Szófejtések DcsabaS-től: "hibát vét"
Home Szófejtések DcsabaS-től: "hibát vét" Search Page

Hibát vét

Sokan kárhoztatják a "hibát vét" kifejezést, mint ami úgymond helytelen azért, mert hogy logikailag az ellenkezőjét fejezné ki annak, ahogyan a hétköznapi életben értelmezzük, azaz (állítólag) azt kellene hogy jelentse: "elvétjük a hibát" - vagyis hogy voltaképpen nem is hibázunk. A kifejezés más kritikusai ha eddig nem is mennek, felesleges szószaporításnak tartják. Ezen a helyen kifejtem, hogy szerintem miért téves mindkét álláspont.


A "hibát vét" kifejezés a "mit vét?" kérdésre adható logikus válasz. Ha megnézzük, hogy a "mit vét?" jellegű kérdésekre milyen más válaszokat adhatunk, akkor abból egyértelműen kiderül, hogy mindig az elítélendő cselekmény végeredményét nevezzük meg, és sohasem azt a személyt (vagy dolgot), akinek a rovására történik a cselekvés. Például:
Mit vétettem? - Elcsábítottad a feleségem!
Hát ő mit vétett? - Nem tisztelte a szüleit.
Mit vétett neked Jóska? - Az engedélyem nélkül vitte el a kocsit.
Sokszor vétettél? - Igen, de csak apróbb szabálytalanságokat.
Mit vétettél? - Néhány nyelvtani hibát.
Ha az előbbi kérdésekre olyan formában próbálnánk meg válaszolni, hogy a károsított dolgott neveznénk meg a károsítás végeredménye helyett, meglehetősen fura válaszokat kapnánk.
Például:
Mit vétettem? - A feleségem hűségét (tisztességét)!
Hát ő mit vétett? - Szülei tiszteletét.
Mit vétett neked Jóska? - Az én tulajdonomat képező kocsit.
Sokszor vétettél? - Igen, de csak apróbb szabályosságokat.
Mit vétettél? - Néhány nyelvtani szabályt.
Látjuk tehát, hogy a "hibát vét"-nél téves az az érvelés, miszerint a "hiba hibázását" kellene jelentenie. Ezzel szemben egyszerűen arról van szó, hogy a "vét" mellett feltüntetjük a cselekvés végeredményét (hasonlóan a többi esethez). A "hibát vét" félreértése, majd pedig helytelenítése valószínűleg annak a következménye, hogy egyesek keverik a "vét" és az "elvét" szavakat. Azonban az "elvét"-ben található igekötő nem csupán egy különösebb jelentés nélküli töltelék, hanem nagyon is fontos szerepe van, ugyanis az "elvét" már nem a cselekvés végeredményére utal, hanem arra a személyre (vagy dologra), akinek (aminek) a rovására történik a cselekvés. Tehát az "elvét" és a "vét" egyfajta készletet alkotnak, amivel akár a megsértett dologra, akár a sértés végeredményére utalhatunk. A két szó fel nem cserélhetőségére lássuk a következő példát:
"Elvétett egy szabályt, tehát egy szabálytalanságot vétett." (helyes)
"Vétett egy szabályt, tehát egy szabálytalanságot elvétett." (helytelen)
Meg kell azonban jegyezni, hogy a "vét" és az "elvét" szimmetriája nem tökéletes. Az "elvét" olyan értelemben szűkebb jelentésű, hogy inkább csak az akaratlanul elkövetett esetekre vonatkozik, továbbá az "el-" igekötőnek megmaradt a cselekvés befejezettségére utaló jellege is. Hogy egy igekötő mennyire átfordíthatja egy szó jelentését, azt talán egy vicc segítségével világíthatjuk meg a legjobban:
- Tudod-e, mi a különbség a demokrácia, és a szocialista demokrácia között?
- ???
- Hát csak annyi, mint a b*ás és a kib*ás között...


Tekintsük át, felesleges szószaporítás-e a "hibát vét" kifejezés a "vét"-hez képest! Ha visszagondolunk a fentebb felhozott példákra, akkor láthatjuk, hogy véteni nem csak akaratlanul (véletlenül) lehet, hanem szándékosan is. A "hibát vét" kifejezéssel viszont éppen a vétség "nem szándékos", "nem eltervezett", "nem komoly", hanem megbánt, helyrehozható, esetleg véletlen jellegét hangsúlyozhatjuk. Ha valaki élni kíván e hangsúlyozással, akkor nem szaporítja feleslegesen a szót. (Ha persze egyébként nem különbözteti meg a "vét" és a "hibát vét" jelentését, azaz pl. "hibát vét"-nek mondja a szándékos károkozást is, akkor szaporítja.)

A "vét" szó mai jelentése feltehetően a "vétek", "vétkezik" körből származik. Ez utóbbiak viszont a keresztény kultúra központi fogalmai, amelyek eredendően arra utalnak, hogy valaki olyasmit vesz birtokba, tesz a magáévá, ami számára tiltott (gyümölcs). E jelentésből átvitt értelmű jelentések is kifejlődtek, így pl. a véletlen hibázással kapcsolatos jelentés is:
"nihol nihol eshetett vétec az nyomtatásban" (
Károlyi Gáspár (XVI. sz.): Szent Biblia, Elől iaró beszed, Typographvs Lectori)
Még korábbi fejlemény lehet a "szabály megszegésével", és az elítélendő szexuális tevékenységgel kapcsolatos jelentés ("vétkezik" - mint a "magáévá tesz" speciális formája).

A "vét" szó eredeti jelentésével kapcsolatban feltételezhető, hogy az a "vesz" ("birtokba vesz", "kézbe vesz", "megvesz", "bevesz") szónak a származéka és eredetileg arra a tárgyra utalt, amit birtokba veszünk. A tárgyra való utalás hasonlóan történik pl. a következő esetekben is:

fog -> fogat
főz -> főzet
fúr -> furat
ken -> kenet
képez (képzel) -> képzet
keres -> kereset
kever -> kevert
köp -> köpet
köt -> kötet
szolgál -> szolgálat
szűn -> szünet
vág -> vágat
Felvetődhet a kérdés, hogy ha a "vét" a "vesz"-ből származik, akkor a fenti példák szerint miért nem mondjuk "veszet" formában ismerjük? Ez talán egy igen korai (esetleg még a honfoglalást megelőző időkből való) kiejtésbeli egyszerűsödés eredménye. A "vesz -> vét(el)" kialakulást hasonlítsuk össze a következő példákkal:
hisz -> hit
lesz -> lét
esz(ik) -> ét(el), ét(ek)
isz(ik) - > it(al), it(óka)
(szisz -> szít? -> szitok?)
tesz -> tét
vesz -> vét
visz -> vit(el)
vonsz(ol) -> vonta
A "(birtokba) vett", illetve "(birtokba) vétel" jelentésű "vét" szó használatára elsősorban összetételekben találunk példákat:
"... és az Húsuét innepénec áldozattya ne maradgyon te nállad reggelîg." (
Károlyi Gáspár (XVI. sz.): Szent Biblia, Moses másodic kőnyve.)
Találhatunk kifejező példát a "vesz", a "visz" és a "vétetik" szavak rokon jelentésére is:
"Es azt ŕ czontot mellyet az WR Isten vőtt vala ki az Adámból, eppîté aszszoni állattá, és víué azt az Adámhoz." illetve:
"Es monda Adám: Immár találtam hozzám hasonló társot, ki az én czontomból való czont, és az én testemből való test, es neueztetic aszszoni Embernec, mert férfi emberből vétettetet." (
Károlyi Gáspár (XVI. sz.): Szent Biblia, Mosesnec első kőnyve.) Hasonlítsuk össze a következő példákat is:
vesz - vétel 
kivesz - kivétel 
átvesz - átvétel 
megvesz - megvétel 
bevesz - bevétel 
rávesz - rávétel
Van olyan nézet, hogy a "vesz" és a "vét" szavak származástanilag a fentiek ellenére is függetlenek. Ebben az esetben természetesen sokkal nehezebb elszámolni a két szócsalád jelentésbeli hasonlóságával (pl. "vesz" (mint "vásárol"), "vét(el)" (mint "vásárlás").
Éppenséggel a "vétetik" szóról is állítható, hogy eredetét tekintve a "vét" szótól független, de ekkor ugyanezt kellene feltételeznünk az "olvas, olvastatik", "csinál, csináltatik", "ítél, ítéltetik", "fogan, fogantatik", stb. szópárok esetében is. Tekintsük a következő példát:
"Soha addig Troia meg nem vétetic, ..." (
Hunyadi Ferenc (XVI. sz.): Historia de Obsidione.)
Az idézetben nyilván arról van szó, hogy Trója városát soha korában be nem vették, vagyis a "vár megvétetic" kifejezés értelme hasonló "a várat bevesz"-éhez (mindkettő birtokba vételt jelent), azzal a különbséggel, hogy a "vétetik" szenvedő szerkezetként lényegteleníti a támadók személyét.

Miután kialakult a "vesz"-ből a "vét", természetesen ez utóbbiból kiindulva is képezhetők lettek további szavak (pl. "vétel" (mint vásárlás, vagy mint fogadás azaz átvétel), "vételez", "vételezés"). A bibliai "vétek" szó "k" hangja leginkább egy ősi "k" képző maradványaként képzelhető el:

it(al) -> itók(a)
far -> farok
főző -> fazék
mocs(?) -> mocsok
pisz(?) -> piszok
vét -> vétek
A feltételezhető származási rend tehát a következő:
vesz -> vét -> vétek -> vét(e)kezik -> vétkezik
            -> elvét
     -> ve(sz)tet -> vétet -> vétetik

A "vét" szó eredetével kapcsolatban felvetődik egy másik lehetőség is, mégpedig a "vet" . (folyt. köv.)

E-mail to DcsabaS E-mail # Last Mod: Wed, 10 Oct 2007 08:23:40 GMT Hungary Balaton Budapest iNDEX MTA KFKI MFA Alag3