A Genf melletti CERN (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire) laboratórium 2006 óta fogad fizikatanárokat saját nemzeti nyelvükön történő továbbképzésre. A magyarok, akik 2006-ban elsőnek reagáltak a CERN kezdeményezésére, az idén ötödik alkalommal vesznek részt a kilencnapos továbbképzésen.

2010-ben negyvennégy fizikatanár indult útra, hogy a részecskefizikáról meghallgathassa a legfrissebb szakmai előadásokat és ezáltal továbbképezhesse magát. A csoport nagy lelkesedéssel várja a detektorok és a gyorsítók működéséről, az Univerzum keletkezéséről és fejlődéséről, valamint az adatok számítógépes feldolgozásának lehetőségeiről szóló előadásokat. Az elkövetkező napok még sok meglepetést, kísérletek látogatását rejtegetnek a tanárcsoport számára.
Az olvasók naponta követhetik itt rövid híreinket!

„Intézetünk tudatában van annak, hogy érdeklődő fiatalok nélkül nem lehet világszínvonalú természettudományos kutatás Magyarországon, világszínvonalú természettudományos kutatás nélkül pedig gazdaságunk sem lesz versenyképes. Szerény eszközeinkkel ezért igyekszünk a diákok figyelmét a természettudomány értékeire, szépségeire irányítani.”

 

  – nyilatkozott Bársony István professzor, az  MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatója, 2009-ben a sikeresen lezajlott  kutató diáktábor kapcsán.

Idén, 23 diák nyert felvételt a már harmadik alkalommal megrendezett kutatótáborba. Érkeztek Budapestről, vidékről és a határon túlról is, hogy különböző kiválóan felszerelt laboratóriumokban részt vegyenek az aktuális kutatásokban.

A kutatóintézet nemzetközi szinten részt vesz komplex funkcionális anyagok és nanométeres méretű szerkezetek interdiszciplináris kutatása, fizikai, kémiai és biológiai elvek feltárása és alkalmazása integrált mikro- és nanorendszerekben valamint vizsgálati módszerek fejlesztésében. A táborban résztvevő diákok beszélnek ezekről a kutatásokról és itt szerzett élményeikről.

 

Az általuk végzett munka és prezentáció közelebb hozza a hétköznapokhoz a szakzsargonban hangzatos kutatási célokat, s a „táborvezetők” is értékelik a szerzett tapasztalatokat, mesélnek az intézmény történetéről.    

Akik a kutatótábort bemutatják a hallgatóknak: prof. Gyulai József, a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet (röviden MFA) egyik létrehozója és nyugdíjazott vezetője, Dr. Daróczi Csaba Sándor, kutató fizikus, a tábor egyik főszervezője és a két résztvevő: Ferenc Kata és Tuza Réka gimnáziumi tanulók. A műsor ide kattintva meghallgatható.

 

 1958-ban a Magyar Televízió egy korszakalkotó ötlettel állt elő - elindított egy tudomány-népszerűsítő sorozatot, amelyben egy pohár zenélni kezdett, a ruhacsipeszek táncoltak, szikrázott a szék és űrrakétává vált a kávéfőző... Ki ne emlékezne Öveges Józsefre és kísérleteire, arra az ismeretterjesztő műsorra, ami 12 éven át szórakoztatóvá, élményszerűvé varázsolta a fizikát, és hatása megannyi felnövő generáción túl is érezhető.

Öveges professzornak a kísérletező tanárnak, lelkesítő munkásságának ma is sok követője van, hozzáállása számos elhivatott, természettudományt oktató tanárnak példa.

Az azóta eltelt 40 év alatt rengeteg változás történt a természeti törvényszerűségek megfigyelésében, vizsgálatában - a mai, 21. századi technika és a tudomány legújabb eredményei, eszközei, a multimédiás alkalmazások a természettudományokat oktató tanároknak is új kihívásokat jelentenek, az egyes természeti jelenségeket bemutató kísérletekhez pedig sok új lehetőséget kínálnak.

Az európai kezdeményezéssel létrejött Színpadon a Természettudomány elnevezésű program éppen ezért a különböző tanítási módszerek, technikák, kísérletek kölcsönös megosztását, tapasztalatcseréjét célozza meg ezen a területen oktató tanárok között.

A kétévente megrendezésre kerülő eseményen résztvevő pedagógusok workshopok, előadások, kísérletek bemutatásán keresztül, műhelymunkák során ismerhetik meg egymás eredményeit, ötleteit, melyekkel hazatérve saját diákjaik természettudományok iránti érdeklődését erősíthetik.

A 2011-ben Koppenhágában megrendezésre kerülő Színpadon a Természettudomány programjára 9 magyar biológia, kémia vagy fizika szakos tanár juthat ki, ám ennek előfeltétele a magyarországi természettudományi-tanítási versenyen való részvétel és eredményes szereplés.

A 2010. október 2-án a budapesti Csodák Palotájában sorra kerülő tanítási fesztiválra július 15-ig várják azon tanárok jelentkezését, akik egyedi tanítási módszerrel, saját kísérletekkel, interdiszciplináris szemléltető technikákkal és újító ötleteikkel élményszerűen mutatnak be egy-egy természeti jelenséget, törvényszerűséget.

 Az őszi fesztivállal kapcsolatban beszélgettünk a rendezvény fővédnökével Pálinkás Józseffel, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, az egyik szervezővel Sükösd Csabával, a BME Nukleáris Technika Tanszék vezetőjével, a támogató képviseletében Paróczai Margittal, a Richter Gedeon Rt. Emberi Erőforrás igazgatójával és Egyed Lászlóval, a helyszínt biztosító Csodák Palotája igazgatójával.

(a névre kattintva az interjú meghallgatható)

A pályázatról és a feltételeiről bővebben olvashatnak a http://www.szinpadon-a-tudomany.hu/weboldalon.

2010. június 12-én a tatai Posztoczky Csillagvizsgáló és Interaktív Múzeum megnyitotta kapuit a csillagos ég iránt érdeklődő nagyközönség előtt. A magyarországi amatőr csillagászati mozgalom tradícióinak és a Komárom Megyei TIT szervezet munkájának köszönhetően elért nagy érdem a múzeumi hagyaték őrzése és bemutatása, immáron egy belül teljesen felújított, használhatóvá varázsolt kis csillagvizsgálóban.

A TIT Posztoczky Károly csillagvizsgáló és Múzeum napszaktól (éjjel és nappal) és időjárástól (derült, borult idő) függetlenül csillagászati programokat nyújt minden érdeklődőnek. Egy korhűen berendezett interaktív múzeumban ismerkedhetnek meg a látogatók az egykori csillagászok munkájával. A múlt század eleji dolgozószobában bemutatják Posztoczky Károlyt, a műkedvelő csillagászt, és hagyatékának dokumentumai alapján korának csillagászatát. A kupolában lévő Reinfelder-Hertel refraktorral és a hozzá tartozó eszközökkel „csillagászként dolgozhat” bárki, amennyiben az egyszerű megfigyeléseken túl tudományos igényű észlelésekre is vállalkozik.

A megnyitó alkalmával készült műsor itt letölthető, s a képre kattintva képes beszámolót is találnak.

 


A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti Gyűjteményéről szóló műsor még 2008 tavaszán készült, aktualitását azonban erre az évre is megőrízte, hiszen a felújítások és gyűjteménygyarapítások után még színesebb kiállítással várják a látogatókat. Aki bemutatja a történeti értékű repülőgépeket, motorokat, hajtóműveket: Szabó Attila a Repüléstörténeti Gyűjtemény vezetője, a Múzeum munkatársa.

Az idei kiállítás 2010. május 10-én nyílt meg "A Magyar Repülés Első Évszázada" címmel.

a műsor itt letölthető

 

Füvészkert

2010.05.12. 16:36

"Furcsa, érdekes hely volt ez a nagy üvegház. Ők a bal szárnyában voltak, s azon túl még az épület középrésze következett, majd a jobb szárnya. Véges-végig nagy levelű, kövér törzsű fák állottak nagy, zöld dézsákban. Hosszú ládákban a páfrány és mimóza tenyészett. A középső rész nagy kupolája alatt pedig legyezőlevelű pálmák meredtek fölfelé, s délszaki növényekből valóságos kis erdő állott itt. Az erdő közepén aranyhalas medence, a medence mellett pad. Aztán megint magnóliák, babérok, narancsfák, óriási páfrányok. Csupa erős, fojtó illatú növény, amely fűszeres szaggal tölti meg a levegőt. S a gőzzel fűtött, nagy üvegcsarnokban állandóan csurgott-csöpögött a víz. Koppantak a csöppek a nagy, kövér leveleken, s amikor egy-egy nagy pálmalevél megzörrent, a fiúk mindig valami furcsa, délszaki állatot véltek látni, amely itt futkos, ebben a meleg, nyirkos, sűrű kis erdőben, a zöld dézsák között. Biztonságban érezték magukat,...." (Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk)

Többek közt a pálmaházról is sikerültek fotók. miközben interjú készült Dr. Isépy Istvánnal a Füvészkertért Alapítvány elnökével.

 

Agykutatás Hete 2010

2010.04.10. 14:51

„Képtelenek vagyunk felfogni, mi a test, és még kevésbé értjük, mi a szellem, és azt értjük a legkevésbé, hogy egyesülhet a szellem a testtel. Ez számunkra a legeslegnagyobb talány, pedig ez az ember lényege.” Pascal

 

A 2010. márciusi Agykutatás Hete programsorozat kapcsán a tudományterületről beszél Dr. Madarász Emília a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársa.

A műsor itt letölthető.

PIME2010

2010.02.27. 16:14

„Az Európai Nukleáris Társaság (European Nuclear Society - ENS) 22. alkalommal szervezte meg a PIME (Public Information Material Exchange) konferenciát a nukleáris közösség kommunikációjának javítása és a tapasztalok cseréje céljából. A rendezvényre öt kontinensről 170 nukleáris kommunikációval és tájékoztatással foglalkozó szakember érkezett. Az eseménynek – melynek társrendezője a Magyar Nukleáris Társaság – ebben az évben Budapest adott otthont 2010. február 14 -17. között.”A konferencia apropóján Dr. Pázmándi Tamással a Magyar Nukleáris Társaság alelnökével, kutató fizikussal beszélgettünk.

A műsor itt meghallgatható.

A Magyar Nukleáris Társaság honlapja

 

„Hová tűnnek nappal a csillagok? Régen azt hitték, hogy az égen fénylő csillagok apró lámpák, melyeket esténként valami láthatatlan kéz gyújt meg. A mai ember csak mosolyog ezen a gyermekes elképzelésen, hiszen tudja, hogy nappal a Nap fénye miatt nem látjuk a csillagokat. Az első, embert szállító űrhajó utasai meglepő dolgot fognak tapasztalni. Minél messzebb jutnak a Földtől, annál sötétebb lesz az ég, végül- mikor kijutottak a bolygónkat övező légkörből- a koromfekete égen a Nap ragyogó korongja mellett látják majd a csillagokat is! A levegő nélküli világűrben a Nap és a csillagok egyszerre látszanak az égen.”


A fenti sorok ma már furcsán hatnak az olvasónak, de amikor megjelentek 1960-ban még az emberes űrutazás megkezdése előtt még valóban izgalmas volt az elképzelés.Az idézet a Móra Ferenc Kiadó gondozásában 1960-ban megjelent séta a csillagos égen című könyvből való.

Írója: ifj. Bartha Lajos

Hallgassuk, mit mesél most ő, sok évvel, megannyi technikai találmánnyal és tudományos felfedezéssel később a csillagászat történetéről. Interjú Bartha Lajossal itt letölthető.

(a képre kattintva további képek letölthetők)

Fúzió

2009.12.09. 02:20

Fúzió
Magfizikai folyamat, melynek során könnyű atommagok egyesülése következik be, amit nagy mennyiségű energia felszabadulása kísér.

Fúziós plazma
Deutériumot és tríciumot tartalmazó plazma, melyben megfelelő körülmények között fúziós reakció játszódik le.

 Fúziós reaktor
Fúziós plazmát tartalmazó berendezés, mely a plazmát olyan állapotba képes hozni, hogy abban ellenőrzött fúziós reakció jön létre.

 Fúziós erőmű
Olyan berendezés, mely fúziós reakció segítségével elektromos áramot állít elő.”

                                                                                  / Magyar Euratom Fúziós Szövetsége, http://www.magfuzio.hu/index.php /

 

Az itt hallható interjúban Zoletnik Sándor, a Részecske és Magfizikai Kutató Intézet Plazmafizikai Osztályának vezetője mesél bővebben a jövő egyik lehetséges energiájával, a fúziós energiával kapcsolatos kísérletekről és a kutatásokról.

 

Az itt letölthető 5 perces „kisfilm” a Lausanne-i műszaki egyetem plazmafizikai kutatóközpontjában készült 2009 augusztusában.

 

 

 

 2009 novembere ismét a Magyar Tudomány Ünnepe. Erre az alkalomra számos rendezvénnyel készült az Akadémia. A programokról beszélgettünk Rédey Somával a Kommunikációs Főosztály egyik munkatársával.

Az interjú ide kattintva meghallgatható.

 

Dr. Jarosievitz Beáta közoktatási szakértő spanyolországi tanulmányútjáról beszélt, ahol az uniós irányelveket, eddigi eredményeket, gyakorlatokat ismerhetett meg. A 21. században a kommunikációs technikák alkalmazásával a közoktatás új feladatokkal, kihívásokkkal néz szembe, s új fogalmakra épül - digitális kompetencia, interaktív tábla, interneten elérhető tanagyagok, e-learning, szabad szoftverek, rugalmas, egyénre szabott, speciális tanrendek, ösztöndíjak, átjárhatóság. A képre kattintva további fotók láthatók.

A 2009. október 27-én elhangzott műsor itt letölthető.

Mindörökké Evolúció

2009.10.08. 00:38

Előadás-sorozat Darwin tiszteletére a Kossuth Klubban a Typotex és a Nyitott Könyvműhely kiadók közös szervezésében.

Az evolúció elmélete alapjaiban változtatta meg az emberi gondolkodást, és a legkülönbözőbb szakterületek tudósai, kutatói alkalmazták vagy szálltak vele vitába. A kettős jubileum  (200 éve született Charles Darwin,150 éve jelent meg a fajok eredete) alkalmából a legnevesebb magyar tudósok álltak össze, hogy egy előadás-sorozat keretében emlékezzenek meg a Darwin-évről. Mindannyian az evolúciós gondolat egy-egy új és jelentős alkalmazását mutatják be.

Szeptember 29-én Mérő László, matematikus, pszichológus, egyetemi tanár, és Kampis György, az ELTE TTK Tudományfilozófia Tanszék vezetőjének előadását hallhatták az érdeklődők.

 

Mérő László: A pénz biológiája

A darwini evolúció a gazdaságban is működik, mert a pénz ugyanolyan logikai mechanizmusok alapján hoz létre gazdasági élőlényeket (különféle vállalkozásokat), mint ahogyan a gének biológiai élőlényeket.

Az előadás hanganyaga ide kattintva letölthető.

 

Kampis György: Unintelligens tervezettség

A mai kreacionizmus fehér lábúra festett farkas, mely a tudomány színeit öltötte magára, azáltal hogy szavait átveszi, módszereit viszont kikerüli… Ha még nem késő, meg kellene tanulni magyarul beszélni a tudományról, még ha nem is vagyunk művelői, mert az evolúciós gondolat megkerülhetetlen mindenben, ami tudomány.

Az előadás itt meghallgatható.

 

 

Kutatók Éjszakája

2009.10.07. 01:58

A Kutatók Éjszakája programsorozathoz kapcsolódva a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékének két izgalmas kutatási területéről beszél Bank Balázs, a tanszék tudományos munkatársa, és Orosz György doktorandusz.

Az első interjú témája a zenei hangszintézis, ami hangszerhangok digitális úton történő előállítását jelenti. Szintetizált hangszerhangokkal nap, mint nap lehet találkozni, pl. kedvelt popzenekaroknál, telefoncsörgésnél, számítógépes játékoknál, vagy digitális zongorán, stb.

A legtöbb esetben a hangszintézis nem más, mint felvett és eltárolt hangminták visszajátszása, azonban ennek legfőbb korlátja, hogy nem lehet minden játékvariációt felvenni és eltárolni. Erre jelent megoldást a fizikai modellen alapuló hangszintézis. Ez esetben a hangszer működését, rezgését leíró egyenleteket oldják meg egy számítógép segítségével lépésről lépésre, azaz a hangszer jelenlegi és korábbi állapotaiból számítják a következő állapotot, és így tovább. Mivel a modell blokkjai a hangszer egyes részeinek felelnek meg, a zenész játéka sokkal jobban figyelembe vehető, pl. a hegedű esetében a modell a vonómozgás paramétereivel vezérelhető, és automatikusan annak megfelelő hangot állít elő. Az egyre gyorsabb processzorok megjelenésével a módszer kikerült a laboratóriumok falai közül, és manapság több termékben is megtalálható. Hangszerek fizikai modellezése területén húros hangszerek (elsősorban a zongora) esetében értek el jelentős eredményeket, de az utóbbi időben a dobmembrán modellezése kapcsán is szereztek tapasztalatokat.       (az interjút készítette Máté Bálint)

 Zenei hangszintézis, Bank Balázs interjú

 

A második téma az aktív zajelnyomás: A különböző gépek, berendezések alacsony frekvenciás zajának csökkentése számos akadályba ütközik, főként az alkalmazandó elnyelő, csillapító anyagok nagy mérete, térfogata miatt. A digitális jelfeldolgozó processzorok megjelenésével és elterjedésével lehetővé vált a régóta ismert aktív zajcsökkentési elv megvalósítása. Az aktív zajcsökkentés alapja, hogy olyan "másodlagos" zajt vagy rezgést kell létrehozni, amely a kívánt helyen az eredeti "elsődleges" zajjal interferálva, kioltja azt. A másodlagos zajt leggyakrabban hangsugárzókkal hozzák létre, a kioltás helyén pedig mikrofonokat helyeznek el, ezek jelei alapján szabályozható a másodlagos zaj.
Az aktív zajcsökkentő rendszereket sikerrel alkalmazzák repülőgépek utasterének zajcsökkentésében, valamint a hétköznapi zajok, pl. gépjárművek, transzformátorok, klímaberendezések keltette zaj kioltására is.

Aktív zajelnyomás: hogyan lehet ellenzajjal csendet teremteni? Interjú Orosz Györggyel

 

Szeptemberi Égrenéző

2009.09.11. 15:34

"..hirtelen megjelent szárnyas lován, a Pegazuson, Perszeusz királyfi, aki inkább egy kalandor volt, mint királyfi, de mindesetre volt királyi rangja is. Szóval megjelent Perszeusz,megölte a félelmes szörnyet, és a nyergébe ragadta a szép leányzót, aki egyébként akkor teljesen meztelen volt, és elvágtatott vele..."

 

Bartha Lajos csillagászattörténész ismét mesél. Ezúttal a soron következő hónap, a szeptemberi égbolt várható látványosságairól, csillagászati eseményeiről, és mitológiai hátteréről esik szó, a Kocsihajtó és az Androméda mondakör szereplőiről elnevezett csillagképek történetei elvenednek meg. A hanganyag és a hozzá csatolt kis diavetítés itt letölthető.

A CERN-ben töltött utolsó napon Sergio Bertolucci, a CERN kutatási igazgatója látogatta meg a tanári továbbképzést, s beszédével ő búcsúztatta és bíztatta további helytállásra a magyar fizikatanárokat. A CERN nemzetközi megítéléséről és a hozzáfűzőtt elvárásokról szóló részlet itt meghallgatható.

 

Ez a délután volt az első lehetőség egy kis városnézésre Genfben, majd másnap a tényleges hazaindulás előtt a Mont-Blanc "meghódítása" volt az legfőbb cél, de szerencsére egy másik alpesi tünemény, a Mer de Glace, egy gleccserfolyam és jégbarlang megtekintésére is sor kerülthetett. A képre kattintva megtekinthető az egész album.

A hosszú buszutazás mindenkit kimerített, de jónéhányan még a legkésőbbi, vagy legkorábbi időpontban is hajlandóak voltak megosztani élményeiket az tanulmányúttal kapcsolatban.

A nevekre rákattintva a hanganyag elérhető:

Tamás Feri

Berezvainé Borus Klára és Hullai Dánielné Szeréna

Oláh Éva

defekt effekt

Moróné Tapody Éva

Molnár Gábor

Karagity István

Ezúton is köszönet segítségükért!

Hazatérve Jarosievitz Beáta az CERN-i látogatás szervezője várta és köszöntötte a csoportot Sükösd Csaba nevében is.

Minden résztvevőnek sok sikert és további töretlen lelkesedést kívánva búcsúzom a következő viszontlátásig!

Szerző: Helzs

Szólj hozzá!

Címkék: cern mont blanc genf

A mai nap a kísérleteké volt és nagyszabású zongora esttel végződött.

A tanári kísérletek egyikét, a radonsugárzás mérésének módszerét bemutató előadás után, Fodor Zoltán, egyetemi tanár, az NA61 kutatásaiért felelős fizikus a nehézion ütköztető helyszínén vezette végig a csoportot. Szillási Zoltán a ködkamrák megépülését segítette, s a nap végén Horváth Dezső a lineáris gyorsítót, az LHC számítóközpontját és az antiproton tulajdonságait vizsgáló laboratóriumot mutatta be. A fantasztikus berendezésekről és méreteikről, helyszínekről a képek árulkodnak.

A ködkamra építése értékes tapasztalat lehet a tanárok számára, hiszen ez az egyik legegyszerűbb kísérlet a részecskék létezésének bizonyítására. A kísérletben lezajló folyamatokat Szillási Zoltán meséli el.

Papp Ildikó, harmadéves fizikushallgató, a radonsugárzást mérő kísérlet vezetőjének előadásával kezdődött, és ifj. Holics László zongoraművész ragyogó koncertjével zárult ez a rendkívüli nap. Velük készült interjú.

CERN 2009 és a CMS detektor

2009.08.22. 00:22

Horváth Dezső, fizikus, egyetemi tanár rendkívüli türelemmel és segítőkészséggel kíséri minden programjára a magyar csoportot. Évek óta jól ismeri a CERN működését, részt vesz az itt zajló kuatatásokban. A CMS detektor kísérleteiben, valamint az antiproton tulajdonságait vizsgáló projekt magyar csoportjának vezetője, s Budapesten a Részecske és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója. A fizikatanárok továbbképzési programjában is tevékenyen részt vesz, részecskefizika előadása után mesél mukájáról, feladatairól, a CERN-ben töltött időről.

Mick Storr, szintén fizikus, a CERN Oktatási és Látogatási Szervízének vezetője. A Feltalált Tárgyak Osztályában velük készült interjú.

A délután a CMS dtektor meglátogatásával telt. A lenyűgöző élményről képek számolnak be.

A fizikatanárok  továbbképzése és a CERN-ben zajló kísérletek, kutatások ismertetése tovább folytatódik. Ezen a napon Szillási Zoltán fizikus, a debreceni Atommagkutató Intézettől, vezette  a látogatást az Atlas detektor látogatóközpontjában. A detektor építését, hatalmas technikai kihívásait bemutató 3D-s kisfilm után elmeséli itteni munkájának tapasztalatait.

A következő állomás a Mikrokozmosz, a részecskefizika felfedezéseit és kísérleteit bemutató kiállítás, ahol rengeteg modell és más ötletes szemléltetőeszköz segítségével mindenki bepillantást nyerhet a hatalmas szerkezetek belsejébe is.

A műsor meghallgatható itt.

A képre kattintva további fotók láthatók.

 

 

 

Az első CERN-ben töltött napon Jurcsó Péter, a központi költségvetési tervezés helyettes vezetője tartott előadást a kutatóközpont történetéről, céljairól, majd Veszprémi Viktort, a CMS detektor müon kísérleteiben résztvevő fizikust hallhattuk a részecskegyorsító berendezések működéséről, a kozmológiába pedig Trócsányi Zoltán fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja vezette be a tanárokat.

Délután a Lausanne-i plazmafizikai kutatóközpont látogatása volt soron (a fenti kép ott készült). Ez az intézet nem a CERN része, de mindenképpen érdemes volt betérni, hiszen itt is zajlanak olyan kutatások, amelyek a jövő technikáját rejthetik magukban.  A plazmában lévő részecskék mozgásának kutatása ugyanis olyan alapkutatás, mely a fúziós energiatermelés lehetőségét teremtheti meg. Itt Wágner Dávid phd hallgató vezetett körbe minket.

A tudósítás végén a látottakról maguk a tanárok is elmondják benyomásaikat.

 

a műsor letölthető:http://tudomany.civilradio.hu/0818.WMA

és a képek: http://picasaweb.google.com/locator77/Tokamak#

 

CERN 2009

2009.08.18. 03:06

2009 augusztus 15-én az ország különböző részeiből érkezett középiskolai fizikatanárok továbbképzésre indultak a svájci francia határon lévő CERN-be.

A CERN részecskefizikai kutatóközpont, melyet 1954-ben alapított 12 ország Európai Nukleáris Kutatási Szervezet néven, s azóta nagyenergiájú fizikai kísérletek laboratóriumaként szolgál. A részecskegyorsítók segítségével a fizikusok az anyagi világunk szerkezetét, parányi összetevőit kísérlik meghatározni, valamint a világegyetem keletkezésének eseményeit kutatják.Közben számos gyakorlatban használható felfedezés történt, itt dolgozták ki például a világháló alapelveit. A Nagy Hadron Ütköztető (LHC) a világon a legnagyobb energiákat felhasználó kísérlet, melybena 27 km-es alagútban a protonok és/vagy nehézionok közel fénysebességre gyorsulnak majd fel, hogy frontálisan ütközzenek. Az ütközéseket 4 hatalmas detektor segítségével rögzítik, másodpercenként 40 millió kép készítésével...

A műsor meghallgatható:http://tudomany.civilradio.hu/CERN_0817.WMA

Képek:picasaweb.google.hu/locator77/CERN_08_16#

Köszönet a szervezőknek: Dr. Jarosievitz Beátának és Sükösd Csabának.

Augusztusi Égrenéző

2009.08.14. 22:10

 

 

Bartha Lajos csillagászattörténész ezentúl minden hónapban felhívja figyelmünket a csillagos égbolt aktuális látnivalóira, csodáira, eseményeire, megfűszerezve egy kis anekdotázással, történelmi részletekkel, mitológiával. Elmeséli, milyen hiedelmek, babonák, hagyományok kapcsolódnak egy-egy égi jelenséghez, hogyan történt felfedezésük, s miként próbáltak magyarázatokat rendelni hozzájuk. Az augusztusi éjjelekhez kapcsolódó beszámoló itt letölthető: http://tudomany.civilradio.hu/csillagok_aug.WMA

 

A fény megállítása

2009.07.17. 14:00

 

 

Ebben az adásban egy előző beszélgetésre utalunk vissza, amiben említésre került a fotonok megállítása, tehát a fény részecskéinek lelassítása, illetve megállítása. A fotonokkal való kísérletekről és ezek jelentőségeiről beszélgetünk Domokos Péter fizikussal, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet tudományos munkatársával.
  

„Alig van ismeretesebb jelenség az ember mindennapi életében és a természettudományban, mint a fény. Elkápráztató bőségben zuhog le ránk a Napból, formálja életünket, eligazít bennünket a világban, tájékoztat környezetünkről, nélküle tényleg vak világ volna a világ. Ennek megfelelően fejlődött ki legérzékenyebb, legfinomabb szerkezetű érzékszervünk, szemünk is. Mondhatjuk tehát, hogy a természet jelenségei közül legjobb felkészültségünk van a fény érzékelésére.
 

És mégis minden közvetlenség, minden viszonylagos egyszerűség mellett is a fény ugyanúgy kimeríthetetlenül bonyolult jelenség tudományos megismerésünk, megértésünk számára mint a természet más titkai. A fény semmivel sem kevésbé bonyolult, mint az elektron vagy az atom. A fénynek ugyanúgy megvannak a kérdései, mint az anyagnak, vagy az anyagi részecskék kölcsönhatásának.” (Bay Zoltán) 
 

A műsor itt meghallgatható

 

Szerző: Helzs

1 komment

Címkék: foton kísérlet

Koppenhága

2009.06.10. 16:46

Művészet és tudomány kapcsolatainak, összefüggéseinek vizsgálatakor mindenkiben felmerülhet egy kérdés: létezik-e egy egységes, sajátságos tudós karakter, a tudós archetípusa a  különböző művészeti ágakban. Milyen jellemzőkkel, személyiségjegyekkel és külsővel, külsőségekkel ruházzák fel, hogyan ábrázolják őket? Összehasonlítható-e a "Faust-kép" egy mai modern kutatóval vagy például egy elméleti fizikussal?

Figyelemreméltó alkalom, amikor a tudósok színpadon jelennek meg. A tudós megformálása egy egész korszak és társadalmának beidegződéseit, sztereotípiáit közvetíti.

Michael Frayn 1998-ban készült darabjában a kvantummechanika, a modern fizika megalapozásának két legjelentősebb alakja, s egyikük felesége beszélget, vitázik, emlékezik. A dráma nagy szerencsére újra színre került, amatőr keretek között, három BME-s hallgató előadásában, változó helyszíneken, s elsősorban meghívásoknak eleget téve.

http://tudomany.civilradio.hu/plakat.pdf

 

A Feltalált Fárgyak Osztálya című műsorban a három szereplő beszél a felkészülésről, tapasztalataikról, lelkesedésükről.

http://tudomany.civilradio.hu/koppenhaga.mp3

 

Tudományos Fantasztikus

2009.05.19. 16:45

A Civil Rádió tudományos napján Galántai Zoltánnal, a BME docensével és Németh Attilával, a Galaktika Magazin irodalmi szerkesztőjével beszélgettünk a tudományos fantasztikus irodalomról.

Szóba került a sci-fi története, kialakulása, nagy alkotói,  remekművek és hatásuk. A sci-fi, mint irodalmi műfaj, nem pontosan behatárolható, de nem lehet tagadni figyelemfelkeltő mondanivalóját az ember habitusáról és univerzumáról.

 

tudomany.civilradio.hu/sci-fi.mp3