatolással") még igen primitív önszabályozó rendszereket sem lehet kialakítani. A sors fintora, hogy az egyébként igen magas szintű technikát felhasználó tévék olyan emberek által meghatározott térben végzik munkájukat, akiknek rendszerszemlélete nem éri el egy kapucsengő bonyolultságát. Ezen is változtatni kellene.

DcsabaS


1997. október 1. - szerda, 12 óra 41 perc
DCsabaS 8h10!

Ez a válaszod Spiro kérdésére ?
Ez nem ide való !
Ne itt agitálj /vagy ne most!
bela


1997. október 1. - szerda, 12 óra 2 perc
Kedves Piritós és meg Mindenki!

A Kedd-i 13/30-as hozzászólásodból nem mindent pontosan értettem, igy ha most valami hülyeséget irok, akkor csak félreértésről lehet szó (pedig kétszer is elolvastam).
Szerinted az lenne a megoldás ha gondolkodásra ösztökélő, "élő" és nem "előrefagyasztott" müsorokat közvetitene a TV? Ezt igazából nem értem, mert egy müsör elkészitésénél akár 20 ember is bábáskodhat, különböző szinteken kérődzött rajta akár heteken át, igy még a legobjektivebb müsorban is ennek a 20 embernek a világnézetét, felfogását stb. láthatod-hal6tod.
Egyszerüen a TV egy ilyen szubjektiv media. Tehát a TV se nem oszt se nem szoroz! Ha ritkán használjuk az eszünket, akkor a tévé csak katalizálja a folyamatokat és bármilyen gondolkodásra serkentő is a müsor (persze a lehetőségeket figyelembe véve) a vége az lessz, hogy 0.9% indexe lesz, vagy is kikerül a müsorpolitikából (virtuális szelekció?). A TV csak egy görbe tükör, amiben mi csak eltorzulva és tulozva láthatjuk szépnek nem móndható arcunkat. Tovább megyek, szerintem a TV-t mi manipuláljuk, és nem az minket, igy amit most HU-ban látunk az MTV-ben az a mi szegénységi bizonyitványunk, ami egyszerüen egy feedback csatlakozáson keresztül müködik (mond meg milyen müsorokat nézel és megmondom ki vagy). Ha, emlékem nem csal, az USA-ban már évtizedek óta a TV részei az indexmérők (vagy mi a franc), ami jelzi a kábeltársaságnak, és közvetve a TV társaságoknak, mit mikor és hányan. Mi ez ha nem a a totális visszacsatolás?

Tisztelettel, donvito


1997. október 1. - szerda, 8 óra 29 perc
Mire jó a TV?

Tegnap megmondták/bemutatták, a parlamentnek a leendő népszavazáshoz azért "kellett" a kormányzat kérdés-javaslatát elfogadnia, mert az aláírásgyűjtők által feltenni kívánt kérdés lehetővé tesz olyan választ is, ami ellentmondásban van az Európához csatlakozásunkkal. (A kormányzat kérdését viszont - mint tudjuk - egyszerűen értelmetlenség megválaszolni, minthogy mindkét válasz lehetőség lényegében ugyanoda vezet, s így csupán lejáratja a népszavazás intézményét, mert igazi eredményre nem vezethet.) Csakhogy:
- Először is, ilyen kizáró viszony a valóságban nincs.
- Másodszor, a nép által egyelőre sem a NATO-hoz, sem pedig Európához való csatlakozásunk nem legitimált, kivált abban a formában, ahogy idegen hatalmakkal (és még véletlenül sem a saját népével) szervilis vezetőink eltervezték, tehát ez egyébként sem lehetne döntő szempont.
- Harmadszor, a kormányzat által javasolt kérdés alapján a szavazók nem dönthetnek el semmi lényegeset. Ez a demokrácia SÚLYOS megcsúfolása.

ÖSSZEFOGLALÁS:
Ha valakik népszavazást kezdeményeznek TETSZŐLEGES ügyben, akkor a kormányzat taktikája a következő volt/van/lesz:
0.) Megpróbálni lejáratni az aláírás gyűjtőket és lebeszélni az embereket az aláírásról.
1.) Az aláírásgyűjtést azzal lassítani, hogy a kormányzat is beigéri a népszavazást (persze nem gondolja komolyan).
2.) Ha mégis összegyűlt a kiíráshoz minimálisan szükséges mennyiségű aláírás, akkor érvényteleníttetni, amennyit csak lehet.
3.) Ha túl sok aláírás gyűlt/gyűlik össze, akkor gyorsan kreálni egy ÁLKÉRDÉST, amely azonos témájú az aláírásgyűjtők kérdésével, de egyszerűen nem enged meg olyan válaszolási lehetőséget, amit a választók kívántak volna megszavazni.
4.) Eközben folytonosan azzal vádolni az aláírásgyűjtőket, hogy felelőtlenül, költséges népszavazásokat provokálnak ki.
5.) Elfogadtatni az álkérdést az igazival szemben. ("Szakértők" és a media segítségével.)
6.) Amint a nép megérti, hogy immár tényleg nem-oszt-nem-szoroz a szavazás eredménye, el sem megy
szavazni. Ezzel akaratlanul is támogatja a kormányzatnak azt az érvelését, hogy "no lám, tényleg felesleges volt a népszavazás, amit egyesek felelőtlenül kiprovokáltak".
7.) A sterilizált népszavazás után felbérelni néhány szakértő (ki tudja miből átvedlett) politológust, akik majd megmagyarázzák a népnek, hogy a népszavazás intézménye nem csak hogy alkalmatlan (a mellékelt ábra szerint is), de egyenesen veszélyes a demokráciára nézve, mert kikezdi annak stabilitását, következésképp:
8.) Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy legközelebb egy 10 milliós országban legalább 10 millió + 1 fő hiteles aláírást kelljen összegyűjteni a népszavazást kezdeményezőknek.


Pusztán a félreértések teljes elkerülése végett. Itt NEM arról van szó, hogy csatlakozzunk-e Európához, hanem arról, hogy hogyan. Vezetőink ismételten szarvasmarha csordákat kívánnak Európa felé terelgetni (ahogy a történelmi időkben is, lábon, jó pénzért). A terelők most is pénzt kapnak (vagy sikkasztanak) de ezúttal a csorda maga a nép. A sorsa is kiszámítható.

A szavazás intézményéről - általában:
===========================================
Szakmai kérdéseket NEM LEHET szavazás útján eldönteni, illetve ha ezt mégis megkíséreljük, az eléggé nevetséges.
Adódnak viszont olyan helyzetek is, amikor szakmailag nem lehet eldönteni (legalábbis nem kellő alappal), hogy merre is van az előre. Az ilyen választási helyzetekben előnyös a szavazáshoz folyamodni annak érdekében, hogy a választott úton minél inkább fennmaradhasson a KÖZÖSség KÖZÖS akarata, egyirányú erőfeszítése.
A kormányzat (a parlamenttel együtt) jelen viselkedésével fokozatosan szétzilálja egy lehetséges egységnek még a halvány reményét is.


MÁS. Bős-Nagymaros. SÖTÉTzöldek. Bejött az EDDIG legrosszabb C-variáns. De nem kétséges, lesz még rosszabb is. Ha pl. lebontjuk a C-variánst (=> újabb kártérítési kötelezettség) és felépítjük az eredeti duzzasztót és erőművet (aminek megépült részeit pár éve 20 milliárd Ft-ért romboltunk le). Drága kerülő.
Mindezt úgy hoztuk össze, hogy a magyar álláspont soha, egyetlen percre sem volt konstruktív, jogszerű, szakmailag kellően megalapozott, ellenben mindig telve volt politikával és önámítással. A népszavazási kezdeményezést meg akkor is megtorpedózták. (Ahogy pl. a budapesti világkiállítás ügyében is.)

DcsabaS


1997. október 1. - szerda, 8 óra 10 perc
Break!
Prószáld meg üzbégül, mert igy nem értjük tégedet.
Ad-e kvát, vagy nem ad-e kvát szinte nem is érdekes.
Az óvasást meg gyakoróni köll.
Cuki, aranyos vagy,
Imádlak.
DD.
Csók,


1997. október 1. - szerda, 6 óra 25 perc
Kedves Spiró György! Teraz masz racje. Ale kiedy napiszesz jeszcze raz takiej wielkiej powiesci - jaka byla Ikszek -, zeby „zlamal by stól pod nia"?

üdv rezső


1997. szeptember 1. - szerda, 1 óra 58 perc
DD,

>Gyere el egyszer Minnesotaba, vagy Montanaba, vagy Omahába. Meglátnád, megszeretnéd és meg is értenéd Amerikát.

Csak nem azt akarod mondani, hogy Amerika az egy hely csupan? Szerintem nem is egy hely hanem nagyon sok, legalabb 51. Illetve meginkabb Amerika az sok millio eleterzes. Azert mert kek az eg ott, meg senki sem fogja megszeretni. Hidd el, hogy MO-n is van olyan kek eg. Mikor jartal utoljara egy jot a Bakonyban, vagy az Orsegben?

Hogy raterjek a reakciomra, DD valasza azert nem adekvat, meg mig a tobbiek Kelet-europarol, mint a letezes osszesegerol beszelnek, addig o csupan egy aspektussal azonositja valasztott hazajat.

Es mindennek mi koze a TV-hez? Az amerikai tv-t talan most ne hozzuk szoba. Eleg az, hogy csak ugy mint az emlitett cigaretta, elarasztja a vilagot szppanoperaval. Kinek jo ez, az amerikai halozatokon kivul?

Break. (California)


1997. szeptember 1. - szerda, 0 óra 36 perc
A "klónrabszolga" azért nem jó kifejezés, mert
azt sugallja, hogy ez egy modern jelenség. Az, hogy csak élsz bele a világba a Dallas meg a Homok titkai ( rulez! ) (az X-akták az átlagembernek túl elvont, a végén nem büntetik meg mindig a rosszfiút , keveset kefélnek benne és Jucus néni sem vonja le a végén a benzináremelés tanúlságait).A római cirkusz , a gladiátorviadalok mintha kissé megelőzték volna a
Dallast. Szerepjátsszatok sokat!
( a fiatalok ópiuma , undorítócsúnyarosszdolog)
Laci


1997. szeptember 30. - kedd, 23 óra 29 perc
Lewinfiú!
A te szemszögedböl biztos igazad van. De ha ti ott Mcdönci helyett Fekete Sast akarnátok - úgy istenigazából - lenne Fekete Sas. Egyszerüen nem kell bemenni a McDöncibe.
Többször irtam már - de nem elégszer - New York nem Amerika, az New York. Ha ott kellene élnem inkább Albániát választanám. És L.A. sem Ameerika.
De ez 10%. Gyere el egyszer Minnesotaba, vagy Montanaba, vagy Omahába. Meglátnád, megszeretnéd és meg is értenéd Amerikát. Tudom, hogy ezzel cikizésre adok lehetöséget, de engem az nem érdekel. Kinézek az ablakomon, s olyan kék eget látok amit a mesében.
Ne haragudj a poros keleteurópáért, mindössze ébresztöt akartam fujni. Nem kell belenyugodni a Mc. be meg sok minden másba sem.
Nem akartam senkit bántani.
DD.


1997. szeptember 30. - kedd, 22 óra 35 perc
Tévé?
Ez az a ronda, poros doboz a sarokban, ami már hetek óta nem volt bekapcsolva? :))))

Internet, monitoron, az már igen! :))))))

MuzX


1997. szeptember 30. - kedd, 19 óra 41 perc
Kedves Dénes!
Nem, dehogy akartalak megsérteni. Az amit leírtál történetesen nagyon is közel áll az én véleményemhez. Igazad van, nem élek ott, de jártam ott többször is és elviselhetetlen volt, hogy mindenütt kamerák vannak (még a buszon is), minden tilos, amit nem szabad, két kilométeres tiltólistát olvashatsz mielőtt egy erdei ösvényen végiggyalogolsz, ha átléped a kordont, hogy gyorsabban jussál a sor végére, a nagy melák fekete a pisztolyáért nyúl, szóval hidd el nem rokonszenves innen a saját rendetlenségünkből kitekintve az a túlszabályozottság. De azt is gondolom, hogy az ottani embereknek ez a jó. Éljék. Csak azt látom, amit SGY is, hogy az ami ott jó és szükségszerű, itt nem feltétlenül az. A Downtown klónjai felbukkannak Budapesten is és azt hiszik felsőbbrendűek, mert Armani öltönyük van és Gucci cipőjük és RayBan napszemüvegük. Én azt látom, hogy ezek az emberek itt nem annyira szükségszerűen vannak jelen mint ott nálatok. Nekem nem szimpatikusak. Én el tudnám képzelni ezt a világot nélkülük. Ahogyan a Te világod is alapvetően nélkülünk, "szürke, poros, kelet európai agyunk" nélkül van jól. És ez nem baj. A baj az, hogy bezárt a Fehér Sas, Mekdönci van helyette, ami drágábban ad szarabb kaját.
És még valami, bár ettől lehet, hogy a Nagyasszony görcsöt kap és kitilt minket örökre. Kérlek fogadd el axiómaként, hogy a Földön nulla összegű játszma folyik. Egyeseknél azért nincs környezetszennyezés, mert máshol van. Az autódra azért nem rakódik por három hét alatt sem, mert azok a gyárak amik szennyezik a levegőt és előállítják a Te életszínvonaladat itt füstölnek, vagy Kínában füstölnek. Azt a cigarettát, amit a felvilágosult amerikaiak nem szívnak el gondosan csomagolt reklámokkal adják el a harmadik világban.

Lewinfiú


1997. szeptember 30. - kedd, 18 óra 47 perc
DcsabaS,

>"Television is drug of the nation"
>Én meg olvastam, hogy "A vallás a nép ópiuma."

En is. Es orulok, hogy szova tetted ezt . Nekem teljesen egyertelmu asszociacio-utalas volt. De nem gondoltam rra, hogy a fiatalabb olvasoknak e fenti mondat eredetinek tunhet es nem csak ey eredeti modositott valtozatanak.

>Ha ez így van, akkor talán szorosabb kapcsolat is lehet a vallás és a televízió között. Vélemény?

Igy van. Amerikabn mar nem is tudom hol tartanak a statisztikak. Az emberek napi 4-5-6 orat ulnek a "butito-cso" elott atlagban. Ha ez az atlag kepzeld el azt aki az atlag felett van, joval.

Persze lehet, hogy a kifejezetten vallasos musorokra gondolsz. Akkor nincs sok mondanivalom. Pontosabban azt megjegyeznem, hogy nemely tv-torteneszek szerint az X-aktak tipusu musorok uj vallast teremtettek a lelki szegenyek szamara.

Tovabbi asszociacio: az allam es a vallas szetvalasztasa tortenetenek parhuzama a TV, mint a hatalom eszkozevel. A magyar TV ugy mukodott 40-45 even keresztul, mint a (szet-nem-valasztott) egyhaz evszazadokon keresztul: a mindenkori hatalom erdekeit szolgalta. Mostanaban (talan) megtortenik a szetvalasztas. Ez remelhetoleg megmutatja, hogy mennyire eletkepes a TV onmagaban. A hasonlat ott santit, hogy az egyhaz evszazados hatalmi poziciojaban olyan vagyont tudott felhalmozni, amely nagyban segitette tovabbi fenntartasat. (Azert nem lettem volna szivesen az egyhazfok helyeben amikor egyszerre elvesztettek feudalis birtokaikat.)

Vallasosoknak (Mielott meg-flame-olnanak): en nem akartam az egyhazat szidni. Elismerem rengeteg pozitiv hatasat is (kultura, iskolaztatas, tortenelem, lelki tamasz...) Viszont a fenti peldam nem errol a reszrol szolt.

Break.


1997. szeptember 30. - kedd, 18 óra 45 perc
Lweinfiú!
Nem szólaltam volna meg, ha nem citáltál volna ide.

A nevezett szerzötöl csak annyit olvastam amennyi itt megjelent. Dekadenciából nekem ennyi elég.

Irod:
"A következmény:
Dénes világa. A csupaszra és símára nyalt amerikai
álom, ahol mindent szabályozni kell, hogy
elviselhessük a másik embert, ne essünk üvöltve a
torkának, stb. Ebben a világban semmi sem lehet az
eredeti funkciójának megfelelő, minden átalakult,
minden csak és kizárólag abból a szempontból
értékelhető: hozzájárult-e a kényelmemhez vagy
kényelmetlenséget okoz. Ez utóbbi tűrhetetlen. A
legfőbb ellenség már nem a bűn, vagy a hazugság,
vagy az erkölcstelenség: a legfőbb ellenség a
kényelmetlenség."
Nem kellene veled vitatkoznom, mert úgy írsz mint a Pártállam jólbevált tollforgatója. Nem ismered "Dénes világát". Nem étél benne, nem dolgoztál benne, semmi valódi, érvényes kapcsolatod nincs vele. Hallottál, olvastál, szeretett tévédben láttál is valamit, de a nagy világfájdalmadtól ködös volt a kép. Igy aztán maradt amit álmodban eljátszott neked a gonosz kismalac.
Csak egyetlen rövidke gondolat: Mindenért, mindenhol, mindenkor mást tenni felelössé, nem megoldás. Sirni és nem keresni a megoldást bün. Az egyént - a XXI. sz. individumát - tenni, mindenért felelössé? Ott fennt a pegazus vélt magaslatán? Káros álomvilág.
Essünk egymás torkának? Legyünk igy "szabadok"? Éljünk törvények nélkül? Döntsön az ököljog és az erösebb kutya? Eredeti funkciónk, hogy szennyezzük a levegöt, fujjuk egymás pofájába a füstöt, eresszük piszkukat a folyókba? Esetleg pározzunk mint a kutyák? Éljünk törvények nélkül?
Törvények nélkül, mert vannak akik szeretnek a födön aludni?
Nem kis barátaim.
Ha valaki látott már az "én világomban" valakit dolgozni, élvezni az életet, imádkozni, örülni, tisztának lenni, az nem választhatja a "kényelmetlenséget". S az a "csupaszranyalt amerikai álom" nem álom, az létezö, élö, mozgó, szeretö, izgalmas valóság. Azt neandervölgyi, szürke, poros, keleteurópai aggyal elképzelni lehetetlen.
Dekadenciával nem fog menni.
Denes.
( A sértés szándéka nélkül.)


1997. szeptember 30. - kedd, 17 óra 35 perc
Kedves Gyuri,
Lehet, hogy onnan nézve egy gyáva klón vagyok (és voltam világéletemben)...
innen nézve csak egy ember, aki nem boldogabb (sokkal) és nem boldogtalanabb (sokkal), mint egy foltozóvarga a középkorból v. Piero Della Francesca.
És amikor a klón-pék zsömlét süt, azt mindannyiunkért teszi, és ha nem loccsantja szét a szomszédja fejét (aki egy undorító agresszív fasz): azt is értünk teszi.
Amúgy meg nincs mit tenni: biztassuk a klónnépet az off gomb használatára.
tsók: szütsm.


1997. szeptember 30. - kedd, 15 óra 22 perc
Azt hiszem, nem kellene Sanyit és "én"-t bántani.
Jogos részükről a kérdés, hogy mi ellen kellene lázadni, illetve hogy mitől is vagyunk mi "klónrabszolgák"! En biztosan nem fogom - és nem is akarom - megszokni a kifejezést. Ha attól rabszolga valaki, hogy van rendes munkahelye, és oda örömmel megy be reggel, mert szereti azt, amit csinál, akkor azt hiszem, én is az vagyok.
Valamint: nemcsak dolgozom, tanulok is, sőt olvasni is szoktam! És meg vagyok róla győződve, hogy még nagyon sokan.
A tévé egy lehetőség, és mindenki eldönti, hogy él-e vele, vagy nem.
Ha valaki hetente 5-6 órát tévét néz, azért még nem "kábítószerfüggő".
Spiró Györgynek valóban rossz napja volt.
Viszont érdekelnek a további hozzászólások!
Sziasztok

Kattt


1997. szeptember 30. - kedd, 15 óra 16 perc
Pirítós!

Lehet hogy igazad van, legalábbis nagyon meggyőző amit írtál (kedd, 11 óra 27 perc). Nekem eddig főképpen csak az tűnt fel, hogy a különféle vallások igehirdetői (kezdeti vonakodás után) milyen lendülettel használják fel a televíziót (is). (Rokon szakma?) Bár ők előszeretettel állítják, hogy ami nem kimondottan vallási műsor, az máris ateista, én úgy vettem észre, hogy a kimondottan ateista "igehirdetések" száma mostanság teljesen elenyésző.
Az internet nagyobb aktivitást tesz lehetővé a felhasználó szempontjából (ahogy Trebitsch is célzott rá), de még itt is feltűnő, hogy mennyi vallási közösségnek van saját honlapja!

DcsabaS


1997. szeptember 30. - kedd, 13 óra 40 perc
Pirítós!

Volt gyülekezeti hely, amikor még nem volt mindenkinek TV-je!

Most valami imaház-szerű van: amikor másnap kitárgyaltatik az esedékes sorozat...

Mulan


1997. szeptember 30. - kedd, 13 óra 35 perc
Nos, igen. Spíró valóban csak kérdéseket tesz fel. De mi mást tehet? Tán mondja meg, hogy mit csináljunk? Ő csak szembesít azzal, amit problémának érez.
Nekem úgy tűnik, hogy mindenki, aki ilyen stílusban fogalmazza meg mondanivalóját arra törekszik, hogy gondolatokat ébresszen, valamiféle erjedést indítson el. Nekem gyakran nem tetszik ez a fajta, viszonylag agresszív agymacerálás, de itt adekvátnak érzem. Ugyanis Spíró problémája az - persze ha lyól veszem ki -, hogy nem gondolkodunk és még csak igényünk sincs rá.
Csaknem maximális feldolgozottsági szinten kapjuk meg élményeinket.
Olyan ez mint az udvaron rohangáló csirke, és a fagyasztott, darabolt csirke közötti különbség. Míg az előbbi mindenféle lehetőségeket kínál a számunkra, az utóbbival már csak egy féle képpen tudunk élni.
Lám jó, példa "én" és "sanyi", akik már csak az előrecsomagolt csirkemellet szeretik és értetlenül állnak, ha valaki nem rögtön a megoldással áll elő.
Nem mondom, így sokkal kényelmesebb - de ez az, amit "klónlétként" definiál Spíró. Már megbocsássatok, Ő sem, én sem sértegetésnek szánom. Ez egy elég egyszerű szimbólum. Nálam az egyformaság, az egyenirányítottság, végső soron az önállótlanság szimbóluma.
Pirítós

én!
Biztos vagyok benne, hogy Spíróról kialakított véleményedet elég gyorsabn megalkottad. Gőzöm sincs, hogy valójában milyen alak, lehet, hogy tényleg kiábrándult. De próbálj meg elgondolkodni azon, hogy vajon jó-e az, ha a lélektelen, szinte semmi sikerélményt nem nyújtó munkában megfáradt emberek, ahelyett, hogy olvasnának, kirándulnának, moziba, színházba, kiállításra, múzeumba, társaságba járnának,_ne_adj_Isten_azon_gondolkodnának,_hogy_hogyan_lehetne_jobban; szóval e lehetőségek helyett inkább hazamennek, belebámulnak a tévéképernyőbe és a saját sikerüknek azt élik meg, hogy valaki más, egy ismeretlen néhányszázezer forintot nyer a Telemázliban. Majd azzal a terméketlen álommal felszenek le, hogy akár ők is lehettek volna. Ezek a műsorok bemérten és pontosan a sikertelenek azonosulási vágyára bazíroznak. Nem támasztanak ambíciókat, nem sarkallnak az önmagunk és helyzetünk megváltoztatására. Inkább, mint valami kondenzátor, kisütik az elégedetlenség nyomán felgyülemlő, esetleg alkotóan is felhasználható energiát.
Pirítós


1997. szeptember 30. - kedd, 13 óra 30 perc
Szerintem egyáltalán nem gyávaságról szól ez a világ. Vagy, ha igen, akkor a bátrak világa derékig vérben állna. Szerintem az a helyzet, hogy baromi sokan vagyunk, és baromira egymás tarkójára szuszogunk minden pillanatban. Alapvetően úgy lettünk tervezve, vagy úgy alakultunk ki, hogy bizonyos számú emberi kontaktust tudunk feldolgozni stressz nélkül. Ezek a kontaktusok is bizonyos területen belül kell, hogy történjenek, különben idegesítőek lennének. Ma egy városi ember több más emberrel találkozik egy óra alatt, mint egy athéni polgár egy életen át. A következmény: Dénes világa. A csupaszra és símára nyalt amerikai álom, ahol mindent szabályozni kell, hogy elviselhessük a másik embert, ne essünk üvöltve a torkának, stb. Ebben a világban semmi sem lehet az eredeti funkciójának megfelelő, minden átalakult, minden csak és kizárólag abból a szempontból értékelhető: hozzájárult-e a kényelmemhez vagy kényelmetlenséget okoz. Ez utóbbi tűrhetetlen. A legfőbb ellenség már nem a bűn, vagy a hazugság, vagy az erkölcstelenség: a legfőbb ellenség a kényelmetlenség. Az óvónő halála azért volt tűrhetetlen, mert igen nagy kényelmetlenség érzést okozott a meglepetés miatt. Hazugság? Lehet. De nincs valódi alternatívája a stressz lekűzdésének.
Az ember akkor képes nagy érzéseket átélni, ha ezeknek megvan a párja is a készletben. Ahhoz hasonlóan, ahogy egy gumilabdát, minél mélyebbre nyomunk a víz alá, annál magasabbra ugrik a víz fölé. Az a társadalom, amelyik a komfortot állítja be etalonnak - azaz a víz színén lebegést, a kiugrás helyett - az hazugnak tűnhet. Csakhogy kedves SGY, a nagy és igaz érzelmeknek ára van. Nagyon mélyen át kell élni a halált, hogy becsüljük az életet, nagyon nagy bánatokat kell elszenvednünk, hogy örömünk is nagy legyen. Csak öröm, bánat nélkül elképzelhetetlen mind pszichológiailag, mind logikailag. Az amplitúdó kicsi, tehát a komfortérzés nagy. A média nem vonhatja ki magát ez alól: a komfortot kell szolgálnia. Vagy fel kell vállalnia, hogy növelni fogja a feszültségeket, ami ugye nem ejrópa konform. Ha véleménye van a médiának mindenki támadni fogja, akinek más véleménye van, hiszen sérti a símára szopogatott műcukor világát. És ha elszabadulnak az indulatok, akkor vér fog folyni. Lásd Balkáni Háború. Nagy és őszinte élmény, igazi tragikummal, igazi humorral, stb. Neked legyen mondva kedves SGY.

Lewinfiú


1997. szeptember 30. - kedd, 13 óra 26 perc
- Szerintem Spiró az emberiség fejlödésének kérdéseit feszegeti, s ebben a TV csak egy aprócska tényezö. Az iró nagyon sötéten lát mindent, ha komolyan veszzük, minden normális embernek öngyilkosnak kellene lennie.
(Tényleg : mi a válasz a kérdéseire ? Nem tudtuk meg, hogy Ö mit szeretne !)
- A történelmi hatások jelentöségét eltúlozza, hiszen a TV nagyon gyorsan változik (fejlödik ?), egy negyven évvel ezetötti esemény már semmi hatással nincs rá.
- A TV nem csak manipulál, hanem tükröz is : magunkat láthatjuk benne, de hogy ilyenek vagyunk, abban én nem túloznám el a TV jelentöségét. Egyébként nem mindenki számára fontos a tévénézés, lehet válogatni, kikapcsolni, stb.

Joe


1997. szeptember 30. - kedd, 12 óra 57 perc
DcsabaS!
Nekem eléggé nyilvánvaló a párhuzam a televízó és a vallás között. Gondold végig!
Minden megvan hozzá (legalább is, ami a külsőségeket illeti): a csoda, a misztikum, a hit, a felkent igehirdetők - és persze legfőképpen a házioltár. Még adakozunk is. Azelőtt állam és egyház fonódott össze. Most állam és televízió fonódik össze. Még az összefonódásban képviselt szerepük is azonos: lenyugtatózni a népet, elfordítani őket mindennapok realitásaitól, ezzel biztosítani a világi hatalom működésének zavartalanságát. Szóval szerintem korrekt a hasonlat.
Egyedül a gyülekezeti templomokat nem találom. De erről csak azt tudom mondani, hogy a tévé annyival profibb, hogy még az emberek összeeresztéséből fakadó rizikót is kiküszöböli. Hiába no, ez a technika.
Pirítós


1997. szeptember 30. - kedd, 11 óra 27 perc
zs-nek igaza van. Csupa kérdés Spiro cikke, de mi a mondanivalója? Lehet, hogy egy igen-igen szűk rétegnek készült? Lehet, hogy csak vájtfülüeknek? Bennem a kiábrándultságot tükrözi a cikk. Kiábrándultság mindenből. Spironak szerintem igen rossz napja volt.
én


1997. szeptember 30. - kedd, 7 óra 47 perc
Pucros Mackó!

Írod:
"Az önhazugság pszichiátriai tény: mindenkinek így működik az agya, "munkaidőn kívül" még a tudomány emberéé is."
A "munkaidőn kívül"-t inkább "szakmai érdeklődésen kívül"-re pontosítanám.

Írod továbbá:
"A játszma logikájából következik, hogy a "fejlődés", a "növekedés" önmagában érték - ezért nyüzsgünk mi, kis hangyák. Mindenki rosszul jár."
A "mindenki rosszul jár"-ban nem volnék biztos. Sőt, azt hiszem, a legtöbben jól járnak, főképp az egyébként önállótlan természetű emberek. Azzal viszont egyetértek, hogy "Ha bárki szeretne egészséges emberi tempóban alapos alkotó munkát végezni, alulmaradna a munkaerőpiacon.". Ez tényleg elég jellemző (és szomorú), de nem meglepő. Hiszen a tudomány és a technika fejlődésének lényege éppen az a folytonos fáradozás, hogy a komformos élet működtetése ne igényeljen különösebb szakértelmet. Vagyis a tudományos-technikai forradalom lényegéből fakadóan devalválja magát lépésről lépésre. Vagyis e folyamatnak tényleg lehet olyasfajta vége (némely sci-fi-ben is találkozni vele), hogy rettentő komfortos körülmények között, mégis állati (de legalábbis hozzánk mérve primitív emberi) szinten élnek majd utódaink.

"DcsabaS, írtad, a manipuláció egyfajta hazugság. Ha nem szándékos, nem számít manipulációnak?"
Valóban, ha nem szándékos, akkor nem manipulációnak nevezném, hanem a körülmények függvényében valami másnak, pl. tévedésnek.

A kábítószerekről írod:
" Szerintem olyan nagyon különböző jellegű, hogy eredeti vagy utánzat, hogy nem nevezném kábítószernek az endorfinokat."
Manapság már teljesen azonos utánzat molekulákat is elő tudnak állítani, tehát a különbségtétel ezen az alapon egyre nehezebb. Ha pedig a kábítás célját tekintjük, ott is bajban vagyunk, ugyanis szervezetünk pl. a következő célokra használja a saját maga által termelt kábító anyagait, napról-napra, percről-percre:
- vérnyomás és pulzus szabályozása (v.ö. feketekávé, tea)
- nyugtatás (v.ö. cigaretta)
- lokális érzéstelenítés (v.ö. pl. éter)
- testi érzéstelenítés (alváskor, v.ö. pl. LSD)
- fájdalomcsillapítás (v.ö. fájdalomcsillapítók)
- pihentetés, altatás (v.ö. altatók)
- lelki felszabadítás (pl. szerelem, vidámság) (v.ö. dinitrogén-oxid és sok egyéb drog)
- harci helyzetbe hozás (v.ö. serkentők, drogok)
- stb.

Írod:
"a klónrabszolga (meg fogom szokni a kifejezést) a saját érzelmi sivársága elől menekülve válik fogékonnyá a tévés marcipánra."
Ezzel nagyon egyetértek.

"A televízióval nekem az a legnagyobb bajom, hogy egyirányú médium."
Ezzel is teljesen egyetértek. Ezért kellene először is ezen változtatni.

DcsabaS


1997. szeptember 30. - kedd, 7 óra 2 perc
Break!

Idézted:
"Television is drug of the nation"
Én meg olvastam, hogy "A vallás a nép ópiuma."
Ha ez így van, akkor talán szorosabb kapcsolat is lehet a vallás és a televízió között. Vélemény?

DcsabaS


1997. szeptember 30. - kedd, 6 óra 24 perc
Trebi! Jóindulatú ember lehetsz, ha ilyen gondolataid vannak. Persze, athéni agóra szerepű is lehetne az Internet, de ez nem csak a technikától függ. A többi görög városállamnak is azonos technikai lehetősége volt, mint az atheniaknak. Mégsem alakult ki hasonló "demokrácia". Tehát a technika csak technika, és nem meghatározó. (A fémből szerszámot és fegyvert is ugyanazzal a technológiával állították elő eleink.)
Ideád szimpatikus, de bizonyíthatatlan, tehát cáfolhatatlan is.

Periklész. Hm. Amióta politikus van a földön, azóta van sikerpropaganda is. Kinek beszéd jut az agórán, kinek külön tévé-műsor. Nem a technikán múlik ez sem. (Emlékezeted szerint az athéni gazdaság makromutatóiról nem beszélt? Meg arról, hogy mennyire megdicsérték öt a perzsák?)

Spirónak igaza van, előfordulnak az emberiség történetében időlegesen és lokálisan behatárolt "kegyelmi állapotok". Athén tényleg ilyen volt. (Legalább is az európai értékrend szerint. Indiából, vagy Kínából biztos másképpen néz ki, mint nekünk.) A londoni példában már kételkedem. Spiró ugyanis kicsit túlhangsúlyosan a drámaírás aspektusából nézi a világ történelmét és kultúráját. Mert azt nem tudom mennyire érezték az emberek otthon magukat, de az tény, hogy az általa említett helyeken és időben „gyanúsan" sok és jó dráma született.
Ha következetes lenne saját, a drámaírókat illető értékrendjéhez, akár a múlt századvégi Krakkót is idesorolhatná. Vagy a csehovi Oroszországot.

Egyébként nekem is Wyspianski az abszolút kedvenc. Ő is hasonlót csinált a Weselében, mint a másik kedvenc zseni, Arisztophanes Athénban. Vagyis gyakorta az adott történelmi pillanatban játszódott a dráma (legalább is az első síkja) de filozófiai, erkölcsi, történelmi és kultúrtörténeti hátérrel, mélységekkel, és közvetlenül, vagy közvetve bevonva az adott közösség ismert figuráit, jelentős személyiségeit, a szerző barátait, ellenségeit. Ha valaki esetleg nem ismerné, ez valami olyan volt, mintha most Spiró például Demszky esküvőjéről írna darabot, az újdonsült férj ott ülne a bemutatón, közben a dráma hátterében lejátszódna Budapest tragédiája, hogy miért nem le(hete)tt a régió központja, miközben erre predesztináltatott. Vagy Arisztophanes módra: az előadásra elmennének a 7kérdés törzstagjai, meg az eddigi vendégek. A dráma is részben róluk szólna. És miközben Kökény Mihály a térdét csapkodná a nevetéstől azon, hogy mit kérdezett, mondjuk k.istyu Horntól, az egyik színész leszólna a színpadról: Te röhögsz, te ágypazarló, ahelyett, hogy felraknád az Internetre azokat az adatokat, amit Trebitschnek ígértél! (Athénban ennél a példánál jóval szabadszájúbbak voltak) A jelenlevők értenék a poént, de ha száz év múlva olvasná valaki, már fogalma sem lenne róla, miről van szó. Amelyik társadalom megengedheti magának ezt a csipkelődő, önmagán is mosolyogni képes stílust, tényleg „kegyelmi állapotban" van.

1848-ban, vagy 1988-ben mi is hasonló kegyelmi állapot elérésében reménykedhettünk. Még sem lett azzá... Másodjára még igazán kiemelkedő drámák sem születtek. Miért nem, kedves Spiró György? Netán még várható?

üdv rezső



1997. szeptember 30. - kedd, 3 óra 14 perc
Először a gyávaságról külön.

Magyar gyávaság? A rémületre is igaz, amit az élettan az erős ingerekről mond: idővel kénytelenek vagyunk megszokni, együtt élni vele (volt szó a sajtóban is a túszok pszichológiájáról, a limai dráma idején).
Írtam már egyszer Rezsőnek: az emberi agy alapkiépítésben túlélőgép, nem valóságdetektor. Nem olyan különös dolog az, hogy a magyar lakosság arccal a képernyő felé fordult ‘56 után; ha nem lett volna a televízió, talált volna mást. Ugyanilyen természetes dolog az is, hogy most, akik akkoriban elaltatták... rémületüket? azt is, de én inkább úgy mondanám: a valóságról való tudomásukat, igazságérzetüket-méltóságukat - hiszen az elaltatás, önhazugság volt a legbiztosabb módja, tenni arról, nehogy önveszélyes ellenforradalmi hangulatkeltésen kapják magukat -, szóval természetes, hogy most mintha már csakis arra emlékeznének, hogy volt mit elaltatni, hogy bár kussoltak, magukban azért nagyon tudták, mi van. A konformizmus igen-igen nagy erő volt akkor is, és most is az: mindig az.
Szellemi gyávaság a konformizmus? Nem tudom. Egy bizonyos kor fölött - mondjuk óvoda utántól - nagyon kevesen tesznek már fel eredeti kérdéseket a világgal kapcsolatban; a megismerés egyetlen módszere: informálódni arról, mit tart a közvélekedés (igényesek számára szűkebb köz vélekedése a sikk). Nehezen róhatjuk fel bárkinek, hogy nem lépi át saját árnyékát. Az önhazugság pszichiátriai tény: mindenkinek így működik az agya, "munkaidőn kívül" még a tudomány emberéé is.

Gyáva a világ? "...az átlagember olyannyira önző módon foglalkozik a magánügyeivel, hogy mindannak, ami a személyes szféráján túlmutat, csak kevés figyelmet szentel. (...)...az ember...előnyben részesíti a jövőbeli katasztrófát a most meghozandó áldozatokkal szemben. Ez széles körben elterjedt mentalitás." Erich Fromm írja mindezt, majd elmeséli: történt, hogy Arthur Koestler a spanyol polgárháborúban egy barátja villájában időzött, mikor jelentették Franco csapatainak közeledtét. Nyilvánvaló volt, hogy még az éjjel elfogják, ha nem menekül hanyatthomlok. Agyonlövik! Ámde: ronda, esős, hideg éjszaka volt - benn a házban pedig kellemes meleg. Ezért inkább hagyta magát elfogni - és csak "csodával határos módon" menekült meg később. "Ugyanezt a viselkedést találjuk - folytatja Fromm - olyan embereknél, akik inkább kockáztatják az életüket, semmint hogy orvosi vizsgálatnak vessék alá magukat, amely egy komoly betegségről adna diagnózist..."
Valami félig-meddig vicces filmben (Erik a viking) Atlantisz elsüllyedését látjuk, miközben népének vezére bugyborékolásig dohog, inti le a rémhírterjesztőket. Gyávaság ez? Á, dehogy! Végzetes ostobaság.

Én azt hiszem, hogy miképpen az ember nőtt a természet fejére, azonképpen kelt önálló létre és hajtott minket rabszolgasorba a gazdaság és/vagy a technika. A médiamogulok-sajtócézárok ugyanúgy a szisztéma rabszolgái, mint a kábult fogyasztók - csak a szerepük más. A játszma logikájából következik, hogy a "fejlődés", a "növekedés" önmagában érték - ezért nyüzsgünk mi, kis hangyák. Mindenki rosszul jár. Ha bárki szeretne egészséges emberi tempóban alapos alkotó munkát végezni, alulmaradna a munkaerőpiacon.

Hipnózis. Szerintem helyesen: aki ragaszkodik hozzá, hogy ne hipnotizálják, és észreveszi, mikor próbálkoznak meg vele, azt esetleg nem lehet hipnotizálni. De nem mindenki szemfüles. Ettől függetlenül, valóban kapóra jöhetett a Magyar Televízió annak idején, ebben lehet valami. Meg sok minden más is kapóra jött, nyilván.

Emlékeztetnék, hogy bizonyos közelmúltbéli nekrológ mennyire népszerűtlen volt ezen a fórumon. "...darabka májat, alvadt vért, tüdőt." Ha jól emlékszem, e szavak hányingert keltettek a finnyás olvasókban. A "miszlikbe aprították", "hamm, bekapta a hercegnőt" vagy valami, a helyzethez jobban illő népmesei fordulat inkább megfelelt volna a közízlésnek. Nem vagyunk hozzászokva, hogy milyen az élet, ha durva: "...vesztették életüket." "hat súlyos sérültje..." Apropó, súlyos sérültek. Ilyenkor a... klónrabszolga fellélegez, hogy hál’istennek, nem haltak meg ezek is. Mert a rövid hírek nem szólnak a vastüdőről, az amputációról, a tolószékről, meg ami mindezzel jár. Hiába sejtik, hogy körülbelül mit milyen eséllyel lehet túlélni - azt nem tudják, mit jelent a túlélés. Manipuláció? Nem, legalábbis nem szándékos: hibás gyakorlat.

DcsabaS,
írtad, a manipuláció egyfajta hazugság. Ha nem szándékos, nem számít manipulációnak? Végül is mindegy, hogy nevezzük, de legyen neki neve valami.
A kábítószerekről kicsit pontosítanék. Az agy termel valamilyen anyagokat. Hormonokat, neuropeptideket, ez lehet, hogy ugyanaz, mindegy. Ezek közül néhányat utánoznak a kábító-, serkentő- és az izgatószerek, például azokat, amelyek agyi eredetű megfelelői a "jó érzést" jelentik számunkra (endorfinok = endogén morfinok). Szerintem olyan nagyon különböző jellegű, hogy eredeti vagy utánzat, hogy nem nevezném kábítószernek az endorfinokat. Mint ahogy egy kellemes, emésztéssel egybekötött délutáni heverészésről sem mondom, hogy "utazás". (most nézd meg a sokoldalaimat, van rajta arcom)

Érzelmek helyett érzelgősség? Korrekt lenne. Én megtoldom: a klónrabszolga (meg fogom szokni a kifejezést) a saját érzelmi sivársága elől menekülve válik fogékonnyá a tévés marcipánra. Ahhoz képest pedig még az is valami.
(Ne becsüljük alá a tévés termékek előnyös hatásait sem! Nézzétek a Dallast. Akármilyen bamba, jót akar, és kellően bamba nézőkkel talán jót is tesz. Épp a múltkor láttam, hogy a Bobbi a megbocsátás erényét gyakorolta a felesége gyilkosával szemben, aki viszont annakelőtte bosszúból volt gonosz. Van itt evangyéliom is azért.)
A televízióval nekem az a legnagyobb bajom, hogy egyirányú médium. Csak ő pofázik nekem, én legfeljebb a távkapcsolót babrálom - azon pedig csupán egyetlen értelmes gomb van. Szerintem a televízió szadista, a néző pedig mazochista - legalábbis a szokásos használati módban ez a séma rajzolódik ki. A klónrabszolga nem is tart rá igényt, hogy aktív legyen - a bamba műsorok pedig a kedvére tesznek ebben is. Passzív, befogadó, mazochista a tévénéző - a zrítyel, ez olyan jó szó -, a médium pedig szadista, erőszakos, kinyilatkoztató. Szabadságszerető ember ne tűrje az ilyet, menjen inkább kirándulni. Ott beszélgethet a fákkal.

Pucros Mackó


1997. szeptember 30. - kedd, 3 óra 1 perc
Nehany ma mar klasszikus:

URH: "Arad beloled a kek feny, elarasztod az agyamat."

Bruce Springsteen: "57 channel and there is nothing on."

AE Bizottsag: "A TV be van kapcsolva, ezt nezi minden rabszolga... A Bekasmegyer-i rabszolgatelepen lakom."

Indisposable Heroes of Hiphopricy: "Television is drug of the nation"

Balkan fu-Tourist: "Evek ota nezem es csak most latom, hogy mozaikkockakbol all ossze a kep, meg szep."

Felidezte: Break.


1997. szeptember 29. - hétfõ, 23 óra 40 perc
Inkabb a tevet bamuld...

Erik Ghint


1997. szeptember 29. - hétfõ, 22 óra 41 perc
Megjelenése óta motoszkál bennem ez a cikk, és már akkor nagyon örültem neki. Viszont:

"Nagy híve vagyok az Internetnek, mint technikai esélynek, de amíg a rémülettől való menekülés a régi lelki mechanizmusok szerint folytatódik, az Internet sem fogja megváltani azokat, akik saját magukat nem hajlandók."
"Ez a gyávaság antropológiai sajátság talán, gondolom gyáván, amely csak kivételezett korokban szünetelt, például Periklész alatt Athénban, vagy Shakespeare idején Angliában, amikor az emberek valamennyire otthon érezték magukat az életükben"

Az athéni demokrácia virágkora Periklész alatt volt, 460-tól 429-ig.
Periklész gyászbeszédében államáról úgy vélekedik, hogy az Görögország nevelôiskolája, és ugyanakkor szabad életmódot biztosít lakosságának. Szerinte a polgárok teljesen szabadok, mert minden közügyrôl tudnak, és bele is szólhatnak, az emberek kedvesek, derűsek és nem gyanakvóak.
(Rezső, Engels, *.*, ne kíméljetek, ha valamire rosszul emléxem... :)

Szóval, nekem még mindig az a naív ábrándom, hogy az új média, az internet, tényleg egy technikai esély. Ez lehet a klónlét alternatívája. Az athéni demokrácia újra megvalósítható, hatmilliárd ember számára is, és a hibáit ma már látjuk, nem kell újra beleesnünk.
Ez itt, ez egy új, nagy piactér. A polgárok újra... Na mindegy.
Ezért maceráltam a Kökényt, ezért kérdeztem a Demszkyt... ( Köszönöm zs., Ny:A :) Nem tudok egyebet tenni.
Senki nem hisz benne rajtam kívül. Nekem meg lóg bele a bilibe a kezem, de nem baj. Akkor is hiszem, hogy ez még lehetséges. Az egyik piacteret például Internettónak hívják.
Magyarázza már el nekem valaki, (ha lehet, gyógypedagógusi erényekkel bőven legyen ellátva az illető), hogy miért nem lehetséges, amire gondolok. Mert elnéző mosolyt kaptam sokat, de érdemi ellenérvet még nem hallottam egyet se, pedig sokaknak elmondtam.
A hiba az én készülékemben...?

Trebitsch


1997. szeptember 29. - hétfõ, 20 óra 45 perc
Igaz-e, hogy Mr. Spiro rokona a nem régen elhunyt volt USA alelnöknek Spiro Agnew-nek?
Ácsi.


1997. szeptember 29. - hétfõ, 20 óra 19 perc
Sziasztok!

Nekem csak kerdeseim vannak:
Ugyan mier rabszolgaklonok az emberek es miert illetve mi ellen kellene lazadni? Valaki kifejthetne nekem.
Sanya, aki visszatert.


1997. szeptember 29. - hétfõ, 19 óra 27 perc
Hogy legyen némi beleszólásunk. Vagy legalább az illúziója. (Ha már fizetni kényszerülünk, ld. törvényben el?írt üzemben tartási díj.) Szóval akinek esetleg kedve volna egyesületi formában megpróbálni valamicskét változtatni a jelenlegi helyzeten,kérem, küldjön egy e-mailt címemre:nikaron@elender.hu Cél:Közszolgálati Tévét Néz?k Egyesülete.


1997. szeptember 29. - hétfõ, 17 óra 7 perc
Próbáltatok már nem nézni tévét huzamosabb ideig? Amolyan méregtelenítőkúra-szerű az. Igaz, utóbb rájön az ember, hogy néhány fajsúlyosabb műsort is kihagyott - ezzel együtt, szerintem, okvetlenül megéri. Annyi hasznos dologra fordítható az így felszabaduló idő!

(majd fejtegetek még, hirtelen ennyi)

Pucros Mackó


1997. szeptember 29. - hétfõ, 16 óra 55 perc
T. S.GY.
Mi a megoldás?
Mert azt itt nem látom.
D.


1997. szeptember 29. - hétfõ, 16 óra 33 perc
Kérnék szépen egy példát arra, hogy mikor volt alternatívája a "klónlétnek". Esetleg becslést arra mikor, milyen feltételek mellett lesz.

Levus


1997. szeptember 29. - hétfõ, 15 óra 53 perc
donvito, nincs is mar homok titka!:-)
helyette ajanlanam a legalabb annyira jo "A szerelem jogan" cimu 160 reszes megaprodukciot,ujra gyonyorkodhetunk Gloria Piresben, igaz, most szazadeleji kosztumokben nyomul.
M


1997. szeptember 29. - hétfõ, 14 óra 19 perc
Az "Ut":
Szuletes - kenyelem - fogyasztoi tarsadalom - TV - kep a vilagrol - jolet - elvezetek - a vegen halal
Igazi tudas: keves, nem erdekel senkit.
Szellemi gyavasag: valoban, kit erdekel pl. hogyan keletkezhetett a vilag, mi itt a celunk. :-(

(magyi)


1997. szeptember 29. - hétfõ, 14 óra 15 perc
"Voltak ennek a szedatív televíziózásnak valódi génuszai, akik aztán harminc éven át a magyar képernyőt uralták, s akiknek behízelgő hangja, magasröptű semmitmondása mind a mai napig jellemzi a magyar állami televíziót."
Szerintem a műsorkészítőknek nem privilégiuma, de nem is feltétlen kötelessége, hogy ŐK "mondjanak valamit". A TV nem azért van, hogy ŐK mondhassák a magukét. A TV ne forrása, hanem közvetítője legyen a dolgoknak! Elsősorban ne kiindulópontként szolgáljon az ott dolgozók önmegvalósításához, hanem szolgálja ki az emberek érdeklődését!

"A magyar társadalomnak 1956 után hazugságra volt szüksége."
Ezt kétlem. A MESE lényege ugyanis NEM a hazugság, hanem egy másfajta világ bemutatása, aminek megismerése valamiképp hasznos számunkra. A hazugság viszont e világra vonatkozóan akar félrevezetni bennünket, vagyis ártani akar. Nem hiszem, hogy erre irányulna a tömegigény.

"... az önhazugságok hálójába bonyolódott nézők ezt hálásan fogadták"
Akik tényleg belebonyolódtak önhazugságaik hálójába, azok aligha néztek televíziót. Inkább önmarcangolták magukat. TV-t azok néztek, akik egy jobb, igazságosabb, kellemesebb, szebb életről szóló mesére vágytak.

"Aki nem akarja, hogy hipnotizálják, azt nem lehet hipnotizálni."
Szerintem lehet, sőt, esetleg máris hipnotizálta - önmagát.

"... a hazugság, a manipuláció világába, és annál jobban belefeledkeztek, minél nagyobb volt a rémületük."
A manipuláció az tényleg egyfajta hazugság, de ha az emberek bele is feledkeztek, nem hiszem, hogy ebbe akartak belefeledkezni. Pl. arányaiban hány olyan ember van, aki szívesebben néz TV reklámot, mint egy kevésbé manipulatív szórakoztató filmet?

"Minden valóságos helyett pótlékot, minden érzelem helyett érzelgősséget, minden tragikum helyett szomorújátékot, minden humor helyett idióta bohózatot, minden politika helyett primitív bábjátékot sugároz a világtévé,"
Ez így is marad mindaddig, ameddig a többet kapni akarók nem hoznak létre (és támogatnak) egy többet nyújtani képes TV-t, elkülönült pénzügyi alapokkal és vezetéssel. (Hiába jó dolgok a fagylalt és a kaviár, egyben tálalva sohsem lesz az igazi.)

"... és ez az általam nemrég tökéletes szocreálnak, azaz kapreálnak minősített, a finom manipulációt remekül alkalmazó sorozat is a gyávaságra épít: ..."
Ez sajnos igaz. A gyávaság/félelem pedig rossz tanácsadó.

"A televízióban olyan áru iránt nincs és nem is lehet kereslet, amely a rabszolgaklónok felszabadítását célozza."
Csak az szabadíthat fel másokat, aki már magát is felszabadította. Aki még nem győzte le félelmét, az csak a hisztériát terjesztheti. Kereslet pedig volna a felszabadító műveletre is (még segédkezők is akadnának), ha nem egy másik rabszolgaság lekvárjában kellene megjelenniük.

"Aki a médiát nem kábítószernek fogja fel, az vagy tudatosan manipulál és jól megél belőle, vagy a média szerencsétlen áldozata maga is."
Az emberi agy is termel kábítószereket, szükségünk van rá. (A sportolók szervezete termeli a legtöbbet.) A(z) (ön)kábítás tehát nem eleve és mindenképpen rossz dolog. A túlzás az, ami káros.

"A magántévéknek semmilyen visszahatásuk sem lesz az úgynevezett közszolgálati médiára Magyarországon, mert az egész média, tekintet nélkül a tulajdonlás formájára, a nézők gyávaságára épít."
Ha a nézők szempontjából nem lesz szelektív a támogatási rendszer, akkor tényleg nehezen képzelhető el a visszahatás. Bezzeg ha volna, akkor mindjárt elpárologna a nézők gyávasága is. Nem véletlen, hogy egyes TV-sek és politikusok annyira félnek a tömeg nekibátorodásától, legyen szó akár TV-ről, akár népszavazásról.

DcsabaS


1997. szeptember 29. - hétfõ, 14 óra 2 perc
95
qtya


1997. szeptember 29. - hétfõ, 13 óra 43 perc
M!
Persze az ujsagban a musort neztem, nem a kepernyon... de ott lehet, hogy nem is fogom. :(

NrB


1997. szeptember 29. - hétfõ, 13 óra 33 perc
Sajnos nagyon is igaza van annak (jelen esetben SGy.-nek), aki azt mondja, hogy kauzálisan a TV média sikerének és népszerüségének hátterében inkább a menekülés játszik szerepet. De ne legyünk ennyire korlátozottak, hogy csak egy gusztustalan okot nevezzünk meg, mert véleményem szerint még egypár tulajdonság is ronditja az emberiség kartonját. Nos, lehetséges, hogy ezek csak, a rettegés egyik válfajai, de azért a bioztonság kedvéért nevén nevezzem a sátán szolgáit:

1. a leskelődés. Aki csak nézi a TV-t az azt szeretné látni, hogy más emberek, hogyan és miért és minek nevetnek (vigjáték), sirnak (horror), hogy a pornót már ne is emlitsem stb.stb. Az embernek sajnos most mégkevesebb lehetőségük van, hogy éljék életüket, igy arra vannak kényszerülve, hogy más képzeletbeli emberek életét éljék le legalább képzeletben. Senki ne mondaj nekem, hogy soha se vágyot Erol Flynn szerepeibe!

2. a legrejtélyesebb és érthetetlen kategória, amelyet kommunikációs kényszer zsákutcásitott változatának is nevezhetnénk. A lényege az, hogy az ember csak azért ül le a TV elé, hogy kommunikáljon azzal, vagy is szidja. Esetleg ez a jó megoldás.

A rémületről. Azt hiszem ebbe a kategóriába még is be kell sorolni Shakespeart és Periklészt is (hogy csak a cikkben emlitetteket nevezzem néven). Ők is hasonlót adtak a népnek: lásd mások szivását és öruljél, hogy te ezt megusztad.

Na ennyi az emberi mivoltunk sárbatiprásáról. Most meg megyek, mert mindjárt kezdődik a 'Homok titka'.

donvito


1997. szeptember 29. - hétfõ, 13 óra 20 perc
Az RTL 100 ból 1 játékát jónak tartom . Van amikor bejön :-)))))

Laca / gümifül /


1997. szeptember 29. - hétfõ, 13 óra 16 perc
NrB, hol lattad te ezeket a teveket? vagy az rtv ujsagot lapozgattad?
M.


1997. szeptember 29. - hétfõ, 12 óra 52 perc
Bocs, de fél órán keresztül nem tudtam belépni a DataNethez.
Gumifülű Laca: andrea@pirx.idg.hu
zs.


1997. szeptember 29. - hétfõ, 12 óra 34 perc
?

1997. szeptember 29. - hétfõ, 12 óra 30 perc
ZSofika, legyszi tegyel fel mar valamit a velemenyekhez, olyan szivesen vitatkoznek errol atemarol. Puszi-Puszi
Macalaca


1997. szeptember 29. - hétfõ, 12 óra 17 perc
TV!? Jo tema!!!

Lattatok mar az 'uj' TV2 es RTL-Klub musorat!? Hat attol azt hittem, halalra rohogom magam:

TV2 (MTM-SBS) musor: ezt a csatornat szerintem egeszen nyugodtan el lehet nevezni " Nyal-sorozat TV"-nek, vagy "GYES TV"-nek.
Itt nem viccelek, de CSAK tv-sorozatokat lattam az elso heti musorban. Eszmeletlen! A delutani reszeket masnap megismetlik, es ENNYI. Ja, van meg Szerencsekerek is. Hu de jo!
Errol ennyit.

RTL-Klub: Itt meg csak MAGYAR filmek vannak. Semmi mas, mint tobbe-kevesbe regi magyar filmek. Jo-jo, van sok jo magyar film, regi is, meg uj is. De azert ennyire ne legyen mar nacionalista ado! Hatarankon kivul azert nem mindenki csinal szart.
Vagy ennyire nincs penze a tarsasagnak, hogy csak a filleres magyar filmekre telik? Nem hinnem. Masreszrol meg az Irisz TV-tol meg inkabb vartam a magyar filmek dominanciajat, de az RTL-tol ez kisse furcsa.

Kezdeskor mindenki szebb es jobb akar lenni, mint amilyen valojaban. Huh! Akkor milyen lesz, ha ebbol kicsit lejjebb engednek?!
Gyenge kezdes utani eros visszaeses varhato?

NrB

UI: az ember mindig jobbat var...


1997. szeptember 29. - hétfõ, 12 óra 17 perc
Vitatkozni akarok ! Hol vagytok emberek ?
Macalaca


1997. szeptember 29. - hétfõ, 12 óra 13 perc
Csak nem én vagyok ez első
leranta@edasz.hu


1997. szeptember 29. - hétfõ, 12 óra 11 perc
Csak nem én vagyok ez első
leranta@edasz.hu


1997. szeptember 29. - hétfõ, 12 óra 11 perc
Mi van elso vagyok ? Peddig delig aludtam.
Macalaca


1997. szeptember 29. - hétfõ, 12 óra 11 perc
Gratulalok.
Vegre egy tema ami elgondolkoztatja az embereket. Nagyon sok igazsag van itt roviden megfogalmazva.Talan annyit meg hozzafuznek, hogy az embereket a mediak iranyitjak,es ez nagyon jo egyeseknek.Csakhogy ezek megfoghatattlanok,szemelytelenek.
Kivancsi vagyok a hozzaszolasokra.
Lacamaca.


1997. szeptember 29. - hétfõ, 12 óra 8 perc
Na ki az első ?

Laca / gumifül /


1997. szeptember 29. - hétfõ, 12 óra 6 perc