Varga Miklós képes tudósítása ● Tizenhat középiskolás diákot lát vendégül mától az MTA MFA. Egy hétig tanulmányozhatják Csillebércen, milyen tudományos-technikai válaszok születnek ott az ember és a társadalom igényeire. Páratlan lehetőséget kapnak ezzel reményes távlatokat kínáló életpályák megismerésére. Természetesen a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet utánpótlása is könnyebb lesz/lehet, amikor eléri az egyetemeket a demográfiai apály.

 

 Bárány István a hagyományos energiahordozók készletének csökkenéséről,## a napsütéses időszakok növekedéséről, a korszerű napelemek iránti keresletről## és előállításukról. Bárány István a hagyományos energiahordozók készletének csökkenéséről,
a napsütéses időszakok növekedéséről, a korszerű napelemek iránti keresletről
és előállításukról.
Ötven érdeklődő középiskolás jelentkezett az intézet felhívására, s öt ismert tudós választott ki közülük a tizenhat legígéretesebb mutatkozó fiatalt. Budapest, Csongrád, Csorna, Debrecen, Eger, Miskolc, Nagykanizsa, Szeged és Tata jó nevű, vagy kevésbé ismert gimnáziumaiból, szakközépiskoláiból került ki a "válogatott". Akad közöttük, aki már most tudni vélte, mivel foglalkozik majd az egyetem elvégzése után. Mások viszont az élet több területe iránt is nyitottak voltak, több lehetőséggel számoltak.

Pálinkás József, az MTA elnöke felhívta figyelmüket: a régi görögöktől máig sok-sok kiváló tudóst ismer a művelt világ, mégis hosszú ideig lesz mit kutatni szinte minden tudományterületen. A világegyetem anyagának, például, mindössze öt százalékát ismerjük. További 15 százalékról csak sejtéseink vannak. Többet tudhatunk majd, ha ismertté válnak a „sötét lyukak”. A további nyolcvan százalék anyag viszont energia formájában létezik. S ennek megismerése még sok nemzedéknek munkát adhat.

 Deák András a nanoszerkezetek felhasználását## és előállításuk módszereit ismerteti a diákokkal. Deák András a nanoszerkezetek felhasználását
és előállításuk módszereit ismerteti a diákokkal.
A csillebérci intézet igazgatója, Bársony István a tudományos életre, s az intézetre vonatkozó alapismereteket foglalta össze. Beszélt az alap- és alkalmazott kutatás, a fejlesztés, az innováció folyamatának jellemzőiről, a tudományos pálya követelményeiről, s az akadémiai kutatóműhely szerepéről. Felvázolta, mivel foglalkoznak az ott dolgozó fizikusok, villamosmérnökök, vegyészek, s más szakterületek – például a kohászat – képviselői.

Részletesebb ismereteket kaphattak a diákok a különféle érzékelők és nanoszerkezetek előállításáról, a pásztázó alagút- és atomerő mikroszkópiáról, az evolúciós modellekről, a napelemes mérésekről, s a tudomány és technika egyéb újdonságairól.