Az állatok kiszolgáltatottságáró


"Az ember végül is nem bukott angyal, hanem felemelkedett majom, ráadásul igencsak csupasz majom: csak egy másik állat, amelynek egyetlen figyelemre méltó jellemzõje a túlméretezett agya."

"... szennyezzük a vizeket, letaroljuk a Földet, pusztítjuk a légkört, de van egy másik bûn is, amelyet az emberiség önmaga ellen elkövet: az állati jogok szerzõdésének folyamatos megszegése... Az a vehemencia, amellyel világuralomra törtünk, nemcsak fizikai környezetünknek okozott kárt, hanem azt a fontos alapigazságot is elfeledtette fajunkkal, hogy állatok vagyunk, részei az egységes bioszférának... A lehetõ legszorosabb kapcsolatban kell lennünk a többi fajjal. A szerzõdéseknek, amelyek szabályozzák együttélésünket velük a Földön, a tiszteleten és nem a kizsákmányoláson kell alapulniuk." (Desmond Morris: Az állati jogok szerzõdése, Bp., Európa, 1995.)

Kihaló, kipusztított állatfajok, az állatok kínzásának rafinált, közömbös vagy rossz lelkiismerettel végrehajtott módjai jellemzik ember és állat viszonyát. A vadászat - mert szórakozásból ölünk, ragadozóösztöneink kielégítésére -, az állatkert - mert többnyire méltatlan és természetüktõl idegen módon élnek az "ismeretterjesztõ" célból összehordott állatok -, az állattenyésztés - mert minél többet nyújt nekünk egy állatfaj a húsával, a tejével, a tojásával, a szõrével, annál sanyarúbb körülmények közt éli mesterségesen megrövidített életét -, az állatkísérletek - mert állatok tömegei szenvednek a mi egészségünk érdekében -, nem beszélve az állatviadalokról vagy a gazdi szeszélyeinek kiszolgáltatott kedvencekrõl: valamennyi érintkezési felület ember és állat közt az ember kegyetlenségét és érzéketlenségét mutatja.

Október 5-én volt az állatok világnapja, és április óta az Országgyûlés elõtt van "Az állatok védelmérõl és kíméletérõl" szóló törvényjavaslat.
http://www.mkogy.hu/iromany/fulltext/04254txt.htm

Kiemeltem belõle néhány paragrafust, amelyik a szabályozás kompromisszumait és keretjellegét (tehát azt, hogy a készülõ törvény nem foglal állsát, hanem más jogszabályokra bízza a terület szabályozását) érzékelteti, illetve a végrehajthatóság nehézségét jelzi (ki ellenõrzi minden szállítmánynál, hogy verik-e az állatokat, miközben fel- és leterelik õket a szállítóeszközökrõl - amitõl véraláfutásos húst veszünk a boltban -, ki ellenõrzi, hogy az elhagyott állatok kinek a lelkét terhelik).

6. § (1) Az állatot nem szabad:
a) kínozni, (...)
c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerû táplálás esetét; (2) Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos tépésére, illetve c) pontja a házilagos és az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre.

7. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elûzése, elhagyása vagy kitétele tilos.

8. § (1) Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást... kizárólag szakirányú végzettséggel vagy gyakorlattal rendelkezõ személy végezhet.
2) A gazdasági haszonállaton érzéstelenítés nélkül végezhetõ beavatkozásokról külön jogszabály rendelkezik.
3) Az állatkísérletrõl külön szabályok rendelkeznek (22-35. §).

28. § (2) (...) Háziasított állat kóbor egyedét kísérlet céljára felhasználni nem szabad.

36. § (1) Az állat terelésénél, lábonhajtásánál, a szállítóeszközre való fel- és lerakásánál, valamint szállításánál úgy kell eljárni, hogy az az állatnak ne okozzon fájdalmat, szenvedést vagy sérülést.

42. § (1) A jegyzõ
a) ellenõrzi az állatvédelemrõl szóló jogszabályok rendelkezéseinek megtartását az állattartás helyén; továbbá
b) felhívja - a jogszabályi rendelkezések megsértése esetén - az állattartót azok megtartására, illetve a szükséghez képest a felelõsségrevonás iránt intézkedik.

44. § <(1) Az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt az állatvédelmi célú társadalmi szervezetek jogosultak fellépni, és az állami szervektõl, önkormányzatoktól a megfelelõ és hatáskörükbe tartozó intézkedés megtételét kérni.
(2) Az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt - az ilyen magatartástól való eltiltás iránt - a bíróság elõtt az (1) bekezdésben megjelölt szervezet pert indíthat.

Kérdéseim:
- Mit lehet tenni, bárhol, bárkinek, annak érdekében, hogy az emberiség egyedei az állatokat élõ és szenvedõ lényként gondolják el és kezeljék;
- Kell-e az állatok problémájával ennyit foglalkozni addig, amíg emberek tömegei (is) szenvednek a Földön;
- Hogyan egyeztethetõ össze a majd hatmilliárdos létszámú emberiség kielégítõ táplálásának követelménye és az állatvédelem;
- Egy magyar példa a gazdasági érdek és az állatvédelem feloldhatatlannak látszó ellentétére: a libatömés az állatkínzásnak Magyarországon elõszeretettel gyakorolt módja. Emberek megélhetését biztosítja, és a magyar gazdaságnak - közvetve valamennyiünknek - is érdeke a libamáj exportja. Hogyan oldható fel az ilyen típusú ellentmondás úgy, hogy az minden kívánalomnak és érdeknek eleget tegyen?
- Szerintetek miért húzódik évek óta a magyar állatvédelmi törvény megalkotása?

Mihancsik Zsófia
zsofi@mail.datanet.hu


A válaszok:



az elso negy kerdes koltoi. Nem tudom a valaszt.
Az otodikre sejtem: ha kulturorszagokat akarunk utanozni, (es nem majmolni) akkor erdemes tanulmanyozni az o rendelkezeseiket. A nalunk bolcsebbek nem egy torvenyben akarjak szabalyozni a kerti oroszlantartast, a libatomest, az allatkiserletek ellenorzeset es az egyre erosodo allatvedo mozgalmak allamigazgatasi rendszerbe regulalasat. A kormany torvenyjavaslata az elozo torvenyszovegek ismereteben egyebkent nagyon tanulsagos lecke arrol, hogy milyen modon ivartalanitja a szandekot a kodifikacios folyamat.
Bognar Gabor
gbognar@mail.datanet.hu


1997. október 19. - vasárnap, 21 óra 28 perc
Ez a probléma kizárólag azért létezik, mert az emberek gondolkoznak. Vajon eszébe jut-e az állatnak, hogy neki most milyen rossz, mert kevés a helye? Nem hiszem... A hús pedig finom, úgyhogy...
Xigi


1997. október 19. - vasárnap, 14 óra 21 perc
(hk) !

Miért, hogyan érlelik a banánt??

Üdv.:
olvashatalan


1997. október 19. - vasárnap, 2 óra 45 perc
Levendula!

Amit az Északi tengerrol irtal, ahhoz szeretnék hozzaszolni: abban egyettértek, hogy kellett valamit tenni a halalomany kipusztulasanak megakadalyozasara, de a kép arnyalasahoz az is hozzatartozik, hogy a Kanada Atlanti ocean melletti allamaiban addig itt soha nem latott magassagba emelkedett a munkanélkuliség.
Udv
Sanya


1997. október 19. - vasárnap, 0 óra 30 perc
GENETIKAI REVOLÚCIÓ
----------------------------
Azt hiszem néhány évtizeden belül szerfelett különös lények megjelenésével kell számolnunk:
- 1.) első lépésként módosítjuk egyes élőlények genomját, hogy nekünk tetsző gyógyszereket állítsanak elő;
- 2.) második lépésként rájövünk, hogy magában az emberben is korrigálhatók bizonyos genetika hibák;
- 3.) egyúttal elkezdjük termelni (mert tenyésztésről már nem lesz szó) a genetikailag korrigált haszonállatokat;
- 4.) majd radikálisabb fejlesztésekre szánjuk el magunkat (pl. csirke, 12 pár combbal);
- 5.) az állatok termékenysége nem döntő szempont, mivel a kívánt génkombinációt bármikor előállíthatjuk;
- 6.) ezért sok olyan lény lesz, amelyek fajt nem alkotnak, a természetben életképtelenek lennének és jobban ki lesznek szolgáltatva nekünk, mint mai háziállataink;
- 7.) vajon milyen jogokat adjunk ezeknek az izéknek? A kérdés annál is kellemetlenebb, mert egyre több embert is "turbósítanak" ezzel-azzal, noha kezdetben csak a törvényeket kijátszva - de később már törvényesen is;
- 8.) az emberek turbósítása beválik, vagyis éppoly általánosan használt lesz a beépített mikrochip és a 2.5 kg-osra növesztett nagyagykéreg, mint ma a szemüveg, a műfogsor, a mesterséges szívbillentyű, vagy a ruházkodás; úgy él mindenki, ahogy tud; összevásárolt alkatrészekből rakjuk össze magunkat; ez lesz az igazi "önmegvalósítás";
- 9.) az "emberiség" stabilan, exponenciális ütemben növekszik és diverzifikálódik; egyesek arról beszélnek, hogy a 3200 milliárd fős létszám túl sok;
- 10.) a létszám mégis növekszik, mert minduntalan megjelennek újabb "típusok";
- 11.) a szaporodás természetes módja szinte csak a "maradi" "kisfejűeket" érdekli; a mesterséges zigótából felnőttek egyre többen vannak, okosabbak, erősebbek és kiharcolják egyenjogúságukat, "elvégre civilizált körülmények között semmi jelentősége az ősi és elavult szaporodási technikáknak"
- 12.) a genetikai evolúció háttérbe szorul, helyette kirobban a mindent átfogó kulturális-műszaki-genetikai revolúció;
- 13.) senki sem tudja mi jön ezután...

DcsabaS
U.I. Már csak azért is érdemes megfelelően rendezni az állatok ügyét, mert hamarosan mi számítunk majd fejlődésben megtorpant állatoknak.


1997. október 18. - szombat, 16 óra 25 perc
Állatvédő!

büntés:
és ki büntet? ki "nyomoz"? Te? én? a rendőrség? lesz erre egy szerv? majd jól feljelentgetjük egymást? (ez kezd hasonlítani a gyermekvédelemre)
állatkert:
Ez sem egy normális dolog. Azt hangoztatjuk, hogy védjük az állatokat, miközben távol a természetes környezetüktől bezárjuk őket egy ketrecbe.
Szerinted milyen a hó egy olyan állatnak, amelyiknek természetes körülmények között semmi köze hozzá? Azért, hogy ne fagyjon meg, bezárják. Te bezárod(nád) télen a kutyádat egy szobába?
Mikor jártál utoljára a budapesti állatkertben? Láttad az elefántokat?
bojkott:
Utálom a májat! (mindenféle májat utálok)
A szőrt is úgy szeretem, ha a _legelső_ tulajdonosa viseli.
Ha tudod, hogy a hús, amit eszel egy sokat szenvedő állatból van, akkor miért nem bojkottálod a hentest is és tartasz/nevelsz otthon állatot szerinted megfelelő körülmények között? (legalább addig, amíg fel nem növünk ahhoz, hogy ezt nagyüzemben, "humánusan" megoldhassuk)
Pl.: elkezded nevelni a csibéket, nevet adsz nekik, nézed, ahogy fejlődnek. Aztán nem lesz szíved levágni őket. (legalábbis nekem nem lenne)
Létezik olyan ember, aki helyetted nevel és levág, de neki ez nem okoz lekiismereti problémát és Te ezt ki is használod. Majd elvárod tőle, hogy védje az állatokat? Ha nem törődik az állattal, akkor megbünteted?
(Őt nem érdeklik az állatok. Ezt kihasználod, majd megbünteted?
Megpróbálhatjuk arra kényszeríteni, hogy rendesen bánjon az állatokkal?)
Első válasz:
Jó az, ha bezárnak, nem mehetsz oda ahová akarsz, akkor és azt eszel amikor és amit adnak, azt csinálod amit megengednek?
Második válasz:
pl. oda, ahova én.
Mindkét cicámat az utcán "szedtem össze". Nem vásároltam (és nem is fogok) törzskönyvezett kutyát/macskát, inkább olyan állatot veszek magamhoz, amelyik rászorul.
Rendben, állatmenhely kell, de beláthatod, hogy ez nem a legjobb megoldás.
Hogy mit esznek a macskáim?
Számukra gyártott tápot (szárazat ill. konzervet). Valószínűleg az is állatból van, és ahogy Neked is, Nekik is szükségük van húsra. Ezen kívül kapnak abból is, amit én eszem pl.: kukorica, főtt burgonya, sajt.

(hk)

ui.: Szerinted éreznek a növények?
Szereted a banánt? Tudod, hogy hogyan
érlelik?


1997. október 18. - szombat, 15 óra 38 perc
Pucros Mackó!

Ha jól értelek, akkor empátián nem pontosan ugyanazt értjük, de a helyzetet hasonlóan ítéljük meg.

Én az empatikus képesség "rossz felhasználásának" tartom, ha valaki egy neki kiszolgáltatott lény szenvedésén élvezkedik. Ugyan nem voltam még ilyen személy bőrében, de kívülállóként az a határozott benyomásom támadt, hogy az ilyenek nagyon is fűtve vannak indulatokkal és érzelmekkel, továbbá határozottan tudják mit akarnak éreztetni a másikkal. Nem szívesen nevezném a jelenséget "negatív empátiának", mert ez mintegy megkettőzi az empátia fogalmát. De végülis mindegy, meg kellene tudni, mit gondol erről a többség, illetve a szakemberek.

DcsabaS


1997. október 18. - szombat, 15 óra 2 perc
Tiszta hibbantnak érzem magam ?
Nagyon szeretem a természetet,nagyon sokat túrázok még magashegyeken is.Ha állat zörejt hallok azonnam mozdulat leszek.Ha /mostmár/véletlenül letörök indokolatlanul egy darab ágat,azonnal a növényre gondolok.Én úgy érzem a természet szeretetén túlmenően ez már kezd tisztelet lenni.Nagyon rosz érzés ha szeméttel találkozom.Én a természet kérdéseit nem tudom szétválasztani /élölény,növény,ecetera../Ezek nálam logikailag,fizikailag,teljesen egybe tartozo egységet alkotnak.Ha kiragadunk egy témát a többi látja kárát.Ezt a kérdést komplexen kell megvitatni,és hatalmas méretü felvilágosító munkával,törvényekkel kellene megoldani.Félretéve minden egyéni érdeket./pld.a törvényhozó kitartottjának az öccse orv vadász,vagy ő.Az egyéni lobbizásnak még a csíráját is ki kellene írtani.Sajnos hívnak !!!!!
Tony


1997. október 18. - szombat, 12 óra 50 perc
"- Mit lehet tenni...hogy az emberiség ... az állatokat élő ... lényként ... kezeljék?"
Mindenki csak magát tudja átformálni. Ha valaki hitelesen úgy él, hogy a fenti elvárásnak megfelel minden megnyilvánulása, akkor van esély rá, hogy a környezetében felnövő új generáció már alap kiépítésben jobban bánik az álatokkal mint mi.
"- Kell-e az állatok problémájával ennyit foglalkozni...?"
Miért ne kéne. A problémákat általában nem egymás után kell megoldani hanem egyidőben a prioritások alapján. Minden ember más prioritást ad ez egyes problémáknak és a saját gondja a legfontosabb mindenkinek. Az lehetne a megoldás, hogy megpróbálnánk megérteni és elfogadni, hogy az állatvédlem közvetve és hosszútávon kihat az embervédelemre is.
"- Hogyan egyeztethető ... az emberiség kielégítő táplálásának ... és az állatvédelem;"
Nekem húsevés után és alatt csak akkor van rossz érzésem ha mérhetetlenül sokat ettem. Soha nem gondolok a tányéromon lévő hús előzetes szenvedéseire (szerintem más se mert az emberek alapvetően egyformák). Egyébként kimutatták, hogy a növények is éreznek és megrobálják elkerülni a számukra veszélyes helyzeteket.
Megoldást csak a túlnépesedés visszaszorítása hozhat, mert az ember mindíg fontosabb és erőseb mint az állatok így természetszerüleg (vagy természetesen) nagyob életteret fog saját magának mint a többi állatfajnak biztosítani.
"- Szerintetek miért húzódik évek óta a magyar állatvédelmi törvény megalkotása?"
Csak.

Levus


1997. október 18. - szombat, 12 óra 8 perc
Levendula!

Érdemes tisztázni, hogy miről van szó. Ehhez lett péntek 18:29 írásod az ürügyem.
A 7? az állatvédelemről szól. Zsófi konkrét kérdéseinek némelyike az emberiség létszámához kapcsolódik, ezen keresztül a természetvédelemhez is. Lehet, hogy akár egyet is értünk abban, hogy "a hozzászólások nagy %-ka a felszínt érinti", mármint a fenyegetőbb problémának, a bioszféra védelme kérdésének a felszínét. De a 7? az állatvédelemé.
Szerintem márpedig az állatvédelem és a természetvédelem teljesen különböző, egymással ütköző eszmék.

A természet védelméhez nem tartozik hozzá, hogy az állatok szenvedését akadályozzuk - bár, mint jóérzésű emberek, a természetvédők sem óhajtják kínozni az állatokat. Viszont hidegen hagyja őket a háziállatok és az emberi kultúrához kötődő élőlények sorsa, sőt, kimondottan nehezményezik a patkányok, birkák, kutyák stb. ember által történt széthurcolását. Nem akarnak nekik szenvedést okozni, de bizony kiirtanák, vagy - mit bánják ők - kitelepítenék őket néhonnan.

Az állatvédelemhez nem tartozik hozzá, hogy a fajok túlélését segítsük - bár, értelemmel bírván, az állatvédők sem óhajtják a biodiverzitás csökkenését. Viszont nem foglalkoznak a vadon élő, különösen nem az "alacsonyabbrendű" fajok védelmével, sőt, kimondottan zavarja őket a ragadozók kegyetlensége, amellyel zsákmányukat megölik. Elismerik, hogy természetes dolog ez, ám, ha rajtuk múlna, humánus módon elaltatott falatokkal kínálgatnák a bestiákat.

Jó, erőltetett a párhuzam. Viszont, kedves Levendula, "a föld természeti állapotának megmentése" a természetvédők óhaja, a betegségek eltüntetésének humánus igénye pedig a biodiverzitás ellen tör.

Amit írtál észről és zsetonról, az stimmel a természetvédelemre. Amit én írtam empátiáról, az pedig az állatvédelemről szól. Elismerem, hogy a természetvédelem fontosabb, én csak a 7?ről igyekeztem lehetőleg többet írni. Egyébként az a véleményem, hogy ahol a természetvédelmi érv nem alkalmazható, ott az állatvédelem, a humanitás szempontjait kell nyomni.

Pucros Mackó


1997. október 18. - szombat, 12 óra 5 perc
Tony !

:-))))) Egyetértek Veled.

TaTTiBoo


1997. október 18. - szombat, 11 óra 59 perc
Hali Ppeti!

Mondom,hogy nem tudom hogy lehet 20 rongyból megélni. A nyugdijas anyám is annyiból élne,ha én nem lennék,de vagyok. Minden országban vannak szegények meg olyanok akiket csak a szar munkákra vesznek fel és mindenhol meg kell alkudni arra,hogy mennyi legyen a segély meg a minimálbér.Ha Mo.-on nem lenne annyi adócsaló,biztos több jutna nekik is.Barom politikusok meg barom emberek meg mindenütt vannak.Meg normálisok is.
Svájcban biztos több a minimálbér.Inkább azt mond meg,mit kéne csinálni,hogy Mo. gazdagabb ország legyen?

Roni


1997. október 18. - szombat, 11 óra 54 perc
TaTTiBoo
Kedves barátom önzésből az ember jó dolgokat is müvelhet.Nem feltétlen negatív cselekedetre utal az a dolog,hogy tömbházban tartanak kutyát/pláne ha kis termetü.A állatok véleményét nem ismerjük,esetleg érezzük,látjuk.Engem az a kérdés motivál,hogy az állatok is élőlények.Az ember anno segítőtársként szoktatta magához.Én úgy gondolom,hogy az állatok tartása nagyon fontosmaz ember számára!!!!!!!Vigyáznunk kell,hogy ők is jól érezzék magukat a bőrükben.

üdv
Tony


1997. október 18. - szombat, 11 óra 29 perc
(hk)!
Eszkozok azert vannak, vannak...
Pl. a nagyuzemi allattenyesztoket, a nagyuzemi allatpusztitokat, az allatkerteket folyamatosan ellenorizni lehet, es ha van torveny, lehet buntetni oket. Igy menekult meg egy csomo foka, pingvin, balna, ezert epitenek az allatkertek olyan allatkifutokat, ahol nincsenek beszoritva az allatok egy racsos lukba, es nem latsz nyomorult oroszlanokat, akik megbolondulnak oszt jarkalnak fel-ala, de meg a nagyuzemekben se muszaj ot negyzetcentimeteren tartani egy csirket, hogy kinjaban orokke csak a masik csirket vagdossa a csorevel. Meg nemcsak torveny van, lehet bojkottalni a szormebunda vasarlast meg a libamajevest.
Allatmenhelyet meg eleget lattam eletemben, tudom mi az. De:
Elso kerdes: jobb-e ha koborolnak az allatok, eluti oket az auto, megdobaljak oket kovel, torott labbal maszkalnak a mezon, eheznek?
Masodik kerdes: hova menne sok ismerosom, ha ugy akar allatot maganak, hogy meg is ment egyet?

A hust nem szeretem, de megszoktam, eszem. Nem akarom en felforgatni a taplalkozasi lancot, es meg vagyon irva, hogy az ember husevo allat, kell neki a hus. De rossz lelkiismerettel eszem a hust, nem azert, mert allatbol van, hanem mert tudom, hogy sokat szenvedo allatbol van.

Na es mit esznek a macskaid?

Allatvedo


1997. október 18. - szombat, 11 óra 27 perc
DcsabaS,

az empátia hiánya a kegyetlenségnek szükséges, de nem elégséges feltétele. Leszámítva persze az általad említett esetet, ami szerintem az állatkínzásnak viszonylag ritka motivációja - mármint az a perverz öröm, hogy "átérzem de nem érzem". Inkább egy másik: a hatalmi pozíció birtoklásának, a másik alávetettségének, kiszolgáltatottságának élvezete a jellemző. No meg a pubertás vagánykodás, szórakozás (a varangyosbéka megdohányoztatása, például).

Mindez elképzelhetetlen a kellő részvétlenség nélkül. Végül is, az állatok nemcsak a szadistáknak vannak kiszolgáltatva, hanem a nemtörődöm tenyésztőknek, szállítóknak stb. is.

A "Mit várhatnak az állatok egy olyan országban, amely saját polgárainak jelntős részét állatszámba veszi?" kérdéssel csak a jelentése miatt értek egyet, a megfogalmazása engem nagyon zavar. Hiszen az ember is állat, nem pedig növény vagy gomba vagy sejtmag nélküli baktérium, esetleg vírus. Nem az a baj, hogy az emberek egy része állatszámba volna véve (s emígy az állatok egy része emberszámba). Hanem a bánásmód maga, nevezzük bár emberhez vagy állathoz méltatlannak. Ennek pedig közös a gyökere, a részvétlenség, azaz - szajkózom most már - az empátia hiánya.

Sajnos, teljesen igazad van az "öröklődést" illetően. Ez érvényes a szadizmus pervertált és dominista formájára, de szerencsére az empátiára is.

Pucros Mackó


1997. október 18. - szombat, 11 óra 14 perc
"Vajha élhetnétek a föld illatából, s miként a légi növények, fénnyel táplálkozhatnátok.

De mivel ölnötök kell, hogy ehessetek, s szomjotok oltására az újszülöttet anyja tejétől meg kell rabolnotok, legyen hát ez kegyes cselekedet.

Legyen asztalotok oltárrá, melyen az erdő, mező tisztái és ártatlanjai áldozattá lesznek azért, ami az emberben még tisztább és ártatlanabb.

Mikor megöltök egy állatot, szívetekben mondjátok neki:

- Ugyanaz a hatalom, mely téged lesújt, lesújt engem is; az én sorsom is elvégeztetik."

Kahlil Gibran


1997. október 18. - szombat, 9 óra 6 perc
Kedves Állatvédő!

Ha tudnám, már megoldottam volna ezt a problémát.
SAJNOS nem ismerek olyan megoldást, amelyik mindenkinek jó lenne.
A rendelkezésünkre álló eszközöket igen erőtlennek érzem. (valami csoda kéne . . .)
-törvény? azt lehet nem betartani: arra is van törvény, hogy ne ölj, mégis sokakat gyilkolnak meg
-állatmenhely? láttad Te már milyen az? a legjobb szándék is kevés, ha nincs hozzá elég pénzed és általában nem állatmenhelyre költöd, ugye?
-felvilágosítás? kit és miről? Kedves Emberiség szeressük az Állatokat! Aki ezt enélkül nem tudja, azon ez sem segít!

És mondd csak, Te szereted a húst?

Addig is, megyek, megetetem a macskáimat.
(hk)


1997. október 17. - péntek, 19 óra 13 perc
Rigók!
(hogy stilszerű legyek)

Azt hiszem a hozzászólások nagy %-ka a felszínt érinti. Azért, mert tök mindegy, hogy valaki tart-e kutyát vagy nem a hatodikon, ... etc.
Addig, amig a föld országai nem fognak össze hatalmi szóval a föld természeti állapotának megmentésére, szar se lesz. Tudjátok, hogy a föld himlômentes? Egy vadászgép árából tünt el.. (a fiatal csajoknak nincs himlôoltásuk! Fontos ellenôrzési pont!). Ha jól tudom, a malária kiirtása a föld fél napi fegyverkezési kiadásába kerülne. Ezért tartom nevetségesnek hogy ilyen hülyeségekrôl szüttyögünk! Ezt globálisan lehet megoldani. De mivel olyan lobbyk osztják a lapokat, minden szinten, hogy bukott ulti (piros értékben). Ezek a csoportok a gazdasági életben ellenérdekeltek, mivel természetesen profitorientáltak (ez nem baj!). A baj hogy a multinacionális cégek olyan óriássá nôtték ki magukat, hogy nagyobb a forgalmuk, (és a hatalmuk) mint sok európai országnak.
Az is probléma, hogy történelmi hagyomány, hogy szarunk bele hogy milyen következményekkel jár a munkánk. Pluszban becsusszan a politika, ami még jobban bekavar. Nem akarom sokáig húzni, a gondolkozás megváltoztatása a fontos. A másik, valaki írta, hogy nehéz úgy állatvédelemrôl, természetvédelemrôl, a föld globális problémáiról elmélkedni, ha valaki 19500 forintból él. (Most hallottam, a lakosság 25%) Igy van.
Összegezve, szerintem egyszerű paraszti ésszel simán rendet lehetne csinálni.“Szakértô kormánnyal“ (hallottam valahol...), egy olyan csúcsszervvel ahol profik ütköztetnék a tudásukat. Minél többen. Világméretekben. Meggyözödésem, hogy rendet lehet teremteni. Jó példa az Északi tengeri halászat. Ha jól tudom, nô a halállomány mert ki van találva, hogy mennyit szabad kifogni, stb. Itt az üzlet is virágzik, én is meg vagyok etetve. Ezt nyugodtan le lehetne sakkozni esôerdô szinten, koala, tigris stb. Mibôl? Hát azért van elég zseton a földön! (ha valami orbitális hülyeséget írtam, rosszul emlékszem , vagy tudok valamit bocsss!) Tehát, hajrákovácsnéni!

ui. Puckos Macko! Nem empátia, hanem ész és zseton kell a probléma megoldására!

Levendula


1997. október 17. - péntek, 18 óra 29 perc
Kedves TaTTiBoo (állatbarát)!

A magam részéről nagyon is fontosnak tartom az állatvédelem kérdését és relatív távolmaradásom oka csupán az, hogy e héten kevesebbet voltam/vagyok internet közelben.
Állatokhoz való viszonyulásomról egyébként bárki szerezhetett benyomást (kedd, 13 óra 41 perc) alapján (Ppeti, köszi!). Aki olvassa az olvír-t is, az azt is felfedezheti, hogy a földkérdéssel kapcsolatban is éppen arra célozgattam, mennyire aktuális elhatároznunk: ne tulajdonosai (birtokosai, önkényurai), hanem GAZDÁI (a közösség által megbízott őrei) igyekezzünk lenni a földnek, természeti értékeinknek és állatainknak egyaránt. Talán első pillantásra meglepő, de szerintem a jelen kérdéshez még a "Van-e jogunk a kegyes halálhoz?" c. 7? is kapcsolódik (http://www.idg.hu/cgi-bin/shownew.pl?97602.inc), hiszen (ahogy akkor is leírtam) egy ÖNÁLLÓ DÖNTÉSRE KÉPES LÉNYNEK, A SAJÁT ÜGYÉBEN MINDEKOR IGYEKEZNÜNK KELL MEGADNI A DÖNTÉSI SZABADSÁGOT. Mert szerintem nem az a lényeg, hogy férfiemberről van-e szó, vagy asszonyállatról (csak tréfa (:-)))!), esetleg gyerekről, fogyatékos értelmű emberről, házi, vagy vadállatról, esetleg "marslakóról", avagy a HAL9000-es számítógépről, hanem hogy ezek mind képesek lehetnek döntést hozni a _saját_ ügyeikben, akkor pedig mire fel akarnak mások dönteni helyettük?!? A döntési jog ilyen átruházását csakis abban az esetben tartom elfogadhatónak, ha az egyén döntése valamiért egy egész közösséget súlyosan érintene. Tehát akkor, ha KÖZÜGYről van szó.

Rendkívül fontosnak tartom Pucros Mackó megállapításait (péntek, 3 óra 23 perc), pl. hogy:
"Ha csak a törvény tart vissza, a háborúban nem ismersz majd irgalmat. Ha csak a környezethez igazodsz, akkor téged is könnyen fanatizálhatnak kegyetlenségre."
Azért az empátia kérdését kissé másképp látom, mint Ő. Ugyanis ha jól értettem, akkor az empátia hiányát állította be a kegyetlenség forrásának, ami egy gyakori feltevés, de szerintem téves. Az empátia hiánya csupán érzelmi közömbösségre kellene hogy vezessen, és ha az illető egyébként értelmes, akkor így is lebeszélhető volna az oktalan kínzásról. A kavicsokat szenvedélyesen tördelő ember viselkedését sem az empátia hiánya "motiválja", hanem éppen ellenkezőleg, furcsa módon nagyon is érzelmi viszonyban van velük - talán haragszik rájuk. Aki megkínoz egy állatot (vagy embert), azt többnyire valamely perverz, beteges örömszerzés céljából teszi. Van empátiája tehát, használja is, ti. élvezi átérezni a másik szenvedését. Olyan, mintha hátramenetbe volna kapcsolva érzelmi sebváltója. Általános megfigyelés, hogy ez az érzelmi átfordulás főleg olyan személyeknél lép fel, akiket gyermekkorukban szintén megkínoztak. Hogy mi ennek a pontos mechanizmusa, azt nagyon fontos volna kideríteni, de annyit a részletek taglalása nélkül is felismerhetünk, hogy a bosszúálló és kegyetlenkedő természet ilyen formán _öröklődik_. (Az utódokat is bosszúállóvá és kegyetlenkedővé teszi.) Ezért generációk sokaságán múlik a sikeres gyógyulás.
Ha azt veszem, hogy Magyarországon mennyire alávetett helyzetben vannak most is a gyerekek, akkor már nem is csodálkozom ezredévnyi szenvedésünkön. Meg ami ezután jön.
Szerintem mindez kapcsolódik az állatvédelem kérdéséhez, mert ahogy Ppeti is írta (péntek, 10 óra 26 perc):
"Mit várhatnak az állatok egy olyan országban, amely saját polgárainak jelntős részét állatszámba veszi?"
Tényleg! Mit?

DcsabaS


1997. október 17. - péntek, 18 óra 29 perc
Break,
átérzem felháborodásodat, de most más a téma: itt a "normális élet" elsősorban a vegetatív funkciókra vonatkozik, arra, ami összefüggésbe hozható az állatokkal.

Joe


1997. október 17. - péntek, 15 óra 53 perc
zs.:
nem
Pierre-Alain L.


1997. október 17. - péntek, 15 óra 10 perc
Helló Roni!

Az állatnak tekintés itt azt jelenti, hogy az
illető maximális szándéka ellenére (napi 8,havi kb. 176 óra munka) sem kapja meg az emberhez méltó élet lehetőségét.
Nem "extrák"-ról beszélek (kultúra, társadalmi élet stb.), mindössze a létfenntartáshoz szükséges dolgokról. Persze lehet, hogy csak az én fantáziám szegényes, de írtam, ha valaki le tudja vezetni a
19.500(-levonások)-ból való életet, írja meg, érdekel.

Szerintem jeles képviselőink véleménye:
Éhenhalni nálunk nem szoktak az emberek (ugye a kóbor macskák sem nagyon...), a többi nem érdekel.


Ezt értem állatszámba vételen.

A dologhoz kapcsolódik:
Az EU csatlakozás érvként rengeteg helyen szerepel
(az állatvédelmi törvénynél is),
azt azonban sehol nem olvastam: az emberek életének minimális feltételeit közel hasonló
szinten garantálni kellene, mint az EU-ban.
Tudod, furcsa az olyan érv-rendszer, ami rendszeresen kiragad egy problémakörből egyes kérdéseket, és kizárólag azzal bombázza a népet.
Ha szigorúbb akarok lenni hazugnak nevezném.

Ppeti

Ui.1: Nem a csatlakozás ellen vagyok, azzal magam is egyetértek.
Ui.2: Lehet, hogy néhányan szeretnének Whiskas-macskák lenni: lazacos biszbasz,
aszpikos tőkehal, mittomén...


1997. október 17. - péntek, 13 óra 57 perc
Alant van a titok
mit lepel borított
arcod alatt a mély
szenvedély
mely emberré avat
s hajt mint az állatokat

B. Olivér


1997. október 17. - péntek, 13 óra 50 perc
Biztosaláírom!

Meséjj! Kijukadok a kiváncsiságtól. Hogy dolgozik a jogi osztály?

Biztosénis


1997. október 17. - péntek, 13 óra 31 perc
Tony !

Azt hiszem, Te írtad, hogy "tömbházban kutyát tartani = önzés" Én ezt így nem merném kijelenteni. Nekem van kutyám és a 6. emeleten lakom. Nem érzem magam önzőnek. Az én kutyám boldog (ha volt kutyád, tudod, hogy látszik rajtuk) és elégedett. Nekem azért lett kutyám, mert imádom az állatokat.
Önzés az, ha nem foglalkozol az állattal, kihasználod (pld. hogy divatos, vagy félelmetes, vagy státuszszimbólum). Az nem önzés, ha a meglevő keretek között igyekszel maximálisan mindent megadni neki. (Én örülnék a legjobban, ha kertes házban lakhatnék, de őt akkor se tehetném ki a kertbe, mert szobakutya :-)))

Bocsánat, hogy hosszúra nyúltam :-)))

TaTTiBoo


1997. október 17. - péntek, 13 óra 14 perc
Kedves Pierre-Alain Leidenberger,
Gondolod, hogy a hétkérdés olvasóinak többsége (magamat is beleértve) hozzá tudna érdemben szólni ehhez a törvényjavaslathoz?

zs.


1997. október 17. - péntek, 12 óra 57 perc
Hali Ppeti!

Miért vagyunk állatnak kezelve? Én nem érzem magam állatnak. Ha meg a buszon állatnak akar kezelni valaki,majd meglátja mit kap. A személy intelligenciája meg attól is függ,hogy milyen a társadalomban a kultura. Ha csupa okos emberből áll egy ország,akkor a társadalmi kultúra se lehet a béka feneke alatt. A Pucros Mackó is megmondta,hogy aki a másik emberre oda tud figyelni,az az állatokra is oda tud figyelni.Hogy hogy lehet havi 20 ronygból élni,azt viszont tényleg nem tudom.

Roni


1997. október 17. - péntek, 11 óra 52 perc
Leidenberger!
Tényleg! Mér csak a kutyusokkal meg a libuskákkal kell jól bánni? Az állatvédők biztos tudják, mér nem állat a légy.
-mec


1997. október 17. - péntek, 10 óra 27 perc
Üdv mindenkinek!

Az emberiség kellektív felelősségéről beszélni
túlzottan általánosító, igazságtalan, és nem kis
mértékben demagóg dolog.
Például nálunk jóval primitívebbnek tartott népek,
az északi országok polgárai,és még elég sok helyen
nagyságrendekkel több tisztelettel fordulnak
a természet, és az állatok felé.
A kettő ugyanis elválaszthatatlan - szerintem.
Tehát mindenkinek szűkebb környezetében lenne illő
vizsgálodni.
Ezért én a Magyarország nevű helynél maradnék.
A kérdést had tegyem fel így:

Mit várhatnak az állatok egy olyan országban,
amely saját polgárainak jelntős részét állatszámba veszi?

A válsz elég egyértelmű: a semminél alig többet.

A kérdésemhez még néhány szó, hogy miért gondolom így.Jóérzésű emberek felháborodnak, hogy milyen méltatlan körülmények között kell élnie a haszonállatok jelentős részének.Igazuk is van.
Nálam a felháborodási listán egy hellyel mindenképp előrébb szerepel, ha önmagukat nem elhagyó, élni akaró, dolgozó emberek élnek ugyanígy.
Kínomban mindig röhögni szoktam, ha az Érdekegyeztető Tanács című rémregény aktuális fejezetét látom.
...megállapodtak, hogy jövő évtől a minimálbér
19.500 Ft.
...a munkaadók aggódnak, versenyképességüket féltik...
Tisztelettel megkérdezem:
Milyen munka az, ami 1998-ban - ezerrel tépve az EU-ba - kb. 90$-t ér havonta?!.
Ennyi pénzből miként lehet emberként élni?!
(Ha valakinek van 90$-ra kidolgozott életmód-programja, írja meg, tényleg érdekelne!)

Zsófi kérdéseire a válaszok:

1. Az állatokhoz fűződő általános viszony két tényezőből áll össze:
- az adott társadalom kultúrája, szokásai
- a személy intelligenciája
Az előbbi nagyon nehezen és lassan változik.
Utóbbira kellene koncentrálni.
2. Fent írtakból következik: mindenképp kell
foglalkozni, de megnyomorított emberi lelkektől
nem lehet pl. finn természet-szeretetet elvárni.
3. Másik élőlényt megenni nem bűn.(Persze azért embert... :))
Visszaélni kiszolgáltatott helyzetével annál nagyobb.Feltétlenül "állatibb" körülményeket kellene teremteni az állatok számára.
4. A libatömést meg kell tiltani.
5. Erről fent elég pontosan leírtam a véleményemet.

Ppeti
(ppeti@writeme.com)

Ui: DcsabaS!
Az "önéletrajzi jellegű" irásod nekem tetszett.
Steve_Haaz!
Aki tudatosan érez fájdalmat az a mazochista.
:)


1997. október 17. - péntek, 10 óra 26 perc
steve_haaz@hotmail.com:

ok, nagyjából egyetértek, de van egy árulkodó kifejezés az üzenetedben:
??? "saját állata" ???
annak idején én igyekeztem valahogy így fogalmazni:
"együtt élek/élünk egy macsekkal/kutyával..."

üdv péter.


1997. október 17. - péntek, 7 óra 23 perc
Kedves 7válaszolók!

Hétfő15:12es hozzászólásom végén feltett kérdésemre próbálok - hát akkor most én - válaszolni.

Vannak erkölcsi meg büntető meg egyéb törvények (a természeti törvényeket nem firtatom, azok betartódnak maguktól). És vannak az emberek, akik ezeket betartják.
Miért?
Nagyon nagy hangsúlyt akarok ennek adni. Nem mindegy, miért nem mész neki a számodra ellenszenves embernek azzal a láncfűrésszel. Vagy akármivel. Mert félsz a törvény szigorától? Kevés! Mert a környezeted rosszallaná? Ez is kevés! Mert te is osztod a környezeted véleményét, amely rosszalló? Nagyon, nagyon kevés!
Tudjátok mit? Nem a cselekedetben van az erkölcs, hanem a motivációban, ami a cselekvésre indít.
Ha csak a törvény tart vissza, a háborúban nem ismersz majd irgalmat. Ha csak a környezethez igazodsz, akkor téged is könnyen fanatizálhatnak kegyetlenségre.

És viszont: minél több olyan ember van, akiben nem működik automatikusan az empátia mások iránt, annál nagyobb az esélyed, hogy majd egyszer rád szabadulnak, majd, ha sikk lesz bántani téged, vagy ha csak nem kell tartaniuk büntetéstől. Ha fiatal vagy, vedd számításba: manapság nem belátható a jövő.

Akiben az empátia kéretlenül is működik, az nem ússza meg, hogy az állatok iránt ne legyen ugyanolyan részvétteljes, mint embertársai iránt. Nem arról beszélek, hogy nem ütjük agyon a szúnyogot, hanem arról, hogy azt roppant rossz lelkiismerettel tesszük.

Nem hiszem, hogy érvet találnánk arra, miért jó az empátia. Csak azt akarom alátámasztani, hogy az egyes embereknek bizony jó. Megnyugtató lenne olyan társadalomban élni, ahol számíthatunk mások zsigeri együttérzésére.

Szerintem nincs okunk kíméletesnek lenni az állatokkal szemben. Viszont mindegyikünknek érdeke, hogy minél többen olyanok legyünk, hogy ne tudjunk nem kíméletesnek lenni hozzájuk. Én itt látom az erkölcsi érvet.

Pucros Mackó


1997. október 17. - péntek, 3 óra 23 perc
zs.
van a tervezett vagy létező szabályozásban különbségtétel állat- és állat között ?
Úgy értem pld. emlős és rovar között ?
Csak mert a kullancs, a hangya, a pók is állat mégsem tudom nekik mi az a fájdalom-okozás.

Javaslatom 7?-nek:
jelenleg a Parlament előtt fekszik a genetikailag módosított növényfajták termesztéséről ill. kereskedelméről (stb.) szóló tv. javaslat vitája.
Ha másokat is érdekelne vitassuk meg.

Választ kösz.
Pierre-Alain Leidenberger


1997. október 17. - péntek, 1 óra 44 perc
Az allatok meg egymast is kimeletesebben olik
meg! (Ha nem, annak oka van.)

Kiszolgaltatottsag? Embertomegek vannak kiszolgaltatva kis csoportoknak, akik kiserleteznek rajtuk... Oket (minket) ki ved meg?

Victor



1997. október 17. - péntek, 0 óra 27 perc
Egyszer majd talán elmondhatja magárol az ember,
hogy intelligens, okos, stb.
Egyenlore csak ŐRÜLT... De nagyon...

Én azt hiszem, az emberből inkább hiányzik
valami... valami fék.

Sokan csodálkoznak azon, hogy miért nem szabad
fájdalmat okozni az állatoknak. Gondolom,
valami robotoknak nézik őket. Pedig ők (mármint az
állatok) is ugyan úgy TUDATOSAN éreznek fájdalmat
és sok mást...

Ja, és akinek nincs saját állata, az SEMMIT nem
tud az állatokról... Az idegenek előtt máshogy
viselkednek, 'elbújnak', csakúgy mint az emberek...

steve_haaz@hotmail.com


1997. október 17. - péntek, 0 óra 18 perc
Valki azt mondta mi vagyunk az erosebbek, mi uralkodjunk, ez a termeszet torvenye... Ki kell, hogy ábrándítsalak, nem mi vagyunk az erosebbek, rengeteg sokkal erosebb állat van az embernél, csak intelligensebbek, okosabbak vagyunk. Tudunk valamit amit az állatok nem. És a tudás kötelez! Ez a törvénz elvi kérdés, a legjobb törvény se védi meg az állatokat. Az emberi életet is törvény védi, mégis ölnek embereket -a törvény csak a jóakaratú többség akaratának kinzilvánítása, ami a mindenkori erkölcsöt tükrözi. Nem azért nem szabad ölni embert vagy állatot mert a törvény tiltja, hanem meggzőződésből! Akkor leszünk igazán mi az erősebbek.

maci_laci@rocketmail.com


1997. október 16. - csütörtök, 20 óra 54 perc
Sziasztok
Nagyon nehéz kérdés ez!!!!
Ha megkédezik,hogy jó a rántotthús ? IGEN
jó a halászlé ? IGEN
jó dolog a vadászat ? nem
jő dolog a kutya harc ? undorító
jó dolog az állatkinzás ? primitív,felháborító
jó dolog kutyát tömbházban tartani ? önzés
jó dolog a halakat olajjal etetni ? felháborító

Ki a föld leg kártékonyabb teremtménye ?????
AZ EMBER !!!!!!!
Ha változni nem tudunk TÖRVÉNYEK KELLENEK

Tony


1997. október 16. - csütörtök, 19 óra 51 perc
XL!
Az állat ahhoz a természethez tartozik,amit meg akarunk szerettetni a gyerekekkel,hogy aztán majd ne legyenek állatkinzók. Az állatsimogató igenis jó ötlet az állatkertben. Az atombomba... azt mi csináltuk,nem az Isten meg nem a természet.

H.A.


1997. október 16. - csütörtök, 17 óra 53 perc
Ahogy a KTM-ben a jogi osztály dolgozik, még ez is szép :))

Biztosaláírom


1997. október 16. - csütörtök, 17 óra 51 perc
H.A.!

Az atombombáról is tudjuk, milyen, oszt' mégse szeretnénk "élőben" látni...

XL


1997. október 16. - csütörtök, 16 óra 53 perc
Állat- és környezetbarát!

Nem csoda, hogy "még az ékszerteknősök étrendjében is van kevéske hús", hiszen javarészt azt esznek: ragadozók.

TaTTiBoo!

Valóban Gandhié az idézet.

Legrand


1997. október 16. - csütörtök, 16 óra 50 perc
Nemcsak a harcra nevelt állat veszélyes,
a gazdája az az állat is! Őt nem kell védeni.

Tono, I haven't email


1997. október 16. - csütörtök, 16 óra 41 perc
Én sem azért nem írok, mert nem érdekel, hanem, mert mire érdemben leírnám a véleményemet, már rég megírta valaki a mondanivalómat. Napok óta most volt annyi érkezésem, hogy legalább olvasással utolérjem a 7?-t.

Slagvortoktban: megenni, de nem kínozni.
Törvény kell, mert csodát ugyan nem tesz, de akkor hagyjuk a fenébe?

Mulan


1997. október 16. - csütörtök, 16 óra 29 perc
(hk)!
Ha tegnap nemcsak ugy hozzarofogtel a dologhoz, aruld mar el, hogy szerinted hogy kene. Ha nem torveny meg nem allatmenhely, meg nem felvilagositas, meg nem szofosas. Neked biztos tobb otleted van, mint egy

Allatvedo -nek


1997. október 16. - csütörtök, 16 óra 2 perc
Meg kell enni őket,de azért mért kell kinozni őket? Szerintem a csirkének a baromfiudvarban még jó,a bábolnai ketrecben meg nem jó,meg a farkasnak se az állatkeriben. Azt nem tudom,honnan tudják majd a gyerekek milyen egy igazi farkas,ha nem lesz állatkert. A tévé nem ugyan az.
H.A.


1997. október 16. - csütörtök, 15 óra 48 perc
Heló!
Nektek van valami ötletetek, hogy hogy lehetne megbüntetni azt, aki goromba az állatokkal? Már azt se lehet kideríteni, hogy ki veri otthon a kutyáját, mert a kutya nem bír szólni. És azt honnan tudják majd az állatvédő testület meg a kerületi jegyző, hogy ki csapta ki az ebet az útszélre? Szerintem ez reménytelen. Törvénnyel úgyse lehet semmit csinálni.

Kari


1997. október 16. - csütörtök, 15 óra 7 perc
qutya !
Igazad van :-))) Sokkal jobb, engem legalábbis biztosan sokkal jobban érdekel.

TREX !
Neked is igazad van :-)) Precommal lehet, hogy csak megsértődött.

Én leginkább azért nem írok, mert a legtöbben az én véleményemet már leírtátok.
Van egy idézet (talán Gandhi, nem biztos, és nem szó szerint): Egy társadalom fejlettsége lemérhető abból, ahogy az állatokkal bánik. Hát ez az.

helló: TaTTiBoo


1997. október 16. - csütörtök, 14 óra 51 perc
TREX!
Tényleg én is olvasom, mégse írtam eddig, hogy igazad van. Szerintem is az a baj, hogy az emberek nem figyelnek oda az állatokra, annyira rossz a lelkiismeretük miattuk. Vagy az is lehet, hogy már nincs is lelkiismeretük. De sokszor a többi emberrel sincs, akkor miért az állatokkal lenne.

Moni


1997. október 16. - csütörtök, 14 óra 34 perc
Sanya!
Oke, oke, csak azert kaptam fel a vizet, mert folyton ez van, hogy ha valaki az allatokat is elolenynek tekinti, akkor mindjart leokofasisztazzak, es azt mar unom.

Allatvedo


1997. október 16. - csütörtök, 14 óra 27 perc
TaTTiBoo (állatbarát) nem biztos!
Nézd csak meg az olvirban a statisztikámat (hétfő 12 óra 10), már ami a hozzászólásokat illeti. Lehet hogy ezen a héten több lesz mint az MS-hez.
Szerintem sokkal jobb téma, mint az előbbi!
qtya


1997. október 16. - csütörtök, 13 óra 24 perc
Kedves TaTTiBoo!

Szó sincs holmi érdektelenségről. Sőt! A kérdés elevenbe vágott. Pont ezért folytatnak sokan strucpolitikát. Ha nem szembesülünk a tényekkel, kevésbé érezzük magunkat aljasnak, és könnyebb a tükörbe nézni.
...
Az ember furmányos állat. Fogadjunk, hogy bár kevesen írnak ehhez a kérdéshez, de annál többen olvassák.

Más!
Fölsoroltál itt sokakat...
Csak, hogy egy példát kiemeljek (bocsi Precom :), nem hiszem, hogy pl. precombinátor annyira félvállról kezelné ezt a dolgot. Olvasd csak el.

Erről jut eszembe!
Precom!
Ha valaki szakértő, akkor az Desmond Morris. Keveseknek adatik meg, hogy olyan mélyen bepillantsanak az állat- és az embervilágba, mint neki. Mindkettő szakmája, hobbija, hivatása. Ha sarkítva fogalmaz, azt azért teszi, hogy felkeltse az indulatainkat, és végre nézzünk már magunkba - ha csak kicsit is.

TREX


1997. október 16. - csütörtök, 11 óra 57 perc
Hihetetlen, hogy milyen közönnyel fogadták az általában "nagydumájú" 7?-ezők ezt a kérdést. Bezzeg a MS kérdésnél volt hozzászólás. Annak volt igaza, aki azt írta, hogy a közfelfogásnak kéne megváltozni. Az emberek legnagyobb többsége le**a az állatokat, csak a tányérjába kerülő érdekli.

:-((((((

TaTTiBoo (állatbarát)

ui: Hol van Ofi, Nisa, Mulan, Precom, Pirítós, Hades, K.istyu, rezső, pucros, DcsabaS, stb? Benneteket ez tényleg nem érdekel, vagy csak havazás van?


1997. október 16. - csütörtök, 10 óra 23 perc
Laci
Más az amikor egy életmentő gyógyszer kikísérletezéséhez használnak állatkisérleteket, és megint más, amikor pl. olyan kozmetikumokhoz, aminek pusztán az a célja, hogy az 55 éves nők 53-nak nézzenek ki.
--zsolt


1997. október 16. - csütörtök, 10 óra 10 perc
Azt mondjátok meg nekem, mi van, ha egy állatvédő állatot tart, mondjuk kutyát, vagy macskát? Mivel eteti a szobában élő macskáját, vagy a kertjében élő kutyáját, amelyik nem tud máshonnan élelmet szerezni, csak a gazditól? Vegetáriánus kutyát vagy macskát nevel? Kutya, vagy macsaka e az már? Ugye, hogy ad neki húst? És az nem másik állatból van?
Az egész állatvédelmi törvény akkor lenne jó, ha négy szóból állna: Ember, óvd a környezeted!

Ennyi elég. Nem érdemes átesni a ló másik oldalára, mint olyan sokszor: az ember nem is számít, csak az állat. Az állatokkal való együttélés azok használatát, felhasználását _is_ jelenti.
Általában pedig hallgasson mindenki az indián törzsfőnök figyelmeztetésére, melyet a nagy fehér törzsfőnöknek küldött (nem szó szerinti idézet, sajnos): "Ha majd memérgeztetetek minden vizet, ha majd elpusztítottatok minden állatot, ha majd kivágtatok minden fát, rájöttök, hogy a pénzt nem lehet megenni."
Az egész állat- és környezetvédelem globális probléma, globális választ kell adni rá. Baja miniszter pontjai semmit nem oldanak meg. Tipikusan olyan szabályozás, amelyiknek a paragrafusaból minden és mindennek az ellenkezője is levezethető. Meg aztán ki fog ellenőrizni, betartatni? Ld. harci kutyák...
Nevelni a gyermekeket, nem túlfogyasztani, nem túlszaporodni -- ezt csak nezetközi összefogással lehet megoldani. A túlfogyasztás pedig tipikusan amerikai, és nyugat- európai, a túlnépesedés meg ázsiai jelenség. Azok javítása a egész világot rendbe hozhatná. Addig meg minden Baja féle rendelet csak szépségtapasz és mutatvány.
A vegetáriánusoknak: még az ékszerteknősök étrendjében is van kevéske hús...
Állat- és környezetbarát


1997. október 16. - csütörtök, 8 óra 51 perc
A kutyák legtöbbször emberhez méltóan halnak meg,
túlaltatással, míg a legtöbb ember kínok között. Sok kutya jobb létben él mint sok ember.
Épp elég szenvedést okozni véletlenül is. Aki akarattal
teszi, --gazember.

Molnár György


1997. október 15. - szerda, 22 óra 51 perc
Joe,

>...szükséges a fennmaradásához és a normális életéhez.

A normalis-t hogyan hataroznad mag, ki szerint az?

Errol az jut eszembe amikor 81-ben nem kaptam ablakot ahhoz, hogy Jugoszlaviaba menjek nyaralni. Az indoklast az volt, hogy "kiutazasom kozerdeket sert". Fellebeztem es megkerdeztem, hogy milyen kozerdeket sert. Ismet elutasitottak kerelmemet de modositottak az indoklast: "Kiutazasom "sulyos kozrendet sert, fellebezesnek helye nincs".

Szoval ami az egyiknek normalis az a masiknak kozfelhaborito.

Break.


1997. október 15. - szerda, 22 óra 28 perc
Bocs, ha valaki már modta ezt, de:
Ha nincs állatkísérlet, honnan tudod meg egy
gyógyszer mellékhatását?
Ha ezeket a kísérleteket nem végeznék a mindenki kedvencének tartott majmokon (pl csimpánz), amelyeknek a szervezete a legközelebb áll a miénkhez, akkor olyan eredmény lesz, mint az 50-es években (lebénulsz egész életedre egy tüdőgyulladás elleni szertől).
Aki állatkínzó, az pedig dögöljön meg (mert az nem
nevezhető állatkísérletnek, hogy valaki békákat vagdos a földhöz), de ezen SEMMILYEN törvény soha nem lesz képes segíteni, a közfelfogásnak
kéne megváltozni.
Laci (hallgassatok Tankcsapdát!)


1997. október 15. - szerda, 21 óra 38 perc
Ember,ne emeld magad az állatok fölé: azok ártatlanok, te pedig csak rothasztod a földet nagyságoddal, amióta megjelentél rajta, és rothadásod nyomát hagyod magad után. (Dosztojevszkij)

1997. október 15. - szerda, 21 óra 5 perc
Allatvedo!
Bocs, ez nem neked szolt szemelyesen, (amire a tobbes szam is utal), hanem azoknak a szelsoseges allatvedoknek, akik azt allitjak, hogy az allateves bun, es hogy a vegetarianusok moralisan jobbak. Bocs megegyszer.
Udv
Sanya


1997. október 15. - szerda, 18 óra 0 perc
16 évesen volt egy pókom (asszemfarkaspókvolt) és őt etettem legyekkel. Aztán volt egy Drosera rotundifolia (modja már valaki magyarul is) nevü husevő növénykém és őneki hangyákat, meg pókokcsákat, meg egyéb szir-szart fogdostam! Na mi ebből a tanulság: vannak dögök, akiket szeretünk és előtérben vannak, mig a többi 'gusztustalan' dög éljen ahogy tud, végül is evolució van vagy mi a ...
Szerintem egy mocskosul kemény környezetvédelmi törvény kell egy olyan erős támogató sereggel, mint mondjuk az RSPCA, sőt annak a hatalmát is ki kéne szélesiteni. Ha kivágtál egy fát - le a kézzel; ha meghalt miattad egy futrinka - 2 év felfügesztett. Ebből lenne tisztelet a természet iránt. OK költői hiperbola, de valami ehhez hasonló kéne. Lehet, hogy már késő ...

donvito


1997. október 15. - szerda, 16 óra 21 perc
(A második telefon után.)

Kakaska!

Nem nem akarok változtatni ezen állatok helyzetén, hanem:
NEM TUDOK VÁLTOZTATNI EZEN ÁLLATOK HELYZETÉN.

Mondom: szar ügy,

TREX


1997. október 15. - szerda, 15 óra 11 perc
Én ilyen törvényt alkotnék :
"Az emberiség csak olyan mértékben veheti igénybe az állatvilágot (megölni, kinozni, stb.), amennyi szükséges a fennmaradásához és a normális életéhez."

A fentiekből következik sok minden, pl.:
- Szórakozásból nem árthatunk semmilyen formában az állatoknak, ide tartozik a kutyaviadal, de a nagytestü kutyák emeletes házban való tartása is.
- Táplálék céljára annyit szabad csak megölni, amennyi szükséges. Az indiai szent teheneket viszont meg szabad enni, mert ott éheznek.
A libatömés akkor szabad, ha ezzel éhezőkön segitünk, de ha csak néhány inyenc kedvére teszünk (ez van most), akkor nem.
- A vadászat addig szabad, mig elősegíti az egészséges vadállomány megőrzését, vagy szükség van az élelemre.
- Az orvosi kisérletekre szabad állatokat felhasználni, ha ezzel emberek életét és egészségét mentjük meg.
- A bundájukat lenyúzhatjuk, ha ezzel a hideg ellen védekezünk, de akkor tilos, ha csak a gazdagságunkat akarjuk mutogatni.

Satöbbi ...

Az elv, azt hiszem ennyiből érezhezhető.
Az értelmezésen persze sok múlhat, a végrehajtást én egy, az állatait szerető józan parasztemberre bíznám (nem pedig mondjuk egy szinésznőre).

Ilyen elvet a föld többi erőforrására is lehetne alkalmazni, de ez már egy másik történet...

Joe


1997. október 15. - szerda, 15 óra 7 perc
He-he!

ismét itt a magyarázkodás ideje :)))

naszóval:
Nem értek egyet azzal az általam megfogalmazott skatulyával, hogy "tápálat", ellenben a dilemma feloldhatatlan, tehát bármit (t)eszünk, ezen állatok helyzete nem fog változni.
Tudom, hogy nehéz lenyelni a békát, azt hogy Mi tehetünk róla! Úgyám! És biza, nem fogunk sokat ugrálni, hogy ezen szerencsétlen állatok helyzetén változtassunk. Jogszabályok jöhetnek-mehetnek, de az csak papír és nyomdafesték. Csak jött-ment szavak. Az állatok meg maradnak. Úgyám! És mi is maradunk, és esszük őket. Eszük, nem eszük nem kapunk mást! Ha vkinek nem teccik, ne nézzen többé tükörbe. Bizony az ember rengeteg élőlény sorsának megrontója, és ezzel együtt kell élnünk, mivel a változtatáshoz és az önmegtartóztatáshoz kevesek vagyunk. Nagyon kevesek. Én nem hiszek abban, hogy az emberiség bármiféle globális akarattal rendelkezne - így kevesek vagyunk.
Erről mi a véleményed Kakaska?

TREX


1997. október 15. - szerda, 14 óra 50 perc
Ez itt CSAK szófosás!
Ettől egy állatnak sem lesz jobb, ahhoz egy picit több kell!
(hk)


1997. október 15. - szerda, 12 óra 50 perc
Én szerencsésnek tartom magam, hogy embernek születtem, mert állatként nem érezném magam biztoságban az emberek kártékonysága miatt!

1997. október 15. - szerda, 12 óra 23 perc
Mit akciozik itt mindenki? Az allatok aranyosak (nagy tobbseg), vedeni kell oket az ember nevu mocsoktol. Az emberekkel eddig csak baj volt, mindent maguknak akarnak, es az is tetszik nekik, ha valaki (valami) szenved, mert NEM ERDEKLI OKET. Ideje lenne egy kis aratast csapni az emberek kozott, meg a technikat egy kicsit visszavenni, kidobni oket a termeszetbe, hogy eljenek meg mobiltelefon, szamitogep, kocsi, ruha, eloregyartott elelem nelkul. Aki megmaradna, az melto lenne az eletere, aki nem, annal bejon az, hogy hulljon a fergese. De ameddig ez nem jon el, addig vedeni kell MINDENT, hogy az emberek ne banjanak kenye-kedve szerint az allatokkat (peldaul).

Incubus
Mankind's End


1997. október 15. - szerda, 10 óra 51 perc
Sanya!

Nem vagy te ember véletlenül? Némi elfogultságot véltem felfedezni mondandódban (kedd,16:57).
Amelyet egyébként osztok. De azért jó, ha tudjuk: nincs igazunk.

Pucros Mackó


1997. október 15. - szerda, 10 óra 46 perc
Kedves Levendula!

Én humánus vagyok, meg liberális is (és pogány). Ezért különösen elkeserítőnek látom a helyzetet. És teljesen egyetértve veled, én is veszélyesnek tartom ama okos gondolatomat. Éppen ezért sajnálom, hogy mi humanisták, liberálisok, akik nem akarunk senkinek sem ártani satöbbi, nem tudunk tiszta lelkiismerettel megoldást találni. Nekünk minden lehetséges megoldás elfogadhatatlan. Neked van mentő ötleted? A mondataim súlyával tisztában vagyok, az szerintem jól tükrözi a helyzet súlyosságát.

Durrogtattam netán hamis közhelyet is?

Pucros Mackó


1997. október 15. - szerda, 10 óra 34 perc
Kedves Mindenki!

Mindenek előtt elnézéseteket kell kérnem, mivel elég tiszteletlen módon ugyan, de mindeddig nem olvastam el a hozzászólásokat, csak magát a 7?-t. Majd bepótolom.
(Úgyhogy gőzöm nincs mit írok ide nyolcadszor, és miért faltátok fel az előttem szólót :)))

Nos...
Gondolom mindenki ismeri azt a bizonyos Szophoklész idézetet, amikor is az embernél nincs semmi csodálatosabb. Kedves Zsófi! Nem mindenki gondolkodik úgy, hogy az ember úgymond "felemelkedett majom", ugyanis belénk van nevelve az eszme: többek vagyunk ennél. Az antik, emberi felsőbbrendűség tudatot - amelyet a görögök kialakítottak az önigazolásra, hogy miért is ők tenyésztik az állatokat, nem pedig fordítva -, pusztán kényelemből átvették a későbbi vallási dogmatikák is Európa vonzáskörzetében. Ha megkérdezünk egy hithű embert, hogy van-e az állatoknak lelkük a válasz egyértelmű NEM lesz - és gyakorta NEM lesz akkor is, ha az illető nem vallásos, hiszen ebben a kúltúrkörnyezetben cseperedett fel. Márpedig egy lélektelen valaminek nem lehet szenvedést okozni, mert nincsen benne semmi, ami szenvedhetne ugyebár. Vagy lehet? Mert, ha lehet, akkor ez jókora önelentmondás.
Tehát ezekhez az emberekhez nem úgy kell intézni a kérdést, hogy: "Az állatok kommunikálnak, reakcióik vannak, ezekkel a reakciókkal pedig gyakran jelzik, hogy rosszul érzik magukat, így nem kell-e tenni valamit az érdekükben, pusztán lelkiismereti okokból???" Nem! A kérdést ilyenkor így kell feltenni: "A bioszférát, az azt alkotó növényeket és állatokat (is) az a felsőbb hatalom teremtette, vigyázza, akarta így stb... amiben te hiszel. Nem gondolod-e hát, hogy helyes lenne nekünk is a megóvására türekednünk ahelyett, hogy felelőtlenül tönkrevágjuk az egészet???"
No - assze'm ez a két kérdés így együtt az igazi, és a lényeg végre eljut mindenkihez.
Egyébként valahol mélyen úgy hiszem, hogy minden állat - még a legpirinyóbb amőba is - gondolkodik a maga módján, és nem is olyan hülye, mint azt kevélységünkben gondolnánk. Csakhogy: mivel teljesen másképp érzékeljük környezetünket, teljesen másképp kommunikálunk, és tulajdonképpen környezetünk - amelyet másképp érzékelünk, és amellyel másképp kommunikálunk - is teljesen más, ezért azt gondoljuk az amőbáról, hogy hülye. Közben lehet, hogy nem is olyan hülye, csak mi képtelenek vagyunk a megértésére.

Kezdem akkor a skatulyázgatást. Az állatvilágot két módon lehetne csoportosítani:
I. Ahogy azt a természet megalkotta:
1. növényevők,
2. ragadozók (+ mindenevők és dögevők),
3. csúcsragadozók,
II. Ahogy azt az ember elképzeli:
1. vadállatok,
2. tápállatok,
3. munka-állatok,
4. kedvetelésből tartott állatok.

(Persze mindkét csoportosítás esetén igaz az, hogy az egyes halmazok jókora részeket metszenek egymásból.)

I. Rengeteg baktérium és vírus között élünk, általában békésen. Vannak aztán baktériumok és vírusok, amelyek kikezdik, megbetegítik a gazdaszervezetet (rendszert) amelyben élnek. Ezek életképtelenek, hiszen tevékenységük az őket körülölelő szervezet hanyatlásához, és szükségszerűen annak gyorsabb pusztulásához vezet, és mivel elpusztítják élőhelyüket, így elpusztítják önmagukat is.
Nézzük ezt egy kicsit nagyobb léptékben! Legyen a növény és állatvilág a sok baktérium és vírus, bólyónk pedig a gazdaszervezet. A növény- és állatvilág állandó körforgásban van. Minden elemének megvan a saját szerepe és módszere - hol erősebb, hol gyorsabb, hol ügyesebb, hol cselesebb... hopp! Álljunk meg egy szóra! A cselesség! Volt ugyebár ősünk, aki meglehetősen ki volt szolgáltatva az elemeknek. Mivel testi adotságai nem voltak a legkivállóbbak, ezért nem szükségszerűen a legerősebb, a legügyesebb, a leggyorsabb maradt fenn, hanem a legokosabb. És ami fontos: fennmaradt. Természet anyánk tehát kitenyésztett magában egy tényezőt, amelyik befolyásolni képes folyamatait. Aztán a természeti folyamatok befolyásolásában nagy jártasságra tettünk szert, ám tapasztalatokra úgy tűnik még nem. Nem tudjuk a következményeket a legcsekélyebb módon sem megjósolni, és így persze kontrollálni sem. Utólag pedig mindigf kiderül, hogy az ökoszisztéma rovására ment az egész. Hasonlatosak vagyunk tehát a gazdaszervezet hanyatlását siettető, életképtelen vírusokhoz.
Az ember helyesen gondolja: valóban kilóg az élővilág többi csoportjából - de nem azért mert ő a legcsodálatosabb, hanem azért, mert képességei miatt, amelyek mindeddig segítették a fennmaradásban, és amelyek valóban egyedülállóak, rohamosan kezd ön és közveszélyesé válni.

II. Mivel valóban kilógunk környezetünkből, miként a lóláb, assze'm mindenképpen a második csoportosítás a lényegesebb.
1. Vadállatok (és környezetük). Igen - muszáj óvnunk őket, az általunk félrebillentett kényes libikókát helyre kell billentenünk, ha nem akarjuk a kukába dobni otthonunkat, és vele együtt önmagunkat is.
2. Tápállatok. Ne is akarjunk bőrünkből kibújni! A vegetáriánusok száma elenyésző, tehát nyugodtan kijelenthetem: az ember mindenevő, és ragadozóként csúcsragadozó. A táplálékszerzés folyamatát leegyszerűsítette, a tápanyagot egybeterelte, és feldűsította. Ilyenkor az állatokat elsősorban tápláléknak kell tekinteni, és nem szabad lelkizni a sorsuk felett. A disznóknak pl. totál mindegy, hogy verik-e őket abban az iszonyatban, vagy sem - mindenképpen folyamatos traumában élnek. Lehet, hogy jobb a húsa egy állatnak, ha nyugodt körülmények között nő fel, de az is lehet, hogy nem. Ám ahhoz is pofa kell, hogy előszőr dédelgessük, utána meg levágjuk. Felesleges képmutatás a tápálatok esetén semmiresejó állatvédelmi rendelkezéseket hozni. Inkább azzal törődjünk, hogy mit gyömöszölnek beléjük, hiszen utána mi faljuk be őket! Persze ha van lehetőség annak biztosítására, hogy táplálékunknak méltó élete legyen, akkor miért ne biztosítsuk?
3. Munka-állatok. Na, velük nem ártana rendesen bánni, ha már egyszer dolgoztatjuk őket a magunk kénye-kedve szerint.
4. Kedvtelésből tartott állatok. Esetükben az legyen a "kedvtelés", hogy beléjük rúgunk. Vigyázó szemeinket vessük eme furfangos paragrafusra: 7.§. Fura ez a duplagondol-elv. Ugye állatot kicsapni nem szabad, mert az szenvedést okoz neki. Aha. De bizonyos helyeken szabályozzák pl. az egy háztartásban lakó kutyák számát. Van monnyuk nekem öt, de csak egyet tarthatnék. Kicsapni nem csaphatom ki őket. Megoldás: hívom a dokit a 8.§. szerint, hogy pusztíccsa mán el azt a feleslegesen nálam maradott négyet, mert ugye itt nem lehetnek, de ne is szenvedjenek szegények az esőben meg a hideg szé'ben... Piha. Egyszerűen közröhej!!!

Fontos, nagyon fontos az emberi szemléletmód, ahogy az állatokhoz közelítünk. Ideje lenne megérte(t)ni, hogy az állatok is éreznek, hogy ők is ténylegesen a teremtés szerves részét képezik, nem csupán szinházi kellékek és felesleges cicomák.

Ezek után a válaszaim Zsófinak:
1. Ez sok-sok nezedéken keresztűl tartó nevelőmunka eredménye lesz(???).
2. Kell hát. Az emberek tömegei pont annak a felelőtlenkedésnek az áldozatai, mint az állatok. Továbbá: mi lenne, ha az emberiség (nem az egyes ember, hanem az emberiség) végre megtanúlná mi is az az önmegtartóztatás, és nem hízna tovább? Ha így folytatja kireped a seggén a gatya!
3. Sehogy - lásd még amit szegény tápállatokról írtam. Őket muszáj elsősorban tápláléknak tekintenünk, mert másként nem zabálhatunk kétpofára.
4. Mondom: a tápállatok érdekei nem érdekek. Az állatvédők hiába berzenkednek. Ezek az állatok elsősorban táplálékul szolgálnak nekünk, mivel így alakítottuk a környezetünket, MI. Tudom, hogy szar érzés - de ez van.
5. Szerinted miért? 1. a törvényalkotás nem egy hipp-hopp-kész-is! meló, alaposan meg kell gondolni a dolgot. 2. Volktak (vannak) tán olyan törvények is, amelyek szintén sokáig húzódtak(nak), és amelyek sokkalta jobban izgatták(ják) az embereket, mint az ilyen "semmisség"ek. Úgyám!

Üdvözöl mindenkit:
TREX


1997. október 15. - szerda, 10 óra 32 perc
Tényleg, milyen jellemzők alapján ismerhető fel a BBC dokumentarista filmes stílusa? Én csak egy jellemzőt tudok, hogy PROFI. A filmes fogásokat meg mindenki ismeri, csak sajnos kevesen tudják PROFI módon használni! Mindenestre a nyugati TV-k tele vannak természetfilmekkel, ők tudják miért.
Az óvodában a sokat és súnyán beszélőknek az óvónénik bevarrják a szájukat. De szeretnék egyszer óvóbácsi lenni, egy nagy baszott tűvel. Igérem nem csak szákat varrnék be.
én


1997. október 15. - szerda, 9 óra 12 perc
T.!
És micsinálsz a sok új kiscicával?
Nyau


1997. október 15. - szerda, 8 óra 48 perc
Sanya, ki a f*sz akarja neked eloirni, hogy mit egyel? Ki mondta neked ezt a baromsagot?

Allatvedo


1997. október 15. - szerda, 7 óra 56 perc
Tisztelt Gerencsér úr!

A harci kutyák tartását szabályozásáról szóló törvényre igen büszke lehet, azóta jelentősen csökkentek a harci kutyatámadások gyerekek és nagymamák ellen.
Majdnem az összes kutyát sikerült megszüntetni.
Nyilvántartásban már egy sincs.

Gratulálok, de mielőtt a mellét szétvetné a büszkeség inkább azon dolgozna szervezete, hogy ne az okozat, a kóbor kutyák és azok kínzásával törődnének, hanem az ok, a kutyák kihajításának jogi státuszával törődnének.

Minden kutyának nemcsak az oltását, hanem a nyilvántartását is megkövetelném, azaz a kutyán rögzíteném az azonosítási számot, és nyilvántartásba venném a tulajt is /már megint egy újabb nyilvántartás :(( / így ha egy kóbor kutyát talál valaki, akkor számon lehet kérni a "gondos" gazditól. Természetesen mindenki azt fogja mondani, hogy a kutya elszaladt, ellopták stb, de ha a bírság mondjuk 10ezer Ft lenne, akkor jobban odafigyelnének.

Szerintem erre kellene gondot fordítani, meg arra, hogy a telente összeálló kóbor kutyahordák miatt a gyerekek félnek iskolába menni. Önök azért harcolnak, nehogy valaki ezek közül az állatok közül egyet is bántson. Én a befogásuk mellett vagyok, de hogy utána mi legyen velük arra nem tennék javaslatot.

STP


1997. október 15. - szerda, 7 óra 14 perc
Levendula!
Miért gondolsz mingyárt a legrosszabbra, hogy akárki kényszerrel akarná előírni, kinek hány gyereke legyen. De a pápával beszélhetnél, hogy ne tiltsa már a fogamzásgátlást. Tán az ilyen katolikusoknak is van felelősségük azért, hogy lassan egymást fogjuk felfalni, annyian vagyunk.

Monza


1997. október 15. - szerda, 6 óra 47 perc
Közel két évet áldoztam az életemből arra, hogy elérjem az előző kormány idején az állatvédelmi törvény megszületését. Máig szégyellem magam, hogy nem sikerült.
De most sem fog. Ez nem állatvédelmi törvény, hanem a nyugatiak szemének a "kiszúrása", hogy mi már ezen a téren is alkalmasak vagyunk a csatlakozásra.
Annak idején Hitlerék egyik első törvénye egy Európa szerte példamutató állatvédelmi törvény volt. El is érte a politikai célját. Főleg a széplelkű angol közvélemény "emberarcúnak" látta hatására sokáig a nácikat.
A mi törvényünk haszontalan, használhatatlan kerettörvény. A rendeletekkel majd még ezt is felpuhítjék. Az állatartó nagygazdaságok, a nyugaton betiltott kisérleteket importálásából élő labortóriumok védelmét sokkal inkább szolgálja, mint az állatokét.

Egy hónapja befogadtam egy nyarvogó kóbor kismacskát. Valahonnan tudta, hogy az abalakom alatt érdemes neki rázendíteni. (Az állati lét lényege a szeretet.) A kutyáim imádják. Törpi négy lábbal már kiválóan kezeli a klaviatúrát is. Ez a véleménye: iiiiiiiiiiiiiiiiiiioooo jjjjp

üdv rezső


1997. október 15. - szerda, 3 óra 53 perc
Kedves Qtya!

Tudod ki fog a kedvedert algat enni!
Es az algakat meg a novenyeket miert lehet elpusztitani, ha az allatokat nem?

Allatvedok:
Szerintem senkinek sincs joga eloirnia nekem, hogy mit egyek, ha megprobalja, akkor meg nagyivben sz...k bele!
Egy kicsit talan bunkon fogalmaztam meg, de most ilyen kedvem volt :-)
Sanya


1997. október 15. - szerda, 2 óra 21 perc
Tisztelt Elnök úr, tisztelt Ház, tisztelt Én!

David Attenborough filmjeit magam is nagyon kedvelem. Nagyon hasznosak. Például az ember megtudja belőlük milyenek az állatok, sőt még tisztelni is fogja őket. Felvetném ugyanakkor , hogy a BBC dokumentarista filmes stílusa milyen jellemzők alapján ismerhető fel.

Ugyanakkor nem gondolom, hogy ha többé nem tömnék a libákat az egyet jelentene a liba-biznisz összeomlásával. Vegyük például az Amerikai Egyesült Államokat, ahol bizonyos körülmények összejátszása folytán egy farmon fahéjas tejberizst esznek a malacok, és pezsgőfürdőben rekreálódnak. A lényeg itt nem az, hogy a malacok luxuskörülmények között élnek, hanem az, hogy a tulaj váltig állítja, hogy a boldog állatnak finomabb a húsa.

Nálunk, faluhelyt bizonyára nem tudatosult ez a tény. Nem vagyok szakember, de valami olyanról hallottam, hogy bizonyos tyúkok hajlamosak lelkileg befordulni, és agyonverni a csibéiket. Ilyenkor a módszer, hogy bevarrják a tyúk szemét (tyúxemét :))) ). Csak úgy cérna és tű segítségével, ahogy a nadrágot szokás stoppolni.

Meg van itt még egy másik rémtörténet is. Ez is egy faluról szól, ahol túl sok volt a kóborkutya. A polg.mest. utasítására agyonverték a kutyákat, azután bedobálták őket a dögkútba. A tökéletlen agyonverés miatt pár kutya magához tért a dögkútban, és nekifogott sírni-ríni. Egy pár védő mentőalakulatot szervezett. A hegymászó klub kommandója jött ki a helyszínre, és egy poszt-Gagarin hegymászót leeresztettek a föld alá, vagy hova, a dögkútba, aki kihozta az egy életbenmaradt poszt-Lajka kutyát. A kutyát, mielőtt bedobták a kútba, fejbeverték, le is szakadt egy füle, és fél fejbőre, de túlélte. Ma is él ha meg nem halt.
Hieronymus, Bocs!

Razzia Cattani


1997. október 14. - kedd, 18 óra 44 perc
Dilemma!

Mindenesetre siessetek mindketten, mert lassan vége a "saisson"-nak.

(már nem) TüzElvira


1997. október 14. - kedd, 18 óra 27 perc
Ez a gyönyör világ, amelybe kipottyantott anyu, sajnos ilyen, amilyen.

Egyeske típus: lészen belőled állatvédő zöld, és - szerintem kissé betegesen - harcolsz az "alacsonyabb rendűekért".

Ketteske típus: magas ívben szarod le, - jobb esetben max. lélekben szimpatizálsz az egyeskékkel -, a fő: legyen meló, pénz, dugás elég.

Bocsánat a "beteges"-ért, de nem az egyeskék miatt fog megoldódni a Föld összes "zöld" problémája, hanem sajnos a ketteskék miatt fog beoffolni a föld,anyám!

Így hát a hátralévő rövid időben ki-ki belátása szerint.

Pesszi Miska


1997. október 14. - kedd, 18 óra 21 perc
Nekem van otthon hat cicám. Én állatkínzó vagyok?

T.


1997. október 14. - kedd, 17 óra 16 perc
Sziasztok!

Szerintem az ember a fontos, ha o rendben van, es erdkei nem serulnek, lehet gondolni az allatokra is, de addig nem erdekelnek. Pl. ha egy szerettem beteg, es meggyogyitasa csak allatkiseletek reven kifejlesztet szerrel lehetseges, nem erdekel hany patkanynak vagy egernek kell elpusztulni az o eleteert, ugyanis ez nem veszelyezteti ezen faj letet, ugyis olyan sok van beloluk. Ugyanakkor az allatok ertelmetlen pusztitasat, kinozasat elitelem, bar nem olyan mertekben, mint az emberet. Es termeszetesen en sem szeretnem, ha fajok millio pusztulnanak ki. Meg kell talalni az arany kozeputat, de soha sem az ember rovasara!
Udv!
Allatvedok, tamadhattok :-))
Sanya


1997. október 14. - kedd, 16 óra 57 perc
Sziasztok !

Olvastam valahol, hogy Kínában nagy kultusza van a kutyaevésnek, a kutyahús drága "csemege". A dolog menete ott a következő. Jön az éhes delikvens, kiválasztja a ketrecből (amiben tartják, és ütik verik a kutyát, hogy ordításával odacsalja az embereket) a _még_élő_ kutyát. A szerencsétlent ezután szó szerint agyonverik (órákon át haldoklik), mert állítólag ha belső vérzések következtében, lassan pusztul el, édesebb, porhanyósabb a húsa.
Hát én azt verném agyon, aki - mindennek tudatában - képes megenni azt a húst.
Igazából én a disznóölést is elitélem, mint "ünnepet". Elfogadom, hogy le kell vágni az állatot, mint a táplálkozási lánc részét, stb., de nem fogadom el, hogy ebből "örömünnep" legyen, bármilyen népszokás támassza is alá.

helló ! TaTTiBoo

ui: tudom, hogy sokan nem fogtok egyetérteni velem.


1997. október 14. - kedd, 15 óra 42 perc
Kiheréltessem a kutyámat vagy ne?
Ha igen, akkor nem vagyok jobb a középkornál ahol az eunuhokat gyártották.
Ha nem akkor felcsinálja a környék összes szukáit, mert ebben rám hasonlít.
Dillemma.


1997. október 14. - kedd, 15 óra 9 perc
Sziasztok!

Sajnos nincs sok idom, de egy kicsit beleolvastam az itt folyo beszlegetesbe, ha mar a Magyar Ebtenyesztok tagja vagyok es a Kutyahaz nevu elso kynologiai weblap szerkesztoje.
Ezt nem dicsekveskent irtam le, csak azert, hogy talan valaki "szakertonek" vesz.

Tehat az elso eszrevetel az, hogy kezd a tema hatterbe szorulni es az emberre meg a politikara koncentralni.
Nem volt eleg egy embervedelmi torveny? (harci kutyak)

Ezt a torvenyjavaslatot en szemely szerint nagyjabol tamogatom, bar van egy pontja, amivel tudnek vitatkozni.
Lehet, hogy tenyleg csak azert hozzak meg ezt a torvenyt, mert kell az EU csatlakozashoz es nem fogjak betartani, de igy legalabb lesz mire hivatkozniuk azoknak, akik be akarjak tartatni.
Nem tudom, hogy tudtok e az eddig (es meg most is) ervenyben levo jogszabalyrol, mely az allatkinzast 3000 Ft-ra buntet. Tehat ha egy kobor allatot megkinoznak, elpusztitanak es valaki feljelentest tesz, maximum 3000 Ft kell leperkalniuk. Ha tortenetesen egy ertekes allatrol van szo, termeszetesen tobbet.

Biztos szelsosegesnek fogtok tartani, de ha en latnek hasonlo dolgot, az illetonek valoszinuleg nem a 3000 Ft esne a legrosszabbul ...

Mint kutyatenyeszto mindhatom, nem igazan esik jol az a megkulonboztetett figyelem, ami rank iranyul, ha eppen egy parkban, vagy mas hasonlo helyen setalunk. Higgadt, figyelmes kutyasnak tartom magam, de amikor valami gyagya uruggyel nekem esnek a nemkutyasok (es gyakran a kutyasok is!) hat elfut a duh es nem ugy valaszolok, ahogy talan kellene.

A nepessegszabalyozassal egyetertek, de nem radikalis modszerekkel (kivalasztjuk ki maradhat eletben, ki nem), hanem osztonozni kell az embereket, hogy ne szaporodjanak mar annyira!

Udvozlettel,
Gerencser Balazs
e-mail: MEOE@orso.dfmk.hu
http://www.dfmk.hu/~MEOE/


1997. október 14. - kedd, 15 óra 5 perc
Halál a vadászokra!
egy vadkan


1997. október 14. - kedd, 14 óra 43 perc
Bele kellene venni, az állatok jogát a tiszta környezethez. Lehet, hogy az embereket nem zavarja, ha térdig kutyaszarban gázolnak, de egy normális környezetben tartott normális kutya (és macska) félrejár a nagydolgát elvégezni. (pl a szomszéd kapuja elé. :) ) Aki tényleg szereti az állatát, az gondozza is és a piszkát sem restelli eltakarítani. (Mint ahogy a kisgyerekét sem hagyja a sz..ban.)
A hobbiállattartók többsége agresszív más emberekkel szemben, de gyáva, ezért tart pitbullt, pókot, mérgeskígyót, piranát, stb és éppen ezért szadista a saját állatával szemben is. A hobbi állattartásra kellene inkább adót kivetni, nem a tüzelőolajra. Egyrészt csak az tartana állatot aki áldozni is hajlandó rá, másrészt a bevételből lehetne takarítani az utcákat és gyógykezelni a hülyeségük áldozatait. (akár saját magukat lásd a két hét alatt háromszor megmart honi kígyóbűvölőnket.)

Az állatvédők meg álszentek. Például: tiltakoznak minden szirszarért, pl. egy mindössze 6-8 hétig élő broilercsirke körülményeiért, de természetesnek tartják, sőt egyesek még propagálják is a hobbiállatok ivartalanítását. Ennél még a régi falusi módszer is humánusabb volt, amikor a felesleges macskaszaporulatot vízbe fojtották.
Nyugodtan le lehet demagógozni!

Félreértések elkerülése végett, nem az állatokat, az embereket utálom. (De nagyon.)

A.


1997. október 14. - kedd, 14 óra 40 perc
Embertársaim és más állatfajták... (G.D. után szabadon)
----------------------------------------

Hogy a feltett kérdésekre is biztosan megválaszoljak:
- "Mit lehet tenni, ..."
Szeretni kell, ennyi az egész...
- "Kell-e az állatok problémájával ennyit foglalkozni addig, ..."
Feltétlenül, hiszen egyébként nem biztos, hogy valaha is sorra kerülnének.
- "Hogyan egyeztethető össze a majd hatmilliárdos létszámú emberiség kielégítő táplálásának követelménye és az állatvédelem"
Csak annyira szaporodjunk, ami a saját és állataink komfortérzetét még nem rontja túlságosan. Vagyis kulturális beavatkozással.
- "libatömés"
Tömés helyett használjanak étvágygerjesztőket (reklám?) (:-)))
- "... miért húzódik évek óta ..."
Mert nálunk a hatalmon levők mindig elfelejtkeznek az alávetett tömegek érdekeiről. Legyen szó bár nőről, gyerekről, állatról, nyugdíjasról, parasztról, vagy akár közalkalmazottról.

---------------------------------------
ÁLLATAIM (önéletrajzi jellegű, akit nem érdekel: PageDn)

1. HANGYÁK (3-4 éves koromban). Orvosságos üvegben, kibélelve kenyérdarabkákkal. Pár hét alatt szabályos labirintust rágtak maguknak.
2. BÉKÁK (4-5 éves koromban). Picikék, épphogy túl az ebihal állapoton. Zsebeimben hordtam őket. (Ezért nagy volt a veszteség.) Egyszer egy kiránduláson fogtam egy egész nagyot is. Rátettem egy oszlop tetejére, gondolván, hogy majd visszafelé magamhoz veszem. Persze a békának csak a hült helyét találtam, mire fel komolyan meggyanúsítottam a többieket lopással...
3. DISZNÓ (5 éves koromban). Disznótor volt nálunk, az egyik malacunkat meggyilkolták, hamarosan töpörtyű is lett belőle. A másik meg ott virgonckodott az ólban. Valahogy az a kérdés fogalmazódott meg bennem, hogy vajon enne-e a társából? Odaadtam hát neki egy töpörtyűt. Megette! Kerülgetett a rosszullét, de íme a bizonyosság: ez tényleg DISZNÓ!
4. LEGYEK. Csak felnőtt koromban szűntem meg pusztítani őket. (Ma inkább kiűzöm a kinyitott ablakon.)
5. HERNYÓK, BÁBOK és LEPKÉK. A csodálatos átváltozás. De hogy hogy jött létre az az evolúciós átváltozás, máig csodálom.
6. PÓKOK (5-6 éves koromban). Öcsémmel egy kimustrált zsíros bödönben összegyűjtöttünk vagy száz pókot. Mutogattuk a szörnyülködő vendégeknek. Hordtuk a pókoknak a legyeket (azokat nem sajnáltuk). Több évig fejlődött a sajátos közösség, a terepet felosztva.
7. BURGONYABOGARAK (6-8 éves koromban). Szüleink modták hogy káros állat, így szabad volt pusztítani. Ezt mi úgy hajtottuk végre, hogy az összegyűjtött bogarakból hadseregeket hoztunk létre (be is festettük őket), majd tűzharcban lemészároltuk. A tűzharc "tengeri" csatákat jelentett, a pincénkben felgyűlt mintegy 20 cm-nyi vízben, gyufafej lőfegyverekkel végrehajtva (még ne tessék szívrohamot kapni...).
8. HALAK (8-9 éves koromban). Nem vagyok egy pecázó alkat, apám hiába vitt magával. Ugyan fogtam párat, de nagyon megsajnáltam őket. Az öcsémmel letelepítettük őket a pincébe. Persze ott sötét volt, ezért csináltunk egy tükörrendszert, ami napfényt vetített a pince egy részére. A vizet is rendszeresen mozgatni kellett, hogy meg legyen az oxigéntartalom. Legyeket is hordtunk nekik. A végén egész barátságossá váltak, és évekig éltek a pincében!
9. GYÍKOK. Szép, de buta állatok. Meg aztán mindig meg is szöktek. Csakúgy, mint a
10. CSEREBOGARAK. Májusban százszámra gyűjtve, papír repülőgép motorjának használtuk őket (pfúj...)
11. CSIGÁK. Állítólag pénzt lehetett kapni érte, hát mi is gyűjtöttünk jó sokat. Igaz, főképpen nem az éticsigát, hanem a színes és csíkos, sokkal szebb csigákat. Csakhogy azért mégsem adtak pénzt, így hát eleregedtük őket otthon a kertben...
12. KUTYA. Aranyos keverék, kezdetben félt a tyúkoktól. Felnőve bosszút állt rajtuk (akkor már nem voltak ilyen háziállataink), át- átrándulva a szomszédok udvarára. Valóságos irtó hadjáratokat tartott. Pedig egyébként jószándékú, értelmes kutya volt. El kellett ajándékoznunk.
13. TYÚKOK. A szomszéd maradék tyúkjai hamarosan átszoktak a kertünkbe. A mi feladatunk volt hazakergetni őket. Nos, a tyúkok néhány hónapnyi intezív testedzés után megtanultak kb. 50 m-nyit zsinórban repülni!
14. SŰNDISZNÓ. A hiedelemmel ellentétben lehet velük játszani és nagyon kedves állatok. Szopós korukban jutott hozzám kettő, abból az egyik teljesen felnőtt és családot is alapított. Évek múlva is, ha éjszakánként kimentem a kertbe és fütyültem neki, percek alatt elém döcögött, bárhonnan is!
15. CICA. A sűndisznókhoz hasonló, magatehetetlen ifjonc árvákként kerültek hozzám. Már az 2 napba került, míg megtanultak szopni a cseppentőből. Utána pár hétig 5-6 óránként etetés - természetesen éjszaka is. Az egyik később elcsatangolt, de a másik a világ legtündéribb jószágává nemesedett. Apám utálta a macskákat, de neki még ő sem tudott ellenállni. Napokig tudnék mesélni róla, de talán majd egy más alkalommal.

Voltak más állataink is, de már ebből is látható egyfajta keresztmetszet. Amíg az embernek be nem nő a feje lágya, addig akaratlanul is okozhat szenvedést embernek, állatnak egyaránt. De akit elzárnak az állatoktól, az sohasem tudja megszeretni és becsülni őket.

DcsabaS


1997. október 14. - kedd, 13 óra 41 perc
Kedves Medve (Pucros Mackó)!

Kicsit bôvebben.

”Most hiába vagyunk nagyon humánusak és liberálisok, meg akár dogmatista katolikusok is,
fokozatosan úgyis oda jutunk, hogy választani kell: vagy világméretekben korlátozzuk a
népesség szaporodását...”

Kíváncsi vagyok arra, hogy te humánus, liberális avagy dogmatista katolikusnak vallod-e magad? Azért kérdezem, mert eddig a XX. században hallottam egy élettér elméletrôl, de se humánus, se liberális nem volt. Iszonyatosan veszélyesnek tartom azt az okos gondolatod hogy ”világméretekben korlátozzuk a
népesség szaporodását...” Talán itt csusszan be a dogmatista katolikus? Ki fogja korlátozni? Te? Kiket? Milyen módon? A szôkéket? Barnákat? Feketéket? ...

Azért vagyok szomorú, mert nagy durrogtatott közhelyeket nyomatsz, és nem vagy tisztában a mondataid súlyával. Végül, még egy kérdés:
”...Bár konkrét ötletem már most sincs, és nagyon sajnálom, hogy a túlélési tervet antiliberális elmék fogják kidolgozni.”
Maci! Légy oly drága, fejtsd ki!

pusszant: Levendula


1997. október 14. - kedd, 12 óra 44 perc
Nem tudom, minek kell eljatszani ezt a nagy egyenlosdit. Van fejlettsegi kulonbseg, es az ember a fejlettebb. Aki fejlettebb, az gyoz. Ez a termeszetben is igy van, meg az egesz vilagon. Miert pont az allatok lennenek kivetelek?

Ember


1997. október 14. - kedd, 12 óra 38 perc
Hoztak torvenyt harcikutyakrol is.
Arrol is hogy kocsiban menet kozben nem maroktelefonozunk.
Leteznek ervenyben levo kozlekedesi szabalyok is.
Lehet hat torvenyt alkotni allatvedelemrol is.
Miert huzodik ? Hat miert? Erdekel ez barkit is?
Most is csak azert alkotjak meg, mert EU.
Lehetne kornyezetvedelemrol is alkotni.
Ki lehetne szamolni hogy hany liter benzin mennyi levegot szennyez, mibe kerul a megtisztitasa, ezt a koltseget ra lehetne terhelni benzinarra.
Lehetne perelni minden autost kornyezetszennyezesert.
Lehetne perelni az illetekes onkormanyzatot, amiert semmit nem tesz az autok okozta legszennyezes ellen.

De most uj segget nyalunk, nekik kell a piac, mi adjuk nekik a piacot es meghozzuk azokat a torvenyeket, melyeket ok megkovetelnek.


1997. október 14. - kedd, 11 óra 42 perc
Hali!
Egyszer egy benzinkútnál nem lehetett érteni egymás szavát, mert ott állt egy duplakamion birka,és valószínű a szomjúságtól borzalmasan bégettek. Ha másért nem is ezért kell állatvédelmi törvényt csinálni, hogy ne kínozzák már őket, mielőtt birkagulyás lesz belőlük.

Monza


1997. október 14. - kedd, 11 óra 18 perc
Kedves Zs !

A jelző az idézetre vonatkozott.

Ha második pont klasszikus demagógia, akkor ám, vállalom a demagóg jelzőt. :-)
Biztos hatottak rám az idézeteid. :-))))
De a véleményemet fenntartom, hogy nem tudom komolyan venni annak az "állatbarátságát", akinek fogalmia sincs arról, hogy miről beszél.
Ezért talán nem bűn a szólásszabadság korában egy szakember véleményére is kiváncsinak lennem.

A tanácsodat megfogadom, sőt már korábban megfogadtam, mielőtt még adtad volna, és nem zavarom az itteni köröket. Most is csak ennek a kirívó baromságnak az olvasása késztetett írásra.
Majd visszafogom magam. :-)))

Üdv,

Precom


1997. október 14. - kedd, 11 óra 17 perc
Kedves Precom,
Ha nem tükrözné a véleményemet, akkor is demagógnak tartanád?
Nem jó ez az új fordulat nálad, hogy noha nem szoktál jelzőket használni, most két hozzászólást is megeresztesz, hogy kiélhesd a minősítések iránti vonzódásodat. Gyakorlatlan lehetsz, mert a 2. pontod klasszikusan szép példája a demagógiának.
Ha esetleg a dologról is lenne véleményed, nemcsak az állatvédőkről és rólam, szívesen venném, ha elővezetnéd. Vagy az állatvédelemhez csak vadőrök és tenyésztők szólhatnak hozzá? Mindenki másnak csak megmosolyogni való véleménye lehet? Ha így gondolod, akkor első helyen neked kellett volna hallgatnod, kedves Precom.

zs.


1997. október 14. - kedd, 10 óra 13 perc
Kedves Zs !

A bevezető idézetek, gondolom, valamilyen formában tükrözik a Te véleményedet.

Igazán ritkán szoktam jelzőket mondani bármire bárkire is, eddig talán még elő sem fordult, de most azt kell, hogy mondjam,a bevezető idézet( az első), talán a legdemagógabb, legostobább vélemény az ember és természet kapcsolatáról, amit valaha is olvastam.

Üdv,
Precom


1997. október 14. - kedd, 7 óra 54 perc
Kedves Mindenki!

A feltett kérdésekkel kapcsolatban két dolog szokta emelni a vérnyomásomat:

1. Ha valaki az ember contra állatvilág, vagy általánosabban az ember és természet közötti problémákat vagy-vagy-ként kezeli, és lehetőleg fanatizmussal tetézi az elfogultságát.

2. Az állatok védelmében kemény tirádákat mond az, aki legfeljebb olyan módon kerül kapcsolatba az állatvilággal, hogy reggelenként farkasszemet néz a konyhájában elő-előforduló csótányokkal, vagy egy szerencsétlen kutyát vagy macskát sanyargat a lakótelepi ötvenötnégyzetméteresében.

Persze véleménye mindenkinek lehet. :-)))

Én mindenesetre szívesen meghallgatnám egy vadőr, vagy netán Uram bocsá' egy állattenyésztő véleményét a kérdésről.

Üdv,

Precom

1997. október 14. - kedd, 7 óra 44 perc
http://vegan-reich.org/photo.htm helyett inkabb nezegessetek allatkerti kepeket: http://www.idg.hu/internetto/stb/index.cgi?allatkert/
Vov Vovovics Ejha


1997. október 14. - kedd, 7 óra 30 perc
Tegnapelőtt megharapott egy igen mérges kígyó egy fiatal gyereket. A fiú már több kígyót is tartott, volt már több marása is.
Most, amikor kérdezték, hogy miért támadhatott az állat, azt monda, hogy nem is tudja mi történt, talán éhes volt a kígyó, mert két hete nem kapott semmit. Szérum itthon nem volt, külföldről szerzett az orvos, Bécsben a rádió tudósítója hívta fel az ottani állatkert vezetőjét és hozta el a szérumot.
Mármost, ha ez a sok ember nem ilyen segítőkész, akkor ez a ritka trópusi kígyóméreg simán megöli ezt a felelőtlen fiút.
Egyre többen tartanak hüllőket otthon, egyre veszélyesebbeket. Erre is kellene szabályozás, de hát már törvényekkel védjük az embert saját hülyesége ellen?
Egyáltalán miért tart valaki mérrrges kígyót otthon? Én sárkányt tartok.
bajkon úr


1997. október 14. - kedd, 7 óra 3 perc
Pucros Mackó!

Csak annyit egyelőre:
VESSETEK A MÓKUSUK ELÉ!

Levendula


1997. október 14. - kedd, 0 óra 30 perc
Mert sajnos semmi irgalom nem szorult a politikusainkba,és ugy általában a magyar társadalomba.Szerintem az az ország,amelyik igy
bánik az állatokkal max. csak álmodozhat az európai csatlakozásról.Én a többi ország helyében
legalábbis attól is függővé tenném a csatlakozást,
hogy sikerül-e döntő változást elérni az állatvé-
delmi törvény megalkotásában.
Inkább erről kéne kiírni egy népszavazást.


1997. október 13. - hétfõ, 23 óra 17 perc
zs. (hétfő 13:41)-es hozzászólásáról jutott eszembe. Ha mindenkinek magának kellene leölnie a táplálékául elfogyasztott állatot (esetleg szőröstül-bőröstül kellene megennie), lehet hogy kevesebb húsevő lenne a világon (magamat is ideértve). Talán a Reformkonyha c. könyben olvastam anno, hogy ha áttérnénk a növények fogyasztására, megoldódna az emberiség élelmiszerellátása. Lehet hogy ilyen egyszerű? És az állatvédelem jó része is meg lenne oldva.
Válaszaim:
- képzeld a helyébe magad
- kell
- lásd felül
- lásd felül
- mert fontosabb törvényeket „kell" hozni, pl. rendezni kell a képviselői fizetetéseket, stb...

Talán a Karl May regényekben olvastam, hogy az indiánok mindig csak akkor vadásztak, amikor élelemre volt szükségük. Ma már ezt elvégzik helyettünk, úgyhogy fogy a hús orrba-szájba. Pedig ha látnánk az állatokat „kivégzés" előtt... Elég arra a látványra gondolni, amikor teherautón szállítják őket kis helyen összezárva órákig, napokig. (Most a deportálások jutottak eszembe... Ha azt képes volt ember emberrel megtenni, mit várhatnánk az állatokkal szemben?)
A tv. tervezetet még nem néztem, de a 7. paragrafus nagyon tetszett. Korábban kutyám volt, megkötve, viszonylag kis helyen. Most macskám van (már csak egy, mert a testvérét elcsapta egy autó). Sokkal szabadabb, mint a kutyám volt. Önállóan mászkál, akkor megy ki-be amikor akar. Mégegyszer nem tartanék kutyát, mert sajnálnám. Igaz a macskát is sajnáltam amikor ivartalanítani kellett, de talán még mindig humánusabb, mint utána agyoncsapdosni, vízbefojtani, elásni a kölykeit. Belegondolni is rossz...

Heves Jeges


1997. október 13. - hétfõ, 22 óra 16 perc
http://vegan-reich.org/photo.htm

1997. október 13. - hétfõ, 21 óra 57 perc
Elso valaszom: neveltetes kerdese. Gyerekkorban kell kezdeni, es mind oly sok mashoz, ehhez is alazat kell. Ameddig nem tudunk az allatokhoz leereszkedni es oket velunk egyenrangu lenykent kezelni addig sajat magunkkal sem fogunk tudni mit kezdeni.
Masodik valasz: kell, mert az ember kinozza az allatot, kiserletezik vele. De az emberek tomegei vagy orultek miatt es nyomaban szenvednek a Foldon vagy mert nem erdekli a sajat eletuk. Nezzuk meg a hiradoban nap mint nap fegyverrel a kezukben rohangalo embertomegeket, minden energiajukat felemszti a masik elpusztitasa. Inkabb muvelnenek foldet, vagy csinalnanak egyeb hasznos dolgot.
Harmadik valasz: nehezen, talan teljesen nem is...de taplalkozasi szokasainkon valtoztatni kell, odafigyelni az emberi szaporulatra es az allatira is.
Negyedik valasz: a szisztematikus allatkinzas nem lehet gazdasagi erdek egy 1100 eves civilizacioban. Egy lehetoseg lenne elterjeszteni, hogy a nem tomott, egeszegesen fejlodott libamaj a legertekesebb es talan sikerulne veget vetni a gyalazatnak.
Otos valasz: egyertelmu, mert ezen orszag vezetoi szarnak magasrol arra amire feleskudtek.


1997. október 13. - hétfõ, 21 óra 14 perc
más. nektek is egy html-forrásszöveg jön vissza a
köszönjük az üzenetét helyett? ua.


1997. október 13. - hétfõ, 19 óra 43 perc
> Nem az ember van az állatért, hanem az állat az emberért.
>Pierre-Alain Leidenberger
katolikus. és az ember miért van. jönnek az ufók.
péter.


1997. október 13. - hétfõ, 19 óra 42 perc
Kérdés!

Mi van a kinaiak kutyus evésével? Mi nem eszünk kutyát, sőt fújolunk, de azért jáccik a malaxka husi +a csirkepörkölt... (nyami-nyami megyek is haza remélem a párocskám már +sütötte a jó kis rántott husikát)

hogy van ez a cucc a kultúrák között? Akkor tényleg ne együnk állatot? És növényt? Algát? Az is élőlény némileg rövidebb aggyal!!

mondjatok v.mit erre a kutya versus malaxka kérdésre +a vegenarian cuccmákra!!

malaxka husi rollah :-))

kaviat neofittnesspop


1997. október 13. - hétfõ, 19 óra 32 perc
Nem a libatömés a fő kérdés, mert azért a liba azt még túléli, de mi a helyzet pl. a kisérleti egerekkel/nyulakkal/macskákkal, akiknek beinjekcióznak mindenféle jó kis szert, aztán nézik, hogy mikor döglenek meg.
Az állattenyésztés ipari méretekben persze mindenképpen antihumán, de szerintem ipari mérekeben minden antihumán. (Szerintem egy szövőnőnek is van olyan rossz, mint egy disznónak az ólban.)
Engem a kutya/kakas/bika/stb viadalok sokkal inkább feldühítenek, hiszen ott az emberek puszta élvezetből kínozzák az állatokat. Szerintem ezek megszüntetése kéne, hogy az első lépés legyen.
A totális állatvédelemig, (amikor nem csapom agyon a szúnyogot, merthát éhes szegény, neki is ennie kell) meg soha nem fog eljutni a világ, meg aztán az megint a ló túlsó oldalára való átesődés lenne, feltéve, persze, hogy egyáltalán felülnénk a lóra, hiszen valahol az is állatkínzás.

--Zsolt

ps: találtunk tegnap egy kutyát. Nem kell valakinek?


1997. október 13. - hétfõ, 17 óra 43 perc
"Kell-e az állatok problémájával ennyit foglalkozni addig, amíg emberek tömegei (is) szenvednek a Földön;
- Hogyan egyeztethető össze a majd hatmilliárdos létszámú emberiség kielégítő táplálásának követelménye és az állatvédelem;"?

A Homo sapiensnek, mint fajnak, önkorlátozást kellene tanúsítania. Az állatok problémáit nem enyhíti, hogy hány ember mennyire szenved - tehát kell velük foglalkozni, amennyiben azokat mi okoztuk. Hagyjuk szenvedni az antilopot, amikor marcangolja őt a leopárd, de, mivel a háziállatoknak a puszta létét is mi okoztuk, ezért sorsuk a mi felelősségünk. (A természetes körülmények között, vadon élő állatoknak okozott szenvedés elkerülésének fontossága elenyészik a biodiverzitás, a természetes ökoszisztémák fenntartásáé mellett. Úgyhogy ők szenvedjenek csak, ha ez szükséges a mondott célok érdekében.)

Most hiába vagyunk nagyon humánusak és liberálisok, meg akár dogmatista katolikusok is, fokozatosan úgyis oda jutunk, hogy választani kell: vagy világméretekben korlátozzuk a népesség szaporodását, vagy fokozatosan oda jutunk, hogy választani kell (nem elakadt lemez): vagy tömegeket küldünk a halálba, de az emberiség talán megmenekül, vagy nem menekül meg az emberiség. Szerintem minél előbb cselekszünk, annál humánusabb megoldásra van lehetőségünk. Bár konkrét ötletem már most sincs, és nagyon sajnálom, hogy a túlélési tervet antiliberális elmék fogják kidolgozni.

Tehát, hogy ha a szenvedő és/vagy éhező embertömegekről van szó, akkor ez sokkal súlyosabb problémát vet fel: a túlélés kérdését. A humánumra való törekvésnél a közös túlélés szempontja mindenképpen előbbrevaló. A túlélés ugyanis feltétele az emberséges (és minden egyéb) hozzáállásnak. Ahol pedig ez a szempont nem merül fel, ott minden okunk megvan arra, hogy bocsánatkérőleg közeledjünk az állatokhoz - még a libatömő csővel is.

Pucros Mackó


1997. október 13. - hétfõ, 17 óra 4 perc
az a yóóó kis oldalas amit a nagymamás sütögetett nekem annakidehén.... :-)))))))

amugy ténleg szegény malaxkák :-((((

kaviat nonVegetarian


1997. október 13. - hétfõ, 16 óra 45 perc
"Mit lehet tenni, bárhol, bárkinek, annak érdekében, hogy az emberiség egyedei az állatokat élő és szenvedő lényként gondolják el és kezeljék"?

Ehhez empátia kell.

Nézzük meg a fájdalmat, a szenvedést kívülről (tényleg, mi a különbség: csiklandozva lenni szenvedés?) Mondjuk, hogy a szenvedés az organizmuson belüli nagyon erős késztetés valami különösen nemkívánatos helyzetből való szabadulásra. A késztetés úgy működik, hogy ereje arányos legyen a helyzet tarthatatlanságával, hiszen így éri el "célját": a fajfenntartás további szolgálatát. Semmi sem hat oda, hogy halála előtti pillanatokban az állat ne szenvedjen: ebből a fajnak semmi haszna sem származna.

Mennyivel több a fájdalom egy ilyen késztetésnél? Csak szubjektívet tudok mondani erre: annyival, hogy én érzem - illetve, hogy tudom, milyen dolog fájdalmat érezni, és a legmélyebbről jön az irtózat bennem az ilyen érzések iránt.
De csak a sajátoméi iránt?
Ésszel, tudatosan vagy rutinszerűen, tudhatom-érezhetem, hogy az én szenvedésem és mások hasonló szenvedése között nincs más különbség, mint a nézőpont. A valósága egyféle mindkettőnek. Az értelmes ember tudja ezt, és nem is tesz különbséget a saját és a mások szenvedése - de legalábbis annak óhajtása - között. (Nyilván, kevesen tudnak minden körülmények között értelmesen viselkedni. Bár vehetjük példának Jézust.)

Valójában közömbös, hogy mindezt végiggondoljuk-e magunkban, és tudatosan vagyunk empatikusak, vagy csak úgy "érezzük". A lényeg most az, hogy az empátia megfogalmazható átadható ismeret formájában. Nem ismételhetjük elégszer gyermekünknek a "neked sem esne jól, ha vernék a fejedet egy homokozólapáttal" formulát. Sajnos, a felnőttek nehezebben tanulnak - viszont előbb halnak meg.

És, mivel a fájdalom nem egyéb, mint a fent vázolt késztetés, ezért az élőlények egészen széles körével kell empatikusaknak lennünk.

Pucros Mackó


1997. október 13. - hétfõ, 16 óra 5 perc
Nem az ember van az állatért, hanem az állat az emberért.
Pierre-Alain Leidenberger


1997. október 13. - hétfõ, 15 óra 28 perc
Méghogy az állat nem szeret, jobban, őszintébben, hűségesebben, mint BÁRMELYIK emberi társad ! Most akkor tisztázzuk, állatokról írunk, vagy állatok írnak ?

Morc


1997. október 13. - hétfõ, 15 óra 26 perc
Az állatokhoz való viszonyunkban akkor állna be kedvező változás, ha előszőr is a világ összes TV műsorából kitiltanák a Razzia Cattanis meg mindenféle erőszakos filmet és megtöltenék a Razzia Cattani minősítette "David Attenborough oroszlánszar-kereső" filmekkel, azaz természetfilmekkel. Én egész nap csak ezeket a
filmeket nézném, nekem ez a hobbim. De ezeken a filmeken keresztül meg is tanultam tisztelni az állatokat. Persze azért megeszem őket, mert nekem is túl kell élnem. Ezt a törekvést hordozzák a gének. De én is lecsapom a szúnyogot, ha megszúr a kurva annyát (Razzia Cattani azt mondta, hogy ez is a magyar nyelv része.)
én


1997. október 13. - hétfõ, 15 óra 16 perc
Szerintem azt kellene először megvizsgálni, hogy mi is szól igazából az ellen, hogy - ilyen-olyan okkal ill. anélkül - állatoknak szenvedést okozzunk. Mert tulajdonképpen nem sok. Úgy értem, ami ellene szól, az kizárólag a szenvedő lény és empatizánsai szempontjából fontos, "mindössze" az ő személyes jó közérzetüket szolgálja.
Az állatvédő érzületnek földtörténeti távlatokban nemigen van hagyománya. Nehéz elképzelni, hogy az éhező ősemberben szempontként felmerült volna a zsákmányállat elejtésének fájdalommentessége. Sajnos: természetes, ha az ember nincs tekintettel más állatok kényelmére, nem igyekszik megóvni őket a szenvedéstől.
A "természetes" azonban itt primitív, ember-előtti módon természetest jelent. Hasonlóképpen természetes a zsírok, cukrok lehetőség szerinti mértéktelen fogyasztása, a férfiak promiszkuitása - és még seregnyi olyan dolog, ami egykor nélkülözhetetlen volt az egyed és (ezáltal) a gének túléléséhez.
A humánetológia szerint az emberi kegyetlenség onnan eredeztethető, hogy a gyilkos szerszámok készítésének képességét evolúciós mércével mérve rövid ideje bírjuk. Csupasz, "felszerelés" nélküli őseink nemigen tudtak komoly sérüléseket okozni egymásnak - így az ezt "letiltó" gátlások sem fejlődtek ki bennünk. (Ma is az lenne sportszerű, ha a bikaviadalokon kizárólag gyalog és puszta kézzel, ráadásul önkéntes bikák ellenében legénykednének a spanyol arénákban az arra késztetést érzők.)
Miért vagyunk sokan mégis annyira "érzelgősek" az állatokkal szemben? Empátiánk okán, nyilván - de akkor ez a kérdés: honnan ez az empátia, jó-e, hogy van, és ha igen, mire és miért? Itt kéne keresgélni, hogy igazoljuk: nem puszta önzésből nyavalygunk az állatok szenvedése miatt.

Pucros Mackó


1997. október 13. - hétfõ, 15 óra 12 perc
Az rendben van, hogy állatvédelmi törvényt hoznak az emberek számára, de mikor hoznak állatvédelmi törvényt törvényt az állatok számára. Pl: A kigyó ne nyelje le élve a nyulat, a macska ne játszon az egérrel, a krokodil ne csavarja ki áldozata gerincét, a pióca ne szívja más állat vérét és a szunyog se csípjen, stb..
Azon kívül miért pikkeltek pont a libákra? Szerintem egészen jól meg lehet élni libamáj nélkül, amig van rendes bécsiszelet.
Az állatokat valóban ne kínbozzák, de a természet körforgásához tartozik a húsevés. Mutassatok nekem egy vegetáriánus oroszlánt. Aztán mi van a növények jogaival? Meg az algák jogaival? Lassan már mindenkinek csak jogai vannak, csak az embernek nincs joga semmihez.
Ez megint egy csoport ( állatvédök ) beavatkozása mások dolgába. Egy fajta fasizmus.
Ha egy állatot étkezési célra tenyésztenek és nevelnek akkor az állatvédök szerint kimeríti a kínzás fogalmát. Akkor pedig ezt az állapotot meg kell elöbb utóbb szüntetni. Le kell vágni.
A vadászok - mióta lejöttetek a fáról - valóban az állat-"népirtás" bünében élnek. Javaslatom, a vadállatkanoknak condom szátosztását.
Az egész kérdés túlhajtott és hypocrate.
Végül:
Vedd az állatot állatszámba, nincs szüksége rá, hogy emberszámba vedd.
Persze, hogy ne kínozd, de a libákat sem.
Ez az egész kérdés a jólét jele.
Mellesleg javaslom a halálbüntetés visszaállítását.
Az állatokat pedig semmi szín alatt ne kinozd.
Period.
Denes.


1997. október 13. - hétfõ, 15 óra 6 perc
Az állatvédelmi törvény állatság. Pont annyira képtelen ötlet, mint mondjuk egy bunkóság elleni törvény lenne. Minden társadalomnak olyan a kultúrája, amilyeneket megérdemel. (Kitől is van ez az idézet?)

Marha jól hangzik egyébként, hogy "tilos az állatot elűzni...", "tilos kísérletezni..." stb. csak épp az a bizonyos "mert különben..." klauzula hiányzik. Illetve ami van az neveccséges.

Egyébként az egész témakörrel való foglalkozás pusztán ráérés kérdése. Magyarországon ne várjatok mérsékeltnél nagyobb lelkesedést, mindenki mással van elfoglalva: sokkal égetőbb dolgokkal, mindennapi akármicsodákkal.

Üdv
(Új év, új élet, új nick -> (ez jó lesz))

Nick


1997. október 13. - hétfõ, 14 óra 55 perc
Nem kell szeretnünk az állatokat, ők sem szeretnek minket. Csak együtt kell velük élnünk, mégpedig úgy, hogy nem akarunk nekik se jót se rosszat.

Killemall


1997. október 13. - hétfõ, 14 óra 27 perc
Nagyon guszta kis recepteket tudok különböző állatok húsából. Amikor eszem az ételeket, nem arra gondolok, hogyan múltak ki ezek az állatok.Mindemellett szeretem az állatokat,és véleményem szerint jelentősen túlléptük a táplálékláncban elfoglalt helyünkhöz tartozó "jogokat".

Csé


1997. október 13. - hétfõ, 14 óra 21 perc
Na látjátok én az a kutya vagyok, aki saját magát tarja el.
zs. kedves a kérdéseidre:
- az állat sem gondolja el és kezeli a többi állatot
- persze hogy kell
- nem hat milliárd, de 12 000 000 000 is táplálható, gondoljatok csak az algákra, krillre stb.
- magyar példa a sonkaevés is. A sertés szűk ketrece, a nagy tömegben való tartás is kínzás! nem a természetes közegében él.
- kérdésre, kérdés: a többi fontos törvény nem húzódik?
Azért szerepelek ennyit, mert részben rólam is szó van!
qtya


1997. október 13. - hétfõ, 14 óra 17 perc
Irgum,
Ne áltasd magad. A libatömést kézzel csinálták, addig, amíg önellátásra használták a hízottliba máját. Érdekes módon akkor is le kellett fogni a libát, mert vergődve tiltakozott az erőszakos táplálás ellen. A művelet sokáig tartott - mint sehol másutt, úgy itt sem gazdaságos a kézi munka. Úgyhogy nyugodj meg, a libamájtermelők sem tagadják, hogy gépesítettek, mióta nagy mennyiségű libamáj fogy a piacon. A gép meg egy hosszú cső, amelyik pillanatok alatt telenyomja az állat begyét. Azt nem vitatom, hogy a jó tenyésztőnek érdeke, hogy ne sértse fel az állat gyomrát. Na és?
zs.


1997. október 13. - hétfő, 14 óra 15 perc
Zs,
javaslom, hogy nezz meg egyszer egy igazi libatomest. Nem azt, amit a TVben mutatnak: "nezzetek, hogyan kinozzak az allatokat". Aki azert tartja az allatot - jelen esetben libat -, hogy megegye vagy penze legyen belole, az sohasem bantana, mert maga ellen dolgozna: az allat ugyanis megdoglene.
A kukoricaszemeket - tudniillik - tomes elott beaztatjak, hogy a liba nyelocsovet ne sertse meg. Ha megsertene, semmi ertelme nem lenne a libatomesnek, tehat a belefektetett energia es penz hiabavalo lenne. Egyebken hosszu csorol szo sincs -hacsak nem az errol szolo remmesekben - mert azt kezzel csinaljak.
Ugy latom a libavagas nalad OK csak a tomes nem. Legyen annak a libanak meg par jo napja, a maja meg csak nodogeljem magatol, igaz?
Talan meg kellene tanitani a libat, hogyan vessen kukoricat, hogyan kapalja azt, hogyan torje le, es hogyan morzsolja le sajat maganak. Mert ugye ezt az a csunya ember csinalja, aki megtomi...
Irgum


1997. október 13. - hétfõ, 14 óra 5 perc
Irgum,
Javaslom, hogy próbáld ki egyszer magadon a dolgot. Az étteremben kérd meg a pincért, hogy ne tányérban hozza neked a kukoricasalátát, hanem dugjon le a gyomrodba egy hosszú csövet - ha ügyes a pincér, nem fogja felsérteni se a nyelőcsövedet, se a gyomorfaladat, de erre nincs garanciád -, úgy lakasson jól. A dolognak az az előnye is megvan, hogy előbb-utóbb neked is szép nagy májad lesz.

NrB,
Tudom, hogy a kutya is állat, és szintúgy a szenvedő fajták közül való. De kutya-hétkérdés (sőt Demszky-hétkérdés a járdák állapotáról) már volt. Ha lehet, most ne kizárólag a kutyatartásra koncentráljunk.
zs.


1997. október 13. - hétfő, 13 óra 41 perc
BUNDA, mármint ami az állatokon van. De van az embereknél is bőven, átvitt értelemben is!
Szóval "az állatoknak az erdőben van a helyük" -mondja egyik híres ismerősöm és igaza van. Talán nekem is?
qtya


1997. október 13. - hétfõ, 13 óra 33 perc
Hali!

Az allatok kiszolgaltatottsaganak szep peldaja a sok ezer nagytestu kutya belvarosi lakasokban "tartasa", bar en inkabb sinylodesnek neveznem.
Aki ilyet tesz, az eleve allatkinzo. Keves mentseg van ra. Egy nemetjuhaszt 60 nm-en tartani es naponta ketszer levinni a jardara sz@rni kb. annyi, mint egy bortoncellaban lakni es naponta felorat setalni menni a bortonudvarra.
Csak ezt ok nem tudjak "elmondani", illetve mondjak ok, de mi nem ertjuk, amit mondanak.
A jardakon a kutyasz@r az egyetlen latvanyos jele ennek az abnormalis dolognak, es ezt eszre kellene venni mar!

NrB


1997. október 13. - hétfõ, 13 óra 28 perc
A libatomesrol annyit, hogy a liba nem onellato, ha nem adnak enni neki, elpusztul. Tomni is lehet oket, de lehet azt is megvarni, amig elerik oregkoruk vegso hatarat, es jobbletre szenderulnek. De akkor meg minek tartom. Hogy gyonyorkodjek bennuk? Eleg jol neznek ki, nem vitatom, de jo nagyot tudnak csipni.

Irgum


1997. október 13. - hétfõ, 13 óra 25 perc
Miki,

A harácsolás bűn:-)). Pedig reggel 10 ota 5 percenkent frissitem:-))

G.(D.)


1997. október 13. - hétfõ, 13 óra 14 perc
Gandalf ezúttal lemaradt?
Miki


1997. október 13. - hétfõ, 13 óra 9 perc
Hell o *.*,

A koldusoktól kik fogják összegyűjteni szerencsétlen kiskutyákat? Néha úgy beléjük eresztenék egy sorozatot azokba a mocskos (cenzura), hogy hogy bánnak szerencsétlen állatokkal. Brigitte Bardot rulz:-))

Gandalf (Dublin)


1997. október 13. - hétfõ, 13 óra 8 perc
Sziasztok!
Erre a törvényre hagy szükség van már régen. A javaslatot részletesen még nem ismerem, de át fogom nézni.
Elöljáróban csak egy gondolat: az állatokat védeni kell, mert érző lények. Az ember-állat összehasonlításában azonban az embereknek adok feltétlen elsőbbséget. Arra gondolok, hogy pld. gyógyszerek kifejlesztésénél az indokolt kutatómunkát nem engedném hátráltatni állatvédelmi indokok miatt.
Üdv: MaCS


1997. október 13. - hétfõ, 13 óra 8 perc
MaCS,
Tudod a címet, ugye?
zs.


1997. október 13. - hétfõ, 13 óra 4 perc
Sziasztok!
MaCS


1997. október 13. - hétfõ, 13 óra 2 perc